Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)
1987-03-21 / 11. szám
1987. március 21. SZABAD FÖLDMŰVES. 13 й fejlesztés bázisa: az állami gazdaságok Ä Lengyel Népköttársaság mezőgazdaságában bár mindmáig a magántermelőké a döntő szerep, a korszerű termelési módszerek, az újszerű technológiák és a nagy teljesítményű gépek alkalmazása mégis a mezőgazdaság szocialista szektorában összpontosul. A lengyel mezőgazdaságnak ugyancsak egytk sajátossága, hogy a nagyüzemi Iparszerö termelés magvát az állami gazdaságok alkotják. Ezt tapasztalhattuk a Zielona Góra-i vajdaságban ts,' ahol az országos helyzettel szemben lóval szilárdabb a szocialista szektor pozíciója, hiszen a rendelkezésre álló termőterületen a magángazdálkodók és a szocialista szektor fele-fele arányban osztoznak. Amfg azonban a szövetkezetek mindössze 16 ezer hektárnyi területet birtokolnak, s egy-egy szövetkezet átlagterülete hozzávetőlegesen ötszáz hektár addig az állami gazdaságok több mint 132 ezer hektárnyi területet foglalnak el, s az egyes gazdaságok valóban gigantikus, mintegy hatezer hektárra kiterjedő nagyüzemi komplexumokat alkotnak. A vajdaság mezőgazdasági területének 37 százalékát foglalják el. Annak ellenére, hogy az állami gazdaságok aránylag kedvezőtlen termőhelyi adottságok között gazdálkodnak — hiszen a termőterületnek úgyszólván 43 százalékát igen gyenge minőségű találok alkotják —, főleg az utóbbi években jelentős mértékben hozzájárulnak a mezőgazdasági termelés szintjének emeléséhez, s ezáltal a lakosság élelmiszer-ellátásának a javításához. Az elmúlt esztendőben például egy hektárnyi területre számítva köze! 30 gabonaegységet állitottak elő. Ez az eredmény jóval meghaladja az országos átlagot. Az 1982-ben bevezetett gazdasági reform az állami gazdaságok pénzügyi helyzetének a megsziárdítását eredményezte. Ma a vajdaság valamennyi állami gazdasága jövedelmezően gazdálkodik. Az állami gazdaságok vajdasági egyesületbe tömörülnek. Közülük 22 mezőgazdasági termeléssel, egy gyümölcstermesztéssel, egy halgazdálkodással. egy pedig építészeti és műszaki szolgáltatások nyújtásával foglalkozik. Összesen 14 ezer P00 embert foglalkoztatnak. A gazdasági eredmény javítása érdekében melléküzemági termelést Is folytatnak. A termelés nagyüzemi feltételeinek a megteremtése lehetővé tette, hogy az állami gazdaságok a korszerű termelési módszerek és technológiai folyamatok népszerűsítőivé váltak. Az állami gazdaságok üzemegységeibe összpontosul a vetőmagtermelés, a törzsállattenyésztés, a fajtakísérletek és a tudományos-kutató intézetekkel valő együttműködésben végzett egyéb kísérletek. De egyben példaképei a hatékony iparszerű termelésnek, a termelőeszközök ésszerű kihasználásának, s útmutatói a talaj termőképességének növelésére irányuló eljáA korszerűsített, teljesen automatizált sertéshizlaldát, a szigorú higiéniai intézkedések érteiméiben csak kívülről lehet fényképezni Fotó: —kim— rásoknak. Az utóbbit jól példázza az a tény, hogy az elmúlt két-három év folyamán szinte az ötszörösére növelték a hüvelyesek termőterületét. A műtrágyázás szintje is meghaladja az országos átlagot. Az állami gazdaságok tevékenységéről azonban az általános adatok felsorolásánál szemléltetőbb képet ad egy konkrét példa. Zielona Góra i tanulmányútunk során megismerkedhettünk a Beganow-i Állami Gazdasággal, amely az NDK határ menti övezetében terül el. A hétezer hektárnyi területen gazdálkodó nagyüzem korszerű állattartó telepeivel, rendezett gazdasági udvaraival, nagy kiterjedésű tábláival, a szépen soroló őszi vetésekkel, a jól megművelt földekkel semmiben sem különbözött hazai korszerű nagyüzemeinktől. Mikrobuszunk kényelmesen haladt végig a gazdaság határát átszelő szilárdított mezei utakon. A növénytermesztés főleg gabona és takarmánynövények termesztésére Irányul. A gabonafélék a szántóterületnek a 65 ■százalékát foglalják el. A termőhelyi adottságok ebben a gazdaságban sem kedvezőek. József Francza, az állami gazdaság igazgatója, — aki a terepszemle során végigkísért bennünket — elmondotta, hogy a talajok túlnyomó hányada az V., igen gyenge minőségű kategóriába tartozik. Az éghajlat száraz. Évi átlagban alig mérnek 500 milliméternyl csapadékot. Ennek ellenére jó eredményekkel dicsekedhetnek. Tavaly például olajrepcéből 3 tonnát, burgonyából 30 tonnát, a búza öntözött területeiről pedig 5,5 tonnát takarítottak be hektáronként. Igaz, nagy gondot fordítanak a talaj termőképességének növelésére. Az utóbbi években hozzáfogtak az öntözőberendezések építéséhez. Tavaly több mint ezer hektárnyi területet öntözhetek. A közeljövőben az öntözőberendezések hálózatát két és fél ezer hektárra bővítik. A gazdaság 32 ezres sertéstelepén naponta 700 köbméter trágyát termelnek. Ezt szivattyúk segítségével speciális tartályokba vezetve fermentálják, majd a hígtrágyát szűrőkön keresztül az öntözővízzel a talajba juttatják, A trágya szilárd részét ősszel szerves trágyaként a talajba dolgozzák. A gazdaságban eredményesen termesztik a Triticáiet, amely a gabonafélék termőterületének 23 százalékán részesedik. Ennek az értékes gabonafélének felbecsülhetetlen jelentősége van a kedvezőbb beltartalml értékű keverőktakarmányok előállításában. Az igazgatótól megtudtuk, hogy a Lengyel Népköztársaság a sikeres nemesítő munkának köszönve ma a legnagyobb Irticále-exportőrök közé tartozik. A vetőmagját mint egy tizenhat országba szállítják. A gazdaság állattenyésztése ts kiváló eredményekkel dicsekedhet. Egy hozatalból származó szójának a hazai termesztésű, kétnuilás olajrepcével való helyettesítése. Az eddigi kísérletek alapján ez a repce kiválő kiegészítőnek bizonyult és a keveréktakarmányokban jól helyettesíti a szóját. Azzal számolnak, hogy a takarmányozás terén bevezetett újszerű megoldásokkal sikerül legalább négyezer tonna erőtakarmányt megtakarítaniuk. A sertéstenyésztésben eredményesen alkalmazzák a mesterséges termékenyítést. Az utóbbi években teteA modern takarmánykeverő üzemben állítják elő az egyes sertéscsoportok napi takarmányadagját hektár mezőgazdasági területre számítva 800 ktló húst, a tehenészetben egyedenkénti évi átlagban több mint négyezer liter tejet, egy Juhtól pedig nyolc kiló gyapjút termelnek. A gazdaság legerősebb és egyben a legjövedelmezőbb ágazata a sertéstenyésztés. Tavaly például 3 ezer 800 tonna sertéshúst termeltek és 9 ezer darab malacot értékesítettek. Az óriási sertésállomány azonban tetemes menynyiségű, évi átlagban mintegy 15 ezer tonna abrakot fogyaszt el. Viszont a gazdaságban mindössze 10 ezer tonna szemest termelnek, a hátralévő mennyiséget pedig vásárolják. Mivel a Beganów-l Állami Gazdaságban célul tűzték ki a szemesekből valő önellátottságot, igyekeznek a hiányzó eTŐtakarinányokat legalább részben tömegtakarmányokkal pótolni. Ennek érdekében bővítették a lucerna és a takarmányrépa termőterületét. A múlt évt kísérletek biztatónak mutatkoztak. A gazdaságban maguk állítják elő a keveréktakarmányokat Is. A Wroclaw-1 Mezőgazdasági Főiskola munkatársaival együttműködve újszerű receptúrák fejlesztésével Is próbálkoznak. A legújabb próbálkozások között szerepel a bemes összegeket fordítottak a sertéstelepek korszerűsítésére. A száraz takarmányozásról a nedves takarmányozásra térlek át, ami ugyancsak elősegítette a takarékos erőtakarmány-gazdálkodást. A fiaztatók korszerűsítésének jóvoltából a malacelhullást 9 százalékra csökkentették. Tavaly az előhizlaldában 433 grammos, a hizlaldában pedig 600 grammon felüli napi súlygyarapodási átlagot értek el. A gazdaságban fokozott figyelmet szentelnek a szociális programnak, bz magába foglalja a családi házak építését, az üzemi étkeztetést, az üzemi óvodák létesítését, sportklubok alapítását, a kulturális tevékenység támogatását. Igyekeznek a dolgozók számára kedvezó munka- és életkörülményeket teremteni. Olyan életfeltételeket biztosítani, amelyek mérséklik a falu és a város közötti különbségeket, s igazolják, hogv a szocialista tulajdonviszonyok kedvezőbb munkafeltételeket, s magasabb életszínvonalat teremtenek, mint a magángazdálkodás. KLAMARCSIK MARIÄ Ismeretterjesztés a gyümölcsfavédelemben A Csehszlovák Tudományos és Műszaki Társaságnak a Gabčíkovói |R6s) Állami Gazdaság mellett működő alapszervezete, a Dunaszerdahelyi Járási Könyvtár Mezőgazdasági Tájékoztaó Központja, valamint a Dunaszerdahelyi (érési Népművelési Központ ez utóbbi években érdekes, követésre méltó közös vállalkozásba fogott. A CSTMT gabiífkovői alapszervezete vetette fel néhány éve az ötletet, hogy a mezőgazdasággal kapcsolatos új ismereteket kellő gyorsasággal és színvonalon jnttassa el a járásban dolgozó mezőgazdasági szakemberekhez. Ebből a megfontolásból született meg az ún. információs oapok gondolata. Az első ilyen jellegű rendezvényre lS8B-ban került sor, amikor is az Agrokémia vállalattal közösen az állami gazdaság gyümölcsösében júniusban megrendezték az Üj technika napiát, amelyen új növényvédelmi gépeket, berendezéseket mutattak be. Az idén — február 4-én — pedig „A gyiimölcsra-kóroknzék elleni védelem időszerű feladatai“ cimen szerveztek szemináriumot az állami gazdaság kultúrtermében. A meghívottak, köztük a szomszédos Galántai (Galanta) és a Komáromi (Komárno) |árás növényvédelmi szakemberei, három érdekes előadást hallgathattak meg. 6. Staíková mérnök, a bratislavai Központi Mezőgazdasági Ellenőrző és Minőségvizsgáló Intézet tudományos munkatársa „Gj rovarölő szerek alkalmazása a gyümolcsvédelemben“ címen részletekbe menő előadást tartott a különböző Inszekticidek helyes alkalmazásáról, felhasználások időpontjáról. Ismertette, melyikük mikor, milyen hatásfokkal használható a különféle ízeltlábúakkal szemben. Többször figyelmeztetett arra. hogy a termelésben dolgozó növényvédők néhány kora tavaszi permetezőszert nagyon korán alkalmaznak. amikor az még nem fejtheti ki teljes hatását. Hangsúlyozta annak fontosságát és előnyeit is, ha a permetezést megelőzően kellő időben és hozzáértéssel felmérjük a kártevők téli állományát. Fölhívta a figyelmet arra is, hogy néhány vegyszer (pl. az Oleometation) csökkenti a növények faggyal szembeni ellenállúképességét. Mások hatása fajspecifikns, ezért pl. az akaricideket hiába alkalmazzuk az almamolyok ellen, nem hatnak. Részletesen tárgyalta a különböző atkaölő szereket. Kitért az áj hazai és külföldi készítményekre. A Nisornn 10 WP-val kapcsolatban elmondotta, hogy mind a téli, mind pedig a nyári atkapetéket hatásosan pusztítja. Mérgező hatása 5B (!) napig tart. Amennyiben közvetlenül csak a levél egyik oldalát éri, áthatol a levél másik oldalára és az ott lévő kárA hallgatóság egy csoportja (A szerző felvételei) tevőkei szintén megöli. Virágzáskor azonban ne használjuk. Az akaricldeknek előnyös tulajdonságuk, hogy a méhekre és a ragadozóatkákra nem hatnak mérgezően. Az előadó a továbbiakban foglalkozott az engedélyezett növényvédő szerek jegyzékéből kikerülő (pl. a Kilacar 30 EC, Rospin 25 ЕС stb ), valamint a jegyzékbe újonnan felvett vegyi anyagokkal. Megemlékezett a környezet- és természetvédelmi szempnntbúl előnyösebb biológiai preparátumokról ts, amelyek használata nálunk mindeddig kevéssé ismert és elterjedt. A növényvédelem mikrobiológiai mftdszerei közfll nálunk a Bacillus thnringiensisnek a H 8-os törzsét alkalmazzák, amely Bathurin (Thnricid) 82, 82 S néven kerül forgalomba. A Bahnrint a Slašovicei Efsz gyártja. Főleg a lepkefélék (káposztalepke, gyflrűsszövő) lárvái (hernyói) ellen hatásos. A raktári kártevőkkel szemben a Bovenia basslana entnmofág („rovarevő“) gombából gyártott Воverosil nevű preparátumot ajánlotta. A Bnverosil előállításával a vladislavi Svornosť Efsz foglalkozik. Röviden jellemezte az egyes gyümölcs- és zöldségfélék, valamint az ipari növények védelmi lehetőségeinek jelenlegi állását. Megállapította, hogy a cukorrépa védelme terén a helyzet tarthatatlan, mivel egyetlen kedvező hatású vegyszer sem áll a termelés rendelkezésére. Előadása első részének végén felsorolta az 1987-re engedélyezett új készítményeket (Karate 5 ЕС, Baytbroid 050, Talstar 10 ЕС, Sumialpha — S, Nissorun 10 WP, Boverosil, Nomolt 15 SC, Bancol 50 WP). A szeminárium szünetében az érdeklődők megtekinthették a Dunaszerdahelyi járási Könyvtár Mezőgazdasági Tájékoztató Központjának birtokába került legújabb szakkönyveket. A szünet után Stašková mérnök aprólékosan foglalkozott az aknázómolyok biológiájával és ökológiájával, valamint kártéte'iikkel és az ellenük való védekezéssel. A hosszúra nyúlt előadás ntán A szeminárium szervezői és vendégel MatlSk György mérnök következett, aki a gyümölcsfák legjelentősebb betegségeinek és kártevőinek meghatározásáról beszélt. Lapunkból az olvasóink számára la jól ismert szakember mondandóját színvonalas diafelvételekkel illusztrálta. A felvételek jó útmutatást adtak a betegségek és kártevők felismeréséhez. Szólt arról is, hogy gyakorta megfeledkezünk a ribizli, az egres gondozásáról és kártevők elleni védelméről, pedig e fajokon is terjed a kaliforniai pajzstetfi. 0) levéltetű faj (Myzus variáns) károsít az őszibarackfán. Szlvogatásának hatására a levelek szivar alakúra sodródnak össze. Beszélt a mlkoplazmózisos megbetegedésekről is, amelyek köztigazdúja a szülők. Errrőf a gyomról a fertőzés könnyen átterjedhet a gyümölcsfákra. Diaképeken mutatta be az egyes biogén elemek hiánya által okozott, fagyástől, herbicldektől eredő elváltozásokat is. A következő előadó Molnár mérnök, a mezőgazdasági tud. kandidátusa volt, aki az előrejelzések alapján történő védelemről, a feromóncsapdákrúl beszélt. Az inszekticidek kiválasztásánál és használatánál nagyon fontos az — hangsúlyozta —, hogy alkalmazások és a termés értékesítése, feldolgozása közötti időszak megfeleljen az egészségügyi-védelmi előírásoknak. A szeminárium záróelőadását a közelmúltban tragikusan elhunyt K. B r a i n f mérnök, kandidátus helyett Hrnčiar mérnök, a bratíslavai Fnterfal munkatársa tartotta meg. Rövid beszámolójában ismertette a Celamerk cég új készítményeit. A rendezvény értékeléseként elmondható, hogy nemcsak mint kezdeményezés jelentős, de sok új hasznos információt adott a termelési gyakorlatban dolgozó szakembernek is. Ai elhangzott előadások figyelőiéként, azonban legyen szabad megjegyeznem. hogy a rendezőségnek a jövőben okvetlenül ki keli küszöbölnie azt a — feltehetően elfogódottságból, tapasztalathiányból eredő — szervezési „hibát“, amely egyik-másik előadás aránytalanul hosszú voltából eredt. A szervezőknek joga és kötelessége megszabni egy egy előadás időtartamát, s ha ezt az előadó nem tartja be, jogában áll őt figyelmeztetni, illetve megvonni a szót. így van ec országos és nemzetközi szemináriumokon, szinpóziumnkon is. Ha az nem történik meg. akkor bizony a többi felszólaló, de elsősorban a hallgatóság látja kárát. Az utóbbi néhány megjegyzés azonban mit sem von le a CSŤMT gabőlkovői alapszervezetének érdemeiből. Bátran elmondhatjuk, hogy ötletük, fáradozásuk követésre méltó példa. Dr. PDMICHAL RICHARD
