Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)
1987-04-04 / 13. szám
I I .SZABAD FÖLDMŰVES Társadalmunk fejlődésének meggyorsításáért Ä CSSZSZK legfelsőbb népképviseleti éš törvényhozó testületének, a Népi Kamarának és a Nemzetek Kamarájának 4 együttes ülése megtárgyalta a szövetségi kormány programnyilatkozatának teljesítéséről szóló beszámolót. Az ülést Alois Indra, a CSKP KB Elnökségének tagja, a Szövetségi Gyűlés elnöke nyitotta meg. A képviselők nevében üdvözölte Gustáv Husákot, a CSKP KB főtitkárát, köztársasági elnököt. A parlament tanácskozásán Jelen volt Ľubomír Štrougai, szövetségi miniszterelnök, s ott voltak a CSKP KB Elnökségének tagjai, a központi bizottság titkárai, valamint a szövetségi kormány elnökhelyettesei, a Nemzeti Frontba tömörült pártok és társadalmi szervezetek vezető tisztségviselőt. A beszámolót Ľubomír Štrougai szövetségi miniszterelnök terjesztette elő, aki beszéde bevezető részében a 8. ötéves tervidőszak első IS hónapjának gazdasági fejlődéséről szólott. Kijelentette, hogy a gazdasági fejlődés nincs teljes összhangban az intenzifikálás követelményeivel, amelyeket magukba foglalnak a gazdasági és szociális fejlődésnek a CSKP XVII. kongresszusán jóváhagyott fő irányai. Az elmúlt ötéves tervidőszakban a gazdaság lepődését jellemző ellentmondások néhány vonatkozásban még el is mélyültek. Megállapította, hogy előreléptünk a szocialista gazdasági fejlődésben, mivel a nemzeti jövedelem megközelítően a feltételezett ütemben növekedett, mégpedig 3,4 százalékkal, vagy 20,6 milliárd koronával. Csaknem minden ágazat teljesítette vagy túlteljesítette termelési tervét. Az állattenyésztési termelés tervfeladatai viszonylag jelentős túttolfesítésének köszönhetően a mezőgazdaság is hozzávetőlegesen megközelítette éves feladatát. A több mint 600 ezer tonna gabonakiesés azonban nagyon is érezhető. Annál is inkább, mivel az elhúzódó tél elodázza a tavaszi munkák idejében való, olvanynyira szükséges elkezdését. A mezőgazdasági vállalatoknak ezért jól felkészülten kell semlegesíteniük a következményeit. Hasonlóképpen vonatkozik ez a tüzelőanyag- és az energiafogyasztásra, amely 1,6 millió tonna egyezményes tüzelőanyaggal növekedett, s ezért mindenütt lépéseket kell termi a lehető legnagyobb mérvű gazdaságosság biztosítására. A terv mennyiségi mutatóinak teljesítése azonban nem a legnagyobb problémánk és nehézségünk, amellyel meg kell küzdenünk. A legnagyobb probléma az, hogy a tervezetthez képest minőségi eltérések vannak. Ezek arról tanúskodnak, hogy nem sikerült megvalósítanunk a CSKP XVII. kongresszusán kitűzött intenzifikációs célokat. Ez vonatkozik a termelés hatékonyságára, a gyártmányok hazai és külföldi piacokon való értékesítésére, a termékek és a technológia minőségére, az anyagi-műszaki ellátás zavaraira, a beruházások és a készletgazdálkodás fogyatékosságaira, valamint a nem szocialista országokba irányuló kivitel hiányos teljesítésére is. Ezek jelenlegi gazdasági fejlődésünknek legkényesebb, kritikus pontjai. Ennek egyik fő oka, hogy a vállalati gazdasági szféra elégtelenül és rugalmatlanul alkalmazza a termelési gyakorlatban a tudományos-műszaki haladás eredményeit, amit most ismét bírált a CSKP Központi Bizottságának legutóbbi ülése. A fő stratégiai fronton, vagyis a gazdasági növekedés új minőségének biztosítéka terén azonban lassúbb e'őrehaladásunknuk legáltalánosabb oka az elégtelen munka- és technológiai fegyelem a társadalmi érdekek következetlen szem elölt tartása és érvényesítése. Ez ugyanúgy vonatkozik a központi szervekre, beleértve a szövetségi kormányt, mint a vállalati gazdasági szférára, amelyben ezen túlmenően teret hódít az alibizmus, az a törekvés hogy csak a saját érdekeiket tartsák szem előtt, s a hajlandóság hiánya, vállalni a kockázatot és a konfliktusokat. Problémáink lényege a színvonalas munka és irányítás. Ezért éppen ezen a területen kell keresnünk a megoldás módját, nem csökkentve a CSKP XVII. kongresszusán jóváhagyott és az ötéves tervről szóló törvényben rögzített céljainkat. Ez egyidejűleg a kormány tevékenységének és azoknak az intézkedéseknek alapvető tartalma és értelme, amelyeket a gazdasági fejlődés javítására hozunk. A dinamikus és kiegyensúlyozott gazdasági fejlődést szavatold tárgyi lépéseket illetően figyelmünket a beruházásokra és a készletgazdálkodásra összpontosítjuk. Feltétlenül szükséges már ebben az esztendőben hozzávetőleg 8 mil'iárd korona értékben csökkenteni az új beruházások keretét. Olyan építkezésekről van szó, amelyeken az ellenőrzés kimutatta az átlagon aluli műszaki színvonalat, illetve az elégtelen felkészülést. A fő lehetőségeket ~a legkevésbé hatékony és a legköltségesebb akciókban fogjuk keresni. A következő esztendőben az új építkezések 20—30 milliárd korona értékű csökkentésével számolunk. Nyilvánvaló, hogy nem egyszeri intézkedésekről van szó. Továbbra is szigorúan mérlegelni fogjuk a beruházási célokat. Csak így változtathatunk azon a helyzeten, hogy az egvik oldalon a vállalatok nem rendelkeznek elegendő eszközzel a termelési bázis hatékony korszerűsítésére és szerkezetének megváltoztatására, a másik oldalon pedig a feltételezett eredményekből elmaradó akciókat valósítanak meg. A kormány még ebben az évben megtárgyalja ezen a területen a fogyatékosságok kiküszöbölésének javaslatát, hogy biztosítsa az állőalapok újratermelése hatékonyságának növekedését. Az elmúlt esztendőben további előrelépés történt a KGST-országokkal, főleg a Szovjetunióval való együttműködésben és integrációban. Aktívan részt veszünk a szocialista országok, a KGST-tagállamok testvérpártjai vezető képviselőinek tavalyi novemberi munkatalálkozóján elfogadott határozatok megvalósításában. Ez a tanácskozás kijelölte a haladóbb gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés új útjait. Résztveszünk a KGST keretében megvalósuló szocialista gazdasági integráció és tevékenység mechanizmusa átalakításának előkészítésében, valamint a következő 15—20 esztendőre a nemzetközi szocialista munkamegosztás kollektív koncepciójának kidolgozásában, annak tudatában, hogy egész közösségünknek, s így n CSSZSZK-nak is létfontosságú érdeke. Ezért arra is törekszünk, hogy mind az integráció, mind a KGST tevékenysége az egyes tagállamok és az egész közösség gazdasági fejlődésének dinamizáló tényezőjévé váljon. Az így értelmezett munkamegosztásban a gazdasági mércék teljes mérvű alkalmazását elkerülhetetlennek tekintjük — hangsúlyozta Ľubomír štrougai. A környezetvédelem fontosságáról szólva a beszámoló leszögezte: Az elmúlt év folyamán összesen 230 jelentőseb ökológiai építkezés kezdődött nálunk, csaknem 13 milliárd koronás költségvetési ráfordítással. Az Március 23-én az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának tanácstermében került sor a kerületi mezőgazdasági igazgatóságok. va’amlnt a mezőgazdasági termelés és szolgáltatások termetési-gazdasági egységei igazgatóinak szlovákiai akttvaértekezletére. A tanácskozáson ezenkívül részt vettek a MÉH miniszterhelyettesei és szakágazati igazgatói is. Jelen volt Július Varga, az SZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztere és Pavol Kováíiik, az SZLKP KB osztályvezető-helyettese. Az aktívaértekezlet első részében Varga eivtárs bíráló igényességgel értékelte az 1986-os, rendkívül igényes év eredményeit. Értékelésének előterében főleg a tervteljesítés gyenge pontjai, így a növénytermesztéssel kapcsolatban a gabona-, tömegtakarmány-, cukorrépa-, burgonya-, szőlő-, gyümölcs; és zöldségtermelés, az állattenyésztéssel kapcsolatosan pedig a sertéstenyésztés szerepelt. Nagy figyelmet szentelt a beruházásoknak, az energiagazdálkodásnak, a lemaradozó gazdaságok tovébbfejlesztésé-Nem lehetünk azonban elégedettek azzal, ahogy az egyes irányítási szintek, szervek és szervezetek az ökológiai kérdésekhez viszonyúinak. Számos esetben nemtörődömséget és rugalmatlanságot tapasztalhatunk a környezetvédelmi beruházások komplex biztosításában. Emlékezzünk csak vissza, hogy az elmúlt évben hányszor okoztak társadalmi íelhábnrndást az olyan hanyagságok, amelyek következtében mérgező szennyeződések jutottak a levegőbe vagy a folyókba. Emellett számos problémát nagyobb beruházások nélkül is megoldhatunk, nagyobb fegyelemmel és következetességgel, fokozottabb figyelemmel az egves munkahelyeken, valamint a hibákat elkövetők szigorú büntetésével. Ľubomír Štrougai arról is beszélt, hogy a jelenlegi időszakban befejezés előtt áll számos további törvényjavaslat előkészítése, s ezeket a kormány rövidesen a Szövetségi Gyűlés elé terjeszti. Szó van például a hő termelésére, elosztáséra és fogyasztására vonatkozó törvényről, amely szabványként fog hatni a Tüzelőanyagokkal és az energiával való takarékosabb gazdálkodásra. Hasonló jellegű az állami energetikai felügyelőségre vonatkozó törvényjavaslat, amely meghatározza a felügyeleti szervek szerepét, feladatait és jogkörét az energiagazdálkodás területén. Az állatorvosi gondoskodásra vonatkozó törvényjavaslat az állattenyésztési terme'és hatékonyságának és gazdaságosságának növelését segíti elő, s kedvezően hat az állatnknek, a bérek és a jutalmak alakulásának. Ezt követően részletesen ismertette a mezőgazdasági—élelmiszer-ipari komplexum idei feladatait, amelyek még igényesebbek, hiszen tartalmazzák a múlt évben tapasztalt lemaradások pótlását is. Például gabonafélékből — a múlt évi lemaradás pótlásával együtt — az idén 4 millió 40 ezer tonnát kell termelni úgy, hogy hektáronként átlagban elérjék a 4,7 tonnás terméshozamot. A szemes kukorica esetében a termelési rendszereket az Idén újabb 32 ezer hektár területen érvényesítik. Fogyatékosságként említette azt is, hogy a mezőgazdasági üzemek 27 ezer tonna — hatóanyagban számított — műtrágyára nem kötöttek adásvételi szerződést. Részletesen foglalkozott a sertéshústermelésben és -forgalmazásban kialakult kedvezőtlen helyzettel, a tejfelvásárlással kapcsolatban az új Csehszlovák Szabvány bevezetésével, a MÉM műszaki fejlesztési alapjának kihasználásával, a gázolajkerettel és a gazdasági mechanizmus átalakításával kapcsolatos problémákkal. Vé-1987. április 4. ról való gondoskodás általános feltételeinek kialakítására. A CSKP XVII. kongresszusán kitűzött gyorsítást stratégia megvalósításáért folytatott harc elválaszthatatlan és fontos része a szocialista törvényesség, erkölcs és munkafegyelem alapelveinek megsértése s a többi negatív jelenség ellen folytatott harc fokozása — mondotta Ľubomír Štrougal. Több helyen még mindig érvényesül az a gyakorlat, hogy a szervezetek vagy más Intézmények vezetői nem jelentik be az illetékes szerveknek a szocialista tulajdon megkárosításának eseten, megtűrik a munka-, a terv- és a pénzügyi fegyelem megsértését, lebecsülik és igazolják az ilyen és a hasonló fogyatékosságokat, s nem vonják le a következtetéseket. Nyilvánvaló, hogy sokkal hatékonyabban kell fellépni a CSKP KE Elnökségének 1983 februári leveie szellemében a szocialista törvényesség, erkölcs és fegyelem alapelveinek megsértői ellen az állami és a gazdasági szervekben is. Az előterjesztett beszámoló alapján nyilvánvaló, mi áll előttünk, mire kell közös erőnket összpontosítani. Biztosítani akarom önöket afelöl, a szövetségi kormány mindent megtesz azért, hogy az új követelmények szellemében eleget tegyen a mostani megbízatási időszakra szóló programba foglalt kötelezettségeinek, gyönyörű hazánk, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság további fejlesztése érdekében — mondotta végezetül Ľubomír Štrougai elvtárs. gül tájékoztatta a résztvevőket a minisztérium apparátusában bekövetkezett szervezési változásokról, és a különféle aktivaértekezletek összehívásának módjairól. Az aktívaértekezlet második részében a jelenlevő igazgatók, valamint a MÉM miniszterhelyettesei foglaltak állást az elhangzottakkal kapcsolatban, majd az aktívaértekezlet Varga eivtárs zárszavával fejeződött be. A miniszter többek között elmondotta, hogy a rendkívül Igényes idei fe'adatokat az irányítás, az igényességre való törekvés és a felelősségérzet elmélyítésével kell ellensúlyozni. Kiemelte azokat a legfontosabb feladatokat. amelyek teljesítésében az idén fordulatot ke’l elérni. Ez a megállapítás vonatkozik többek között a tömegtakarmányok, a cukorrépa és a burgonya termelésére, valamint a sertéstenyésztésre, és a tej minőségének lényeges javítására. Hangsúlyozta, hogy a kedvezőtlen helyzet mielőbbi javítása érdekében sok mindent át kell értékelni. BARA LASZLÖ irányítás elmélyítésével A bírósági szakértők, a gazdaslgt bűntettek üldözésével foglalkozó rendőrségi szervek Időközönként felméréseket végeznek, majd nyilvánosságra hozzák azokat a tényeket, melyek nagyobb körvonalakban jellemzik a Szlovákiában elkövetet gazdasági bűntettek nagyságrendjét. A legutóbbi jelentés sem ad okot az elégedettségre. Habár bizonyos szakaszokon — a fokozottabb, célratörőbb ellenőrzések következtében — van Javulás. „Találékonyabb“ embertársaink rendszerint megkeresik és meg Is találják azokat a réseket. amelyeket maga a társadalmi ellenőrzés szabadon hagy. Mivel az Ilyen jellegű statisztikai kimutatás esetében sem kerülhetők el a számok, hadd soroljunk fel néhány olyan adatot, melyek bepillantást nyújtanak a gazdasági kriminalitás „titkaiba“. Az utolsó öt év folyamán Szlovákiában 30 ezer ff) gazdasági bűntényt fedtek fel, melyek 60 millió korona értékű népgazdasági kárt okoztak. Ezekért összesen 41 ezer embert vontak felelősségre. Az elmúlt évben 116 millió korona értékű kár keletkezett gazdasági bűntények következtében. A rendőrségi szervek komoly negatívumként Jelzik azt, hogy az egyes üzemek illetékeset, dolgozói a bűnüldöző szerveknek csupán 10 százalékát jelentik be azoknak az eseteknek, melyek 1500 koronán aluli értéket képviselnek. Ez a helyzet azért tarthatatlan, mert a sok kicsi sokra megy alapon sok száz milliós kára keletkezik a népgazdaságnak úgy, hogy „semmi nem történt“, a tettesek személye — Ismeretlen marad. Annak érdekében aztán, hogy ezeket a jelentéktelennek tűnő ügyeket „kivasalják“, eltussolják, egy sor embert — közép- és felsőszintű vezetőket, adminisztrációs dolgozókat — vonnak be ebbe a tisztességtelen Jákenységükkel megakadályozzák a felsőbb szervek félrevezetését, ezzel párhuzamosan a gazdasági káoszt. A fent leírtakat egy személyes tapasztalattal én is bizonyíthatom: egyik szövetkezetünkben arra voltam kíváncsi, hogy a gazdaság miként teljesítette tervét. A szövetkezet elnöke így utasította a közgazdászt: „Az újságíró elvtársnak azt a kimutatást mutasd meg, amelyet a kerületi mezőgazdasági igazgatóságra küldtünk“. Tehát az elnök elvtárs akaratlanul ts kimondta, hogy a tervteljesítési ki-Nagyító alatt a gazdasági tékba, tesznek bűnrészessé. Ä bűnüldöző szervek, segédrendűrök, megbízott személyek bevonásával állandó ellenőrzéseket végeznek, s ott, ahol az „elhallgatás“ módszerét követték, az esetekben érintett személyeket felelősségre vonják. Az illetékes rendőri szervek kimutatták, hogy hol kisebb, hol nagyobb mértékben a termelőegységek 60 (!) százalékában követnek el „módosításokat" a termelési eredmények kimutatásában. A számokkal való lakkozás, manipuláció nélkül, például a vállalat, üzem Igazgatója, vezetői nem kapnák meg évvégi. esetleg a negyedéves prémiumukat — s rendszerint Jelentős összegekről van szó —, ha bizonyos mutatók nem érnék el a tervezett szintet. A közgazdászt „meggyőzik“, neki is érdeke, hogy „szebb“ számokat rajzoljon a kimutatások patyolatttszta papírjaira. A bűnüldöző szervek javasolták, hogy reszortonként alakítsanak olyan ellenőrző csoportokat, amelyek tevémutatásokból több változat készült. A bűnüldöző szervek véleménye szerint a mezőgazdaságnak nincs mivel dicsekednie akkor, amikor gazdadasági bűncselekményekről beszélünk. Még mindig nagy visszaélések fordulnak elő a könyvelésben. A felsőbb szervek intézkedései, figyelmeztetése ellenére is sok helyen létezik még a könyvelői-pénztárosi funkció társítva — egy személy végzi ezeket a műveleteket. A pénzeszközökkel való manipuláció leegyszerűsödik, a jobb kéz leszámol a bal kézbe egy olyan összeget, amely a „félrekönyvelés eredményeként termelődött kl“ a könyvelő (egyben pénztáros) asztalán. Hasonló a helyzet a telepvezető, raktáros és szállító „hármasfogatok“ esetében, akik együttműködve könnyűszerrel, nagy összegekkel károsíthatják meg üzemüket, illetve a népgazdaságot. Ezért fontos, hogy a belső ellenőrzés százszázalékosan működjön. Továbbra is gondot okoznak az üzemanyaggal, a műtrágyaigényléssel kapcsolatos visszaélések. Az ellenőrző szervek sok olyan esetben indítottak eljárást az elkövetők ellen, amikor olyan munkafolyamatok végzésére kértek üzemanyagot, — amelyeket nem végeztek el. A műtrágyával kapcsolatban is hasonló visszaélésekre került sor. Pavol KováC, a legfelsőbb bíróság alelnöke, a szenátus elnöke szerint a bűnüldöző szervek kitűnő eredményeket értek el az utóbbi időben az anyagbeszerző—raktáros „klikkek“ bűntények felszámolásában. Korábban nagy viszszaéléseket követtek el a faktúrák „feketepiaci“ értékesítésével, s így könnyen Juthattak nagy pénzösszegekhez az ügyeskedők. Párt- és állami szerveink az utóbbi időben mind többet foglalkoznak a közvagyonvédelem helyzetével. Nem véletlenül, hiszen a felmérések elárulják azt is, hogy az üzemőrök — posztjuk rossz betöltése következtében — a bűntettek 20 százalékát idézik elő. A helyzet kiváltképp kedvezőtlen a mezőgazdasági üzemekben. Csak egy példa, amihez szükségtelen kommentárt fűzni: amikor egy alkalommal a Galántai (Galanta) járásban az Illetékes szervekkel személyesen is részt vettem egy éjszakai ellenőrzésen, az egyik efsz gazdasági telepének őre szemünkre - hányta, hogy — felébresztettük. Az eset után fölröppent egy vélemény, hogy az őrnek — igaza volt! S valóban. Egy nyolcvankét éves embert éjfél után — csak úgy — ne ébresztgessen senki, hiszen a hosszú-hosszú munkásévek után megérdemli a pihenőt. Csakhogy az őr — szolgálatban volt. Tehát ez a példa elvezetett bennünket a vizsgált témához. A mezőgazdaságban szolgálatot teljesítő őrök átlagéletkora 86 (!) év. Mit Is fűzhetünk ehhez. Annyit mindenesetre, hogy a helyzet — tarthatatlan. A belügyi szervek véleménye: az őrök jutalmazását, bérezését illetően központilag is történtek már változások, de az ellenőrzések azt bizonyítják, hogy ezeket — kevés helyen tartják be. Elterjedt szokás a szövetkezetekben az, hogy őrszolgálatra Jóval a nyugdíjkorhatár felett lévő embereket vesznek fel abból a meggondolásból, hogy ezek — nyugdíjkiegészítésként — kevesebbel is beérik. A mezőgazdasági termelőegységek vezetői ezektől a koros emberektől várják el azt, hogy milliós értékeket őrizzenek. Holott a több hektár területen fekvő gazdasági objektumok a rossz állapotban lévő kerítéssel, biztonsági berendezésék nélkül egyenesen csalogatják a bűnözőket. A gazdasági bűnözésről készített felmérések számtalan olyan részadattal is szolgálnak, amelyek felsorolása hosszadalmas lenne. De hadd emeljünk ki még egy számot a sok közül: a gazdasági bűntényeket elkövető személyek közül minden ötödik — vezető beosztású. Tehát olyan egyén, akinek a párt, a társadalom — bizalmat szavazott. Azt hiszem, ez a tény is alátámasztja az alábbi véleményt: a gazdasági bűnüldözés területén nagyon sok még a tennivaló. KALITA GABOR ч
