Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)

1987-03-21 / 11. szám

p ч cl-я Mindazoknak, akik figyelem­mel kísérik a csehszlovák ak­varisztika! szakirodalmat, bizo­nyéra ismerősen hangzik a Cyporus akvarista klub neve. Ä Cyporus mé tán került be u hazai, valamint a külföldi szak­emberek és amatőrök köztuda­­téba, hiszen sikeres tevékeny­sége 8 évtizedre nyúlik vissza. Az 1907-ben alakult klub tag­jai rendszeresen foglalkoztak az akvarisztika népszerűsítésé­vel is. Szinte évente rendeztek reprezentatív kiállításokat. A helyhiány, a kiállítások idősza­kos volta, s nem utolsósorban az óriási érdeklődés éveken át érlelte azt a gondolatot, hogy a trópikus halcsodák kedve­lőinek egy állandó kiállításon mutathassák be Dél-Amerika, Afrika, Hátsó-India stb. színes, bizarr formájú fajait. Végül is 1969-ben ezt a szándékot siker koronázta. A Brnói Városi Nem­zeti Bizottság jóvoltából az ó­­város egyik régi patríciusházá­­ban (Radnická ul. 6.) otthont kapott mintegy 76 különféle nagyságé és alakú medence. Figyelmet érdemel a belső épí­tészek hozzáértő munkája is, akik sikeresen alkalmazták az ódon, középkori polgárház ad­ta lehetőségeket és ktizdötték le az ezzel párhuzamosan fel­lépő nehézségeket. Az akváriu­mok, a dekoráció szervesen Illeszkedik a vastag falak, bolt­ívek, helyiségek alaprajzába. Az első helyiségben 28, a megszokottól eltérő, trapéz a­­lakü medence található. A be­járattal szemben álló jókora akvárium láttán ért az első meglepetés. Itt találkoztam elő­ször a számomra eddig csak a szakirodalomból ismert afrikai késhallal (Xenomystus nigri). Ha vesszük magunknak a fá­radságot, és tudományos nevét szótár segítségével lefordítjuk, megtudjuk, hogy a Xenomystus szóösszetétel magyarul furcsát és titokzatosat jelent. Furcsa­sága első pillanatban szembe­tűnő. Arasznyi hosszú, szürkés­­zöld,. széles, oldalról lapított pengeszerű testén egyáltalán nincs hátúszó. A hasúszói csft­­kevényesek. A fark alatti úszó­juk viszont nagyon hosszú és a kis farkúszóval teljesen ösz­­szenőtt. (Végbélnyílásuk ezért egészen elöl, a toroktájon van.) Jó úszók, furcsa siklóihozgás­­sal elöre-hátra egyaránt ügye­sen mozognak. Äz afrikai késhallal egy me­dencében található a Thaiföld, Burma és Indonézia vizeiben élő rokona, az igen szép rajzo­latú indiai késhal (Notopterus chitala). Ä többi kisebb akváriumban Burma, Thaiföld, Kolumbia, Mexikó halai váltakoznak. Az egyik medencében azonban egy ujjnyi, tengeri faj, a Blennius sphinx látható. Ha nyári sza­badságunk alatt a Fekete-ten­ger, vagy az Adria sekély, part­menti vizeiben búvárszemüveg segítségével a sziklapadokat vizsgáljuk, hamar feltűnnek ezek az érdekes, fejükön kis Akvaristák Mekkája a belvárosban szarvacskákat viselő halacs­kák. Többségüknek szép, szí­nes rajzolata van. Amennyiben valaki otthonában tengeri ak­váriumot szeretne berendezni, akkor annak benépesítésére e­­zek a fajuk ajánlhatók. Az élénkvöi'ös színű, társas hajlamú, 4 cm hosszú ciklá­­menlazacok (Hyphessobrycon callistus) csoportja dísze min­den, Arnazonasz-vidékét Idéző akváriumnak. A következő helyiségben is trtkán látható fajokban gyö­nyörködhetünk. Ilyen a har­csafélékhez tartozó, Hátsó ln-Az itt kiállított halak (Telra­­odon pulimliüiigensis| hüvelyk­­nyi példányai érdekes mozgá­sukkal hívják fel magukra a figyelmet. Mellúszóik gyors, szinte körkörös mozgást végez­nek, mint a propellerek. A ha­lak többségével ellentétben csak ezekkel úsznak, ami furcsán merevvé teszi haladásukat. A négyfogúféléknek van egy kü­lönleges tulajdonságuk: Addig nyelik a levegőt vagy a vizet, amíg nagyságuk többszörösére nem fúvódnak. Ezt vékony, ru­galmas gyomorfaluk teszi lehe­tővé. A levegő, a víz visszatar­tását egy-egy erős, gyomorban lévő izomgyűrü biztosítja. Sej­lik Ax Akvárium bejárata diában élő, kékeslila árnyala­tú, tivegszerűen áttetsző indiai üvegharcsa (Cryptopterus bi­­cirrhis) is. Felső ajkukon hosz­­szú, előre meredő csápszerű bajusz van. Angolnaszerü, fur­csa testalkalú halak az Afrika és Ázsia trópusi vizeiben élő tüskésangolnák (Mastacembe­­lus). Rejtett, éjszakai életmó­dot folytatnak. Nappal beássák magukat a laza talajba, ahol szintén ügyesen, gyorsan tud­nak mozogni. Itt is az akvá­riumban lévő gyökerek között, félig a homokba ásva pihen­tek. Olvasóink közül bizonyára többen ismerik Molnár Gábor könyveit. Amazóniai élményei­ről közölt írásaiban gyakran foglalkozik a pirájákkal. Ezek a tudomány által füreszes la­zacnak (Serrasalminae) neve­zett halak szobaakváriumban való tartásra nem alkalmasak ugyan, de az ilyen nyilvános kiállításon, mint a brnói, impo­záns látványt nyújtanak. Hazá­jukban elérik a 35 cm-t is. Ra­gadozó húsevők. Állatra, em­berre egyaránt veszélyesek. Állkapcsaikban éles, nagyon erős fogak ülnek. Alsó állkap­csuk előreugró, vastag, erős. Érdekes mozgásukkal tűnnek ki a négyfogúfélék (Tetraodon­­tidue) családjába tartozó fajok. (A szerző felvétele) nos, nem lehettem tanúja an­nak, amikbr az így felfúvódott halacskák a víz színén lebeg­nek. A szakemberek szerint jó az emlékezetük., Az etetés he­lyét, gondozóikat könnyen meg­jegyzik. Az előbbi faj szomszédságá­ban lévő akváriumban a víztü­kör alatt egy különleges, szür­­készöldes-ezüstös halacskát lát­tam. Erősen megnagyobbodott mellúszóiról, amelyek a lepkék szárnyaira emlékeztetnek, mél­tán kapta a lepke- vagy pillan­góba! (Pántodon buchholzij nevet. Feltűnőek rajta a has­úszók meghosszabbodott, serte­­szerú sugarai is. Afrika 24—30 C-fokos vizeiben él. Hossza tíz cm. „Repülőhalként“ gyakran 1,5 m-re is kiugrik a vízből. Eredeti élőhelyén valószínűleg így fogdossa össze royartáplá­­lékát. Az egyik akváriumot három függőlegesen elhelyezett üveg­lappal négy részre osztották. Minden egyes rekeszben egy­­-egy vörös vagy kék sziámi harcnshal (Betta splendens) látható. A „harci színekben“ pompázó hímek izgatottan úsz­kálnak az üveglapok mellett, keresve az utat, a túlsó oldal­ra, hogy vetélytársuknak ront­hassanak. Ha nem lenne köz­tük az üveg, bizony ádáz harc­ba bocsátkoznának és szép hosszú úszóik néhány perc a­­latt ronggyá tépetten csünge­­nének. A legyőzött példány megfakult, véres testtel mene­külne, hogy rejtekhelyei keres­sen. így elkülönítve azonban csak szinpompá jukkái velél­­kedhetnek. Thaiföldön szépség­­versenyeket, harci vetélkedő­ket szerveznek velük. Az állam, mint kereseti forrást, megadóz­tatja ezeket a versenyeket. A legimpozánsabb látvány a bejárattól jobbra lévő „terem­ben“ fogadja a látogatót. Köt, egymás fölött elhelyezett több­­száz literes, öt lépés hosszú ún. biotóp-akvárium. Több, az akvaristák számára közismert faj melleit jó arasznyi hosszú­ságú, cápákra emlékeztető édes­vízi halakat láthatunk. Egyik’ fajuk a feketeúszójú, sziámi ponty (Baluntiocheilus mela­­nopterus). Hátuk mohazöld, ol­dalaik ezüstösen csillognak. A! cápákra megnyúlt, sarlószerű hátúszójuk emlékeztet. A hír­hedt kalapács- vagy pöröjfejö cápát juttatja eszünkbe a Pan­­cassim sutchi nevű fekele szí­nű maláj-földi faj. Igen muta­tós az itt látható nigeri csőrös­­bal (Gnathonemus petersil is, amely Nyugat-Afrika trópusi vizeiben él. Egy másik akváriumban egy ujjnyi, ezüstösen csillogó hal kelti fel figyelmünket. Csipesz­­szerűen elvékonyodott állkap­csa tompaszögűén lefelé hajlik. Ez bizony nem kölcsönöz biza­lomgerjesztő külsőt, a mi csu­kánkra hasonlító Ctenulucius hujeta nevű panamai kis raga­dozónak. Míg jegyzetelve, szemlélődve percekig álMara egy-egy faj medencéje előtt, látogatók tu-, catjaí csodálták meg a kiállí­tást. Nem hiányzott egyetlen korosztály sem. A látogatott­sággal kapcsolatban hduául Búréi mérnököt, az Akvárium vezetőjét kérdeztem meg. El­mondotta, hogy látogatottságuk évről évre nő. Tavalyelőtt fo­gadták az egymilliomodik láto­gatót. Az érdeklődés 1986-ban volt a legnagyobb, több mint százezren jártak náluk. A kiál­lítás anyagát állandóan cseré­lik, hogy a visszatérő érdeklő­dőket mindig űj látvány fogad­ja. Ezt a Zverimex k. v. és az akvaristák lelkes tábora segít­ségévei sikerül biztosítaniuk. Rendszerint 80—100 fajt mu­tatnak be. Magáról elmondotta, hogy gépészmérnök. Gyerekkorától — idestova 37 éve — fanatikus akvarista. Az Akváriumot hat és fél éve vezeli. Azok kedvéért, akik Brnóhan járva látni szeretnék ezt a színpompás, forniagazdag, víz alatti világét, közöljük, hogy hétfő kivételével 10 és 18 óra közölt tekinthetik meg. Dr. POMICHAL R. Társadalmunk Jelentős poli­tikai, erkölcsi és nem utolsó­sorban anyagi támogatást nyújt az Állattenyésztők Szlovákiai Szövetségében dolgozóknak. Hiszen az állattenyésztés fej­lettségi foka szocialista mező­gazdaságunk színvonalának fontos meghatározója. Az említett alapelvek tudatá­ban tartota meg évzáró tagsági ülését 1987. február 27-én az Állattenyésztők Szlovákiai Szö­vetségének kisudvarnoki (Maié Uvornlky) nlapszervezete. Az ülésen részt vett Szalay István, a hnb elnöke, Orbán Gyula, a helyi pártvezetőség, és a NF képviselője, valamin Hodúr Im­re, a szövetség járási bizottsá­gának titkára. A szervezet tevékenységéről és gazdálkodásáról szóló jelen­tést az alapszervezet elnöke, Kosa Árpád terjesztette elő. A beszámolóban Ismertette, hogy 1986-ban 81 tagot tartottak nyilván, ebből 68 felnőtt, 13 pedig ifjúsági tag. Tyúktenyész­téssel 53 tag foglalkozott, kö­zülük 37 rendelkezett „A“ és 16 „U“ tenyészettel Nyulat 27-en tartottak; a törzsállo­mány száma 124 volt. Az emlí­tetteken kvül még 4 juh- és há­rom galambtenyésztőt tartottak számon. A szervezet tagjai az elmúlt évben a Bránke vállalatnak több mint 2 ezer 500 nyulat adtak el. Súlyban kifejezve ‘ez több mint 7 ezer kg. A nyúl­­tartás a tenyésztőknek 140 ezer korona anyagi jövedelmet jelentett. A tagság az állami feladatok teljesítéséhez 128 kg gyapjú és több mint 100 darab sertés eladásával járult hozzá. Ä tyúktenyésztök a kiscsibéket a szervezet keltetőházába'n kel­tették kl. Ä keltető híre már rég túlnőtte a falu határait, hiszen Szlovákia keleti részé­ből Is tartanak számon meg­rendelőket. A több mint 36 ezer 500 eludott fias tojás a tagságnak 90 ezer korona fe­letti bevételt jelentett. A szer­vezet keltetője az elmúlt évet különösen jó eredménnyel zár­ta. Sikerült közel 95 ezer na­poscsirkét értékesíteniük. A szervezetnek ez 44 ezer koro­na tiszta hasznot hozott. A nyereség egy részét az ál­lomány fejlesztésére fordítot­alatt az elmúlt év folyamán több kiváló tenyésztési ered­ményt mutattak (el. Az ifjú te­nyésztők a számukra kiírt szo­cialista versenyben, a Nyugat­­-szlovákiai kerületben a máso­dik helyen végeztek. Az ered­ményt oklevél igazolja. Az ülésen megemlékeztek a szervezet fennállásának 20. év­fordulóról is. Az értékelést Marczell Béla tartotta. Beszá­molójából kiderült, hogy az alapszervezet a dunaszerdahe­­lyi (Dunajská Streda) szerve­zetből 260 korona alaplökével eV i ták, de nem feledkeztek meg a tagok képzéséről sem, ennek érdekében több tanulmányi ki­rándulást is szerveztek. Szocialista kötelezettségvál­lalásaik keretén bőiül több mint 300 őrét dolgoztak le. Így kb. 35 tonna szénát nyer­tek. A Nemzeti Front választá­si programja keretén belül két­száz órát dolgoztak le. Besegí­tettek a mezőgazdasági üze­meknek, és számos munkaórát töltöttek ei saját létesítmé­nyeik karbantartásával is. Feltétlenül meg kell említeni a legifjabb tagok munkáját, akik Varga István vezetése 20 éve vált ki. Jellemző volt a kezdeti időszakra, hogy a ta­karmányalap beszerzésére csak­úgy, mint a keltetőgépek meg­vásárlására, a tagság előlegez­te a pénzt. A keltetés bérelt helyiségekben 1968-ban indult meg, de a gazdasági eredmény már az első évben 12 ezer ko­rona volt. Azóta a szervezet modern gépeket vásárolt, saját keltetőházzal rendelkezik, és a vagyona több mint 200 ezer korona. A cél ma is a fajtatisz­ta állomány tenyésztése. A szer­vezet elnökének posztját kez­dettől fogva Kósa Árpád tölti be. Az ő, valamint a vezetőség sok sok önkéntes, díjazás nél­küli munkájának eredménye az Is, hogy a kezdetben kéttucat­nyi tagság ma kilencvenötre duzzadt, ami a falu lakosságá­nak csaknem egyttzede. A kerek évforduló alkalom volt arra is, hogy 23 alapító tag anyagi jutalmat kapjon. Ezeket a szervezőt és a hnb el­nöke, valamint a járási képvi­selő közösen adták át. A továbbiakban az ellenőrző bizottság beszámolójára került sor, amelyet Erdélyi Tibor, a bizottság elnöke terjesztett elő. A szervezet pénzügyi dolgairól Farkas Mária tájékoztatta a jelenlevőket. Az előterjesztett anyagok kellő alapul szolgáltak arra, hogy termékeny, alkotó szelle­mű vita kerekedjen. A vitában nem maradták el a dicsérő szavak, de az aprő-csepdő hiá­nyosságok is felszínre kerül­tek, amelyeken a következő időszakban változtatniuk keli. A Sereghi Sándor által elő­terjesztett határozati javaslat­ból, amit a tagság egyhangú­lag elfogadott, kitűnt, hogy az alapszervezet 1987-ben aktivi­zálni szeretné a szervezeti éle­tet, további 10 taggal akarja bővíteni a tagalapot, valamint előbbre szeretne lépni a te­nyésztés és a politikai nevelő­munka területén. Gondot fordí­tanak arra is, hogy teljesítsék a NÜSZF 70. évfordulója tisz­teletére vállalt kötelezettsége­ket. Munkájukat a szociális­­-gazdasági fejlesztés jegyében, pártunk XVII. kongresszusa ál­tal előirányzott feladatok ér­telmében a kor követelményei­nek megfelelően akarják vé­gezni. Ifj. Kósa Arpád

Next

/
Thumbnails
Contents