Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)
1987-03-21 / 11. szám
Tanácsok tyúktenyé Gazdaságosan csirkéi ncve'ni, lojás! termeini nemcsak modern, új baromfiéiban lebet, honéin a meglévő, addig kihasználatlanul álló istáiéban is. Számos régi épület éta’akíthat ó és hasznosítható baromfitartással. Régi sertésólak, istállók, magtárak, nyári konyhák, lebontásra ítélt, elavult lakások, takarmányosok mind megfe'elnek. természetesen némi átalakítással, hogy a tyúkok csirkék jól érezzék benne magukat, s biztosítva legyen számukra mindaz, ami a maximális termeléshez szükséges. És nemcsak annak van értelme, ha sok árut termelünk eladásra, hanem annak is, ha termékeinkkel ellátjuk családunk t és közvetlen környezetünket lehet zártan is tartani baromfit (úgy. hogy sohasem engedjük ki őket a kifutóba), ez a modern tartásmód. de ha nincs elég nagy épületünk, jó eredménnyel tarthatunk baromfit hagyományos, ún. kifutós tnrtásmóddal is. így jóval több baromfi he'yezheté el ugyanabban az ólban, mert csak éjjel vannak az épületben. nappal kinn járnak az udvaron, a kertben. Az 61 mindenekelőtt jól zárható legyen. Vagyis: ne tudjanak bejutni a különböző ragadozók; menyét, görény stb., mert ezek halomra ölhetik a jószágot Betonos legyen tehát az alja. épek az oldalfalak a tető, úgy zárjanak az ajtók és ablakok hogy ne legyen olyan nyí'ás. amin a menyét, görény stb. besurranhat. Róka, kutya se tudjon hozzájuk férni! a nyitott ablakokon, szellőzőnví'ásnkon mindenkor erős drótháló legyen! Jól szellőztethető legyen az ól. A baromfinak nagyon sok fr'ss levegőre von szüksége. Vannak, akik kifutóban tartott 50—100 tyúkjuk részére új ólat építenek jól záródó ajtóval pici ablakot tesznek rá s azt ts bejárják éjszakára, főleg a télt hidegben. Ez nem jó megoldás. Nagy ablak kell az ilyen kis tyúkólra, s azt nyitva kell hagyni éjszakára isi Még a — 20 C-fokos hidegekben sem ajánlatos teljesen bezárni az ablakot! Úgy a jó, ha az ajtón is van jó nagy, dróthálóval fedett szellőzőnyílás, s a legnagyobb téli hideget kivéve, a friss levegő szabadon mehet be az ajtókon, ablakokon. Arra azonban vigyázni kell, hogy huzat ne legyen, illetve ne a huzatban üljenek a tyúkok. Bezárt ablakoknál, ajtóknál a levegő meleggé válik, s reggel kiengedve a tyúkokat az udvarra, sokkal könnyebben megfáznak, mintha nyitott ablaknál aludtak volna. Elegendő friss levegő nélkül megnő a levegő széndioxid- és ammóníatartalma is, emiatt az emésztés lelassul, a terme'és [tojástermelés, súlygyarapodás stb.) lecsökken. Legyen mennyezete is az épületnek. Ha ugyanis csak tető van .akkor áz ól télen nagyon hideg, nyáron viszont nagyon meleg. A mennyezetet ki lehet alakítani egyszerűbb módszerekkel is, pl. fóliával, farostlemezzel, kátrány papírral. Az 61 falazata, mennyezete sima felületű, jól meszelhető, fertőtlenítő legyen. Fontos, hogy az állatok a takarmányt ne tudják kiszórni belőlük, ne tudjanak ráülni és belepiszkítani. Pl. a csibék naposkortől kb. 4—5 hetes korig műanyag vtrágcserép alá való tányérból és pléh játék ltomokozó vederből itathatók. A kis veder szélén két lyukat ütünk, megtöltjük vízzel és rátéve a tányért megfordítjuk. Kész az önitató, s tizedébe sem került, mint a boltban készen vásárolható. Ahol a két lyuk ven a vedren, ott lesz a víz szintje a tányérban, s ahogy fogy a víz a tányérban, úgy töltődik utána automatikusan a vederből. A tvükokat a kifutón alacsonyabb cin vedrekből itatjuk. Napközben könnyen idébbodább vihetők aszerint, hogy napos vagy árnyékos helyre akarjuk-e tenni. Fontos ugyanis. hogy a víz ne melegedjen fel túlságosan, de be se fagyjon. [10—15 C-fokos víz a legjobb a tyúkoknak, a csibéknek meg a terem hőmérsékletű.) Azért fontos, hogy m'nél kevesebbe kerüljön egy-egy etető vagy itató, mert a beszerzési vagy az előállítási költségekkel spórolhatunk, az etetők és ita tők darabszámával azonban nem Fontos, hogy mindenkor A villanyvilágítás elengedhetetlen. Sokkal jobb eredményeket érhetünk el ugyanis a to- Jástermelésben, ha világítunk tyúkjainknak. Télen érdemes világítani, akkor isi ha csak 20—30 tyúkot tartunk. Az 61 mérete megfelelő legyen. Pontosabban: annyi baromfit tartsunk, hogy ne legyenek zsúfoltan, de túlságosan kevesen se. A szakirodalom adatai szerint 1 m2-en kb. öt tojótyúkot lehet elhelyezni zárt, mélyalmos tartásmódnál. Ketreces tartásnál ennek kb. 3—4-szeresét. Kifutó esetén jóval többet tarthatunk ugyanabban az ólban, mint zárt. mé’yalmos tartósmóddal. Pl. egy 3,30X4 m-es ólban [magassága 2,20 m) 200 kettőshasznosítású New Hamphsíre tojótyúk tartható úgy, hogy a nagy nyitott dróthálós ablakon és a dróthálós a]tón át állandóan kapják a friss levegőt. A zsúfolt tartásnak sok. súlvos károkat okozó következménye lehet. Ha túl kevesen vannak, annak talán csupán annvl, hogy télen fáznak, mert nem fűtik be eléggé az ólat. (Ha pedig fűtünk, akkor nagyobb lesz az egy tyúkra Jutó költség.) Nem feltétlenül fontos drága őnetetőket. önltatókat vásárolni. Nagyon jő etetőket éc Hatókat lehet e’őállítani házilag is, a készen kaphatók alapján. (Metis P. és P, R. illusztrációs felvételei) annyi etető legyen lerakva, hogy minden tyúk (vagy csirke) egyszerre hozzáférjen. Ellenkező esetben az erősebbek elverik a gyengébbeket, egyenlőtlenül fejlődik az állomány, sok lesz a se'ejt, kevesebb lesz a tojás. Éppen ezért a technológiák előírják, hogy a különböző korú és fajú baromfinak hány cm kétoldali vályúhosszt kell biztosítanunk. Pl. egy kettöshasznosítású tojótyúk számára kb. 6 cm-t. Egy db 2 m-es esőcsatornából készített etetővályú 30—32 tyúk számára biztonságosan elegendő. A legjobb, ha időnként megállunk csirkéink között a takarmány kiosztása után, s megfigyeljük, jól. kényelmesen hozzáférnek-e va'amennyien az etetőkhöz. A csibék ugyanis gyorsan nőnek, s ha ma még elegendő számukra pl. 10 m etető, lehet hogy 1 hét múlva már 12 méterre van szükségük. Kör alakú itatóbői kb 100 db baromfi számára kell egyet adnunk, de Inkább többet, mint kevesebbet. Ha nagyobb területre járnak a tyúkok, ennél több szükséges ahhoz, hogy a nap minden szakában hozzájuthassanak a jő minőségű ivóvízhez. —KI— gyal. A szabadban is esővízzel öntözzük. A lakásunkba szeptemberbe vihetjük be újból. A flamingővirág (Anthurium scherzertanüm) az utóbbi évtizedekben vált közkedvelté. Nagy fénytgényű faj. de a töző napsugarakat nem bírja. Telente gyakoribb öntözést igényel. A víz hőmérséklete legyen azonos a levegő hőmérsékletével. Talaja legyen mindig nedves, de a cserép alatti tálkában víz ne álljon. Leveleit gyakran permetezzük, vagy szivaccsal törölgessük le. Nyáron adjunk vizébe tápoldatot. Augusztus elejétől szeptember közepéig fokozatosan csökkentsük a víz mennyiségét, több tápoldatot ne adjunk. Szoktassuk több fényhez és friss levegőhöz. Az ősz folyamán csak mérsékelten intözzük. Ügyeljünk arra, hogy a víz ne legyen lúgos kémhatású. Januárban, mikor az új hajtások megjelennek, adjunl. neki több vizet. A tűzpiros fellevéllel (spátával) védett narancssárga vagy fehér torzsavírágzata a tél végén nyflik. Ahogy a növény öregszik, úgy lesznek nagyobbak virágai. Számuk is nő. Nevelésével kapcsolatban még annyit, hogy 2—3 évenként, a fővlrágzás után, darabos, korhadt fadarabkákat, faszéndarabokat tartalmazó lombföidbe ü'tesstik át. Magról és tőosztással szaporítható. P. RAz azaleák a savanyú talajt kedvelik fordultam Bitter Ferenchez, aki hobbiból már két évtizede fogla’kozik különféle hhgymás és más lágyszárú dísznövények nevelésével. • Hadd tegyem még hozzá, hogy egyes fajok leveleinek mirigyszőrei érzékeny bőrű embereknél allergiás bőrgyulladást okoznak. Végül még két dekoratív faj, az azalea és a flamingóvirág tartása érdekelne. — A sáfrányok (Crocus nem) fűtött lakásban általában három nap alatt elvlrágoznak. Ha lehetőségeink megengedik, helyezzük őket két ablakszárny közé. ahol hűvösebb van. Itt még egy hét után Is virítanak. 'A hagymás, gumós növények életében nagyon fontos, hogy betartsuk számukra az oly fontos nyugalmi időszakot. A elvirágzást követően addig öntözzük. míg a levelek teljesen ki nem feilődnek. Utána az öntözést fokozatosan csökkentsük. mindaddig míg a levelek el nem száradnak. A nyugalmi idő alatt — augusztusig — a tmevmákat tartsuk levegős, hűvös helyen, majd ültessük ki — Az azaleák (Rhododendron fajok) nagyon rosszul bírják a fűtött helyiséget, ezért ajánlatos az ablak közé helyezni. Ha kinn nagy hideg van, akkor a belső ablakszárnyakat résnvire nyissuk ki, hogy növényeink el ne fagyjanak. A megvásárolt példányok sok helyütt a helytelen öntözéstől is szenvednek Mivel a savanyú, tőzeges talajt kedvelik, hogy ennek vegyhatását megőrizzük, lágy vízzel (esővízzel) kell őket öntözni. Ha más lehetőségünk nincs, kihűlt forralt vizet használtunk. Az azalea víz és páraigénves növény. Ha elvirágzik ültessük kt tavasszal olvan helyre, ahol szórt fényt kap. Mielőtt azon-A flamingóvirág díszes fellevele és torz'av'rágzata (A szerző felvételei) Hogy újra virágozzanak A nőnapra ajándékul kapott cserepes virágok között gyakoriak a hagymás növények (jácintok, sáfrányok), a primulák, és' a közkedvelt azaleák is. E- zek a növények a fűtött lakásban gyorsan tönkremennek. A sáfrányok a Kárpátok, az '41pok, a Pireneusok havasi zónájának virágai. Február végétől tavaszig gyakran láthatók a virágüzletek polcain. Sárga, fehér, lila virágai kellemes színfoltjai lakásunknak. Mit tegyünk, hogy jövőre újra gyönyörködhessünk bennük? Többek között ezzel a kérdéssel a kertbe, vagy erkélyünk virágtartójába. Az így nevelt sáfrányok a következő évben újra virágoznak. • Mi a helyzet a jácintokkal? Hogyan bánjunk ezekkel a kényes növényekkel? — A jácintok (Hyacinthus orientalis) hazája Nyugat-Azsia. Fényigényes, közepes vizigényű növények. Hasonló bánásmódot igényelnek, mint a sáfrányok. Meg kell azonban jegyeznem, hogy hagymájukat újra hajtatni (a pihenési időt mesterségesen Ismételten megrövidíteni és ezzel korábban vagy későbben újra virágzásra kényszeríteni) nem lehet. • Közkedveltek a különböző kankalinok is. Tapasztalataim szerint ezek jobban és tovább bfrják a lakást. — A primulák igénytelen, hőingadozásra. kevésbé érzékeny, hosszú Ideig virágzó növények. Ablak között több mint egy hónapig is megmarad viráguk. Kedvelik a hűvösebb, 8—14 C-fokos hőmérsékletet. Elvirágzásuk után a kankalinokat Is ültessük ki. A szabadban kedvelik a ffelárnyékos helyet. Bő öntözést igényelnek.ősszel újra bevihetjük a lakásba, ha azonban kint hagyjuk, a fagyok ellen a töveket védjük lombbal. Sáfrányuk ban kihelyeznénk, ültessük át fenyőtű, savanyú vegyhatású tőzeg és érett trágyafö d keverékébe. (Vigyázat! Az ún. síkvidéki tőzeg, amelyet például a Csallóközben, vagy a Galántai (Galante) járásban bányásznak —ezt sokan helytelenül és magyartalanul „raselinának“ nevezik — erre nem alkalmas, mert lúgos vegyhatású.) A cserepet vegyük körül tőzegágy-
