Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)
1987-05-02 / 17. szám
A ZÖLDSÉGES - KERTBEN Eljött az ideje a fóliasátrakban és a melegágyakban nevelt, április végétül edzett paprika-, paradicsom-, tojásgyiimölcs-, esetleg salátauborka-palónták kiültetésének a szabadföldi ágyasokba. A tavaszi fagyok időszakában—május 12—15-e között — várható lehűlések károsíthatják, és el is pusztíthatják a palántákat. Ezért a korábbi kiilitetést, azt Is kisebb mennyiségben, csak a legmelegebb területeken lehet ajánlani. E zöldségfélék palántáinak zömét csak május második felétói ültessük ki. Előtte a talajt az ültetési mé’ységéig lazítsuk fel. Ügyelni kell arra is, hogy a palánta az első lomblevél magasságáig kerüljön a földbe. Csak a paradicsompalánták ültethetük mélyebben. A földbe került szárrész is gyorsan gyökereket fejleszt. A nagyobb gyökértömeg a fejlődéshez szükséges vizet és tápanyagot később könnyebben veszi fel. A gyökerek a nedvességre Igényesek. Kiskertben az ültetést ültető lapátka vagy kis kapa segítségévek végezzük. Ezekkel 10— 12 cm mély lyukat csinálunk. Hogy a föld jól átnedvesedjen, minden lyukba 0,5—1 liter viezt öntünk. A víz pillanatok alatt felszívódik, s megkezdhetjük az ültetést. Utána a palántát száraz földdel szórjuk körül, hogy a nedves talaj a hirtelen száradástól ne keményed jen meg. ügyeljünk arra Is, hogy a gyökerek körül ne keletkezzenek légüregek. mert ilyenekben a gyökér elszárad. Ezt könnyen elkerülhetjük, ha ültetéskor a földet gondosan a gyökérzethez nyomkodjuk. A nedves földbe ültetett palánták Jól gyökeresednek. Abban az esetben, ha a tűzdelt paradicsomot a korai szabadföldi termesztésre még áprilisban kiültetjük, május közepén fel kell készülni a tavaszi késői fagyok elleni védekezésre. Nagyobb területeken a fagy ellen védő öntözés, füstölés ajánlható. A kiskertben legegyszerűbb módszer a főliaalagúttal va’ó álmeneti takarás. A fóliasátrakban a paradicsomhajtások függőleges növekedésnek elősegítése érdekében ajánlatos, azokat zsinórokhoz kötözni. Másik fontos tennivaló az oldalhajtások folyamatos eltávolítása. A hajtatásban csak egy főhajtás maradhat meg. a többit megjelenése után rögtön el kell távolítani. A paprika sokkal érzékenyebb a h'degge] szemben, mint a paradicsom, ezért palántáinak klültetése csak a fagvosszentek után tanácsos. Az étkezési paprika szebb és nagyobb bogyókat fejleszt, ha egy fészekbe, egy palántát ültetünk Az optimális sor- és tőtávolság a fajta típusától függően 45—60X20—30 cm között van. A korai szabadföldi paprikatermesztésnél tűzdelt palántákat ültetünk. A tápkockás palántanevelés meggyorsítja a fejlődést. A tápkockás palántákat májusben, inkább a hónap második felében célszerű végleges he'yükre ültetni. A váz nélküli fóliatakarás átmenet a kora' szabadföldi termesztés és a fóliasátrakban történő paprikahajtás között. Jelentősége egyszerűségében és olcsóságában rejlik. Lyuggatott fóliapalástok lefektetésével az energia felhasználó a jobb, és a paprika szedésének ideje 1—2 héttel e'őbbre kerül.' A fóliasátrakba vagy üvegliázakba a hajtatási cé'okra korábban Hitetett paprikánál ne feledkezzünk meg arról, hogy érzékenyen reagál környezete hőmérsékletének változásaira. Itt az optimális 20—25 C-Tokos hőmérsékletet kell megteremteni. A 20 C-fok körüli hőmérséklet megtartása éjszaka is aján’atos. A hőszabályozást mindig a fény- és a vízellátás kölcsönhatásában kell végezni. Hiába teremtjük meg az optimális hőmérsékletet, ha a talajban nincs elegendő tápanyag. A tápanyagéiig á ban azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a paprika a tői sok nitrogén hatására erőteljes lombot neve!, a virágzás viszont késik, az első virágok nem termékenyiilnek. így a termés is később szed haló Ha a talajban a tápanyagtartalom a kelleténél nagyobb, akkor a paprika termése apró lesz. A tojásgyümölcs tűzdelés nél kül neveit palántáit is csak május második felében aján'atos végleges helyükre ültetni. Az erőteljes növésű fajtákat 60X40 és 70X60 cm tőtávolságra ültetjük. A kisebb növésűeknek 60X30 és 50X40 cm-es tenyészterület Is elég. A palánfázott kobakosokat állandó helyükre május közepétől ültetjük ki. A helyre vetett görög- és sárgadinnye fészkeit kikelésük után rögtön porhanyítsuk. A májusi fagyok elmú’ta után a fészkek növényeit véglegesen kirilkíljuk, az esetleg elpusztult növényeket pedig pótoljuk. Fészkenként két tövet hagyunk. A pótlásra lehetőleg fö'dkockában vagy virágcserepekben nevelt növényeket használjunk. A friss fogyasztásra hajtatott uborkánál célszerű a fóliasátrakba 1000 msenként egy méhcsaládot betelepíteni. A méhek így elősegítik az uhorkavirágok jobb megtermékcnvü’ését. Az ápolási munkák közül a metszés az első oldalhajtások eltávolítására, vaey ritkítására szorítkozik. A többi o’dalhajtásnak elegendő a végét visszacsípni. A salátauborka igényes az öntözésre is. Hőigénye nagy, ezért a sátor hőmérsékletét éjjel se engedjük 16 C-fok alá süllyedni. Nappal a legmagasabb hőmérséklet ne ha’adja meg a 28—30 C-fokot. Korai szabadföldi termesztésre szánt uborkát, a dinnyéhez és a tökhöz hasonlóan, tápkockás vagy cserepezett palántából május elején ültessük ki. Ha már a melegágyak, az üvegházak a palántáktól felszabadultak, akkor az eddig említett zöldségfélékkel ezeket is beültethetjük. A fóliasátrakban, az üvegházakban és a melegágyakban történő hajtatás igényes a keze'ésre. Ez főleg szellőztetést, öntözést, talajlazítást, póttrágyázást, gyomirtást és növényvédelmet jelent. A korábban vetett, magból neveli gumószellert. nyárivagy őszi fejeskáposzta- és karfiolpalántákal is végleges helyükre ültetjük. Ilyenkor vethető a nyári retek, a nyári saláta, a bab. .a csemegekukurica. a sütőtök, a csillagtök. a kései és a télen táro’ható fejessaláta és a téli sárgarépa. Elvetjük továbbá a fodroskelt és a bimbóskelt, amelyek állandó helyükön jól telelnek és így télen is frissen fogyaszthatok. A cikóriasaláta magvetésének ideje május vége, június eleje. Jelentősége abban rejlik, hogy télen, amikor az egyéb fényigényes zöldségfélék hajtatása nem gazdaságos, olcsó, friss zöldséget nyújt. Eljött a korai zöldségfélék Ideje iá. A rövid tenyészidejű karalábét május elejétől, a korai kelkáposztát pedig május közepétől szedjük. Fogyasztható már a spenót, a hónaposretek, a zöldhagyma, a fejes saláta és a ri'kított petrezselyem zöldje is. A korai zöldség szedése után a növénymáradékokat e'távolítiuk a talajról és komposztáljuk. Az üres ágyasokat óira felássuk, és ha szükséges im'itrágyázimk. Utánna a talajt elegyengetjük. előkészítve azt a további vetésre, ültetésre. MAGDA VALŠ1KOVÄ agrármérnök, kandidátus A GYÜMÖLCSÖSBEN Májusban már sokrétűvé válik a gyümiilcsész munkája. Megjelenik az első gyumo’cs, a szamóca, ugyanakkor a gvU- mö'csfáknál zöldinelszést, 1alafmüvelést. növényvédelmet és öntözést végzünk. Befejezzük - a tavalyi alma tárolását és kitakarítjuk a gyiimütestárolót. Fáink szempontjából nagyon fontos és döntő a zőldmetszés, a hajtásválogalás megkezdése és folytatása, esetleg kötözéssel való összekapcsolása. A legtöbbször ugyanis gondokkal jár úgy egyensúlyban tartani a fák koronáját, hogy azok teremjenek és növekedjenek is, s ugyanakkor sűrűségük optimális legyen. Ellenkező esetben a beárnyékolt korona rügyei nem differenciálódnak, а gyümölcsök nem színeződnek be kellőképpen és a növénvvédelmet is csak korlátoltan végezhetjük el. Ezért szinte m nden gyümölcsnem esetében, de főképp az almánál, a körténél és az őszibaracknál feltétlenül végezzünk zöldválogatást. E műveletet akkor célszerű elvégezni. mikor a hajtások már 10 cm-esek. Ilyenkor helyzetük és növekedést irányuk már iól látható, s mivel még zsengék, kézzel könnyen kitörhefők: sebhelyük gyorsan és szinte nyomtalanul beforr. Alakító zöldmetszéskor n legkedvezőbb helyzetű hajtást hagyjuk meg. amely majd biztosítja a továbbnövekedést. A kiválasztott hajtás melletti, azzal versengő (konkurens) hajtásokat tőből távolítsuk el. A rossz irányba növő. sűrűsítő, egymást keresztező hajtásokat ugyancsak tőből csípjük ki. Fiatal fáink koronájában a merőlegesen fölfelé törő hajtásokból levélkoszorűra történő metszéssel termőalapokat alakíthatunk k> A hajtást egyszerűen 4—6 levélre visszacslpjűk. A faiskolákban vadalást végzünk. Az oltott-szemzett csemete alanysarjait eltávolítjuk, to- Л vábbá pedig az összes szemzés # alá jutó alanyokat megbotul(P. R. illusztrációs felvétele) ИЮ® % 3 m tennivalók juk, hogy 1 szál, Jól fejlett hajtást hozzanak. A most is csalódást okozó fá'nkat dróttal törzsben elszoríthatjuk; ehhez legalább 1,5—2 mm-es lágy drótot használjunk. Ha kertünkben igen berakodott példányok (elsősorban almafák) is lennének, akkor azokat átjárjuk és legkorábban a hónap végén, vagy inkább csak júniusban termésválogatást végzünk. Ä GYÜMÖLCSÖS TALAJÄNAK GONDOZÁSA Ugarolás esetében már esedékes a második kapá’ás, ill. a gyomok irtása. Füvesítés esetén májusban megejtjük az első kaszálást. Ahol nem kellett vegyszert használni, ott a szénát összegyűjtjük és takarmányként hasznosítjuk. Több permetezés esetén a szénát szervestrágyaként használjuk fel. Ha nem tudunk öntözni, akkor mulcskénf a fák alá rakjuk. Ha öntözünk, akkor a komposzttelepre visszük és akár zölden, akár széna formájában. N hozzáadásával komposztáljuk. Ilyenkor trágyázni már nem szoktunk. Kivételt képez a trágyalé koronacsurgóba történő haszná'ata. Nagy termés esetén, kis hajtásnövekedés meüett, áranként 2—3 kg gyorsan ható N-trágyát adhatunk. A levéltrégyák használata azonban még esedékes. Nagy meleg esetén azonban ne alkalmazzuk. gondoljunk a perzselés veszélyére. Esős áprilist, májust jósoln-k. Ha nem így lenne, akkor b'ztosPani kell a gyümölcsös öntözését. Erre az időszakra, a terméskötés idejére, a kellő csapadék biztosítása azért fontos hogy a fa „kényelmességből“ — nélkülözésből ne dobia le, hanem tartsa meg termését. Legrecionálisabban a koronacsurgóba juttatott víz hasznosul. A levelek öntözésénél (permetező öntözés) teret adunk az egyes betegségek elszaporodásának és a gyomok fejlődésének Májusban intenzív növényvédelmet к ell biztosítanunk, mert ilyenkor már a kártevők és a betegségek igen nagy spektruma fenyegeti termésünket. Az elszaporodásuknak megvannak az optimális feltételei. Az almánál a kaliforniai pajzstetíí, az almalevélmoly, az almailnnca, az almalevél törpemoly, s az atkák, a hónap végén pedig az almamo’y károsíthat. A betegségek közül most a varasodás és a lisztbarmnt a légagresszívabb. A körténél a poloskaszagű körtedarázs, a hajtáshervasztó darázs, a körte-szövődarázs, a körfelevélgtibacsszűnyng, hónap eleién a rügylikasztók és a levélbnlhák jelentkeznek. A kajszinál, az őszibaracknál a pajzstetíí. a barackmolv, a keleti gyömölcsmoly, a betegsé-A Decemtion EK 2U-at többek között a burgonyabogár, a Fademorf EK 20-at pedig a lisztharmat ellen ajánljuk (P. R. felvétele) gek közül a monília, a levéllikasztó gomba és a gnumőnia léphetnek fel. Az őszibaracknál ezen felül májusban még sok a levéltetű is, és számíthatunk az őszibarack-lisztharmatra. Meggynél, cseresznyénél most kell ügyelni a férgesedést okozó cseresznyelégyre, valamint a fekete cseresznye-levéltetűre. Ejtsünk szót egy új kártevőről a lombosfa fehérmolyról (Leucoptera scitella), amely Dél-Szlovákiában az utóbbi 3—4 évben igen elszaporodott, s az almafáknak félelmetes kártevője lett. Száraz évben 3 generációja is kifejlődhet. A kártevő bebábozódott állapotban a fatörzsön telel át. Ellene leghatásobban a lepkék kelése idején védekezhetünk, ez rendszerint egybeesik a fa virágzásával. Hogy a levél mindkét lapja borítást kapjon, sok permetanyagot kell kipermetezni. Nem is annyira a készítmény fajtája a döntő, hanem az alkalmazás időszaka. Alkalmazhatjuk -a Decis 2,5 ЕС-t, amely a méhekre sem ártalmas. A kártevő lárvája almákat váj a levéllemezbe, majd fejlődése végén a 3,5 mm hosszú, zöldesfehér, barnafejű kukac egy fonálon a földre ereszkedik, hogy ott bebábozódjon. Ez egy „tétovázási időszak“, mert a kukacok feltűnően sokáig „díszelegnek" a fonalokon, s ezt minden kertész észreveszi. Ilyenkor —másodszor — organofoszfát és piretroid készítményekkel permetezhetünk. A kártevő spirálisan kirágott fészke kívülről az ürüléktől előbb világoszöld, majd a kukac távozása után barnára színeződik. Az első generáció rendszerint'' nem számottevő, de a későbbiek kártétele lehangoló. Májusban távolítsuk el a kertből az összegyűlt fanyesedéket, keverjük át a tavaly összegyűlt komposztot és állványokkal. reteszekkel készüljünk fel az új termés fogadására. BEt.UCZ JÄNOS agrármérnök, kandidátus A SZŐLŐBEN A levegő hőmérsékletétől és a szőlő tápanyagszükségletétől függően májusban megkezdődik az intenzív hajtásnövekedés időszaka. Mivel a napi hajtásnövekedés elérheti a 4—5, de a 10—15 cm-t is, az egyes tennivalók — elsősorban a zöldmunkák, a növényvédelem, de a talajművelés is — időhöz kötötté válnak. A szőlőművelés egyik legfontosabb mozzanata a hajtásválogatás. Ennél a munkánál a főszempont az, hogy a tőkén a termővesszők egyenletesen helyezkedjenek el, és a tőke szellös legyen. Tőből eltávolítjuk a meddő, a rassz helyen fejlődő vagy gyenge hajtásokat. A fej- és a bakművelésű tőkéknél eltávolítjuk a tőke közepéből nőtt hajtásokat. A hajtások a tőkefejen körkörösen — egyenletes elosztásban — helyezkedjenek el. A magas- és lugasművelésű szőlőben a hajtásokat egymástól 10—20 centiméteres távolságra ritkisuk meg. A meddő, elsflrűsitő hajtások eltávolításával a tőke megmaradó vesszőin szebb és nagyobb fúrtok fejlődnek. A hajtásválogatást a nem termi) szőlőben 3—5, a termő szőlőben 15—20 cm-es hajtásokon végezzük el. akkor, amikor a fiirtkezdeményuk már jól láthatók. Haitásválogalásíal a metszéskor elkövetett hibákat még helyrehozhatjuk. A téli fagyok által károsított szőlőkben a hattásválogntást feltétlenül végezzük el A nem termő korban lévő valamennyi tőkeforma kialakításának nélkii’özbetetlen része a hajtásválogalás. A tavaszi munkák során távolítsuk el a törzsből előtörő hajtásokat is. Amikor a hajtások elérik a 30—41 cm-es hosszúságot akkor végezzük el az első kötözést. vagy aggalást. Huzaltámaszhoz a hajtásokat 8-as alakú kötéssel erősffjük, így a kötés a hajtás vastagodásakor nem vágja el azokat. Páros huzalok esetén a hajtásokat ä huzalok közé igazítjuk. Időben végzett, rendszeres kötözéssel, elősegíthetjük a fiatal — még nem termő — szőlő hajtásainak megfelelő, gyors növekedését és fejlődését. Az eredményes növényvédelem érdekében rendszeresen figyeljük az időjárási viszonyokat, főleg a csapadék és a hőmérséklet alakulását. Permetezéshez széles hatásspektrumú — más szerekkel is jól kombinálható — permetet kell kiválasztanunk. Nedves, hűvös tavaszi időjárás esetén szükséges lehet a szőlő feketefoltosságát okozó gomba elleni védekezés. RUgyfakadás után (2—3 leveles állapotban) Dithane M 45, Novozir MN 80 0,3 vagy Kuprikul 50 0,6 százalékos oldatával védekezzünk. Május második felében megkezdjük a szőlő !egszedelmesebb gombakártevője, a peronoszpóra elleni harcot. Éghajlati viszonyaink mellett — a virágzásig — általában egyszer permetezünk, akkor, amikor a hajtások elérik a 15 —35 cm-es hosszúságot. A peronoszpóra elleni első permetezést nem kell elsietni, de a virágzás előtti egyszeri permetezést feltétlenül végezzük el. Virágzás előtti kétszeri permetezésre csak az ún. peronoszpórás években lehet szükség. Elsődleges fertőzés (olajfolt) csak azokon a leveleken jöhet létre, amelyeknek a Iégzőnyílásaf már kifejlődtek, tehát legalább 2—5 cm nagyságúak. A fertőzés létrejöttének további feltétele a talaj megfelelő nedvesésgtartalma. Fertőzés általában akkor jön létre, ha eső után (10 mm vagy nagyobb csapadék) a hőmérséklet nem csökken 10 C-fok alá, és a levelek 2—7 órán át nedvesek maradnak A virágzás előtti permetezéshez általában szerves hatóanyagú készítményeket (Dithane M 45, Novozir MN 80, Polyram Combi 0,2—0,3%), erős ha jfásniivskedés esetén réztarlalmú készítményeket (Kuprikol 50 0,6 %) is használhatunk. A permetlébe lisztharmat elleni készítményt. a tojásokból kelő tarka- és nyerges szőiőmoly hernyói ellen rovarölő szert is tegyünk. Lisztharmat elien általában kéntartalmú készítményeket (Suliból К 0,5 %, Síra 80 WP 0,3 %. Pol-Sutkol Extra 0,3%) használunk, de eredményesen alkalmazható néhány szerves hatóanyagú készítmény is (Karatbane FN 57 0,1 %, Fademorf 20 ЕС 0,125 %, Bayleion 25 WP 0,01 %). Lisztharmat elleni porozásra 2 g/m2 mennyiségben tiszta, finomra őrölt ún. ventilált kénpor (Síra Sf nx) használható. Lehetőleg reggel és szé'cseudes időben porozzunk. A porozást általában virágzás után végezzük A kéntartalmú készítményekről tudni kell. hogy hatásuk csak 16 C-fok felett kielégítő. Legkedvezőbb a 20 C-fok körüli hőinárséklot- Hideg Időjárás esetén hatásuk gyenge, magas hőmérséklet (25 C-fok felett) mellett — vagv a permetlé egvenlőt'en klluttatása(Folytntás a 4. oldalon)
