Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)

1987-03-28 / 12. szám

AZ SZSZK MEZŐGAZDASÁGI és éh •IMEZÉSÜ GYI MINISZTÉRIUMÁNAK HETIIA iPJ A 1987. március 28. ★ 12. szám ★ XXXVIII. évfolyam ★ Ara 1,— КС» Az állattenyésztésben is Г belterjesen Irta: JOZEF MAGERCAK agrármérnBk, a tudományok kandidátusa, \ Az 1986-os évet a mezőgazdasági üzemek nehéz feltételek között kezd­ték: csökkentett sertés- és szarvas­marha-állománnyal, gyengébb minő­­ségő tömegtakarmányokkal és meg­szigorított abrakfogyasztási normák­kal. A 8. ötéves tervidőszak kezdete számos mezőgazdasági nagyüzemet felkészületlenül ért. Az SZSZK Mező­­gazdasági és Élelmezésügyi Miniszté­riuma a reszort vezető dolgozóinak máit évi nytrai (Nitra) aktívaértekez­letén elemezte az állattenyésztés gyenge pontjait, s hathatós intézke­déstervezetet dolgozott ki a helyzet javítása érdekében. Hasonló elemzé­seket végeztek az egyes járásokban is. Az említett fogyatékosságokhoz még továbbiak társultak, főleg a hí­dig téli és a nyári csapadékmentes időjárás, a zöld takarmányozásra való kései átmenet stb. A fogyatékosságok leküzdésére való törekvés végül is pozitívan befolyásolta az állattenyész­tés iníenzifikáiását. A máit évben a szocialista szektor­ban 85 ezerrel nőtt a sertések száma. A kocák és a tenyészsöldök számá­nak növelése jő teltételeket teremtett a sertésállomány további növeke­déséhez. A gazdasági állatok terme­­lókénessége a malac- és a borjóneve­­lés kivételével minden további muta­tó esetében javult. A tehenek évi te­­jelékenvsége 3585 literre, a hízómar­hák átlagos napi tömeggyarapodása 710 grammmra. a hízósertéseké — az elöhizlalást és a hizlalást is beleért­ve — 545 grammra, a száz tehénre számított öszőátcsoportosftás 33,1 da­rabra. a tyúkok évi tojáshozama pe­dig 262 darabra növekedett. A terve­zett ál'altenvésztési termelést 2,4 szá­zalékkal sikerült túlteljesíteni. Az abraktakarmányok termékegységre számított felhasználásában azonban nem sikerült elérni a tervezett 7 szá­zalékos csökkenést, ezért a fogyasz­tás a döntő jelentőségű matatok ese­tében az előző év szintjén maradt. Az idén a vágóállatok, a tej és a tojás tervezett felvásárlásának telje­sítéséhez jók az előfeltételek A vá­góállatokon belül rendkívül igényes feladatot jelent a vágósertések felvá­sárlása. Már az idei első negyedév­ben kisebb-nagyobb Ingadozások vol­tak a felvásár'ással kapcsolatban. Ezt főleg az a 18 járás idézte elő, ame­lyekben a máit év negyedik negyedé­ben kisebb tömeggel értékesítették a vágósertéseket, jelenleg a mozögarda­­sági üzemekben álértékelik a vágó­sertések szerződéses alapon történő felvásárlásának lehetőségeit az egyes negyedévekre és távlatilag az 1988-as év első felére. Ennek során a mező­­gazdaságf üzemekben hathatós intéz­kedéseket fogadnak el a vágótömeg növelése, a sertések elhullásának csökkentése, a nevelés és a hizlalás intenzitásának elmélyítése, a sertések takarmányozásának javítása, a kocák és a tenyészsüldök számának további növelése stb. érdekében. A választott malacok üzemek és járások közötti átcsoportosítására is sor kerül. Az 1987-es és 1988-as években pré­miumok segítségévei ösztönözzük a választott malacok tenyésztésének nö­velését. A prémium 3D százalékát a­­zon állatgondozók között kell szét­osztani, akik az előző év szalóságá­­hoz viszonyítva a legtöbbet tették a malacelválasztás növelésében. A fogyasztók igényei alapján a sertéshús termelésének és felvásárlá­sának növelése nagyobb arányú lesz, mint ahogy azt a 8. ötéves terv elő­irányozta. Mindez megköveteli a ser­­tésistállők átértékelését, s fnnek eredményei alapján történő felújítá­sát, korszerűsítését és olyan kapaci­tások létesítését, amelyek hozzájá­rulnak a kocák és az egyéb kategó­riába tartozó sertések számának nö­a МЁМ munkatársa vetéséhez. Az említett átaiakftások elsőbbséget élveznek a saját erőfor­rások és a beruházási keretek fel­használójában. A szarvasmarha-tenyésztésben a fi­gyelmet a nevelés és a hizlalás inten­zitása növelésének keli szentelni. Nemcsak a napi tömeggyarapodás, hanem a vágótömeg növeléséről és az „A“ minőségbe besorolt vágómar­hák értékesítéséből származó felár (kilogrammonként 1 korona 50 fil­lér) kihasználásáról van szó. A borjú­­születések és a tejtermelés idénysze­­rfiségének mérséklése érdekében job­ban kell élni az üszők téli fedezteté­se adta lehetőségekkel. A tejtermelésben továbbra is ügyel­ni keli arra, hogy a téli időszakban többet lehessen felvásárolni, ami jó­nak mondható a Közép- és a Kelet­­-szlovákiai kerületben. A figyelem középpontjában azonban az 57 0529-es számú Csehszlovák Szabványra való Felkészülés áll. E célbúi az SZSZK Aimt-egészségUgyl Intézete a Tejipari Tröszt vezérigazgatóságával karöltve április 1—30. között az összes felvá­sárolt tejet az új szabvány alapján minősíti, de egyelőre gazdasági kö­vetkezmények nélkül. A* Így nyert elemzések alapján minden efsz-ben és állami gazdaságban intézkedése­ket fogadnak el a fogyatékosságok mielőbbi felszámolása érdekében. Ha­sonló minősítésre kerül sor még jú­nius 1—30. között, amikor részben már értékelni tehet a korábban tett intézkedések hatékonyságát is. A tej minőségének javításával ösz­­szefüggésben szükséges megjegyezni, hogy a Poínopo járási kirendeltségei egyre több tisztító és fertőtlenítő szert (Demiro A, K. Agrosan A, K. ké­sőbb pedig Despon A, K). dupla alja­­zatű. az első tejsugarak kifejésére használatos edényt és a csecsbimbók fejés ntáni fertőtlenítésére használa­tos applikátort kfnálnak. Minden me­zőgazdasági üzemben hathatós intéz­kedéseket kell tenni annak érdeké­ben, hogy a higiéniai előírások szi­gorú betartásával egyre több I. osz­tályú tejet értékesítsenek. A juhtenyésztésben a legnagyobb figyelmet az anyaállatoknak és a bá­rányoknak kell szentelni. Az üresen maradt anyaállatokból egy kisebb ál­lományt kell összeállítani, s az ille­tékes intézetekkel együttműködve biz­tosítani Idényen kiviül pároztatásn­­kat. A vágöbárányok idényszerfl kí­nálatának mérséklése érdekében áp­rilisban sor kerül a tejesbárányok nagyobb arányú kivételére. Természe­tesen a húsiparral való megegyezés alapján a bárányokat mind mennyi­ségi, mind minőségi szempontbői Idő­re elő kell készíteni. A baromfitenyésztésre úgy kell te­kinteni, mint a hatékony tojás-*és hústermelésre, tehát az értékes álla­ti fehérjék előállításira, de egyúttal mint az importált fehérjeösszetevők legnagyobb fogyasztójára is. Ezért a tyúk- és a hízúáliomány számát a szerződéses tojás- éa hústermeléshez kell igazítani, mivel az abraktakar­mányokra elsősorban a sertések ne­velése és hizlalása során van nagy szükség. Az állattenyésztés eredményeit lé­nyegesen befolyásolják a takarmá­­nvok és azok gazdaságos felhaszná­lása. Ezért növelni kell a tömegta­­karmányok termelését, ugyanakkor csökkenteni a betakarftási és tárolási veszteségeket. Az élenjáró mezőgazdasági nagy­üzemekben már beigazolódott, hogy a jó eredmények mögött az első he­lyen az emberi tényező áll. Elsősor­ban az állatgondozókról van sző, a­­kik becsületesen dolgoznak és követ­kezetesen betartják a technológiai fegyelmet, de sok függ a vezető dol­gozóktól is. A tanácskozás megnyitása után Gustáv Husák elvtárs mondott beszédet CSTK-felvétel A CSKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK 5. ÜLÉSÉRŐL fi tudományos-műszaki fejlesztés meggyorsítása A prágai vár Spanyol termében március 18-án és 19-én ülésezett Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága. Az ülést Gustáv Husák. a CSKP KB főtitkára nyi­totta meg. Az ülés bizottságainak megválasztása után Gustáv Husák elvtárs megnyitó beszédében a CSKP XVII. kongresszusán jóváhagyott program további lebontásá­nak és megvalósításának jelenlegi feladatairól szólt. Részletesen ismertette azokat a határozatokat, amelyeket a CSKP KB Elnöksége az SZKP KB januári üléséből adó­dó ösztönzések nyomán a párt által követendő további eljárással kapcsolatban fogadott el. A CSKP KB Elnökségének beszámolóját a CSKP KB 1983. évi 8. ülésén és a CSKP XVII. kongresszusán a tudományos-műszaki fejlesztés meggyorsításáról és to­vábbi feladatairól hozott határozatok teljesítéséről Mi­lo* J a k e 1 a CSKP KB Elnökségének tagja, a KB tit­kára terjesztette elő. Az ezt követő vita keretében 22-en szólaltak meg, majd a CSKP Központi Bizottsága egyhangúlag határo­zatot hagyott jóvá. A központi bizottság néhány káder javaslattal is fog­lalkozott. Felmentette tisztségéből josef Korfák elv­társat, a CSKP KB Elnökségének tagját, saját kérésére, egészségügyi okoknál fogva. A CSKP KB megválasztotta Ladislav A d a m e c elvtársat a CSKP KB Elnökségének tagjává, Karel Hoffmann elvtársat, a CSKP KB El­nökségének tagiát a CSKP KB titkárává és a KB Titkár­ságának tagjává, Miroslav Z a v a d i 1 elvtársat pedig a CSKP KB Titkárságának tagjává. A központi Bizottság jóváhagyta Dalibor Hanes elvtárs felmentését a köz­ponti bizottság tagjának tisztsége alól. saját kérésére. A CSKP KB 5. ülésének végén Gustáv Husák elvtárs szólalt fel. rőtetekben, a járásokban és minden egyes alapszervezetben következete­sen és energikusan folytassuk a XVII. pártkongresszus határozatainak meg­valósítását.“ A továbbiakban arról beszélt, hogy tekintettel a. gazdasági irányítás ter­vezett módosítására, ténylegesen meg­nőnek az emberekkel szemben tá­masztott igények. Nincs olyan írás nyitási rendszer, amely automatiku­san érvényesülne, mindegyiket em­berek alkalmazók. Ezért el kell gon­dolkodnunk a gazdasági szférában a káderek politikai és szakmai felké­szítésének mikéntjén. Egyes vezetők készen állnak, hogy az ój feltételek között dolgozzanak, alkalmazkodja­nak hozzájuk, mások képtelenek er­re. Ezért olyan fontos az a kérdés, hogyan készítjük fel a kádereket, mi­vel a felkészületlen dolgozók nem érhetnek el jó eredményeket. Pedig ml természetesen azt akarjuk, hogy az eredményeink jobbak legyenek, mint ma. Husák elvtárs továbbá rámutatott, hogy a tudományos-műszaki haladás meggyorsításának problémái megkö­vetelik a hathatós intézkedések kidol­gozását. Felül kell bírálnunk azt is, hogyan kell eljárni az olyan nagy, jelentős, hagyományos és perspektív területen, mint a szövetkezett mozga­lom. A szövetkezetek tevékenységé­ben el kell mélyíteni a demokratikus alapelveket, javítani kell munkáju­kat, és el kell érni, hogy nagyobb mértékben járuljanak hozzá az embe­rek elégedettségéhez. Ez nemcsak a mezőgazdasági szövetkezetekre vo­natkozik, hanem az ipari, fogyasztási és lakásszövetkezetekre is. Mindenütt respektálni kell a szövetkezeti tagok demokratikus jogát, hogy részt ve­gyenek a döntésekben. (Folytatás a 2. oldalon) Gustáv Husák elvtárs beszédéből tlustáv Husák elvtárs beszédében emlékeztetett arra: egy éve, hogy ta­nácskozott a CSKP XVII. kongresszu­sa. Ez alkalom arra, hogy elgondol­kodjunk, mit tettünk, mit sikerült megvalósítanunk, és mit nem, és fő­leg hogyan járjunk el a továbbiak­ban. A CSKP KB 4. ülésén előzetesen értékeltük az elért eredményeket, és ennek alapján meghatároztuk azt a követelményt, hogy meg kell gyorsí­tanunk a kongresszusi program meg­valósítását. Mit valósítottunk meg a CSKP KB 4. ülése őta? Figyelmünk előterében az átalakítás, vagy ha úgy tetszik, a gazdasági mechanizmus reformjának előkészítése állt úgy, ahogy arról a CSKP XVII. kongresszusa döntött. Az államosítás őta ez lesz a legnagyobb beavatkozás gazdaságunk Irányítási rendszerébe. Januárban alapos előké­szítés után, a szakemberek széles kö­rének részvételével, Intenzív tanács­kozások után jóváhagyta a CSSSSZK kormánya, a CSKP KB Elnöksége a gazdasági mechanizmus átalakításá­nak alapelveit. Husák elvtárs ezzel kapcsolatban kiemelte az átalakítás előkészítésével összefüggő feladatok szakszerű meg­oldásának fontosságát, valamint an­nak szükségszerűségét, hogy intenzív politikai munkát kell kifejteni, hogy a dolgozók megértsék, miről van szó, és az átalakításra úgy tekintsenek, mint szociális-gazdasági fejlődésünk alapvető kérdései perspektív megol­dására. Döntés született a vállalatok önál­lóságának és felelősségének megszi­lárdítására vonatkozó komplex^kísér­­letek végrehajtásáról, ezek a kísérle­tek már meg is kezdődtek és az év folyamán folytatódnak. Aggaszt bennünket a termelés minő­sége — emlékeztetett Husák elvtárs. A CSKP KB 4.. ülése után számos In­tézkedés született a minőség javítá­sára. Többek között úgy döntöttünk, hogy azoknál a vállalatoknál, ahol kü­lönösen nagyok a fogyatékosságok, a CSSZSZK, a CSSZK és az SZSZK népi ellenőrzési bizottságai ellenőrizzék a minőséget. „Intézkedést hoztunk a külkereske­delem területén Is. Ügy döntöttünk, hogy a kiválasztott termelőszerveze­tek külkereskedelmi tevékenységet folytathatnak. Azzal számolunk, hogy ezt az Irányt folytatjuk“ — mondotta. A XVII. pártkongresszus határoza­tainak megvalósítása során kezdemé­­nyezően reagáltunk az SZKP KB tör­ténelmi Jelentőségű januári ülésének eredményeire. Az SZKP KB januári ülésének ösz­tönzéseit kihasználjuk arra, hogy in­tenzivebbé tegyük munkánkat, és meggyorsítsuk haladásunkat — hang­súlyozta, majd rámutatott: „Az ellenséges propaganda külföld­ről olyan rágalmakat próbál terjesz­teni, hogy ellentétek vannak a CSKP és az SZKP között, ellentétek vannak a CSKP vezetésében. Ezért hangsú­lyozom, hogy a CSKP KB Elnöksége egységes álláspontra helyezkedett. Pártunk egységes Irányvonaláról van sző, amelyet minden szinten egysé­gesen kell érvényesítenünk. A legfon­tosabb az, hogy a központban, a ke-

Next

/
Thumbnails
Contents