Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)
1987-03-21 / 11. szám
1987. március 21. SZABAD FÖLDMŰVES. 5. A Nyikitai Botanikus Kert Január 12-én. héttőn a Nytkitai Botanikus Kertbe látogattunk el. amely Jaltától alig nyolc kilométerre található Botanyirseszkoje falu és a tenger között. Ha a turista Jaltából érkezik, a nartmenti főútról már látható, a falun túl elágazás vezet a botanikus kerthez. De vízi úton eljuthatnak Ide a turisták, a hajózási idényben rendszeresen Indulnak sétahajók Jaltából. Gurzufból és Alustából. Az idegenvezetőtől megtudtuk azt Is, hogy bárhonnan érkezzék a turista, a botanikus kertben „földijeivel“ találkozhat Ez az elenyésző felsorolásból Is kiIfin’к majd A bota-A felső parkban levő medencében haltyúkat is láttunk nikus kertben Jelenleg több mint 11 ezer féle dísznövény található mind az öt földrészről. Dendrológiai gyűjteménye és tudományos eredményei alapján a világ legkiválóbb botanikus kertjei közé tartozik. A Nyikitai Botanikus Kertet Hrisztian Hrisziianovics Szteven, a kiváló botanikus alapította 1812-ben annak a tervnek megfelelően, amelyet ő maga do gozott ki egy ökonómiai botanikus kert létesítéséről Tavrida déli partvidékén. Az volt az elgondolás, hogy minden értékes növényfajtából mintapéldányt szerez és megpróbálja tudományosan kikísérletezni meghonosításukat. A kert rendkívül nagy szerepet játszott a gyümölcsfák és dísznövények elterjesztésében a félszigeten. Tíz évvel ezelőtt szobrot állítottak a keilben Hrisztian Szteven emlékére. A szoviethata'om éveiben a botanikus kert felentős tudományos kísérleti intézménnyé nőtte ki magát. Hozzájárult többek között a Magarucs Központi Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet, számos gyógyászati, zöldség- és dohánytermesztés] kísérleti állomás megalakításához. magját a botanikus kert az egykori kaliforniai orosz kolóniától kapta 1840-ben. A ciprusfasoron végighaladva egy tisztásra jutottunk, ahol medence található. A tisztástól délre nagy kiterjedésű rózskert van. Ettől lejjebb gyönyörű látványt nyújtott — földig hajló ágaival — az atlaszi szomorúcédrus. Az ösvény másik oldalán évszázados himalájacédrusokat láttunk. A felső parkban tett kis kirándulást a kilátónál fejeztük be, ahol egy 500 éves molyhostölgy és egy ateppói fenyő látható. A kilátótól lépcső vezet az alső parkba, a botanikus kert legrégibb részébe, amelyet még Hrisztian Szteven Idejében létesítettek. Rövid pihenőt tartottunk a magyaltölgynél, vág у más nevén a kaliforniai tölgynél. Az egész országban ez az egyetlen ilyen fa, de egy vihar ezt is megtépázta. Továbbhaladva láthattuk a libanoni cédrusligetet, a himalájaciprust, a bíbor- és virginiai borókát, a perzsa parrotiát, vagy más nevén a vasfát, a gyertyénlevelfi Zelkova-fát 12 összenőtt törzsével és ágaival, a folyami sudarlós cédrust, a magyalt. Ez utób,\ pálmafasor gyönyörű látványt nyújtott JA szerző felvételei) Jelenleg a botanikus kertben nagyszabású munka folyik a világ növénykészleteinek tanulmányozására, bő terméshozamú és a kedvezőtlen viszonyokat jól tűrő gyümö'csfák Ilié olaiat tartalmazó fűszer- és dísznövények kinemesítésére és meghonosítására. Évente mintegy 10—12 millió facsemetét, dísz- és fűszernövényt szállítanak innen az ország különböző részeibe. A botanikus kert négy parkból, a felső, az alsó, a tengermelléki és a Montedor-nvúlványon levő parkból tevődik össze. Sajnos, ml. szakadó esőben érkeztünk meg a botanikus kert felső parkjába, ígv a szebbnél szebb fákban disz- és fűszernövényekben nem sokat gyönyörködhettünk de azért megérte. Az Igazgatósági és a laboratórium-épület, valamint a szabadtéri színpad oszlopsora mellett elhaladva megálltunk Hrisztian Szteven szobra előtt, majd a Lenin szobor mellett megcsodáltuk a terebélyes libanoni cédrust, és a reiiktumíenyőt. A bejárat közelében binak leveleiről és eredeti téli gyümölcséről legenda keletkezett, amely szerint a napfény soha nem hagyja el ezt a fát. A botanikus kert fennállásának 100. évfordulóiéra épült csarnok előtt paratölgyliget terül el, a csarnok oszlopsorának túlsó oldalán a Japánban és Kínában szent faként tisztelt lapátlevelű ginkófa, kissé távolabb a nagyvirágú magnóliafa látható. Megcsodálhattuk a lépcsőzetes medencét, majd az ettől, az alső park kijárata felé húzódó pálmafasort. Az esőzésre való tekintettel a további két parkot már nem tekintettük meg. Már 175 éve létezik a botanikus kert. A százéves Jubileumára készült emlékérmen ez olvasható: „Per scientiam ad vitám", azaz „tudománnyal szolgálni az életet“. A látottak és a tapasztaltak alapján megállapítható, hogy a botanikus kert tudósai ennek jegyében munkálkodnak ma Is. (Folytatjuk) BARA LÄSZLÚ 7 •• Örökös nyugtalanság, nehéz sors és évtizedekig vívott harc jutott osztályrészül a magyar avantgarde atyjának, a modern művészet nagy mesterének, Kassák Lajosnak. Személyisége és életműve hosszú időn keresztül szenvedélyes viták tárgya, heves támadások célpontja volt, ám egykor értetlenül, ellenszenvvel fogadott művei immár vitathatatlanul kulturális örökségünk klasszikus értékel közé tartoznak. Kassák a társadalom legmélyebb rétegeinek a képviselőjeként érkezett a művészet világába, és élete végéig megmaradt az elnyomottak és nincstelenek szószólójának. 1887. március 21-én született Érsekújvárban; apja gyógyszertári laboráns, anyja mosónő volt. 12 éves, amikor kimarad az iskolából, s inas lesz egy lakatosműhelyben. Győrben, majd Budapest híres munkásnegyedében, az Angyalföldön dolgozik vasmunkásként, s kapcsolatba kerül a szervezett proletariátus mozgalmával. 1909-ben nagy útra Indul: gyalogszerrel bejárja Ausztriát, Németországot, Belgiumot és eljut Párizsba, a modern festészet és irodalom „fővárosába“, ahol Apollinaire, Picasso, Braque és a vámos Rousseau már az új művészet korszakának eljövetelét hirdették. Itt szerzett élményeinek döntő szerepük volt abban, hogy Kassák végérvényesen elhatározta: művész lesz, akire odafigyel a közönség. Első versei 1910-ben láttak napvilágot, két évvel később pedig kiadta É'etsiratás c. novelláskötetét. Kezdettől fogva az újítás, a művészi kísérletezés volt a pá'yakezdő író célja. Szándékai a kor igényeit és szükségleteit fejezték ki. A huszadik század nyitánva a rohamosan terjedő iparosodás, a nagy technikai újdonságok kora. A gazdasági és társadalmi változások magukkal hozták a művészet forradalmát is. Megszülettek a kialakult stílusok ellen lázadozó, formabontó és új formanyelvet létrehozó irányzatok: a kubizmus, a futurizmus, az expreszszlonizmus — létrejött az avantgarde. Hogv eljutott Magyarországra, s hogy termékenvílően hatott számos magyar művészre, az mindenekelőtt Kassák érdeme. 1915-ben megjelentetett Eposz Wagner maszkjában című verseskötetében már az expresszi onizmus stílusjegyei uralkodtak, s ugyanez év novemberében megindította Tett címet viselő folyóiratát, az avantgarde első magyar — nemzetközi vonatkozásban is jelentős — sajtóorgánumát. A lap — melynek munkatársai között ott találjuk Kémjét Aladárt, Lengyel Józsefet, Uitz Bélát, Mácza Jánost — kezdettől fogva kitűnt bátor humanizmusával, s fórumot teremtett az új stílusok híveinek. Az internacionalista és antimilitarista szellemű folyóirat azonban szálka a hatalom szélsőségesen háborúpárti birtokosainak a szemében, s 1916 őszén betiltják. Kassák nem adta fel a célkitűzéseit, és rövid Idő után újabb lappal a Mával jelentkezett. A Ma körül megszerveződött avantgarde hazai híveinek, az ún. aktivistáknak a köre. Kassák ekkor már az önkifejezés szabadságának az elérése mellett egyre nagyobb jelentőséget tulajdonított a művészet forradalmasító hatásának: felismerte, hogy a formák felszabadítása csak része az igazi feladatnak, a 'dolgozók felszabadításának. 1918-ban lelkesen köszöntötte a Habsburgok hatalmát megdöntő polgári forradalmat, 1919- márciusában pedig habozás nélkül a Magyar Tanácsköztársaság mellé állt. Ekkor már'ismert és tekintélyes művész volt. A világháború utolsó évében négy könyvvel is jelezte jelenlétét a magyar szellemi életben, köz„Й mi korunkról énekelek" tűk első regényével, a Misilló királyságával. Kassák a proletárforradalonj napjaiban tagja lett az írói direktóriumnak, és — Móricczal, Nagy Lajossal, KASSÁK Lajos Komját Aladárral együtt — az írói Szakszervezet Végrehajtó Bizottságának. A Tanácsköztársaság bukása után az ellenforradalom börtönébe került, majd 1920 elején Bécsbe emigrált. Itt jelent meg nem sokkal megérkezése után a Máglyák énekelnek című Urai eposza, melyben a Tanácsköztársaságnak állított emléket. Az emigrációban bontakozott ki Kas-KASSÄK LAJOS: sák festői tevékenysége, ekkor teremti meg sajátos műfaját, a konstruktivista képarchitektúrát. Az osztrák fővárosban ismét megjelentette a Mát, amely megszűnéséig a nemzetközi avantgarde magas színvonalú folyóiratai közé tartozott. Irodalmi célkitűzése a száműzetés éveiben is változatlan: új társadalmat kell építeni, új művészetnek kell születnie, s ő ezért kíván harcolni. Nézete szerint a cél új embereket követel, ezért a proletariátus szellemi felemelését tekinti feladatának. 1926 őszén hazatért, s hamarosan újabb lappal, a Ma utódjának szánt dokumentummal hívta fel magára a figyelmet, de a folyó' irat nem volt hosszú életű. 1928-ban megjelent prózai főművének, az Egy ember életének az első kötete. Hazatérését követően fokozatosan eltávolodott az avantgarde irányzatoktól. Műveiben a kiábrándultság, rezignéciő és a magány hangjai szólaltak meg, de a Horthy-korszak ne' héz éveiben is megmaradt a munkásság írójának. 1929-ben újra regénynyel, az Angyalfölddel jelentkezett: a műben rendkívüli hitelességgel és máit együttérzéssel ábrázolta a dolgozók komor hétköznapjait. Elkötelezettségét a harmincas években megjelent regényei, a Marika, énekelj, a Tép és az Akik eltévedlek is bizonyítják. Ebben az évtizedben több verseskötetet is kiadott. 1945-ben örömmel fogadta a nagy horderejű társadalmi változásokat, alkotókedve megújult. A felszabadulás után több folyóiratot is szerkesztett, napvilágot látott két regénye és 1949-ben megjelent a költő Kassák egyik legfontosabb kötete, a Szegények rózsái. Az ötvenes évek első felének dogmatikus irodalompolitikája őt is hallgatásra ítélte, csak 1956 után léphetett ismét a nyilvánosság elé. Kiadták válogatott verseit, elbeszéléseinek legjavát, 1957-ben Budapesten bemutathatta a képeit — 70 éves volt, amikor végérvényesen viszszatérhetett a művészeti életbe. Kassákot nem törték meg a múlt viszontagságai, a mellőzöttség évei: lankadatlanul dolgozott tovább, elbeszéléseket, tanulmányokat írt és a hatvanas évek első felében megjelentette öregkori verseinek két kimagasló jelentőségű gyűjteményét, a Vagyonom és fegyvertáram, s A tölgyfa levelei című köteteket. Erős érzelmi telítettségű, közvetlen hangú költeményekben tett újra tanúbizonyságot kivételes tehetségéről, töretlen . humanizmusáról, szabadságszeretetéről és népe, hazája Iránti hűségéről. 1987. július 22-én halt meg. G. Kovács László Vagyonom és fegyvertáram Kedves tárgyaim az asztal üveglapján. Nagyon szegényes ďz összbenyomás. Különböző vi'ágtájakról érkezett festéktubusok barátaim küldték, akik feloldani kívánják magányomat és megértik képeimet melyek az egyszerűség és tisztaság nyelvén beszélnek. Néhány megfakult fénykép összekuszált máltamat idézik. Fehér papírlapok szétfolyt vércseppek nyomaival. A költő elvetélt magzatairól vallanak. Es levelek levelek amiket nem válaszoltam meg s ezért állandóan nyugtalanítanak. Ecsetek tollak ceruzák. Íme az én vérrel be nem mocskolt fegyvereim. Az Utóirat elé Ossáld Záhradník neve nem tsmerétién a csehszlovákiai magyar színházt közönség előtt, hiszen szlnnázunk a szerző művelnek csaknem a leiét bemutatta már. Eddig kilenc drámája került bemutatásra; az első 1972-ben, az utolsó 1986-ban. Ezek közül hármat színházunk közönsége is megismert már, s most kerül sor a negyedik alkotás premierjére. Az ősbemutatót4 követő évben Веке Sándor rendezésében került színre a Tháli a Színpadon Záhradník első drámát müve, Kinek Qt a toronyjóra) címmel.' Ugyancsak a Thálta Színpad mutatta be a szerző negyedik drámáját — ezúttal Takáts Ernőd rendezésében — Apróhirdetés cím alatt. A hatodik Zahradník-darabot már a Matesz komáromi (Komárno) társulata vitte színre pár évvel ezelőtt; a Tűzijátékot is Takáts Ernőd rendezet. Az Utélrat című dráma a szerző eddigi utolsó színdarabja, amelynek a bratislavai Oj Színpadon volt az ősbemutatója 1986-ban. Osvald Zahradníkot ma már sajátos hely Illett meg a szlovák drámairodalomban. Müveinek csak rá jellemző poétikája van. Nem látványos, de Igen jellegzetes hangulatú drámai szituációt tud teremteni hőseinek. Szinte minden drámájának van valamilyen szerkezeti érdekessége. Központi témája legtöbbször a becsület és a becstelenség párharca. Dramaturgiai célja is szinte mindig ugyanaz: az elveszett harmónia keresése. Nyugodtan nevezhetnénk a szerzőt az elesett vagy kiszolgáltatott emberek Istápolójának is. Drámát többnyire példázatnak Is tekinthetők, és erős metafortzmus jellemzi azokat. A tárgyaknak ts nagy szerepük van bennük, sőt ebben a darabjában egy állatnak /kutyának) ts: az embert érzéseknek, a kialakuló kapcsolatoknak ezek a „legtárgyilagosabb“ közvetítői. Szerepeltet a szerző (különböző darabjaiban) majdnem későn, későn megjelenő vagy meg sem jelenő személyeket. Ebben a műben ilyen például a főhős, Boros felesége. Záhradník a társadalmi kérdéseket mindig a magánéleti szféra felől közelíti, értelmezi és magyarázza. Drámái általában „magánéleti megoldással" fejeződnek be — a „társadalmi üzenet“ többnyire áttételes. Művei a középpontos és a konfliktusos dráma határesetei. Miről ts szól az Utóirat? 'A drámabeli ellenfelek: Boros és Kaszás mérnökök. Boros az az alkotó típusú ember, akit ma szívesen nevezünk „megszállott"-nak. Ha kell, éjt nap(Megjegyzés: N. László Endre: nak harmadik, befejező részét ban hozzuk.) pallá téve, magát és környezetét, családját sem kímélve valósítja meg az elképzeléseit. Képtelen úgy dolgozni, hogy csak neki legyen haszna belőle. Számára a társadalmi érdeket szolgáló alkotás az elsődleges. Emiatt természetesen különcnek nézik és különböző természetű konfliktusok érik... Vele szemben áll Kaszás, aki az új idők menedzser típusa. Társadalmilag nagy szükség van ezekre az emberekre: a kiváló szervezőkre. Sajnos, Kaszásnak van egy megbocsáthatatlan emberi tulajdonsága: csak látszólag dolgozik a társadalom számára — elsősorban a saját zsebe érdekli. Magas beosztásával visszaélve mások alkotó munkájából akar hasznot húzni, vagyis egészen pontosan: élősködő életmódot folytat. A kérdés tehát az: a hatalom vagy az értelem — az élősködés vagy az alkotói szellem győzedelmeskedik a metaforikus történet végén? Az előadást Horváth Lajos rendezi, akinek ez lesz az első komáromi munkája. A főszerepeket Bugár Béla és Holocsy István játsszák. A Matesz komáromi társulatának idei hatodik bemutatója 1987. március 20-án, tegnap volt Komáromban (és természetesen) — az „új épületben". Kmeczkó Mihály aranyász? című irásáa következő számunk-Szegény volt-e az anyagtorlódás miatt » V 0 i t i láttunk piramldális ciprusokat és legyezőpá'mákat is. Az igazgatósági épület bejáratától nem messze kezdődik a kőtölgyfasor, amely a bambuszcserlésnél ért véget. A botanikus kertben egyébként összesen 18 tölgyfajta és ezek 21 változata látható. A bambuszcserjés mellett lenyűgöző látványt nyújtott egy sok törzsű tiszafa, amely állítólag már több mint '500 éves, és a valamikori helyi növényzetet képviseli. Néhány lépéssel távolabb két, kúpos koronájú óriás sequoiadendron, azaz maradvány•mammutfenyő áll. Láttuk azt az örökzöld mammutfenyőt is, amelynek
