Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)

1987-03-28 / 12. szám

2 SZABAD FÖLDMŰVES 1387. március 28. A tudomanvQs-möszäki fejlesztés (Folytatás az 1. oldalról) 'Az elnökség foglalkozott a nemze­tiségi politikával kapcsolatos felada­tokkal is. Elmondhatjuk, hogy a szö­vetségi államrendezés öta ezen a té­ren n'ncsenek különlegesebb problé­mák. Ennek ellenére állandó figyel­met kell szentelnünk ennek a kér­désnek. Érzékenyen kell viszonyul­nunk az ezzel kapcsolatos valameny­­nyi kérdéshez, a nemzeti hagyomá­nyokhoz, kultúrához stb. Nagyobb fi­gyelmet kell szentelnünk annak, hogy internacionalista szellemben a cseh­szlovák nép egységére neveljünk. A- zon is el kelj gondolkodnunk, hogyan tökéletesíthetjük az oktatási-nevelési rendszert. Felül kell bírálnunk a tár­sadalomtudományok tevékenységét is, hogy ne csak a tényeket regisztrál-és a társadalomnak a mai problémák megoldásában. Husák elvtárs a továbbiakban a nyílt tájékoztatás kérdésével foglal­kozott. amelynek az elnökség nagy fontosságot tulajdonit. Érdekünk, hogy az emberek tudják, mi történik nálunk, milyen kérdésekben, és ho­gyan döntenek. Már bevezettük, hogy közleményeket adnak ki a CSKP KB Elnökségének üléseiről és a legfelső szervek tanácskozásairól. Az embe­reknek azonban tudniuk kell azt is, mi történik üzemükben, városukban, községükben, bárhol is, természetes­nek kell tekinteni a felelősségteljes, objektív bírálatot. A vezetők köteles­sége, hogy tanácskozzanak az embe­rekkel, rendszeresen tájékoztassák őket a feladatokról, a te.vekről, a megoldandó problémákról és a ne­hézségekről. Az a dolgozó, akit tájé­ták, hanem segítsenek is a pártnak koztattak, elkötelezettebbé válik. Nagyobb bátorságot, határozottságot és Miloš Jakeš elvtárs előadói beszé­dének bevezető részében azt hangsú­lyozta, hogy pártunk XVII. kongresz­­szusa a szovjet kommunisták XXVII. kongresszusa által meghatározta or­szágunk szociális-gazdasági fejleszté­se meggyorsításának stratégiáját. Kongresszusunkon egyértelfnüen tá­mogattuk az SZKP történelmi jelentő­ségű XXVII. kongresszusának határo­zatait. elvszerű szellemét. A Szovjet­unió az elmúlt két évben új szakasz­ba lépett. A Szovjetunió Kommunista Pártja 1985. évi áprilisi ülése óta kö­vetkezetesen lépésről lépésre kidol­gozza s megvalósítja azt a stratégiát, amelyet a XXVTI. kongresszus fogal­mazott meg. A társadalmi átalaftás­­nak ez a valóban forradalmi prog­ramja méltó az emberi haladás élcsa­patához, megnyitja az utat a harmadik évezredbe és nemcsak a Szovjetunió számára, hanem a világszocializmus további sorsa szempontjából is nagy jelentőségű. Megvalósításában nagy jelentősége van az SZKP KB Januári ülésének, a­­melv az átalakításról és a kádermun­káról tárgyalt. Az SZKP KB januárt ülésének politikai lényege a szocia­lista demokrácia fejlesztésében rejlik. A továbbiakban arról beszélt, hogy a haladó gazdasági szerkezet fejlesz­tésében döntő fontosságú a mély át­törés a tudományos és a műszaki ha­ladás olyan leghaladóbb irányaiba, amilyen az elektronika, főleg a mik­roelektronika, a robotika, az infor­matika, a mezőgazdasági és a gyó­gyászati biotechnológia, a magasfo­­kúan hatékony új alapanyagfajták gyártása stb. Ezekben a szakágaza­tokban hozzuk létre a korszerű ter­me'ési szerkezetet. A gazdaság alapvető szerkezeti vál­tozásaival egyetemben meg kell gyor­sítani a vállalati változásokat, főleg a gyártmányok tnnoválásával, a hala­dó technika és technológia gyorsabb ütemű alkalmazásával. Beszéde további részében a CSSZSZK szerves beilleszkedésének jelentőségét méltatta a szocialista gazdasági in­tegrációba és kijelentette: Gyorsab­ban kell megvalósítani a CSSZSZK és a Szovjetunió kormánya között a KGST 42. ülésszaka alkalmából aláírt egyezményt, amely a két ország vál­lalatai és szervezetei közvetlen terme­lési és tudományos-műszaki kapcso­latairól szól. Ez több mint 100—-100 válalatnak és intézetnek teszi lehető­vé a közvetlen együttműködést a tu­dományos-műszaki fejlesztés és a termelés fontos feladatainak megol­dásában. Az egyezmény számol to­vábbi közös vállalatok létrehozásával. Egyelőre 13 közös csehszlovák—szov­jet kollektíva, és 9 közös vállalat lét­rehozásáról van szó. Az illetékes mi­nisztériumok feladata gondoskodni arról, hogy még ebben a félévben megkössék az idevágó szerződéseket és további szerződéseket készítsenek elő. A szerkezeti változások megvalósí-, fását, a szocialista gazdasági integ­rációba való szervesebb beilleszke­dést, gazdaságunk hatékonyabb pro­filjának kialakítását sürgette, majd a tudományos -kutató bázis hatékonysá­gának fokozásáról szólott: „A legfontosabbnak azt tartjuk, hogy a kutató és fejlesztő bázisunk potenciálját a KGST-vel való együtt­működésben céltudatosan összponto­sítsuk a népgazdaság elsőrendű fel­adataira, határozottabban vonjuk ösz­­sze ennek érdekében eszközeinket és erőinket. Hogy milyen komoly prob­lémáról van szó, azt a következő adat is bizonyítja: egyetlen kutatási feladat megoldására ma átlagban mintegy 2,5 alkotó dolgozó jut. A konkrét eredmények ezután ahhoz vezetnek, hogy például az elektro­technikai ipar és az általános gép­ipar minisztériumaiban meghosszab­bítják számos feladat mego’dásának határidejét és emellett tovább növek­szik a feladatok száma, s nem sike­rül korlátozni a duplicitást sem. A jövőben nem lehet eltűrni ezt az ál­lapotot. Vannak példák a megoldás módjára is. A mezőgazdasági—élelmi­szer-ipari komplexumban például si­kerül fokozatosan koncentrálni a ku­tatási és fejlesztési kapacitásokat a biotechnológia növénytermesztési és állattenyésztési kihasználásának meg­jelölt irányaira. Hasonlóan kell eljár­ni az új, perspektivikus irányok fej­meggyorsítása Azoknak az új tényeknek, amelyek­ről ma röviden beszéltünk, tükröződ­niük kell az új alkotmány előkészíté­sében is, amiről a CSKP XVII. kong­resszusa döntött — emlékeztetett be­szédében, végezetül bejelentette, hogy: „A csehszlovák kommunisták, vala­mennyi állampolgárunk rövid időn belül becses vendéget üdvözölhetnek majd hazánkban — Mihail Gorbacsov elvtársat, az SZKP KB főtitkárát. Őszintén örülünk ennek. Ogy üdvö­zöljük majd, mint a hozzánk legkö­zelebb álló párt képviselőjét, mint legközelebbi szövetségünk, a Szovjet­unió képviselőjét, mint a testvéri szovjet nép képviselőjét, olyan poli­tikust, áfti azokat az új gondolatokat érvényesíti, amelyekről ma beszélünk. Meggyőződésünk, hogy látogatása je­lentős határkő lesz pártjaink, álla­maink és nemzeteink együttműködé­sében." következetességet lesztésében és végre kell hajtani a tudományos-kutatő bázis szerkezeti átépítését. E célból a párt XVII. kong­resszusa'megszabta az alap- és a'kal­­mazott kutatásokat végző munkahe­lyek célszerűségének és szerkezeté­nek, valamint hatékonyságának az át­fogó felülvizsgálatát. A tudományos­­-kutatö bázis irányításáért felelős szervekben még az idén konkrét dön­téseket kell hozni és azokat követ­kezetesen meg kell valósítani.“ A tudomány és a technika eredmé­nyeinek gyorsabb alkalmazásáról szólva rámutatott: Meg kell állapíta­nunk, hogy alapvető fordulat nem állt be. a tudomány és a technika gyakorlati bevezetése továbbra is gyenge láncszem. A határidők sok esetben lényegesen hosszabbak, mint a világ gazdaságilag legfe]lettebb országaiban. Ez nem eredményezi a legfejlettebb országok előnyének be­hozását, hanem sok esetben tovább mélyül a lemaradás. Az egv .he'yeri topogás, a lassú előrehaladás jelen­tős károkat okoz a népgazdaságnak. Ugyanakkor sok az olyan példa is, amikor gyorsan meg tudjuk oldani az igényes tudományos-műszaki problé­mákat és közvetlenül, hosszú huza­vona nélkül vagyunk képesek beve­zetni őket a gyakorlatba. A jelenlegi helyzeten alapvetően változtani keli. Az egyik legfontosabb út ehhez a termelés-előkészítő szaka­szok kapacitásai bővítésének az el­érése. Ez annyit jelent, hogy növelni kell a konstruktőrök, tervezők, tech­nológusok és termelésszervezők lét­számát és munkájának hatékonysá­gát. A munkájuk hatékonyságának a fokozásához azonban korszerűbb be­rendezésekre van szükség, mindenek­előtt automatizált konstrukciós és ter­vezőközpontok építése révén, ame­lyekből eddig mintegy százat létesí­tettünk már. El kell érni, hogy 1990-ig legkevesebb 2000 Ilyen mun­kahely működjön. A CSKP Központi Bizottságának 8. ülésén célként tűztük ki az ésszerű­sítő műhelyek létesítését a tudomány és a technika vívmányainak gyorsabb alkalmazása érdekében. Ezeknek a műhelyeknek hozzá kell járulniuk az \ üj termékeknek a gyártási folyamat­ban va'ó gyorsabb alkalmazásához, a termelöberendezések korszerűsítésé­hez és automatizálásához, a raciona­­lizáciős eszközök és egycélú gépek gyártásához, a találmányok és újítási javaslatok alkalmazásához. A termékek magas műszaki-gazda­sági színvonalának és minőségének is rendkívül nagy figyelmet kell szentelni. A minőség területén ta­pasztalható hiányosságok nem kis anyagi, politikai és erkölcsi károkat okoznak — idehaza és külföldön egy­aránt. Éppen ezért minden vállalat­nál haladéktalanul intézkedéseket kell elfogadni annak érdekében, hogy a meghatározó‘fontosságú termékek tekintetében elérjük a világszínvona­lat. A szövetségi kormány számos .in­tézkedést foganatosított annak érde­kében. hogy a' jelenlegi helyzethez viszonyítva javulás történjen a ter­melés minőségét illetően. Pontosítot­ták azokat a gazdasági eszközöket, amelyek a rossz minőségű termelés ellen hatnak, s ugyanez vonatkozik az árakra és a pótlólagos elvonások­ra is. Halaszthatatlan feladat az állami minőségellenőrzés rendszere kiépíté­sének a befejezése, továbbá az, hogy lényegesen bővítsék a legközelebbi években az ellenőrzés alá kerülő ter­mékek körét. Emellett kitinéit fel­adatként kell szem előtt tartani az exportra szánt, illetve a tartós fo­gyasztási cikkek igényesebb kipró­­bá’ását. Ezzel párhuzamosan az egy­séges országos minőségirányítás komplex. Javaslata kidolgozásának gyorsabb ütemű befejezése céljából fel kell dolgozni az egységes irányí­tásra, illetve az ellenőrző szervek létrehozásának a befejezésére vonat­kozó javaslatokat. A Tudományos-Mű­szaki Fejlesztési és Beruházási Álla­mi Bizottság fe’adata, hogy az erre vonatkozó komplex javaslatot mi­előbb elkészítse., A beruházási építkezésekről szólva Miloš Jakeš elvtárs kijelentette.-hogy ezeknek a tudományos-műszaki hala­dás meggyorsításának, a termelés korszerűsítésének és szerkezeti át­alakításának eszközévé kell válniuk. „Eljött az tdeje, hogy felelősségre vonjuk azokat, akik a társadalmi ér­dekek érvényesítését nem tartották szem előtt, s nem teljesítették az az­zal kapcsolatos határozatokat" — mondotta. A beruházási eszközöket az Iparfejlesztés, a rermékszérkázet átalakítása és a termékek minőségé­nek javítását elősegítő területekre kell összpontosítani. Ezzel kapcsolat­ban rámutatott, hogy kevés termé­künk éri el a világszínvonalat, ezért sokkal határozottabban kell a minő­ségi vá'tozásokra törekednünk Vonatkozik ez népgazdaságunk egész területére, termelésünk minden szakaszára, azokra Is. amelvek a la­kossági érdekeket, Igényeket képvtse­­l'k. Például lakásépítésünk színvona­lára, életkörnyezetünkre. Különösen nagy jelentőségűek azok az ökológiai beruházások, amelyek a CSKP XVII. kongresszusának határozatában ts szerepelnek. -A helyzet, sajnos, az, hogy sok esetben elhúzódik például a vizeink védelmével kapcsolatos be­ruházások realizálása. A CSKP KB El­nöksége hangsúlyozza, hogy ezeket a terveket teljesíteni kell, hogy élet­környezotünk ne romboljon, hanem ellenkezőleg, fokozatosán javuljon. Tudományos műszaki haladásunk kritikus értékelése feltárta az irányí­tás minden szintjén föllelhető hiá­nyosságokat. Ahhoz, hogy a termelés hatékonyságának növelését és minő­ségének tervezett javítását elérhes­sük, elengedhetetlen az irányítás, a szervezés és az ellenőrzés javítása. A vállalatok és üzemek önállóságá­nak és jogkörének növelésévé' a ve­zetők és dolgozókollektívák érdekelt­sége és felelőssége 1s megnövekszik maid a jobb módszerek, új megoldá­sok kereséséért. „Meggyőződésünk, hogy az új gaz­dasági feltételek 1obb munkára ösz­tönöznek majd. De ne képzeljük, hogy akár a legjobb gazdasági me­chanizmus is helyettesítheti a vezető dolgozók közvetlen irányítását, a dolgozók termelést feladatokhoz va'ó öntudatos hozzáállását" — hangsú­lyozta Miloš [akeš. majd figyelmezte­tett, hogy nincs sok Időnk. Szociális­­-gazdasági fejlődésünket meg kell gyorsítani. Népgazdaságunkban ma összesen 2,5 millió szakmunkás, 1,5 millió szakközépiskolát végzett em­ber és 535 ezer főiskolai képesítésű do'gozó végzi egyre igényesbb mun­káját. 1990-ben már a dolgozók 8 szá­zalékának lesz főiskolai és egynegye­dének szakközépiskolai végzettsége. A tudományos műszaki haladás ered­ményeinek érvényesítése érdekében egyre jobban ki kell aknáznunk ezt a szaktudást. És ez új feladatok elé állítja iskoláinkat éppúgy, miiit irá­nyító apparátusunkat. Minőségi válto­zásokat kell végrehajtanunk Iskola­­rendszerünk, intézményeink minden szintjén, hogy az oktatásügy, az Isko­lák nyitottak legyenek minden új iránt, minden haladó lránt és szerves részesei legyenek a társadalmi ha­ladást elősegítő tényezőknek, hogy magas képzettségű, nagy szaktudású emberek kerüljenek a termelésbe. Megnövekszik tehát az emberi ténye­ző szerepe, az emberi képességek és a szaktudás jelentősége. Az alkotó módon gondolkodó, gaz­daszellemű dolgozók, az ilyen szelle­met képviselő komplex ésszerűsítő brigádok jelentősége egyre inkább megnövekszik. Beszéde befejező részében Miloš I jakeš elvtárs a pártmunkával szem­ben támasztott követelményekről szó­lott, leszögezte, hogy nem fogják el­tűrni a tisztségükkel kiváltságokra törekvő, tervekkel spekuláló, az idők szavát meg nem értő káderek jelen­létét, viszont minden olyan kommu­nistát és állampolgárt, vezető dolgo­zót és munkást támogatni fognak, aki az új iránti elkötelezettséggel, társadalom iránti hűséggel keresi az igényesebb, jobb megoldásokat. Ezeknek az igényes feladatoknak a teljesítése lesz egységünk, összefor­­rottságunk, forradalmiságunk pró­bája. A CSKP KB 5. ülésének határozatából Az előterjesztett beszámoló és az ülés lezajlása bebizonyí­totta, hogy az elmúlt időszakban elért egyes pozitív eredmé­nyek ellenére mindeddig nem következett be lényeges for­dulat a tudományos-műszaki haladás eredményeinek a gazda­sági gyakorlatban történő érvényesítése terén. Továbbra is a népgazdaság fejlődésének extenzív irányzatai érvényesülnek. Mindenekelőtt az újratermelési folyamat minőségi szempontját nem kerülnek előtérbe. Vnnatkozk ez főleg a szerkezeti vál­toztatások és a szükséges innovációk terén való lassú előre­haladásra. az energia-, az anyag- és a beruházási igényesség csökkentésének elégtelen dinamikájára s az élőmunka-szük­séglet nagy részarányára, Nem érik el a tervezett ütemet a termelés minőségének és műszaki-gazdasági paramétereinek javításában. Ez kedvezőtlenül hat a belpiaci szükségletek ki­elégítésének színvonalára, valamint a kivitel és a beruházások hatékonyságára. Továbbra is súlyos fogyatékosságok vannak a beruházások területén. A kedvezőtlen irányzatok további fenn­maradása a gazdasági és a tudományos-műszaki fejlődés terén súlyosan veszélyeztetné a CSKP XVII. kongresszusán kitűzött célok elérését. Nem használják fel a kívánt mértékben a tudományos-mű­szaki haladás összes erőforrásait. Ez részben a kutatási és a fejlesztési potenciál elégtelen hatékonyságának a következ­ménye. Ugyancsak elégtelen a Csehszlovák Tudományos Aka­démia. a felsőoktatási és az ágazati kutatási intézmények tevékenységének egyeztetése, nem használják fel kellőképpen a nemzetközi tudományos és műszaki ismereteket, a tudomá­nyos-műszaki együttműködés és a licencek adta lehetőségeket. Mindeddig lebecsülték a termelés-előkészítő munkahelyek sze­repét. A dolgozók kezdeményezését nem orientálják és han­golják össze a szükséges mértékben. A gazdasági és a szociális fejlesztés meggyorsítását és a sokoldalú intenzifikálást célző kongresszusi stratégia meg­valósításának alapja a tudományos és a műszaki fejlesztés fellendítése és eredményeinek hatékony gyakorlati érvénye­sítése. ' i A népgazdaság intenzifikálása megköveteli a tudományos­­műszaki potenciál hatékonyságának növelését az alap- és al­kalmazott kutatási munkahelyek célszerűségének, elosztásá­nak és szerkezetének, valamint hatékonyságának felülvizsgá­lását, s azt, hogy tevékenységüket a stratégiailag és szerke­zetileg szükséges irányokba összpontosítsák. Jobban egybe kell hangolni az alap- és az alkalmazott kutatást. A felsőoktatási intézményeket fontos pedagógiai és tudományos központok­ként kell fejleszteni. Növelni kell saját tudományos kutató­munkájuk hatékonyságát. Széleskörűen érvényesíteni kell a tudomány, a kutatás és a termelés kapcsolatának progresszív formáit, és meg kell erősíteni az önelszámolási elveket ezen a téren. Javítani kell a kutatás műszerekkel való ellátottságát, emelni kell eredményei felhasználásának színvonalát, és ki­emelten kell gondoskodni az alkatrész- és az anyagellátás fű területeiről. Létre kell hozni a kutatás kísérleti és kivitelezési bázisát, és gyorsabban kell ésszerűsítő műhelyeket létrehozni a termelésben. Szélesebb körben kell felhasználni a tudomá­nyos-műszaki és a gazdasági információkat. Tökéletesíteni kell a Tudományos-Műszaki Fejlesztési és Beruházási Állami Bizottság, valamint a Csehországi és a Szlovákiai Tudományos-Műszaki Fejlesztési és Beruházási Bi­zottság tevékenységét, amelyet a tudományos-műszaki politika helyes orientálására és megszervezésére, a tudományos kuta­tási alap tevékenységének egybehangolására és a szocialista országok 2000-ig terjedő komplex tudományos-műszaki feilesz­­tési programjában kitűzött feladatok teljesítésére kell irányí­tani. A központi bizottság kulcsfontosságú feladatnak tekinti a gazdasági mechanizmus átalakítása elveinek gyors és követ­kezetes lebontását, valamint az állami vállalatokról szóló tör­vény tervezetének kidolgozását. Az irányítás egész rendsze­rének aktívan kell hatnia a tudományos-műszaki haladás eredményeinek gyors gyakorlati felhasználása érdekében. Alapvető követelmény, hogy az átalakítás teret biztosítson a dolgozúkollektívák fejlődésének, az irányításban való széles körű részvételük és az elért eredményekért vállalt felelősség érvényesítésének. A CSKP Központi Bizottsága elsőrendű telentőséget tulaj­donit annak, hogy a kormányok, a központi szervek, a kon­szernek, a trösztök, a vállalatok, az üzemek, az intézmények és más szervezetek vezetőségei kezdeménvezően és felelősség­­tudattal viszonyuljanak a CSKP KB 5. ülésén elfogadott hatá­rozat végrehajtásához. A CSKP KB ülése hangsúlyozza, hogy a tudományos-műszaki haladás eredményeinek alkalmazásáért folytatott küzdelemben a pártszerveknek és -szervezeteknek kell élenjárniuk. Támogatni kell a munkások és a műszaki szakemberek által a konkrét feladatok megoldása terén közvetlenül dolgozó kollektívákban kifejtett alkotó együttműködés kibontakozta­tását. Támaszkodni kell ötleteikre és észrevételeikre, konkrét eljárásokat kell .érvényesíteni azon sztereotípiák és akadályok leküzdése érdekében, amelyek gátolták a tudományos és mű­szaki eredmények gyors gyakorlati felhasználását. Fel kell karolni a feltalálókat és az újítókat, tevékenységüket a leg­fontosabb problémák megoldására kell orientálni, és nagyobb mértékben kell hasznosítani munkaeredményeiket. Tekintettel a feladatok fontosságára a kádermunkát az új, igényesebb feltételek szintjére kell emelni. A CSKP Központi Bizottsága szükségesnek tartja, hogy ezt megvitatás céljából ülésre előkészítse a gazdasági mechanizmus átalakításával együtt. Az eddiginál jobban kell hasznosítani az emberek alkotó energiáját, aktivitását és kezdeményezését minden területen. Ki kell terjeszteni, és érvényesíteni kell a jó tapasztalatokat, támogatni kell a versenyszellemet. Mindenütt meg kell terem­teni a fegyelmezetlenséggel, a visszásságokkal, a fogyatékos­ságokkal, az elkényelmesedéssel, a felületességgel, az embe­rekhez való ^bürokratikus viszonnyal szembeni engesztelhetet­lenség légkorét. Meg kell követelni, hogy mindenekelőtt a kommunisták legyenek az új gondolkodás és cselekvés, a ha­ladás úttörői, főleg ők érvényesítsék a legprogresszívebb tu­dományos és műszaki ismereteket a népgazdaságban. Következetesen teljesíteni kell az idei tervben kitűzött min­den feladatot, és meg kel) teremteni a feltételeket az egész ötéves terv sikeres teljesítéséhez. Ennek érdekében az októ­beri forradalom 70. és a februári győzelem 40. évfordulója tiszteletére ki kell bontakoztatni a szocialista munkaversenyt és a dolgozók munkakezdeményezését. Támogatni keli az em­berek aktivitásának és kezdeményezésének fejlődését, főleg a munka- és életfeltételeik javításáról való jobb gondosko­dással.

Next

/
Thumbnails
Contents