Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)
1987-05-02 / 17. szám
SZABAD FÖLDMŰVES. 1987. május 1 KULTÚRÁNK FELVIRÁGOZTATÁSÁÉRT, TELJESEBB ÉLETÜNKÉRT XIV. Országos Közgyűlése Ä rangos eseményre méltó környezetben: a brattstavat Szakszervezetek Háza nagytermében került sor. A beszámolókat és a vitafelszólalásokat az előcsarnokban, a sajtóközpontban és másutt elhelyezett monitorokon is figyelemmel kísérhették az érdeklődők. Mindez, bár külsőségnek számit, egyértelműen a tanácskozás rangját hivatott érzékeltetni. Ugyancsak az esemény — amely, mint tudjuk, egybeesett Mihail Gorbacsov elvtárs bratíslavai látogatásával — társadalmi rangjának bizonyítéka volt a párt- és állami szervek küldötteinek névsora: az SZLKP KB, az SZSZK kormánya és Nemzeti Frontja küldöttségét július Hanns, a kormány első elnökhelvelíese vezette, s tagjai voltak Rudolf jurik, az SZLKP KB osztályvezetője, Vladimír Cerevka kulturális miniszterhelyettes, Dániel Futej, az SZSZK Nemzeti Frontja Központi Bizottságának ale'nöke, valamint Pavol Kuklíš, az SZLKP KB osztályvezető helyettese. A díszvendégek között volt még Tvan Pančura, a Cseszlovákiai Ukrán Dolgozók Szövetsége Központi Bizottságának vezető titkára, Wladislaw Orszulik, a Csehszlovákiai Lengyel Kulturális Szövetség vezető titkára és Tóth József, a Magyar Népköztársaság bratislavai főkonzulja. Ä kétnapos tanácskozás Lukács Tibor, a Csemadok KB vezető titkára megnyitó szavaival vette kezdetét. Utána a szövetség elnöke. Sídé Zoltán lépett a szónoki emelvényre, hogy előterjessze a beszámolót a XIII. országos közgyűlés óta eltelt Időszak értékeléséről, illetúe a további feladatokról Az elsők között szólt orréi, hogy 1987. január elsejétől szövetségünk ismét az SZSZK Nemzeti Frontjának tagja, ami mindenekelőtt a pártunk kultúrpolitikájának szellemében végzett eredményes munkának köszönhető. A Csemadok égisze alatt folyó kulturális és népművelő munka eredményeit tények és számadatok egész sorával támasztotta alá. Megtudhattuk például, hogy a szövetség már több mint 90 ezer tagot számlál, akik 524 helyi szervezetben tejtik ki tevékenységűket. A legtöbb helyi szervezet a Rimaszombati (Rimavská Sobota I járásban működik (80), amelyet a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda), és a Tóketerebesi (Trebišov) járás követ. 68, illetve 50 alapszervezettel. Ami a tagok számát Illeti, a Dunaszerdahelyi járás áll az első helyen, ahol 13 ezer 629 bejegyzett Csemadok-tag van; a további sorrend: a Galántai (Galanta) és a Komáromi (Komárno! járás, 10,2. illetve 10,1 ezer taggal. Az úgynevezett szervezettségi arány — tehát az a saám, amely azt mutatja, hány Csemadok-tag esik egy-egy közigazgatási egység 100 magvar nemzetiségű lakosára — a Kassa vidéki (Kokice-vidiek) járásban a legmagasabb, éspedig 20 százalék; a második helyen a Rozsnyói (Rožňava) járás áll 22,7 százalékkal. Jó a szervezettségi arány még Kassán, ahol mintegy 8 és. fél ezer magyar nemzetiségű lakos él; mintegy 25 százalékuk Csemadok-tag. Az országos szervezettség) átlag egyébként 15,11 százalék. Sidó Zoltán ezután áttért a Csemadok kultúrpolitikai és népművelő munkájának értékelésére. Sorrendben elsőként az amatőr művészeti tevékenység eredményeit ismertette. Elmondotta, hogy a hazai magyar műkedvelő színjátszó csoportúk száma jelenleg 87, amelyekben több mint másfélezren dolgoznak rendszeresen; ezenkívül van 54 olyan gyermekszínjátszó csoportunk, amelyek tevékenysége szintén rendszeresnek nevezhető. Kisszfupadjaink száma 54, ebből 14 gyermekszínpad; 44 felnőtt és 41 gyermekkórus működik, összesen több mint háromezer taggal. A népművészet terén az éiiekldcsoportok A Csemadok XIV. Országos Közgyűlését dr. Lukács Tibor, a szövetség központi bizottságának vezető titkára nyitotta meg Sidó Zoltán az elmúlt öt év eredményeit ismerteti című lapját emelte ki elsősorban, amety 26—27 ezer példányban jelenik meg. S végezetül szólt a Csemadok két ismert művészeti csoportjáról, a Szőttesről és a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkaráról, amelyek külföldön is több alkalommal sikerrel képviselték már nemzetiségi kultúránkat, s a hazai magyar amalőr művészeti mozgalom szakmai mércéjének tekinthetők. A meghívott vendégek egy csoportja rámutatott: a Csemadoknak, mint kulturális szövetségnek, s mint a Nemzett Front tömegszervezétének az eddiginél nagyobb mértékben kell kivennie részét abból a nagyszabású ember- és társadalomformáló munkából, amelynek irányát és célkitűzéseit a CSKP XVII. kongresszusa határozta meg. Az SZLKP KB, a szlovák kormány és az SZSZK Nemzeti Frontja küldöttségének vezetője, Július Hanus a délutáni vttában szólalt fel. Már bevezetőjében hangsúlyozta, hogy nagyra értékeli a tanácskozás bíráló és önkritikus hangvételét, amely egyértelműen kitűnt az addig elhangzott vitafelszölalásokból. A továbbiakban biztosította a je’enlévöket arról, hogy a CSSZK-ban élő magyar nemzetiség kulturális és térsadaimi életének további fejlesztését célzó konstruktív erőfeszítések a párt- és állami szervek telies megértésére és támogatására találnak. Hanus eivtérs ezek után néhány gondolattal kitért a társadalmi és gazdasági átalakítás fontosságára. Hangsúlyozta, hogy erről azért kell beszélni a Csemadok közgyűlésén is, mert a társadalmi folyamatokat csak dialektikus egységben lehet vizsgálni, s ilven összefüggésben az ezzel kapcsolatos feladatok szervesen kapcsolódnak a kulturális élet és a nemzetiségi politika kérdéseihez is. A továbbiakban arról beszélt, hogy milyen jelentős szerepet vállaltak a magyar nemzetiségű kommunisták hazánk történelmének formálásában, s hogy elsősorban nekik és utódaik szorgos, áldozatos munkájának köszönhető. hogv Dél-Szlovákia történelmi jelentőségű átalakuláson ment keresztül. Ez — hangsúlyozta Hanus e'vtárs — egyben annak is bizonyítéka, hogy párt- és állami szerveink hazánk általános szükségleteinek és az országos érdekek keretén belül mindig figyelembe vették a magyar nemzetiség sajátos helyzetét és igényeit. Emelkedik a magyar nemzetiség műveltségi és szakmai , színvonala, állapította meg a továbbiakban Hanus elvtárs. Mint mondotta, adottak a kellő feltételek ahhoz, hogy a magyar nemzetiségű fiatalok az anyanyelvükön szerezzék meg az alap-, Illetve a szakmai műveltséget. Ahhoz viszont, hogy magyar polgártársaink teljes niér (ékben élhessenek alkotmányos jogaikkal „szükséges a szlovák nyelv, mint elsődleges kommunikációs eszköz hatékonyabb oktatása valamennyi iskolatípusban. Rámutatott továbbá, hogy a képviseleti szervekben következetesen érvényesül a nemzetiségek arányos képviseletének elve, s hogy a nemzetiségi kultúra ápolásához és műveléséhez szintén biztosítottak a feltételek. Hanus elvtárs végezetül hangot adott abbeli reményének, hogy a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetsége, mint ismét a Nemzett Front tömegszervezete, következetesen összekapcsolja a magyar nemzetiségi kultúra fejlesztésére irányuló erőfeszítéseit a szocialista és az internacionalista eszmékkel, a szocialista hazánk előtt álló feladatokkal. A kétnapos tanácskozás vitájában több mint harminc küldött kért szót, illetve ennyien fértek bele a vitára kiszabott időbe. A hozzászólások rendkívül széles területet érintettek, s általában véve átgondoltságről. józan jelenlátásról, jövőbeni céljaink és feladataink helyes értelmezéséről adtak tanúbizonyságot. Azt már említettük Hanus elvtárs hozzászólása kapcsán, hogy a vitát a nyíltság, az őszinteség, a kritikus hangvétel jellemezte. éspedig olyan mértékben, amelyről túlzás nélkül elmondhatjuk, hogy bosszú ideje szokatlan volt nemzetiségi berkekben. S még volt valami, amiről megbizonyosodhattunk a vita során: arről, hogy a Csemadok. bár kulturális szövetség, nemzetiségi viszonyok között ennél többre hivatott. Kulturális jellegének elsődleges volta mellett valós igény van arra. hogy Cyan kérdéseket is figyelemmel kísérjen, mint a magvar nemzetiségű fiatalok számaránya a szlovákiai főiskolákon és egyetemeken, a magyar iskolák helyzete a nemzetiségileg vegyes lakosságú területeken, a kétnyelvűség elvének tiszteletben tartása ott, ahol ezt a magyar lakosság aránva megköveteli, vagy akár a Csehszlovák Televízió Magyar Nyelv fi adásának műsorszerkezete. Ilyen szellemben fogant a vitafelszólalások többsége is: több küldött szóbahozta például azt. hogy a Csehszlovák Televízió Magyar Nyelvű Adása sem időtartamában, sem szerkezetében nem felel meg a szlovákiai magyarság jogos Igényeinek és elvárásainak, s hogy ezen a téren pé'daként szolgálhatnának a Magyar Televízió nemzetiségi műsorai. Szó esett a kétnyelvűség elvének biztosításáról fs, ami alkotmányban foglalt kötelesség, s ilyeténképpen mellőzésének Igazolására semmiféle érv nem lehet helytálló. Kitértek a felszólalók arra Is, hogy a tudományos-műszaki haladás vívmányait, társadalmunk életének valamennyi területéhez hasonlóan a Csemadok tevékenységében ts fel kell használni, a tagság nyilvántartásától kezdve egészen a szemléltető agitáció színvonalasabbá tételéig. Az említett problémakörökön kívül a legtöbb felszólaló a saiát hatáskörébe tartozó helyi szervezek vagy járási bizottság munkájáról szólt, rámutatva az e'ért eredményekre, ugyanakkor azonban őszintén feltárva a hiányosságokat Is, keresve egyúttal azok kiküszöbölésének lehetőségét. Mindent egybevetve a kétnapos tanácskozásról elmondhatjuk, hogy jóval több volt, mint az eredmények puszta leszögezése, s hogy az ott elhangzottak következetes megvalósításától bízvást várhatjuk nemcsak nemzetiségi kultúránk további felemelkedését. de a magyar nemzetiségű lakosságnak a társadalom életében való aktívabb részvéteiét, igényeinek fokozottabb kielégítését, jogainak következetesebb betartását is. VASS GYULA' tesznek a legtöbbet, hiszen közel kettös2ázat — egészen pontosan 183-at — tartunk nyilván; a cilerazenekarok száma 62, s ami a hagyományőrzés szempontjából külön örvendetes, ebből 14 gyermekegyüttes. S végül: a hatvannégy folklórcsoport mintegy 1500 tagot tömörít, akik között szintén megtalálhatók a legifjabb nemzedék képviselői is. A továbbiakban Sidő Zoltán a népművelő munka eredményeiről beszélt. E téren az első helyen említette a Csemadok kebelében folyó gazdag és szerteágazó előadói tevékenységet, de, mint hangsúlyozta, fontos szerep |ut e téren a művelődési táboroknak, az író-olvasó találkozóknak, az amatőr képzőművészek kiállításainak. A néprajzi gyűjtés terén is szép eredményeket mutathatunk fel, hangoztatta. A Csemadok publikációs tevékenységéről szólva a szövetség Hét juhász Ilona, Rozsnyó I Rožňava); Kiss József, az Oj Szó főszerkesztője; Csicsay Alajos, Stúrovói Magyar Tannyelvű Alapiskola igazgatója; Kulcsár Tibor, az Ifjú Szívek Dal- és Táncegyüttes igazgatója (A szerző felvételei) Tanácskozott a Csemadok Tudósítässzerfien beszámolni egy eseményről három hét távlatából már nemigen szokás. Amennyiben viszont jellegénél fogva nem veszíthetett az időszerűségéből — például azért, mert nem is maga az esemény, hanem annak előremutató, jövőt megliatározó volta a lényeges —, nemcsak jogunk van, de kötelességünk Is kivételt tenni. A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetségének április 11—12-én lezajlott XIV. országos közgyűléséről van szó, amely egyrészt értékelte egy ötéves időszak eredményeit, másrészt űj célokat, feladatokat tűzött ki az elkövetkezendő öt évre, nemzetiségi kultúránk további fejlesztésének felvirágoztatása érdekében. A szövetség központi rendezvényeiről szólva a Csemadok KB elnöke megemlítette, hogy a legtöbbjüknek immár sokéves hagyománya van, s így szervesen beépültek a hazai magyar kulturális köztudatba. Ezen a téren elsősorban a jókai-napokat, a Duna menti Tavaszt, a gombaszögi f Gombások) kulturális ünnepélyt, valamint a zselizi (Želiezovce) Országos Népművészeti Fesztivált említette, de nem maradtak ki a felsorolásból a Tavaszi szél vizet áraszt folklórverseny, a Melódia, illetve a gyermek és a felnőtt énekkari mozgalom központi versenyei sem. A Csemadok irodalomnépszerűsítő és nyelvművelő munkájának Illusztrálására Stdó Zoltán két központi rendezvényt említett, éspedig az évente Kassán megrendezésre kerülő Kazinczy-, illetve Fábry-napokat. A tartalmas beszámoló záró részében, mintegy összegzésképpen
