Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)
1987-04-04 / 13. szám
1987. április 4. ★ 13; szám ★ XXXVIII. évfolyam * Ara K8* Az átalakítás mindannyinak ügye A gazdasági mechanizmus átalakítása — ahogy azt az év elején közzétett alapelvek tartalmazzák — a beszélgetések és eszmecserék egvre gyakoribb témáiévá vált. Mégpedig nemosak az áj elemek kísérleti bevezetésére kijelölt gazdasági egységeknél és vállalatoknál, hanem különböző gviiiéseken és értekezleteken is, a széles közvélemény részvételével. Az élénk érdeklődés arra is atal, hogy az emberek a gazdasági mechanizmus átalakítását nagyon fontos lépésnek tekintik. A 8. ötéves tervidőszakban elkezdődő, s a 9. ötéves tervidőszak kezdetétől teljes mértékben érvényesülő megvalósításához sok reményt füzünk. Ezek nem akármilven bizakodások, hanem arra irányuló mély érdekeinkből fakadnak, hogy kifejező mértékben javuljon munkánk hatékonysága, a hazai és a külső piac ellátásának a színvonala, s nem utolsósorban dinamikusabb legyen a nemzeti jövedelem termelése, mert ez határozza meg életszínvonalunkat és szociális biztonságunkat. Mindenki előtt világos, hogy az egyének és az egész társadalom életszínvonala elsősorban a munka és a gazdaság eredményeitől függ. Nemcsak hazai viszonylatban, hanem szélesebb. nemzetközi méretekben is. Figyelembe véve iparunk feldolgozó jellegét a nyersanyagok és az energia jelentős mértékű behozatalától, valamint a termékek sikeres kivitelétől való függőségét, eredményeink és haladásunk értékelésénél teljes mértékben az iparilag fejlett államok nemzetközi érvényű mércéit kell alkalmaznunk. Ezek sok esetben szigorúbbak, igényesebbek, nehezebben teljesíthetők, de nem mehetünk el mellettük. Senki sem kényszeríti ránk. hogy ezekhez igazodjunk. de azt is jól tudjuk, hogy senki sem vásárol olyan árut. amely nem elégíti ki a megrendelő igényeit. Hiba lenne azonban, ha a gazdasági mechanizmus átalakítását valamilyen szükséges rossznak, felettünk függő Damoklész kardjának tekintenénk. Ezt nem tekinthetjük szükségmegoldásnak fhabár az átalakítással kapcsolatban ilven hangokkal Is találkozhatunk mert ez az irányítás tökéletesítésének világszerte érvényesülő, törvényszerű folyamata. Ezért éppen a sok előnnyel és feltétellel rendelkező szocialista társadalmi rendszerben kell állandóan gondoskodni a termelőerők és termelési viszonyok összhangjáról, az irányítási, в tervezési és a szervezési rendszer fejlesztéséről, в társadalom növekvő szükségleteinek kielégítéséről, ú| utakat keresve az emberek alkotó kezdeményezésének és képességeinek kibontakoztatásához flven új utat jelent a mi gazdasági mechanizmusunk átalakítása. эк A hosszt) téJ után mezőgazdasági nagyüzemeinkben minden percet ki kell használni a tavaszi munkák sikeres elvégzése érdekében Bogoly János felvétele A kongresszusi program megvalósításáért Gustáv H u s á к elvtársnak, a CSKP KB főtitkárának a központi bizottság 5. ülésén mondott zárszavából Az eddigi rendszer, szem előtt tartva a kitűzött célok elérésének minél részletesebb biztositását. óriási mennyiségű határozattal. rendelettel, irányelvvel és utasítással működik, amelyek egyrészt meghatározzák a szervezett ellárás kereteit és feltételeit, de ugyanakkor akadályokat is gördítenek számos probléma rugalmasabb, hatékonyabb megoldása elé. Az igazat megvallva, a kötelező feladatok sokaságában néha az egyik cél elérése egy másik cél elérésének az akadályává válik. Ezt példákkal is alátámaszthattuk. A gyártási folyamatban gyakran előfordul, hogy drága alkatrészt olcsóbba] is lehetne helyettesíteni, amelv ugyanolyan jól. esetleg még jobban megfelelne a célnak, de a cserére nem kerül sor, mert a jelentős árkülönbség veszélyeztetné a vállalat tervteljesitését. Ugyanakkor mindenki előtt világos, hogy a szükségletek gazdaságos kielégftésére kell törekedni, s nem az olyan előírásokra való ragaszkodásra. amelyek a takarékosabb anyagfelhasználásból származó előnyöket nem veszik figyelembe. Ezért a készüld gazdasági mechanizmus a kötelező mutatók jelentős korlátozásával, a vállalatok döntési jogkörének kiszélesítésével számol. A nagyobb önállóság azonban nagyobb felelősséggel is jár. Arról van szó. hogy a jövőben alapvető mértékben megváltozzon a vállalatok gazdasági viselkedése, az. hogy kölcsönös kapcsolataikban, valamint a megrendelőkhöz való viszonyulásukban a nincs, a nem tudjuk szállítani, nem teljesíthetjük kifejezések helyett e kínálat, illetve a kereslet iránti érdeklődés szaval terjedjenek el. Sürgősen szükségünk van az ilyen változásra. Erre várnak azok az állampolgáraink is. akik aszerint értékelik gazdaságunk teljesítőképességét, hogy milyen termékeket vásárolhatnak meg. Az átalakításnak az egyes hiánycikkek problémáját Is meg keli oldania. Nálunk jé szokás volt. hogy számos vállalatnál már decemberben is a következő év paraméterei szerint dolgoztak. Nem lenne célszerű ezt в szokást most felújítani? Ml történne, ha már most meggyorsítanánk a gyártmányfejlesztést, ha a kereslet piacát e kínálat piacává alakítanánk át. ha felszámolnánk az egves termelők monopolhelyzetéből táplálkozó önelégültséget. s ha nem kegyességnek tekintenénk a megrendelő szükségleteinek kielégítését, hanem kezdeményező (avaslatokka) nyújtanánk neki segítséget? A gazdasági mechanizmus egész átalakításához az eddigi gondolkozás és hozzáállás gyökeres megváltoztatására van szükség. Elsősorban azt a nézetet kell felszámolni, hogy először a többieknek (konkrétan az alszállfléknak) kell megjavulniuk. s csak ezután következik a saját vállalatunk. Enélkül ugyanis a legjobban átgondolt és kidolgozott mechanizmus sem képes működni. Az ilven várakozásra egyszerűen nincs idő. Hogy az adásvételi kapcsolatok lavulása nélkül semmit sem tudunk elérni? Természetesen ennek a területnek is lobban kell működnie, mert az ebből származó problémák sok min dent akadályoznak Ezek a problémák csak akkor szűnhetnek meg. ha minden vállalatnál következetesen felmérik a tartalékokat. s azokat is mozgósítják, amelyeket eddig a keltő ösztönzés hiánya miatt nem hasznosítottak. És itt nemcsak az adásvételi kapcsolatok javításáról van szó, hanem egész gazdaságunk dinamikus fejlődéséről. (Rp) Bevezetőben Gustáv Husák elvtárs mindenekelőtt nagyra értékelte azt. hogy a központi bizottság egvhongúlag hozott lényeges döntéseket a CSKP XVII. kongresszusán jóváhagyott program lebontása és megvalósítása terén követendő további eljárásról. Ä XVII. pártkongresszus kitűzte a gazdasági, a szociális és a társadalmi fejlesztés meggyorsításának irányvonalát. Következetes megvalósítására összpontosítjuk az egész párt és nép erőfeszítéseit. A múlt évben ennek során számos új tapasztalatra tettünk szert, és gazdagítottuk ismereteinket. Ma számos problémát konkrétabban látunk. Az ösztönzés értékes forrásai' számunkra a testvéri szocialista országok pártjainak, főleg a Szovjetunió Kommunista Pártjának tapasztalatai. A legfontosabb, amire most súlyt kell helyeznünk az, hogy következetesen átültessük a jóváhagyott határosatokat, mégpedig minden szinten és területen, a pártban és ez egész társadalomban egyaránt, s mindenütt törődjünk a szavak és tettek egységével. A vitában számos elvtárs erre is rámutatott. Ezt újra hangsúlyozni kell, mért a végrehajtatlanul maradó legjobb határozatok is csak kívánságok maradnak. E- zért olyan fontos, hogy minden pártszerv és -szervezet lebontsa 5. ülésünk határozatait a XVII. pártkongresszus programjának megvalósítását céizó: kötelező eljárásra. Céljaink igényessége minden szinten, a központi bizottságtól és szerveitől kezdve, megköveteli, hogy elmélyüiten és kritikusan értékeljék a feladatok teljesítését s a fogyatékosságokat. amelyekből a különböző területeken még mindig sok van. és hogy energikusan törekedjenek megszüntetésükre. Nagyra értékeljük azt a I kritikus, igényes és konstruktív légkört, amely a központi bizottság tanácskozását jellemezte. A bíráló igényesség módszerének a kommunisták, minden pártszerv és -szervezet Munkájának maradandó vonásává kel! válnia. A társadalom egész életében a konstruktív bírálat fejlesztésére törekszünk. amely elősegíti munkánk magasabb színvonalra emelését, és amelynek semmi köze a demagógiához. 'A párt által kitűzött célok elérése érdekében és azért, hogy a korunk által velünk szemben támasztott követelményeknek megfeleljünk, ki kell bontakoztatnunk az emberek széles körű kezdeményezését, minél kedvezőbb r feltételekét kell teremtenünk az ' emberek alkotó erejének és' képességeinek érvényesüléséhez. Ennek' alapvető feltétele a szocialista demokrácia elmélyítését, a politikai rendszerünk; a ‘ Nemzeti 'Front ad la lehetőségek teljes kihasználását célzó irányvonal következetes megvalósítása és azzal kapcsolatos további formák keresése, hogy növekedjen az emberek részvétele az irányításban és ■ az igazgatásban; keresnünk kell a demokratizálásnak és az önigazgatás fejlesztésének további útjait politikai, gazdasági és kulturális-téren, valamint más területeken. A szocializmus tökéletesítésére- és a társadalom demokratizálására tett erőfeszítések egységét Mihail Gorbacsov elvtárs dióhéjban ezekkel a szavakkal fejezte ki: „Több szocializmust, több demokráciát“. Ennek számunkra is mély logikám van. Minél többet beszélünk az■ emberekkel, minél Jobban tájékoztatjuk őket. minél nagyobb a részvételük a döntéshozatatban. annál nagyobb mértékben és elkötelezettebben támogatják a szocialista fejlesztés céljait, és vesznek részt, elérésükben. Ebből az őszes párt-, állami, gazdasági és társadalmi szerv, valamint nemzeti bizottság tisztviselői számára az következik, hogy mindennapi tevékenységük természetes részének kell tekinteniük az emberek körében végzett munkát, beszélniük kell az emberekkel, meg kell őket hallgatniuk és nyerniük politikánknak és megvalósításának. Az emberek döntő többsége odaadó a szocialista rendszer iránt, őszinte érdekük, hogy társadalmunk sikeresen fejlődjön, és kész munkájával ehhez hozzájárulni. Ebből kell kiindulni az emberek körében végzett munkában, növelni kell tájékozottságukat, amely a társadalom demokratizálásának oszthatatlan része, mindig nyíltsággá! és bizalommal kell hozzájuk viszonyulni. Egész politikai munkánkban, a tömegtájékoztató' eszközök tevékenységében meg kell'teremtenünk a munkások, a földművesek, a mérnökök, a műszaki szakemberek, a művészek ésia tudósok becsületes 'és áldozatos munkája iránti -tisztelet légkörét, meggyőzően rá keil mutatni mindazok úttörő erőfeszítéseinek konkrét'pozitív példájára, akik bármilyen területen utat törnek az új gondolkodásnak és eljárásoknak. . • Ä tudományos-műszaki fejlesztés meggyorsításával' kapcsolatban Husák elvtárs kiemelte: ez az egyik kulcsfontosságú teltétele annak, hogy társadalmunk dinamikuson tovább fejlődjön. E téren ts éles versengésre kerül sor a két társadalmi rendszer között. E- zért mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy lépést tartsunk a tudományos-műszaki forradalom rohamos nemzetközi fejlődésével; E téren ts nagyobb követelményeket kel! érvényesítenünk. Főleg az egész tudományos-kutatási alapban kell törekedni' minden meglevő lehetőség kiaknázására, javítani kell az irányítást, jobb feltételeket kell teremteni a feladatok teljesítéséhez. Kezdeményezőbben kelj felhasználni azt a nagy teret és lehetőségeket is. amelyeket fokozatosan a Szovjetunióval és a többi KGST-tagországgal kifejtett gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés nyújt. Ez az egyik meghatározó útja annak, hogy megsokszorozzuk országunk és egész közösségünk belső erejét, meggyorsítsuk a tudományos-műszaki és a technológiai fejlődés ütemét, s hogy elérjük a világszínvonalat a meghatározó teJ rületeken. Az idei terv teljesítésének’ eredményeivel kapcsolatban Husák elvtárs rámutatott annak szükségességére, hogy gyorsan pótolnunk kell az év elejei kieséseket, gondoskodjunk a termelés folyamatos menetéről, és következetesen tő* rődnünk kell a szállítói kötelességek pontos megtartásával. Tudjuk, hogy számos probléma keletkezett a nehéz Időjárási ■viszonyok következtében. De nem mindenütt lehet ezzel igazolni a tervtel jesftésben keletkezett lemaradást. Minden területen haladéktalanul hatékony intézkedéseket kell tenni az idei feladatok teljesítésére, aminek rendkívüli jelentősége van a 8. ötéves terv céljainak elérése szempontjából. Az előttünk álló feladatok teljesítése, a gazdasági mechanizmus átalakítása és a szociális programunk teljesítéséhez szükséges gazdasági feltételek megteremtése, valamint társadalmunk demokratizálásának elmélyítése megköveteli, hogy további fokozott erőfeszítéseket tegyünk a CSKP XVII. kongressszusán jóváhagyott Irányvonal lebontására és megvalósítására. Végezetül Husák elvtárs hangsúlyozta, hogy a ránk háruló nagy célok eléréséért folytatott küzdelmet annak tudatában kell megvívnunk, hogy e célok elérésélő! függ népünk jobb élete, szocialista hazánk • további fejlődése.
