Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)
1987-03-21 / 11. szám
8 / SZABAD FÖLDMŰVES 1987. március 2& A Rozsnyói. [Rožňava 1 járás köze] 87 ezer lakosára 354 orvos, 672 kórházi ágy és hetvenöt mentőautó jut. A mentőszolgálat műszaki feltételeiről Michalik Lászlóval, a járási egészségügyi intézet mentőnutóparkjának garázsmesterével beszélgettem, — Darabszám tekintetében ugyan elegendő mentőautó áll a rendelkezésűnkre, viszont ezek technikai-műszaki állapota mielőbbi orvoslást igényelne. Az autók üzemeltetési élettartama az előirt, maximálisan nyolc esztendővel szemben eléri a 14 éves átlagot, jónéhány járgány már töl van a negyedik főjavításon. 1986-ban négy darab új mentőautót kaptunk, ám 1Я85 ben egyet sem, 1984- -ben is csak egyet... Az „elaggott“ autók igényesebbek az alkatrészcserékre, az átlagosnál jóval több üzemanyagot fogyasztanak, nem is beszélve a nagyobb javítási-karbantartási költségekről. A szükségesnél kevesebb pénzt fordíthatunk alkatrészek vásárlására és a rozsnyói műhelyben mindössze két autószerelőt — Bnholy Istvánt és Bartók Gézát — foglalkoztathatunk. A javítóműhelyből hiányoznak a hibafeltáró diagnosztikai berendezések. Harminc évvel ezelőtti szerszámokkal dolgoztatunk. Emiatt — nagyobb javítások elvégzésében — ki vagyunk szolgáltatva az autószerviznek. További, állandó kísérő problémáink a mentőautók (erre a célra kevésbé megfelelő) típusából adódóak. A Škoda 1203-as a mi terepviszonyainkon gyenge és megbízhatatlan. A legjelentősebb turistaforgalmat lebonyolító üdülőközpontok a járás peremvidékén, magas hegvek között találhatók, ahová a nagy esőzések idején, vagy pedig a téli időszakban csak a legnagyobb nehézségek árán jutunk el. Sok esetben képtelenek vagyunk a síkos útvlszo-MENTŐK nyok miatt ellátni feladatunkat. A forró nyár ugyanígy megviseli az autókat. Konkrétan: a kánikulában az üzemanyagot továbbító АС-pumpa felmondja a szolgálatot. Ilyenkor a meredek hágók között, leggyakrabban a Szoroskőn látni súlyos sebesültekkel tehetetlenül, veszteglő, vontatójárműre várakozó mentőautókat. Az autó motorját gyártó trnavai cég még csak válaszadásra sem méltatta segélykérő levelünket! Végezetül még az Is kifogásolható, hogy a gyorsmentök célszerűtlenül alacsony és szűkös belső tere a betegellátó orvos számára korántsem biztosít megfelelő feltételeket az életmentő beavatkozásokhoz. Az elmondottakból 'világosan kitűnik, hogy a Rozsnyói járásban nagy szükség lenne legalább néhány — megbízhatóan üzemeltethető és korszerűbb „utastérrel“ kialakított — egyelőre csak külföldről beszerezhető terepjáró mentőautóra. II. A járás valamennyi egészségügyi központjában — Rozsnyón, Rűcén (Revúca), Dobšinán és Csetneken (Stitnfk) — üzemeltetnek egy-egy készültségi jármüvet, illetve házi ügyelateket Is fenntartanak, hogy az orvosok a balesetek véletlenszerű halmozódása esetén képesek legyenek a gyors beavatkozásra. A telefonon beérkező segélyhívás Vételétől számtlva a legtöbb esetben alig három perc telik el a mentőautó elindulásáig. A garázsmester véleménye szerint a gyorsmentők „pilótáinak“ kiválasztásában kívánatos volna pszichológiai teszteket alkalmazni, hogy a fokozottabb igénybevételre, az életmentők soraiba a legalkalmasabbak kerüljenek. A hívő fél és az esetleg megkésve érkező orvos között fellépő, jogilag is kényes, vitás helyzetekben perdöntő bizonyítékként szolgálnak azok a — féléven át megőrzendő — magnószalagok, amelyeken egy automata berendezés segítségével a hívás idejének pontos megjelölésével valamennyi telefonbeszélgetést rögzítenek. Az ötletes készüléket — három évvel ezelőtt bocsátotta a rozsnyói mentőszolgálat rendelkezésére az olomoucl kórház — összekapcsolták a mentőautók adó-vevő készülékeivel. Sajnos, a rozsnyói kórháztól mért tízkilométeres körzeten túl (a rádiőhulllámok terjedését akadályozó domborzat miatt) már nehézkes, vagy teljesen lehetetlen a mentőautókkal való rádióösszeköttetés megteremtése, mivel a rádiójelek továbbítására szolgáló antennát а kórház tetején helyezték el, holott a szilicei hegyen felállított tévéerősító toronyrúdján volna a helye. Az adó-vevő rádiók is elavultak és a meghibásodott készülékeket újakra kellene lecserélni. III. A rozsnyói kórház gynrsmentő-sznlgálatának járművezetői: Fifik Pál, Jozef Pakes, Marian Durán, Alexander Grebec és mindannyiuk közül a legnagyobb tapasztattal rendelkező, Pityunak becézett Szaniszirt István, akt az „ötösfogat“ munkájáról ekként nyilatkozott: — Felöltjük a fehér nadrágot, köpenyt, és leülünk a tévé elé, vagy beszélgetünk. Várjuk a telefonriasztást, mégis, amikor belehasít a szoba levegőjébe: a váratlanság ijedelmével hat ránk, és beleremegünk. Néhány perc alatt bepakoljuk az életmentéshez szükségesnek ítélt berendezéseket, és száguldunk a helyszínre. Fölöttünk bőg a sziréna, vtllődzik a kék fény, Figyelmünk kétfelé nyílik: a mögöttünk harcoló orvosok jelzéseire és a felénk vágtató, útra. Nagy forgalom vagy sűrű köd esetén minden pillanatban felkészülten várjuk az elénkrohanő veszélyhelyzetekét. Tudjuk, hogy a közüt nem versenypálya, de azzal is tisztában vagyunk, hogy minduntalan versenyt kell futnunk a halállal — az életért. Vannak olyan kényszerhelyzetek,, amikor rövid idő alatt kell valamilyen megoldást találni. Az egyik leghasznosabb újításunk a Szlovákiában egyedülálló olyan egyszerű, de ötletes berendezés, amelynek segítségével nagyobb távolságokra is (például egyik kórházból a másikba] megoldható a gerincsérültek biztonságos szállítása. Hogy mire lenne szükségünk? Korszerű mentőkocsikra, olyan térképekre, amelyeken fel vannak tüntetve a körzet városainak utcanevei, és hogy ritkábban kelljen útrakelnünk. De ha már elkerülhetetlen a hívás, mindig adják meg a pontos címet, hogy időben érkezhessünk. Korcsmáros László Tojásételek A tojás az egyik legfontosabb, szinte nélkülözhetetlen élelmiszerünk. Nemcsak telies értékű fehérjét, hanem zsiradékot és vitaminokat is tartalmaz kitűnően keveredik más ízekkel. A tojásételek igen sokféleképpen, gyorsan elkészíthetők. íme néhány — tavaszi „kiegészítőkkel“ — kitűnő récept: TOJÄSOS VIRSLI Hozzávalók személyenként: 1 pár virsli. 2 tojás, 1 kanálka tejföl, só, 1 dkg vaj vagy zsír. A virslit félig megfőzzük, karikákra vágjuk, kivajazott tűzálló tálba tesszük. A tojásokat felverjük egy kanálka tejföllel, sóval, a virslire öntjük és meleg sütőben megsütjük. Sóskamártással tálaljuk. PARAJOS RÁNTOTTÁ Hozzávalók: 50 dkg paraj, 1 csapott evőkanál zsír vagy vaj, 8 tojás, só egy kevés törött bors. A sós vízben megfőzött parajt deszkára téve apróra vágjuk. Forró vajban addig sütjük, míg a leve el nem sül. A tojásokat megsózzuk, felverjük és ráöntjük. Állandó keveréssel addig tartjuk a tűzön, amíg a tojás sűrűsödni kezd. Egy csipetnyi törött borssal ízesíthetjük^ TOjÄSLEPÉNY ZÖLDBORSÓVAL Személyenként 4—5 dkg párolt zöldborsót, vágott zöldpetrezselyemmel együtt, a tejszínnel elhabart, sózott tojásba teszünk, és a felforrósított zsiradékra öntjük. A' serpenyőt addig rázogatjuk, amíg a tojáslepény sűrűsödni nem kezd. Ekkor villa segítségével összetekerjük, egy pillanatra még a tűzön hagyjuk, hogy megpiruljon, azután tálra borítjuk, ügyeljünk, hogy a közepe lágy maradjon. Zöldsatátával tálaljuk. ZÖLDSÉGES TOJÄS A puhára párolt sárgarépát, karalábét, póréhagymát, zöldborsót, karfiolt apróra vágjuk vagy megdaráljuk, azután elkeverjük tejföllel, reszelt sajttal, egy kevés mustárral, majoránnával, megsózzuk és kis tűzálló tálkákba vagy formákba teszünk belőle egy réteget. Mindegyikre ütünk egy tojást, a sütőben megsütjük. Reszelt sajttal meghintve tálaljuk. , TÖLTÖTT TOTÄS SÖSKAMÄRTÄSBAN Hozzávalók: 4П dkg sóska, 4 tojás. 1 kávéskanál mustár, 2 dkg vaj. 2 dl tejföl, 1 kanál zsír, 1 kanál liszt ,só. egy kevés cukor, 1 csomó zöldpetrezselyem. 1 kanál zsemlemorzsa. A kész, sűrű sóskamártást egv tűzálló tálba tesszük. A kemény tojásokat félbevágjuk, sárgájukat kiszedjük, és eldördüljük egy kanál ka mustárral, 1 kanál zsemlemorzsával, vajjal. vágott zöldpetrezselyemmel és ízlés szerint megsózzuk. Ä fél tojásfehérjéket megtöltjük ezzel a töltelékkel. Ha marad a töltelékből, kis gombócokat formálunk belőle, morzsába hempergetjük, és a töltött fél tojásokkal együtt a mártásba helyezzük. A sütőben jól átforrósítjuk. SNIDLINGMÄRTÄS Hozzáva'ók személyenként: fél tojás, fél dl tejföl, 1 kanál vagdalt metélőhagyma, cukor, ecet és só. A kemény tojást kettévágjuk, a sárgáját eldörzsöljük, a fehérjét pedig apró kockára vágjuk, vagy megreszeljük. Az áttört sárgákat elkeverjük a tejföllel, ízesítjük ecettel, sóval, cukorral és hozzávegyítjük az apróra vágott metélőhagymát és a tojásfehérjét. Lehűtve tálaljuk. GYEREKEKNEK CSICSAY ALAJOS: Mit gondolnak rólunk a madarak? Nem tudom, ki találta ki, hogy a veréb a leghaszontalanabb madár a Földön, de egy biztos, nem lehetett valami jószándékű ember. A szegény verebet azóta is üldözik. Sőt ráfogták, hogy kártékony, ezért irtani kell. Pusztítja is, aki hol éri. Régente csúzlival lőtték, ma légpuskával. Némelyik gyereknek pusztán azért vesznek légpuskát a szülei, hogy a verebeken tanulta meg az állatok öldöklésének mesterségét, amit fennkölten úgy mondanak vadászat. Furcsa szerzet vagyunk mi, emberek. Valaki felállít közülünk egy elméletet, s azt aztán mondjuk, mint valami megfellebbezhetetlen igazságot, anélkül, hogy elgondolkodnánk felette ét feltennénk magunkban a kérdést, vajon igaz állításokban hiszünk-e, vagy t hamisat látjuk valónak. Igaz, ugyan, hogy a vérét, magevb, hiszen a csőre mái messziről elárulja. Szereti t búzát, árpát, rozsot, hát még a kölest. Csak hol van már az az idő, amikor az állögabona kalászából fürödte ki a szemet. Hiszen a mezei verébnek lassan fészkelő helye sem lesz a határban. Kártétele ma már egyáltalán nem számottevő. A házi veréb pedig megelégszik mindenféle hulladékkal. Bs miért éppen a verébre haragszunk? Nem kellene-e inkább neheztelnünk önmagunkra? Hiszen annyit szemetelünk. pazarlunk, hogy nincs madár, amely utánunk mindent fölcsipegetne. A szétszórt gabonamagvak ott porladnak el az útpadkákon, ahol legfeljebb a s~zél söpri össze. S mennyi megmaradt kenyér kerül városszerte a ' szemeteskukákbaI Hogy a Kassád **'axj03> fn Gabona» növény ГТ 1 kassák L. verseskötete 1 Cssrepee karszt ГТ-r, :, ~ : Kassák Lajos müve I Finn népmese« КёргЗ aoiibaén 7itamin — a -i Karol Halon» ľexti ipari nyers-» anyag 1 Azonos betűk Város Japánban F“ [ 1 1 Bock and '••• » tánc augolPX r П £. költeményed [aonaoltas Város a* SDK-bsa Létezik 4 Angol vílágOÍ eür Bag Mangá» Irány K^rge* gyom« Azonban e V Méter Olaszország ilévutő Gyermeteg • Az USA tsgffiaBa Vízforrás báb ДохГ"" fa# • T.Y.Ké, Magyarországi foiya-Kellesse Személyes návmáa Romai 8t Kassák Ä ■ Ősein щ Y állóvíz Oys* comb ia vsa Család— baavaa 5 Honjai eze.Jí ■ф üzemi bizottság röv* Szovjet» 1 repülőgéptípus j • 1 Ikre fele Fejlődik Divatos I áátáfc Ceruza j 1 ______ í Anna,Clge iiľlíSZT S KlräSszó j Káliu« r , j " í i Noin ( . MEGFEJTÉSNYERFESEX A lapunk 8. számában közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: „Be szörnyű, hogyha jó a szó, de rossz a tett“. Nyertesek: Fazekas Lídia, Farnad (Farná), Rojkovics Tibror, Bodza Zala Zsuzsa, Ipolyság (Sahvl. / i t * V DONÄSZY MAGDA: Kánon Hóvirágok böjjatok, vidám szelek fújjatok, csengő esők hulljatok, hóvirágok bújjatok. Vidám szelek fújjatok, csengő esők hulljatok, hővirágok bújjatok, vidám szelek fújjatok, Csengő esők hulljatok, hővirágok bújjatok, vidám szelek fújjatok, csengő esők hulljalok. verebet nem szokták etetni? Igaz. Talán meg ts lepődne szegény pára, ha egyszer neki is madáretetőket állítanánk, nemcsak a cinegéknek. Mert az szinte természetes hogy a cinkéket etetjük, hiszen hasznosak. Én is tápláltam őket egész télen át leginkább sajttal. Nagyon szeretik. Még a kenősajtot is, ami jól odaragad az ablakpárkányra, s az éhes cinke kis falatokat csippenthet belőle. Ha teletömte a begyét, a csőrét szépen megtörölgeti, és huss, elröppen ugrabugrálni valamelyik kertbe, Csak azt nem szereti, ha kíváncsi szemek lesnek rá a függöny mögül. A legkisebb mozdulatra ts megriad. Ugyan ki örül neki ha a szájába néznek amikor eszik? Így hát hsak lopva gyönyörködtünk vendégeinkben. Hanem egy reggel barátot is hoztak magukkal. Egy kopottruhájú szürke verebet. Most mi lesz? Néztük kíváncsian a madarakat. A verébről azt mondják szemtelen. Most biztosan kteszt a saftot a cinkék szájából. De nem Így történt. Alit, csak állt, és tekingélt ide-oda, a cinkék meg habzsoltak. Egyszer csak az egyik közülük félreállt, mintha felkínálná a helyét a verébnek. A veréb csodálkozva körülnézett, mintha azt kérdezte volna: — Nekem is szabad? — Szabad hát — mondtam félig hangosan, s mintha megértette volna, nekilátott a maradéknak. S amikor jóllakott, együtt röpült el a einkékkel a park szélén szunnyadó kölyöknyárfára, melynek az ágain fenyőrigók üldögéltek. Meszsziről láttam, hogy szóbaelegyednek egymással. Néha egymás szavába vágtak. Ugyan mit beszéltek? Biztosan azt, hogy az ember nem Is olyan haszontalan teremtménye a világnak, mint ahogy egyes madarak tévesen hiszik.
