Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)
1987-03-21 / 11. szám
12 SZABAD FÖLDMŰVES 1987. március ti. Továbbra is az élvonalban Я garamkövesdi (Kamenica nad tí Hronom) Virágzás Egységes Földmű- 1) ves-szövetkezet a termelés és a gaz- zi dálkodás műit évi eredményeit ha- g gyományos módon, ünnepi légkörben ír értékelte. A zárszámadó közgyűlésre d a Dél-szlovákiai Cellulóz- és Papír- g gyár hatalmas éttermében gyűlt össze s: a szövetkezet három faluban lakó n tagsága. A közgyűlés napirendiének ft összetétele Is a már éveken kérész- tt tül megszokott formákhoz igazodott, n csupán a napirendi pontok tartalma ír ütött el egy kissé a szokványostól. к A štúrovó! Magyar Tannyelvű Alapiskola népművészeti együttese a köz- f< gyűlést köszöntő műsorával ünnepi И légkört és jő hangulatot teremtett, s: A hírneves „Klsbojtőr“ együttes Hégli ú Marianna művészeti vezető színes tánckompoztcifiinak színvonalas be- s: mutatásával kellemes és gazdag kul- eí turális élményben részesítette a számvetésre készülő közönséget. Dicséretesen szerepelt az Iskola citerazenekara Is. amely dr. Orosky Judit tanítónő vezetésével első ízben mutatkozott be a szövetkezeti dolgozók előtt. A zárszámadő közgyűlést Szegedi Edit, az üzemi pártszervezet elnöke, a szövetkezet üzemgazdásza nyitotta meg és vezette. A termelés és a gazdálkodás múlt évi eredményeit értékelő. va'amint az idei termelési, áruforgalmazásl és gazdaságfejlesztési feladatokat Ismerteti? beszámolót Tóth Róbert, a szövetkezet elnöke terjesztette elő. A beszámoló tartalma főleg abban különbözött az előző éviektől, hogy ezúttal Jóval szerényebb termelési eredményekről adhatott számot. Bizony ennek az élvnnaibe'i szövetkezetnek a növénytermesztési ágazata a műit évi termelési tervét csak 79 százalékra teljesítette. A legnagyobb kiesés — 1015 tunna — a szemeseknél mutatkozott, s ez a köriitménv a tervezett bevételeket 1 millió 800 ezer koronával csökkentette. Az állattenyésztési ágazat — amely n bár nem volt mentes a fogyatékosságoktől — ,a terme'ési tervének 0.9 j' százalékos túlteljesítésével kedvezően „ befolyásolta a mezőgazdasági bruttó termelés alakulását. Ennek köszön- z hető, hogv a szövetkezet .88 száza- j Iákra teljesítette a bruttó termelési „ tervét. Az áruforgalmazásból szárma- £ zö bevételek kedvezőbben alakultak, j s meghaladták a tervezett bevétel 91 ^ százalékát. A tényállás tehát a kö- B vetkező: az 1955 hektár mezőgazda- j sági, ebbűi 1450 hektár a szántó e területen gazdálkodó szövetkezet a műit évre 34 millió 484 ezer korona ^ értékű bruttó termelést irányzott elő, f a valóságban pedig 30 mMlió 348 f ezer koronát, az áruforgalmazással , járó 31 millió 329 ezer korona tér- t vezett bevétellel szemben pedig csu- ( pán 20 millió 582 ezer koronát ért el. j A szövetkezet összteljesítménye, és a tervezett tiszta jövedelem teljesítése j is — a növénytermesztés általános , biztosítása nyomán — megnyugtatóan , alakult, Ugyanis az összteljesítmény ] tervét száz százalékra te'jesítette, a , jövedelemképzés tervét pedig 1,3 szá- ( zalékkal túlteljesítette. Ez a szövetkezet több éve az Er- . sekújván (Nové Zámky) járás élvo- , nalbell mezőgazdasági üzemei közé tartozik. Ügy tűnik azonban, hogy a múlt évben nemcsak a termelési eredményei voltak jóval gyengébbek, mint az előző években, hanem a gazdaság nagyságához viszonyítva szerényebbek voltak a termelési és áruforgalmazás! terv mutatói is. Ez azzal magyarázható, hogy a szövetkezet 1988. január elsejével 350 hektár mezőgazdasági területtel gyarapadott, illetve ennyit „örökölt“ a Štúrovól Állam! Gazdaságtól. Egyrészt tehát az átvett földek gyenge termőereje, másrészt pedig az áilatsűrűség lényeges csökkenése lehetetlenné tette azt, hogy a termelési- és áruforgalmazást terv múlt évi irányszámai — az előző éviekhez viszonyítva — a gazdaság növekedése arányában alakuljanak. Az előző évekhez szerényebbeknek minősíthető tervmutatők nem teljesítésének főleg objektív okai vannak. A szárazság ennek a szövetkezetnek is rengeteg kárt okozott. Nem sikerült kivédeni a kedvezőtlen hatásokat. Pedig a szövetkezet tagjai a múlt évi zárszámadó közgyűlésükön 1 millió 488 ezer korona értékű szocialista kötelezettséget vállaltak, s ennek túlnyomó többsége a termelési eredmények terven felüli növelésére Irányult. Tehát főleg az említett objektív okokkal magyarázható, hogy a kötelezettségvállalások csak kilencven százalékra teljesültek. Igor Novák elvtárs, a járási pártbizottság titkára, aki az SZLKP járási bizottságának, a jmi és az SZFSZ járási bizottságának nevében üdvözölte a zárszámadő közgyűlés résztvevőit, és mondott köszönetét a szövetkezeti tagok példás helytállásáért, hangsúlyozta, hogy a szövetkezet a kedvezőtlen termelési feltételek miatti gyengébb eredmények ellenére még mindig a járás élvonalbeli mezőgazdasági üzemei közé tartozik. — Meggyőződésből vallom, hogy Jó ez a szövetkezeti közösség. Fel tudja tárni, és ki tudja használni a termelésfejlesztés további lehetőségeit, rejtett tartalékait, s képes évről évre növelni a termelés eredményeit — mondotta a járási pártbizottság titkára. A jő hírnév miatt, amely az évek folyamán szinte egyértelműen stabilizálódott, nem „kapatta el magát“ a szövetkezet. Sőt mi több, gyakran úgy tűnik, hogy a hibakeresést, az „önostorozást“ kissé túlzásba Is viszik. Szinte hihetetlennek tűnik, hogy egy ilyen szövetkezetben, ahol a ter-Túth Róbert, az efsz elnöke inelésl eredmények jóval meghalad- ■ ják a járási átlagot, annyi hiba és fogyatékosság legyen, mint amennyit gyakran felsorolnak. A zárszámadő közgyűlésen elhangzott beszámolókat sem a termelési folyamatok eredményességének bízonygatása, vagy az eredmények alakulására károsan ható objektív tényezők felsorolása jellemezte. Érezhető volt, hogy mind a vezetőség, mind pedig az ellenőrző bizottság beszámolója felelősségteljes és céltudatos helyzetelemzések alapján készült. Kiterjedt a termelési ágazatokra, részlegekre és termelő csoportokra. Feltárta az egyes szövetkezeti tagok, kisebb és nagyobb termelési csoportok munkájában, termelési eredményeiben mutatkozó lényeges különbségeket, és ösztönözte a szövetkezet tagjait különbségek megszüntesésére. A szövetkezet elnöke által előterjesztett főbeszámoló kertelés nélkül megállapította, hegy még mindig akadnak olyanok, akik „rúgd fel, hagyd ott“ módon visszanyúlnak a munkához. Fz főleg a cukorrépa és a vöröshagyma termelésében volt tapasztalható. Egyesek nem akadályozták meg a növényzet elgyomosodását, elmulasztották a cukorrépa egyelését, s így a részükre kimért parcellán csak a fele vagy egyharmada termést érték el, mint a Jő dolgozók Állítólag ezzel magyarázható, hogy a szövetkezet, amely az. utóbbi években a járás legjobb cukorrépa-termelő gazdaságának bizonyult, a múlt esztendőben öntözhető területen csupán 35 tonnás átlagtermést takaríthatott be a szomszédos állami gazdaság 38 tonnás hektárhozamával szemben. A szövetkezet földjeinek negyvenkét százaléka öntözhető. Az öntözéses növénytermesztés meghonosítása tekintetében a járásban a kedvezőbb feltételekkel rendelkező gazdaságok közé tartozik. A közgyűlésen elhangzott vélemények arra engednek következtetni, hogy az öntözési lehetőségek kedvező hatása nem tükröződik kellő mértékben a termelési eredményekben. Állítólag azért nem, mert különböző okok miatt, melyek között a hanyagság is szerepel, elégtelennek minősíthető az öntözőberendezések kihasználása, és szakszerűtlennek a növényzet vízellátása. Véleményem szerint elemzés tárgyává kellene tenni azt Is, hogy a növénytermesztés szerkezete, annak belüzeml összpontosítása mennyire van összhangban az öntözési lehetőségekkel. Az állattenyésztési ágazat, amely ■ ugyan teljesítette a termelési és az i áruforgalmazási tervfeladataít, nem ■ volt mentes a bosszúságot okoző problémáktól. Erre a közgyűlésen el■ hangzott beszámolók egyértelműen I utalnak. A legnagyobb kilengések a • sertéstenyésztés szakaszán mutatkozj nak. Állítólag hasonló takarmányozá, sl és tartást feltételek között a bajtai 1 részle. anyasertés-gondozói anyánként átlagban 4,7 malaccal kevesebbet választottak el, mint a garamkövesdtek. A helembai (Chlaba) részleg előhlzlaldéjának dolgozói pedig napi és egyedi átlagban száz grammal értek el kisebb súlygyarapodást, mint a kövesdl részleg sertésgondozől. Ä szarvasmarha-tenyésztés múlt évi termelési eredményei — persze csak mennyiségi szempontból — jók voltak. Erre utal az is, hogy a szövetkezet 13 tonnával több marhahúst, és 37 ezer liter tejjel többet adott el a tervezettnél. A közgyűlésen elhangzott beszámolókból azonban nyilvánvalóvá vált az is, hogy a minőségi elvárások teljesítése körül komoly fogyatékosságok voltak. Például a hlzómarhák napi súlygyarapodást átlaga az előző évihez viszonyítva 10 grammal csökkent és lényegesen romlott a vágóállatok minősége is. Emiatt — mivel a terv az optimális árviszonyok melletti áruértékesítéssel számolt — 360 ezer korona bevételkiesés volt. A tehenek évi fejési átlaga, amely a múlt esztendőben 3 ezer 847 liter volt, jóval meghaladta a járási átlagot. Az azonban, hogy az eladott tejnek mindössze 55 százaléka volt besorolva az első minőségi osztályba, hogy 2,9 százaléka harmadosztályú, 11 ezer 535 liter pedig fogyasztásra alkalmatlan volt, nem válik dicsőségére a jő hírnevű szövetkezet tehéngondozóinak és fejőinek. Persze, mint azt a zárszámadő közgyűlésen elhangzott beszámolók Jelezték, ezen a munkaterületen is nagy különbségek tapasztalhatók a gondozók hozzáállásában, munkájában. Állítólag a dolgozók többsége a tehenészetben is jó munkát végez. Néhányan azonban — s ez Főleg a bajtai (Bajtava) telepre jellemző — felelőtlen magatartást tanúsítanak. Ezek Idézték elő azt, hogy a bajtai részlegen a múlt esztendőben kisebb vagy nagyobb mértékben szenynyezett tejet termeltek, amit az is bizonyít, hogy erről a telepről a szövetkezet eiső osztályba sorolt tejet nem értékesített. A Bájtéról szállított tejnek döntő többsége másodosztályú, 6,5 százaléka harmadosztályú, 1,4 százaléka pedig fogyasztásra alkalmatlan volt. Az embereknek a munkához való viszonyéban és a termelési eredményeiben is — még ebben az élvonalbeli szövetkezetben is — lényeges különbségek vannak. Csak helyeselni lehet azt, hogy a szövetkezet veza-Az efsz elnöke a szocialista brigádoktagjainak átnyújtja • bronzérmet (Dávid Sándor felvételei) tősége ezeknek a nem kívánatos különbségeknek a kiküszöbölésére összpontosítja a figyelmét. A tunyaság, a közömbösség és a felelőtlenség elleni következetes harc — főleg akkor, ha az a tagság széles rétegeinek aktív közreműködésére támaszkodhat — meggyorsíthatja a kedvezőtlen jelenségek felszámolását és belátható Időn belül szinte látványosan fokozhatja a termelés hatékonyságát, s emelheti a gazdálkodás jövedelmezőségének színvonalát. A növénytermelési igazat mólt évi, viszonylag gyenge termelési eredményei a tagságot az idén Jobb munkára, a termelésfejlesztési lehetőségek maximális kihasználására késztetik. Erre utal a szövetkezet termelés) terve is. amely a múlt évt tervteladatekhoz viszonyítva a növénytermesztés eredményeinek 1,7 százalékos, az állattenyésztés eredményeinek 3,3 százalékos, a mezőgazdasági árutermelés 2,2 százalékos és a mezőgazdasági áruforgalmazásból származó be-j vételek 3.5 százalékos növelését Irányozta elft. A zárszámadő közgyűlés napirendjének egyik kiemelkedő pontja a szövetkezetben tevékenykedő szocialista brigádok véleménynyilvánítása volt. A nyolcvan dolgozót tömörítő tíz szocialista brigád a brigádvezetők tolmácsolása útján foglalt állást a termelés- és a gazdaságfejlesztés Ideí tervfeladatal mellett. A nagy októberi szocialista forradalom hetvenedik évfordulójának tiszteletére vállalták, hogy 1 millió 115 ezer korona értékű többletmunkával, illetve terven felüli termeléssel, a termeié» korszerűsítését szolgáló újításokkal, a takarékosság ésszerű és céltudatos fokozásával járulnak hozzá a termelés hatékonyságának, a gazdálkodás Jövedelmezőségének fokozásához. A szocialista brigádok már sok éven keresztül tisztes szerepet töltenek be a szövetkezeti közösség életében. Kezdeményezésük, példamutató helytállásuk társadalmi elismerését fémjelzi többek között az Is, hogy a zárszámadó közgyűlésen öt brigád: a bajtai Egyetértés szőlészeti szocialista brigád, a helembai Nemzetközi nőnap növénytermesztő szocialista brigád, a helembai Barátság állattenyésztő szocialista brigád, az Tnterkozmosz gépjavító szocialista brigád és az Efsz-ek X. kongresszusa gépesítő szocialista brigád tagjai megkapták a megtiszteld cím bronzfokozatát. A garamkövesd! Virágzás Efsz zárszámadó közgyűlése a jubilánsok köszöntésével, elismerést kifejező díszoklevelek és jutalomtárgyak átadásával fejeződött be. PATHO KAROLY Szabó István, a Spray ing S. D. cég képviselője bemutatja a Grainer nedvességmérőt Fotó: —kim— Új típusú nedvességmérő Ä szakemberek jól tudják, hogy a szemes termények betakarítása és tárolása során mennyire fontos a nedvességtartalom pontos Ismerete. Sajnos, hazánkban mindeddig a nedvességtartalom mérésénél csupán hozzávetőleges adatokra támaszkodhatunk, s közismert tény az is. hogy ez menynyi problémát von maga ntán. Nem csoda, hogy a Bajai Kukoricatermelési Rendszer Fejlesztő Közös Vállalat által hazai szakembereink számára szervezett továbbképző tanfolyamon óriási érdeklődést keltett az ott bemutatott Grainer típusú nedvességmérő. A Spraying Systems Deutschland cég leányvállalata által forgalmazott nedvességmérő berendezés ugyanis pillanatok alatt, s szinte hajszál pontosan mutatja ki a megfelelő értékeket. A kávédarálóhoz hasonló, könynyen hordozható és négy ceruzaelemmel működő mérőkészülék bárhol használható. A szemes termények nedvességtartalma közvetlenül kint a táblán vagy bent a tárolókban egyaránt mérhető. A mérőberendezés hat programot tartalmaz: lehetővé teszi a kukorica, a szója, a búza, az árpa és a napraforgó nedvességtartalmának mérését. Persze az sem okoz különösebb nehézséget, ha valaki változtatni kíván a standard programon. Megrendelésre ugyanis a program módosítható. A termolő kívánságára például a szója helyett a rizs nedvességtartalmának mérése programozható be. A készülék a minta behelyezése után két másodperc alatt százalékban mutatja ki a pontos értéket. A gyári előírás szerint az eltérés plusz-mínusz 0,3 százalék. Magyarországi tapasztalatok alapián kutatóintézetekben, gabonaipari vállalatoknál és mezőgazdasági üzemekben végzett vizsgálatok során, amelyeket a szárítókamrás vizsgálat eredményeivel hasonlítottak üssze — ugyanis kiderült, hogy ■ szóródás mindössze 8,3 százalék között Ingadozik. A készülék ezen túlmenően lehetővé teszi a termény hőmérsékletének a mérését Is. A nedvességmérő kezelése roppant egyszerű. A mérésre szánt szemes terményt tölcsér segítségével a mintavevő edénybe szórjuk, ügyelve arra, hogy a termény egyenletesen legyen elosztva az edény beöntözőnyllásának a szintjével. Innen a mintát a készülék mérőrekeszébe öntjük át. A minta típusának megfelelő választókapcsnló lenyomása után a készülék kimutatja a nedvesség értékét. Lényegesen fontos azonban, hogy minden mérés előtt leellenőrizzük a készülék megfelelő energiaellátását. Továbbá ügyelni kell arra, hogy a készülék belső felülete mindig tiszta legyen. Ezen műveletek elmulasztása pontatlan mérési adatokat eredményezhet. Magyarországon a Grainer típusú nedvességmérő forgalmazása megoldódott. Az idei évtől kezdve már szerviz szolgálat is áll majd a felhasználók rendelkezésére. Pillanatnyilag a készüléket 25 ezer forintért forgalmazzák. Azokban a mezőgazdasági üzemekben, ahol a készüléket alkalmazzák, a szakemberek úgy vélekednek, hogy megéri a nagyobb költségbefektetést. Igazolja ezt az a tény, hogy Magyarországon elterjedt a készülék használata, s a BKR tag- és partnergazdaságainak kelléktárából sem hiányzik ez az egyszerűen keze’liető, de felbecsülhetetlen szolgálatot nyújtó készülék KLAMARCSIK MARIÄ
