Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)

1987-04-11 / 14. szám

1987. április 11.

SZABAD FÖLDMŰVES

Kisparcellás bnrgonyafajta-kisérletek a Nagymegyeri Fajtanemesítő Állomáson (Л szerző felvételei)

A korai burgonya termesztésének problémái

Május vége felé a háziasszonyok alig várják mér a korai burgonya megjelenését a piacon, hogy végre egy kicsit felfrissítsék a téli időszak unalmas és szűkős választékú étrendjét. A kereskedelmet és a termelőt Is több éven ét foglalkoztatja a korai burgonya termelésének a kérdése, mivel a piac követeli, másrészt pedig flrusftása Jő bevétellel kecsegtet. A lehetőségek a burgonyaellátásra adottak, hiszen több olyan holland és hazai nemesítése burgonyafajtával rendelkezünk, melyek június első dekádjában kedvezőtlenebb időjárás esetén 10, kedvező időjárás esetén pedig 20 tonnás hozamokat adnak. Igazolják ezt a Központi Mezőgazdasági Ellenőrző és Minőségvizsgáló Intézet Nagymegyeri (Calovo) Fajtaktsérleti Állomásának eredményei is.

A Dunaszerdahelyi {Dunajská Streda) járásban — több kudarcos év tapasztalatai nyomán — a korai burgonyát mindössze öt mezőgazdasági üzemben, mintegy 80—100 hektárnyi területen termesztik. A korai burgonya termesztését fékező tényezők közül elsősorban az értékesítési gondok jelentkeztek. Egy bűvös kör alakult ki. A termelő számára a mennyiség a fontos, ezért a korai horgonya betakarításához nem fog hozzá június elején, amikor a hektárhnzamok 4 tonna körüliek. A kereskedelem viszont türelmetlen, s nem várja be a korai burgonya megjelenését, inkább behozatalhoz folyamodik. Am addigra, amíg a külföldről megrendelt korai horgonya beérkezik, a hazai piac is beindulhatna. Ilyenkor azonban már a hazai termés nem kelendő. Ennek következtében a járás nyolcvan hektárnyi területén a termésnek úgyszólván a fele rendszerint a földben marad, esetleg középkorai burgonyaként kerül értékesítésre, rosszabb esetben pedig takarmányozásra. A termelőt kétszeres kár éri. Egyrészt nem Jut hozzá a tervezett nagyobb bevételhez, másrészt pedig a betakarítás Idejének eltolódása miatt elmarad a burgonyát követő másodvetés.

Érthető, hogy a felsorolt rossz tapasztalatok miatt a gazdaságok nem szívesen vállalkoznak a korai burgonya termesztésére. A Nyugat-szlovákiai kerület kedvező termőhelyi adottságatből kiindulva ideális megoldás lenne egy nagyüzemi — 300—500 hektár területű — komplexum létesítése, amely biztosíthatná a korai burgonya szükségletét. Ehhez persze nagyobb arányú beruházások Is szükségesek az ültetőburgonya tárolásának és előcsíráztatásának, valamint betakarítás utáni kezelésének megoldására. U- gyanakkor a nem sok jóval kecsegtető tapasztalatok miatt az üzemek nem merik vállalni a korai burgonya termesztésével járó kockázatot.

További komoly problémát jelent a korai burgonya ültetőanyagának nem megfelelő minősége. Hazánkban többnyire a Hollandiából behozott szaporítóanyag fajtafenntartó nemesítését végezzük. Az ültetőanyag előállítása hűvösebb és nedvesebb éghajlatú körzetekben történik. Az aránylag drága ültetőanyag minősége — főleg a vírusmentesség tekintetében — nagymértékben ingadozik.

Nehezen egyeztethetők össze Szlovákia burgonyatermesztési hagyományai és kedvező termőhelyi adottságai az utóbbi évek eredményeivel. Szinte minden fórumon napirendi pont a burgonya- és a cukorrépa-termelés lemaradása. Ugyancsak tudomásul kell vennünk azt a tényt, hogy a Senicai járásban ma a burgonyát magyarországi termelési rendszer keretében termesztik. Tehát egy olyan ország szakemberei adnak leckét. ahol alig egy évtizedes burgonyatermelési tapasztalatokkal rendelkeznek, a termelési föltételeik is sokkal kedvezőtlenebbek, mint nálunk.

Állomásunkon immár hatodik éve végzünk állami fajtakísérleteket 8—10 igen korai holland, NSZK-beli és hazai nemesítésfl burgonyafajtával. A kísérleti parcellákra elöcsíráztatott egészséges ültetöanyag kerül. Megfelelő talajmövelést, növényvédelmet és öntözést biztosítunk, június első hetében megkezdjük a prőbaszedést, melyet hetente megismétlőnk. így megkapjuk az egyes fajták fejlődésének és hozamalakulásának ütemét. Ennek alapján informáljuk a gazdaságokat az egyes fajták betakarításának javasolt Időpontjáról. Az utóbbi két esztendőben öntözési kísérleteket Is végeztünk, két ismétlésben. Az egyik csak öntözött körülmények között, a másik pedig öntözött területen és fátyoifólta (porofólia) alkalmazásával ment végbe. Az első évben, a Kera fajtával végzett kísérletekben, a fólia alkalmazásával 20—40 százalékkal nagyobb hozamokat értünk el. Tavaly, amikor a kísérletbe 10 fajtát vontunk be, nem minden esetben értünk el nagyobb hozamokat a fóliás termesztésben. Fóliás kísérleteket az Idén is végzünk az egyes tényezők felderítése érdekében. Egyebek között annak, hogy mikor kell a fóliát a növényzetről eltávolítani. Külföldi szakirodalom szerint erre akkor kerülhet sor, amikor a burgonya növényzete e'érte a 10 centiméteres magasságot.

Szeretném Ismertetni a hazánkban termesztett igen korai fajták tulajdonságait:

Resy: Holland nemesítése, nagyüzemi termelésben legelterjedtebb fajta. Kísérleteinkben nem tartozik a legkorábbi fajták közé. Bogyói június 3—4. hetében érnek be. Nagy hozamú, ám gyengébb minőségű fajta.

Astara: Holland nemesítésű, minőségi étkezési burgonyafajta. Gumói június 1—2.. hetében

beérnek, s 15—25 tonnás hozamot adnak. Cltetöanyaga eléggé nehezen állítható elő.

Ausonia: Holland nemesítésű, dinamikus fejlődésű, igen korai fajta. Múlt évi kísérleteinkben június 8-án 17,8, június 13-án pedig 29,7 tonnás hozamot adott. Vagyis egy hét leforgása alatt 12 tonnát gyarapodott. A legbőtermőbb fajták közé sorolható, június végén már 40—50 tonnás hozamot értünk el.

Gloria: Kevésbé elterjedt

NSZK-bell fajta. Növekedési dinamikája megegyezik a Resy fajtáéval, június 2—3.. hetében szedhető, de össztermésben lemarad a Resytől.

Ela: Veíká Lomnlcán nemesítették, s szinte az egyetlen szlovákiai nemesítésű korai, a köztermesztésben legelterjedtebb fajta, június 3. hetében szedhető. Gazdasági értéke azonban elmarad a holland fajtáktól.

Kera: Csehországban nemesítették. TöbJ) tulajdonságban megegyezik az Eta fajtával, június 3. hetében szedhető.

Klára: Államilag 1936-ban Ismerték el ezt a Csehországban nemesített fajtát. A fonálférgekkel szemben ellenálló, a minősége pedig jobb a Keráétél és az Etáétól, a hozama is nagyobb. Már június 1. hetében szedhető. Kísérleteinkben június 8-án 19,2 tonnás termést eredményezett.

Befejezésül csak azt tudom ajánlani, hogy az igazán minőségi, jól előcsfráztatott biológiai anyaggal járjunk el körültekintően, mert megéri. Termesztésre meleg, jó fekvésű talajokat válasszunk ki. Az ültetési a terület egy részén kézzel végezzük el. A növényzetet szükség esetén öntözzük. A korai burgonya csemege, ezért így is bánjunk vele.

Belucz János agrármérnök, a tudományok kandidátusa, a Nagymegyert Fajtanemesitő Állomás Igazgatója

Egy sikeres konferencia tanulságai

A Vavrinec-Veselicei Egységes Földműves-szövetkezetben egy nagysikerű . rendezvényre került sor március 12-én. Itt tartották meg mintegy négyszáz szakember részvéteiével „A lézersugár alkalmazása a növénytermesztés beiterjesftése érdekében“ cím jegyében zajlé konferenciát, amelyet a Dél-morvaországi Kerületi Mezőgazdasági Igazgatóság és a Brnéi Mezőgazdasáei Fő'skola növénytermesztési kara közösen rendezett.

A rendezvényre abban az időszakban került sor, amikor a mezőgazdasági termelés továbbfejlesztése nagyon időszerűvé vált, s előtérbe került a szellemi értékek hatékony kiaknázása. pontosabban fogalmazva a tudományos-kutatás eredményeinek rugalmas gyakorlati alkalmazása.

Ezt az irányvonalat követte a megtartott konferencia is, amelynek jelentőségét jól tükrözte már a szakemberek nagy számú részvétele is. A rendezvénynek az volt a fő célja, hogy ismertesse a lézersugár alkalmazásában eddig elért eredmnveket. A szervezőbizottság pedig feladatul tűzte ki a lézertechnika legújabb eredményeinek mielőbbi meghonosítását a növénytermesztés gyakorlatában.

Antonín Kanák mérnök, a

Dél-morvaországi Kerületi Mezőgazdasági Igazgatóság képviselője bevezetőjében ismertette a kerület mezőgazdasági termelésének eredményeit, majd rámutatott a mezőgazdaság iparosításának lehetőségeire. Elmondotta, hogy a gyors ütemű fejlődés szükségessé tette a tudomány legújabb vívmányainak mielőbbi gyakorlati alkalmazását. Rámutatott arra, hogy korunk legjelentősebb tudományos sikerének könyvelhető el az optikai kvantumgenerátor kifejlesztése, amely lehetővé teszi a 1 ézersugár mezőgazdasági alkalmazását. Elmondotta, hogy a kerületben négy évvel ezelőtt kezdték el a lézersugár kísérlett alkalmazását. ám már e rövid Idő leforgása alatt is meglepő eredményeket értek el. A lézersugár nagyüzemi alkalmazására először a Blanskől járásban került sor. Itt fejlesztették ki az első készüléket Is.

Dr. Jir! Sebének, a tudományok doktora, a Brnői Mezőgazdasági Főiskola professzora előadásában a lézersugár növényi sejtekre gvakorolt fotosztntetizálő hatását ismertette. A kutatók felismerték a lézersugár rendkívül előnyös fizikai tulajdonságait, melyeket igyekeztek a gyakorlatban is kihasználni. A magvak fotobiológiai tulajdonságainak a serkentésére a fénynyaláb 632,8 nanométer hullámhosszú infravörös fényét használják. A fotoszintézist kiváltó lézersugárnak döntő jelentősége van a növények növekedésének és fejlődésének a serkentésében. A növényeken a klorofill mozgását a fotónok abszorpciója váltja ki. A fotoszintézis azonban nem az egyedüli fénybiológiai folyamat, amely a növény fejlődését befolyásolja.

Rudolf Stépánek mérnök, á

blanskól Metra Vállalat képviselője a mezőgazdaságban alkalmazható lézersugár-fejlesztő berendezést mutatta be. A nagyüzemi gyakorlatban ezidáig a He-Ne LA 1001 típusú berendezés vált be a legjobban. Főbb paraméterei a következők: teljesítménye 50 nanométer, hullámhossza 632,8 nanométer, a fénysugár átmérője 1,7 milliméter, üzemeltetéséhez 220 Volt szükséges. A berendezés feltételezett élettartama kétezer munkaóra körüli.

Vladimir Labounek docens, a

Brnói Mezőgazdasági főiskola növénytermesztési tanszékének munkalársa elmondotta, hogy az első lézerkísérleteket a főiskola laboratóriumaiban végezték l&82-ben. Egy évvel később állították be a szabadföld di kísérleteket a vavrinec-veseltcei szövetkezetben a tavaszi és az őszi árpa, valamint a silókukorica esetében. A kísérletek igazolták a lézersugár kedvező hatását a növények csírázására és fejlődésére. A kísérleti parcellákon nagyobb volt a főszám, a gabonaféléknél megnövekedett az egységnyi területre jutó kalászszám, a búzánál 8,18 százalékkal, az árpánál pedig 5,85 százalékkal növekedett az ezermagtömeg.

Ä gyakorlat! szakemberek nagy érdeklődéssel kísérték végig az 1980-ös és 1986-os évi kísérleti eredmények ismertetését. Kiderült, hogy a lézerrel kezelt borsó a kontrolihoz viszonyítva 2,4 nappal korábban csírázott, tőszáma 11,8 százalékkal, hektárhozama pedig 8,4—29,8 százalékkal növekedett. A 250 hektáron vetett lézerrel kezelt silókukorica esetében a hozamok 3—13—12,64 százalékkal nőttek. Hasonló kimagasló eredményeket tapasztaltak a lézersugárral kezelt paradicsom termesztésében fs, ahol a hozamnövekedés 20—35 százalék közötti volt. A cukorrépa esetében pedig 17,8 százalékos cukortartalom-növekedést tapasztaltak. Az 1966-os évi kísérletekben a tavaszt és az őszi búza a lézeres kezelés hatására 1,98—6,5 százalékos, a tavaszt árpa pedig 6,98 százalékos hozamnövekedést eredményezett.

Végigkísérve a konferencia beszámolóit, nyilvánvalóvá vált, hogy az új technológiában felbecsülhetetlen lehetőségek rejlenek. Az elért eredmények kizárólag a hazai sikereket tükrözték.

Szénássy Arpád mérnök

Napjainkban szükségszerűvé vált a mezőgazdasági üzemekben a trágyatelepek, a takarmánytárolók, a gépszínek ás a mezei utak gyors ütemű építése. A megszigorodott - környezetvédelmi előírásoknak megfelelő termelési technológia kialakítása és a nagy tárolási veszteségek csökkentése érdekében a Safárikovói Állami Gazdaság is a „javulás“ útjára lépett.

Az elmúlt évben az oldalfalvai (Stránske) telepen az ezer férőhelyes tehénistálló mellett elkészült az első korszerű trágyatelep. Az idén a szkárosl (Skeresovo) részlegen építenek agy ngyanilyet az ezerkétszáz férőhelyes növendékmarhaistálló részére. Mindezidáig tetemes népgazdasági károkkal Járt a szerves trágya kezelése. Mivel valamennyi istálló vízgyűjtő területen fekszik — elkerülhetetlenné vált a földalatti Ivóvízkészletek nitrátszennyezése. Az alkalmi mezei ierakatokon felgyülemlett trágyakészlet kihordásakor az elázott talajon minden alkalommal nagy mennyiségű kőhordalékból kellett ideiglenes ntakat építeni a szállítójárművek részére a trágyadomb közepéig. A következő, alkalomig a laza burkolatú kiút elsüllyed, elvegyül a trágyatengerben, és a markolók a trágyával összekeveredett kődarabokat Is felrakják a szórókocsikra... Kát évvel ezelőtt az oldalfalvai tehénfarmon bevezettek e konténeres trágyaelszállltást, melynek alkalmazását e soron kővetkező zárt trágyatelepek klépftése ntán a többi istállókra Is kiterjesstik. Eddig a gazdaság a konténerek szállítására két LIAZ tehergépkocsit vásárolt.

A hígtrágya tárolása és kijuttatása is sok problémába ütközik. Amíg át nem építik a két rostos állású istállót hagyományos almozott állásúra — amire hamarosan sor kerül —, addig a következő „technológiát“ dolgozták -ki pótmegoldásként: Az istállók közelében fekvő, silókukorica termesztésére szánt táblákon nem végezték el az őszi szántást, és a tél folyamán nyolc tartálykocsi bevetésével ide „szivattyúzzák át* ax éretlen, kezeletlen hígtrágyát. A Harkácson felállított két

ÉRTÉKMENTŐ

BERUHÁZÁSOK

nagy gyűjtfitartály másfél hönap alatt telik meg. Innen az 6szf takarmánykeverékek begyűjtése és a gabona betakarítása után felszabadult területekre juttatják.

A nagy vezteséggel betakarított takarmánynövényekbűl a

■ Rendezett trágyatelep. (Tóth józsef felvétele}

felhasználásig számottevő mennyiség megy veszendőbe a szakszerűtlen tárolás következtében. A minőség rnmlásáról már nem is beszélve. Évente mintegy 4 ezer tonna szálas takarmányt takarítanak be, melynek több mint egytizedét a szabad ég alatt, kazlakban kénytelenek tárolni. Kevés a szénatároló, de a meglévők többségét is kézi erővel kell feltölteni, emiatt a betakarítás üteme Is szükségszerűen lelassul. Szerencsére már ezen a téren is javulás tapasztalható. Tavaly, a második kaszálás után készült el egy ezer köbméter befogadőterű, gépesített napelemes-tetőszerkezetű szénatároló, amelybe nyolc felszedőkocsi hordhatja folyamatosan a félszárazra fonnyasztott szálas takarmányt. Az idén is építenek egy ilyen tárolót, ahol az évelő takarmányok utószárítását a napenergia hasznosításával kívánják megoldani. Ezen túlmenően a régi típusú szénatárolók közül négyet átépítenek hideglevegős szellőztetésűre, és mechanikus villákkal is felszerelik.

A szenázs és a szilázs készítéséhez adottak a feltételek, bár mindig szükség van kisebb átalakításokra. Tervbe vették a legnagyobb tárolóhely tetőzettel történő lefedését. A cukorrépafejet azonban még mindig a földön felhalmozva tárolják.

Az elmúlt évben, az aratás idején a felvásárlók képtelenek voltak biztosítani a gabona folyamatos átvételét, mivel az állami gazdaság nem rendelkezik elegendő raktártérrel. Arra kényszerült, hogy mintegy 5 ezer tonna termést a cukorrépa betonozott gyűjtőhelyén halmozzon fel. A megázott termés nagymértékben növelte a szárításra fordított költségeket... Ebben az évben még megismétlődhet a tavalyi helyzet, ára a jövő esztendőben már hozzáfognak a 7 ezer tonna szemtermés befogadására méretezett raktárkoraplexum építéséhez.

Az új mezei utak létesítése és a meglévők karbantartása már évek óta várat magára. A szűkös beruházási keretből azonban egyszerre nem telik mindenre. Az előbb felsorolt építkezések befejezése ntán kerülhet majd sor a mezei úthálózat építésére, (korcsmáros)

I

v

1

<