Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)
1987-03-28 / 12. szám
A Szabad Földműves 1986. december 27-i számában idéztem két szakember véleményét az őszibarackfák metszésével kapcsolatban. Az őszibarackfák ápolására vonatkozó elgondolásait mindkét sz-'kember könyvben is megjelentette. Mohácsi Mátyás megfigyelését és tudományos kísérleteit Buda-körnvéki őszibarackosokban végezte Az általa kidolgozott termelési módszer — így a téli metszés is — Buda környékén és más hasonló ta aj-, valam nt éghajlati viszonyokkal rendelkező vidékeken vált be. Szerinte az őszibarrckfákon (fajtától függően) a termővesszöket 3—4—e^rügyre. az ugarcsapot pedig 2 rügvie kellett metszeni. Az általa javasolt módszer szerint nevelt őszibarackfák 20— 25 évig éltek. Rendszeresen szép. exportképes gyümölcsöt teremtek. Az eddig ismert őszibarackía-ápolási módok közül a té:i hideggel szemben az így gondozott fák voltak a legellenáilóbbak. Termelési módszerének egyedüli hátránya, hogy nagyon kézimunka-igényes. Ezt azonban 30—50 évve! ezelőtt mind a nagyüzemi, mind a háztáji kertekben meg lehetett oldani. A későbbi évtizedekben Clausz József az őszibarackfák téli metszését 8—10—12 rügyre javasolta. A módszere szerinti téli metszés gyorsabb volt. A nyári faápolási munkák egynegyedének felel meg. Az így metszett fák többet teremtek, a minőség azonban kissé gyengébb lett, de azért értékesíthető volt. Egységnyi területről több tiszta jövedelmet adott, mint a Mohácsi módszere szerint gondozott gyümölcsös. Az utóbbi 30—40 év alatt Szeged—Szatymaz vidékén egy újabb, őszibarackot termelő táj alakult ki. A talaj szerkezete itt laza, legtöbb helyen homokos, tápanyagban gazdag. A talajvíz közel van az őszibarackfák gyökeréhez. A kedvező szerkezet következtében itt az őszibarackfák kétszer-három-Az őszibarackfák metszésének módjai szór erősebben fejlődnek, mint Buda környékén. A buja fejlődés következtében azonban a téli fajokra érzékenyebbek. A fák itt 8—10 termőév alatt elpusztulnak ugyan, de ez alatt az idő alatt annyit, vagy még többet teremnek, mint Buda mellett 20—25 év alatt. E 8—10 termőév alatt az itt lévő őszibsrackfák termőrügyeit 2—4 kisebb téli fagykár érhetik Ennek megfelelően a fás metszés alkalmával, rügyfakadás előtt kétszer-négyszer több termőrügyet hagynak meg, mint az a fák termőegyensúlyának biztosításához . kellene. Májusban lelkiismeretes hajtásválogatással gondoskodnak arról, hogy az őszibrrackfa termőegyensúlya megmaradjon. A termés így alig lesz kev^ebb az átlagosnál. A 8—10 termőév alatt akad egy-liárom év. amikor a tél folyamán az őszibarackfák termőrügyei 80—100 százalékban elfagynak. A termelők ezeket az éveket használják fel az őszibarackfák megifjítására. A túl magasra nyúlt részeket rügyfakadás előtt levágják. Az őszibarackfa így alsó részéből új hajtásokat hoz. amelyből új koronát nevelnek. Ha az őszibarackfák termőrügyeit nem éri téli fagykár, akkor az erőteljes, jő termővesszőket 15—20 rügyre, a'z ugarvesszőket pedig 2 rügyre metszik. Fontos, hogy az ugar- és a termővesszőket egyenlő arányban hagyják meg. Eloszlásuk az egész koronában arányosan történjen. A letermett vesszőket itt is eltávolítják. E három metszési mőd és az ezek kombinációjából kialakított módszerek mellett kevesek által ismert az úgynevezett amerikai metszés. Ez tulajdonképpen az őszibarackfa hajtásainak ritkításából áll. Itt a termővesszőket és a vázágak vezérhajtásaít nem metszik vissza. A vesszőkön fejlődött másodrendű hajtásokat és a rövid termővesszőket, ugyanúgy a vízhajtásokat és a befelé növő termővesszőket azonban tőből eltávolítják. E metszésmódnál a termőfelületet olyan gallyak képezik, amelyeken 3—4 teljes hosszúságú, erőteljes növésű termővessző van. A téli fásinetszés legalkalmasabb v időpontja rügypatt: nás előtt 2—4 héttel van. Ekkor már megá'lapítható, hogy érte e fagykár az ősziborackfa termőrügypit, s így a metszés módosítható. Másrészt a késő össze vagy télen végzett metszési sebek csak a nedvkeringés megindulásával gyógyulnak; addig az időjárás kedvezőtlen hatásainak (fagy, szél stb.) jobban ki' vannak téve, mint a nedvkeringés megindulása után keletkezett sebek. A téli fásmetszéssel az őszibarackfa egyéves vesszőinek 50—90 százalékát lemetsszük. Tehát a fának e lemetszett vesszők - kinevelésére fordított energiája kárbaveszett. A nyári zöldmetszésben részesített fák — a nyári és téli fásmetszéssel együtt — nem veszítenek anynyi éves vesszőt, mint a csak téli metszésben részesültek. Szükségesnek tartom még megjegyezni azt-is, hogy minél bujábbak a fák, a termőrügyek Jobb kifejlődése és hidegtürőbbé válása érdekében annál szükségesebb a szeptemberi hajtáskurtítás. A saját megfigyeléseimet és az általam alkalmazott zöldmetszéses módszert a már említett számban részletesen Ismertettem. Más szakemberek másként alkalmazzák. Vannak, akik szükségtelennek tartják, némelyek pedig károsnak Ítélik az őszibarackfák zöldmetszését. A Csonthéjas gyümölcsök házikerti termesztése című könyv (Mezőgazdasági Könyvkiadó 1977, Budapest) a 94. oldal utolsó előtti bekezdésében ezt Írja: „A zöldmetszésről vannak olyan vélemények ts, amelyek szerint a felesleges zöldhajtások eltávolításával a későbbiek során felhasználásra kerülő tápanyagok a megmaradó hajtásokat erősítik és alkalmassá teszik 'erős termésalap képzésére. A francia termesztők például rendszeresen elvégz'k az őszibarackfa hajtásainak zöldválogatását.“ Megjegyzem, ezt a könyvet 1987- -ben olvastam először. Ettől függetlenül az utolsó 10—15 év alatt azon a véleményen voltam, hogy minden levágásra kerülő ágat a vegetációs idő megfelelő szakaszában kell eltávolítani (a diónál például ez augusztusban van). Ez előnyösebb, mintha a téli, nyugalmi. időszakban történne. Az eddig ismertetett fásmetszésekkel szemben van egy „gyógymetszés“ címen szabadalmaztatott metszési módszer. Ezt tavasszal akkor kell alkalmazni, amikor az őszibarackfa hajtásain már 2—4 levél van. Az ekkor alkalmazott módszerrel a fáka,t megszokott életritmusuk megváltoztatására kényszerítjük, és így hajtások helyett termőnyársakat fejieszte>nek. E gyógymetszés néven bejegyzett eljárás szabadalmaztatva van. Minden érdeklődő megvásárolhatja. A szabadulom ára 1977-ben 300 forint volt. Én kétszer vásároltam meg, mert barátom őszibarackosában is alkalmaztam. A szabadalom 1991-ig védettséget élvez, addig más számára sem barátságból, sem munkadijért nem alkalmazható. A gyógymetszés egyszerű eljárás, 12—15 éves ügyeskezű gyerek is elvégezheti. Az ezzel a módszerrel kezelt fák évi növekedésük két százalékát sem veszítik el. Ez pedig a fásmetszésekkel szemben nagy előny. juhász M. Zoltán A verőköltö bodobács • A tavaszi nap első melengető sugarainak hatására a fák, kerítések, téglarakások tövében tömegesen jelenik meg egy feltűnő piros-fekete színű rovar, e poloskák rendjébe tartozó verőköltő bodobács (Pyrrhocoris apterus). Hivatalos magyar neve Is korai megjelenésére utal ,azt sugallva, hogy „kikelti a verőfényt“. Minden kertészkedő jól Ismeri őket. Akad is a magyar nyelvterületen népi neve bőven: suszterbogár, papbogár, katonabogár, boda bácsi, vörösbogár, misésbogár stb. Imágőja 9—11 mm nagyságú. Alapszíne fekete, piros díszítéssel. A latin nevében lévő „apterus“ tag szárnyatlan voltára utal. Ennek ellenére szárnyas példányokkal Is találkozhatunk, de repülni ezek sem tudnak. Áprilistól egészen szeptember végéig párosodik. Petéit csomókban elhelyezve mohába, avarba, laza talajba, rögök alá rakia. Nagyon gyakori faj, ennek ellenére gazdasági Jelentőségéről alig tudunk valamit. Egyes szakemberek véleménye szerint a mályvafélék és a hársfák magjait szfvogatja. Ez azonban a magokon szemmel látható elváltozást nem okoz. Feltételezhető azonban, hogy például a mályverőzsánál a magvak csírázóképességének csökkenéséhez vezet. Így a mályva termesztésénél gondot okozhat. P. R. + A tavasszal tömegesen megjelenő verőknltő bodobács (A szerző felvétele) Tavaszi takarítás a galambházban Ha a galambtenyésztésben jó eredményeket akarunk elérni, ismernünk kell az állattartás zoohigiénial követelményeit. Minden tenyésztőnek — saját érdekében — követnie kell a galambtartással kapcsolatos legújabb Ismereteket. Ezáltal megelőzhetjük a sikertelenséget és saját egészségünket Is óvjuk. Mindig jobb a ' betegségeket megelőzni, mint azokat gyógyítani. A tavaszi tennivalóknál^ gondoljunk a tenyésztőberendezések és a segédeszközök karbantartására, megtisztogatására, valamint a galambok áľat-egészségOgyi kivizsgálására, megelőző kezelésére. ' Munkánkat mindig a galambház és a tenvésztőberendezések gondos takarításával kezdjük. Külön figyelmet szenteljünk a fészkeknek, etetőknek. Katóknak. A tél elmúltával javítsuk az esetleges rongálódásokat, tömjük el a hézagokat, - hogy a huzatot megakadályozzuk. Tisztogassuk ki a repedéseket is. ahol a különböző élősködők szívesen meghúzódnak. Utána végezzük el a fertőtlenítést. Erre leggyakrabban vízben oldott klórmeszet használunk, amellyel az egész helyiséget gondosan kimeszellük. Sokkal alka'masabb, hatékonyabb azonban a 4—5 százalékos töménységű Odorit nevű szer, amely elpusztítja az élősködőket, a bakteriális és vírusos megbetegedések csíráit ts. Ezt a műveletet háromhavonta legalább egyszer végezzük el. A galambházat pedig minimum hetente kétszer tisztítsuk ki. Amennyiben röpdénk is van, ennek tisztántartásáról se feledkezzünk meg. Jó, ha a röpde alja le van betonozva. Ez egészségügyi szempontból nagyon előnyös. A röpde higiéniájának, az itt történő etetésnek, gondozásnak szenteljünk fokozott figyelmet, így elkerülhetjük a galambok tömeges megbetegedését. A galambházak közelében gyakran tartózkodnak különféle kellemetlen rágcsálók. Ellenük pl. Kumatox-szal védekezhetünk. A tavaszi hónapokban nagy gondot kell fordítanunk a trichomonadózis, kapllariózis és a szalmonellózis, valamint a belső paraziták ..elleni megelőző gyógykezelésre. A tavasz elején1 ajánlatos a galambok szájüregéből, begyéből törletet, ürülékéből mintát venni és kivizsgáltatni. A megfelelő táplálás elsődleges feltétele az eredményes tenyésztésnek, ezért ügyeltünk az élelem és a víz egészséges voltára. Abban az esetben, ha a fertőzés gyanúja felmerül, madaraink Ivóvizébe adagoljunk Cholesolt. Chloramint vagy hípermangánt. Mielőtt hozzáfognánk a galambürülék eltávolításához, öntözzük meg, hogy ne poroljon. A porban ui. az ember számára veszélyes betegségek csírái lehetnek. Használjunk ezért 161 záródó ruhát, köpenyt; légutaínkat pedig megfelelő maszkkal, kendővel védjük Főleg az örnitőzissal szemben legyünk elővigyázatosak. Ha a betegségnek csak a gyanúja is felmerül vigyük a galambot állatorvosi vizsgálatra. Hogy madarainkat megfelelő kondícióban tartsuk, ne feledkezzünk meg az ásványi sókról és a vitaminokról sem. E- zeket a Chovprodukt üzleteiben szerezhetjük be. Következetes megelőző munkával, a tenyésztő berendezések karbantartásával elérhetjük a várt eredményeket, és saját egészségünket sem veszélyeztetjük. (Macsicza S. illusztrációs felvétele) —CH—> A kukorica takarmányozási A kukorica' 7,5—14 százalék emészthető nitrogéntartalmú anyagot, 3,5—4,5 százalék zsírt, 65—70 százalék különfél« glicidet, 2—2,5 százalék rostanyagot és 1,5 százalék ásványi sőt tartalmaz. Egy kilogramm kukoricaszemben 0,53 gramm kalcium, 3,68 gramm foszfor és 1,18 gramm magnézium van.-A glicidek közül elsősorban keményítőt (ennek részaránya 69 százalék), és különböző egyszerűbb cukrokat tartalmaz. Egységnyi tömegét tekintve az összes gabonafélék közül a kukoricában van a legtöbb energia. A különbőzé anyagok mennyiségét, részarányát illetően az egyes hibrideknél eltérések mutatkoznak. A nagyszemű fajták nagyobb fehérje- és vitamintartalmukkal tűnnek ki. Az úgynevezett lőfogú fajtáknak viszont nagyobb a hektárhozamuk. Helyesen alkalmazva és más gabonafélékkel-keverve a kukorica nagyon értékes szemes takarmány. Főleg a zsiradékukért tartott állatok hizlalására alkalmas. A zsírokat főleg telítetlen zsírsavak képezik. Ezek hatására a kukoricán hizlalt állatok testében képződő zsír puha, könnyen kenődő, csaknem folyékony. A fiatal, 1—4 napos baromfit Jé minőségű kukoricából érölt darával etessük. Ennek sárga színe felkelti a kiscsibék figyelmét, rászoktatja őket a táplálékfelvételre, és mivel kevés rostanyagot tartalmaz, könnyen emészthető. Később azonban tápkeverékkel, vagy pedig többféle gabonából készült darával kell helyettesíteni, amelyekhez még állati eredetű fehérjéket tartalmazó anyagokat is adunk. Ez utóbbi azért fontos, mivel a szikzacskó anyaga ilyenkor már felszívódott. A fiatal, növekedésben lévő baromfiak étrendjében a kukorica mennyisége ne haladja meg a 25 százalékot, s ezzel párhuzamosan szükséges, hogy ugyanannyi zabot is adjunk. A csibe- és a pulykahizlalás első Időszakában hasonlóképpen járunk el. Később, a hizlalási időszak második felében, mikor már a baromfi lzomzata kialakult, a kukorica mennyisége 45 százalékra emelhető. A hizlalás utolsó két hetében pedig pusztán csak kukoricával Is etetbetünk. A vízi szárnyasokat is hafelhasználása sonlő módon tápláljuk. Növekedésük befejeztével táplálékuk teljes egészében kukoricából állhat. A hizlaláshoz sárga, amennyiben lehetséges, nagyszemű kukoricafajtákat használjunk. Ezek hatására a szárnyasok bőre szép sárgás árnyalatot nyer, amely gusztusossá teszi a vágóbaromfit. Más, növekedésben lévő apróállatok esetében, a kukorica ne haladja meg a takarmány összmennyiségének 20 százalékát és ne feledkezzünk meg arról sem, hogy az állatoknak ugyanannyi zabot is adjunk. A hizlalásra fogott bárány- és kecskeglda takarmányának a 40 százaléka lehet kukorica. Ebben az esetben Is kombináljuk árpával. Az árpával etetett állatok zsírja sűrűbb, „keményebb“, mint a kukoricával tápláltaké. A kukoricának sajátos szerepe van a prémes állatok takarmányozásában is. Ha a nutrlát kukoricával etetjük, szőre csillogősabbá, bundája színezete határozattabbá válik. Ezért a szőrzet „beérősének“ időszakában alánlatos, ha a szemes takarmány fele kukorica. A prémjükért tartott nyulak takarmányának 25 százaléka kukorica, és ugyanannyi zab legyen. A téli hónapokban ts ajánlatos a baromfit kukoricával etetni márcsak azért Is, mivel könnyen emészthető, magas az energiatartalma, és hozzájárul a test hőháztartásában szerepet játszó zsírtakarő kialakításához. Ezzel ellentétben a tenyészidőszak kezdetén a kukoricát állataink étrendjéből zárjuk ki, és teljes egészében zabbal vagy más gabonafélékkel helyettesítsük. Nagy hibát követnek el azok az állattenyésztők, akik az említett szabályokat és arányokat nem tartják be, s így a kukorica zsirképző hatását más szemesekkel nem közömbösítik (fékezik). Ml történik ebben az esetben az állatok szervezetében? Ä fiatal állatok megszűnnek növekedni, vagy legjobb esetben növekedésűk lelassul. A bőr alatt, a testüregekben zsírrétegek halmozódnak fel. A nemi szervek és mirigyek fejlődése így gátolva lesz. Az állatok sterillé válnak, vagy nemi érésük lényegesen később következik be. Zavarok állnak be a szaporodási ciklusban. A kukorica nagyon értékes takarmány, de csak akkor ha élettani szerepének megfelelően használjuk. —CH—'
