Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)
1987-03-21 / 11. szám
2 SZABAD FÖLDMŰVES 1987. március 21. Kerületi aktívaertekezlet a kooperációs társulások értékeléséről A* SZLKP Nyugat-szlovákiai Kerületi Bizottsága, a Nyugat-szlovákiai Kerületi Mezágazdasági Igazgatóság és a Mezőgazdasági Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége Szlovákiai Bizottsága március 12-én a Nyitrai (Nitra) Élelmiszer-ipari Középiskola üléstermében kerületi aktívaértekezietnt rendezett A tanácskozáson, amelyen n mezőgazdasági és élelmiszer-ipari komplexum összehangolt tevékenységének fejlődéséről, az ezzel kapcso'atos aktuális kérdésekről volt szó, részt vettek a járási pártbizottságok vezető titkárai, a termelési igazgatóságok vezetői, az efsz-ek és a kooperációs társulások elnökei, az állami gazdaságok igazgatói, a mezőgazdasági üzemek párttltkárai, a főiskolák, a kutatóintézetek, a biológiai és technikai szolgáltatások képviselőt. A tanácskozáson részt vett többek között Pavel Knvaötk. az SZLKP KB osztályvezető-helyettese, Július Pauke, az SZLKP Nvugaf-szlovákiat Kerü'eti Bizottságának titkára, és Cyril Moravčík. az SZFSZ S7B titkára. A tanácskozás főbeszámolóját Július Pauke elvtárs terjesziete elő. Csaknem kétórás felszóla'ésáhan részletesen foglalkozott a Nyugat■•szlnvákiai kerület kooperációs társulásainak gazdasági eredményeivel, pozitív tapasztalataival és s-keres kezdeményezéseivel. Ugyanakkor bíráló igényességgel szólt a munkáinkban megmutatkozó hiányosságokról is. Részletesen elemezte a múlt év gazdasági mutatóit, valamint az 1987- -es év első két hónapla tervfeladatatnak teliesftését. Felhívta a figyelmet az elkövetett Irhákra, megnevezte azokat az ágazatokat, mezőgazdasági üzemeket, ahol lemaradások voltak. Ismertette, hogy a múlt évben a kerületben a tervezett mezőgazdasági bruttó termelést csak 93 százalékra sikerült teliesiteni, s ez bizony 1 milliárd 199 millió korona értékű kiesést telentett. A növénytermelésben nem érték el a 85 százalékos tervtel|esítést sem. Elmaradtak a kívánt eredmények a gabonafélék a hüvelyesek, az olainövénvek. a cukorrépa, a takarmánvnövénvek, a gyümölcs és a sző'ő terme’ésében. Komoly nebézsópek mutatkoztak a sertéstermelés terén, ahol mintegy 4 ezer 700 tonna hiányzott. Ez a kiesés negatívan befolyásolta a hazai piac ellátottságát is. Sikerült azonban túlteljesíteni a beruházási feladatokat. így megfelelő feltételeket terem'ejfek a talaj termőképességének lob bkihasználására. az öntözhető területek nagyságának növe'ésére a különféle munkálatok gazdaságosabbá. és az állattartás jövedelmezőbbé tételére, a szemes takarmányok jobb, takarékosabb kihasználására. A továbbiakban elmondotta, hogy ma már a kooperációs társulások a kerület termőtalajának csaknem egészét uralják Egy körzetre átlagosan 24 ezer 247 hektárnyi termőterület jut. A társulások a szakbizottságok segítségével átlagosan 8 mezőgazdasági üzemet fognak össze. A körzetekben korábban létrehozott 48, őszszehangolt tevékenységet folytató társulás a fejlődés jelenlegi szakaszában 35-re csökkent ugyan, de egyúttal javult a termelési kapcsolatok minősége. A szakbizottságokról ■elmondotta, hogy jelentős szerepük van a tapasztalatcsere lebonyolításában, a tudományos-műszaki fejlődés eredményeinek megvalósításában. Dicsérőleg szó't a Cíferi Efsz-ben alkalmazott bnrjúnevelési technológiáról, ahol csaknem veszteség nélkül dolgoznak. A boriak egészségesek, fe(lődöképesek. Tapasztalataikat el kell terteszteni másutt is — mondotta. Foglalkozott ez összehangolt tevékenység magasabb szervezési egységeivel, a közös mezőgazdasági vállalatokkal, amelyekből a kerületben jelenleg 48 van. Ebből mezőgazdasági termeléssel 21, építőipari tevékenységgel 13, agrokémiai szolgáltatásokkal 11, egyébbel pedig 3 vállalat foglalkozik. Részesedésük a mezőgazdasági bruttó termelésben tavaly 5 százaikkal több volt, mint 1985-ben, azaz elérte a 11.2 százalékot. Sajnos, a műtráevák. a takarmányok, a szolgáltatások stb. árainak emelkedése, az iránvftő- és szervezőmunka területén tapasztalható hiányosságok következtében jelentősen, csaknem a felére csökkent a nyereség. Több vállalat, fgy például a Dunaszerdahelyt [Dunajská Streda) Mäsospol, a trnaval és a partizánske! Agroprogres, s több más közös mezőgazdasági vállalat veszteséggel zárta az 1986-os évet. Dicsérőleg nyilatkozott a kooperációs társulások és szakosztályaik azon igyekezetéről, amely lehetővé tette a tudományos-műszaki fejlődés eredményeinek a termelési gyakorlatba való átvitelét. Közülük Is kiemelte a záhorské! körzetet, a Komáromi ÍKomárno), az Érsekújvár! fNové Zámky 1 stb. Járások egyes kooperációs körzeteinek eredményeit. A komáromi járásban alkalmazzák néldáti' a vefőmapok lézeres kezelését, éter’kns olajokat állítanak elő majoránnából és más fűszernövényekből. Az Érsekújvárt Járásban pedig a tehenek korai vemhessé gének megállapítására alkalmas immunológiai laboratóriumot hoztak létre, és új technológiát alkalmaznak a kazalrakásban. Kiemelte és méltatta a társított szocialista kötelezettségvállalások |elentőségét. Tavaly összesen 39 ilyen — 112 millió korona tértékfl — vállalás volt, amelyet maradéktalanul teljesítettek, sőt túlteljesítettek. Ebben az évben 40, össszességében 140 millió korona értékű társított szocialista kötelezettségvállalást tettek. Például 100 ezer tonna gabonával, illetve kukoricával akarnak többet termelni, mint amennyit a terv előirányoz. A nemesócsai (Zemianska Olča) kooperációs körzet a tervezettnél 2 ezer 74 tonnával több kalászos gabonát, BIO tonnával több kukoricát, és 800 tonnával több cukorrépát akar termelni. A 3-as számú nyitrai társnlás pedig 1800 tonnával több gabonát szándékozik adni a népgazdaságnak. Értékes vállalásokat tett többek között a plešťanyl, a vágsbllyei (Sala), a nyitrai, a topofőanyi állat-egészségügyi szolgálat Is. Foglalkozott a szocialista juttatásokkal is. Az előző évekhez viszonyítva például tavaly 100 százalékkal többek költöttek a környezet javítására. Az étkeztetés körülményeinek korszerűsítésére 150 százalékkal fordítottak többet. Jelentősen növekedett az üzemi étkezést Igénybevevők száma. Mintegy 8 ezer bölcsődei és óvodai férőhelyet sikerült teremteni. Gyakorlatilag ez a mezőgazdasági üzemek valamennyi érintett dolgozójának Igényét kielégíti. Részletesen elemezte az állattenyésztésben, a sertés- és szarvasmarha-hizlalásban tapasztalt hiányosságokat. A Lévai (Levice) járásban egy kocától csak 15,92, a Nyitraiban 16,30, az Érsekűjváriban 16,56, a Bratislava-vtdékl tárásban pedig 16,88 malacot választottak el. Ezekben a lemaradozó járásokban még az idén el kell érni a kocánkéntl 18 malacot. Több helyütt elmarad az egyedenkénti napi tömeggyarapodás Is. Egyes járásokban ez a napi 540 grammot sem éri el. 1987-re feladatul tűzték ki a napi 560 grammos tömeggyarapodás elérését. Hasonló problémák tapasztalhatók a szarvasmarha-hizlalás és a borjaztatás terén is. A Lévai, a Galántai, az Érsekújvári, a Topoľčanyi és a Dunaszerdabelyl járásban nem sikerült 100 tehéntől 100 borját nyerni. A tömeggyarapodást illetően az Érsekújvári (8S0 gramm), a Trenčíni (700 gramm), a Bratislava-vidéki (710 gramm) és a Lévai járásban (720 gramm) vannak lemaradások. Ezekben a járásokban minél korábban el kell érni az egyedenkénti napi 800 grammos tömeggyarapodást. Sok helyütt magas az egy kg húsra Jutó szemestakarmány-felhasználás is. Kritikusan szőlt a kooperációs társulások és szakbizottságaiknak az üzemeken belüli chozrascsothoz való viszonyáról. — Tapasztalatból tudjuk — mondotta —, hogy a mezőgazdasági üzemek egy részénél a vezetőség hibájából kifolyólag egyes brigádok felbomlottak, mégpedig azért, mert nem biztosították számukra a műszaki-anyagi bázis feltételeit annak ellenére, hogy erre az üzem a brigádnak magát szerződésben kötelezte. A vitában 10 vezető mezőgazdasági szakember és pártfunketonárius szólalt fel. Köztük Pavol Kovaííík, Cyril Moravčfk, Majerčík professzor, a tu dományok doktora és mások. A mezőgazdasági üzemek kooperációs körzetei nevében nyilatkozó vezetők a felszólalások után ünnepélyesen átadták az ezévi társított szocialista kötelezettségvállalásaik jegyzékét. POMICHAL RICHARD Új társadalmi státusban az új feladatok előtt (Folytatás az 1. oldalról) tén, tehát az amatőr művészeti mozgalomban. a népművelő munkában és a klubtevékenvségben Is. • Főleg a kisebb, falusi Csemadok-szervezetek esetében volt gyakorta visszatérő probléma az anyagi lehetőségek hiánya. E téren várlialő-e változás? — Az ahipszervezetekben működő különböző csoportok tevékenységét természetesen az illető szervezet a saját költségvetéséből hivatott fedezni, minthogy ők a szóban forgő csoportok fenntartó szervei. Mindanynyiunk előtt világos, hogy ez a költ ségvetés egvszerűen kevés, főleg ha rendszeres hosszú távú, igényes tevékf.Bvségről van szó. Ezen a téren nvfltan meg ke'! mondanunk, hogy különböző — elsősorban gazdasági — szempontok következtében továbbra is szívesen látunk mindennemű támogatási. Elsősorban a mecénás szerepre szinte predesztinált falusi mezőgazdasági nagyüzemekre, magvarán az egységes földműves-szövetkezetekre és az állami gazdaságokra gondolok. de természetesen a helyi viszonylatok függvényében bármilyen más termelőüzem vagy Intézmény Is szóba lőhet.. Közös érdek ez hiszen számukra sem lehet közömbös dolgozóik kulturális szintje, amit éppen a mi tevékenységünk (nyitásával tudnánk eme'ni Ezzel a kérdéssel egyébként az SZSZK kulturális minisztere, Miroslav Válek is foglalkozott a CSKP XVII. kongresszusán. Ami viszont valóban a saját lehetőségeinket Illeti, nos, azok Javultak e téren. Egyes, arra érdemes csoportokat ugyanis most már a saját költségvetésünkből is támogathatunk. Itt természetesen szelektálnunk kell, és el kell kerülnünk mindennemű elfogultságnak még a látszatát Is, ezért külön és mégegyszer hangsúlyozni akarom: az arra valóban érdemes csoportokról van szó. Ami pedig ennek a támogatásnak a nagyságát Illeti, azt elsősorban a saját, bevételeink nagysága határozza majd meg. Szétosztani ugyanis csak azt lehet, ami van ... • Az eddig elmondottakból valóban kitűnik néhány lényegesebb változás ígérete a Csemadnk jövőbeni munkáját illetően. A következő kérdésem ez lenne: hogyan tükröződtek ezek a várhaté változások, illetve eredőjük: a Nemzeti Frontba valő úirafeivétel ténve az évzáró közgyűlések, illetve a járási konferenciák programján, határozatain, atmoszféráján? — Valóban, már maga az atmoszféra más volt szinte mirdenüttt. Megszűnt az örökös panasz, siránkozás, mert a tagság és a vezetőség egyaránt tudatosította azt a minőségileg más státust, amelyet társadalmunkban a Nemzeti Front téglaként betölthetünk. Derűs és bizakodó volt a légkör az évzárókon és a Járási konferenciákon, mert végre valóra vált az. amit másfél évtizeden keresztül szerettünk volna etérnt. S volt még valami, amire örömmel figyelhettünk fel: tagiaink bizonyságát adták annak. hogy követik a világban zailő társadalmi változásokat, s hogy ezek hatása bennünket Is elért. Nyílt, őszinte vitákat követhettünk, amelyek egyértelműen Jobbító szándékból fakadtak. Ilyen szellemben születtek a határozatok Is, amelyeket a realitásokkal való szembenézés, a tárgyilagosság és az Igényesség jellemzett. • Végezetül: az elmondottak figyelembevételével és az egyéb szempontok alapián hogyan készül a Csemadok a XIV. országos közgyűlésére? Mit várhat a szervező- és irányítőmunka e legmagasabb fórumától a szövetség több mintegy 90 ezres tagbázisa? — Mindenekelőtt: valós, reális, objektív értékelést a XIII. országos közgyűlés óta eltelt Időszakról. A tárgyilagosságot, az őszinteséget, a nyíltságot ma a társadalom életének minden területén az előrelépés alapfeltételének tekinthetjük. Ugyanígy reális programot szeretnénk a tagság elé tárni a jövő feladataira nézve; olyan programot és olyan célokat, amelyek társadalmunk céljaival öszehangban vannak. Ügy kívánjuk fejleszteni nemzetiségi kultúránkat, hogy tudatosítjuk: az része az egyetemes csehszlovákiai kultúrának, s különválasztásuk elképzelhetetlen. Meg vagyok győződve arról, hogy^ ezt a programot az országos közgyűlést követően szövetségünk járási bizottságai, illetve alapszervezetet meg fogják tudni valósítani. Mint a Nemzeti Front tömegszervezetének erre minden lehetőségünk adva lesz. Köszönöm a beszélgetést. VASS GYULA A szövetkezet belső ellenőrzéséről Az ellenőrző bizottságokról van olyan vélemény, hogy a kákán is csomót keresnek. Ha kivizsgálnak valamit, biztosan találnak hibákat, és feljelentés, büntetés a dolog vége. # Önöknél, a Bodollői (Budnlov) Efsz-ben hogyan van ez? — érdeklődöm Stark Józseftől, az ellenőrző bizottság elnökétől. — Az ellenőrző bizottságot a tagság választja és a szövetkezett törvény értelmében azzal bízza meg, hogy ellenőrizze a közgyűlés haláldozatainak végrehajtását, az alapszabály megtartását, és — ezek mellett — vizsgá’la a bejelentéseket. Ez a széles jogkör kizárja, hogy csak hibakereséssel foglalkozzunk, csupán akkor vizsgáljunk egy-egy területet, ha ott valamilyen visszásság van. % Tudomásom szerint minden vezető köteles hatáskörében a feladatok végrehajtását ellenőrizni. Nem ütközik egymással a kétféle ellenőrzés? — Nem, mert ml azt Is vizsgáljuk, cgy-egy vezető hogyan kíséri figyelemmel az általa irányított munkák végzését. Tehát ml a vezetőt is ellenőrizzük. De nem ez a fő feladatunk, mert Igv mindennap minden munkahelyen ott kellene lennünk. Az ellenőrző bizottság nagyobb, átfogóbb ügyeket hosszabb távon vizsgál. Ebből von le következtetéseket és erről számol be megbízójának, a tagságnak. 0 Ki szabja meg, mit ellenőrizzenek? — Ä nagyobb, fontosabb vizsgálatokat munkaterv szerint végezzük, ezt az ellenőrző bizottság állítja öszsze a CSKP XVII. konngresszusa fő irányelveiből, valamint a járási pártbizottság konferenciájának határozataiból kiindulva. Az éves tervünkben negyedévenként szerepel egy-egy ]elentősebbb ellenőrzés. Tavaly például a tervezett 44 helyett 53 ellenőrzést végeztünk. Pénztárt ellenőrzést kilenc esetben, a növénytermesztést ágazatban ötször, az állattenyésztést ágazatban nyolcszor, a gépesítést ágazatban háromszor, a melléküzemágnál egyszer, és a többi ágazatoknál huszonkét esetben végeztünk ellenőrzést. A tervezett ellenőrzéseken kívül a szövetkezet vezetőségének megbízásából 39 ellenőrzést végeztünk. Az elmúlt gazdasági évben rendszeresen foglalkoztunk a felmerült hiányosságokkal és azokkal a kérdésekkel, amelyek az irányítás és a termelés terén adódtak. Aztán voltak olyan kisebb „célellenőrzések“, amelyeket szúrópróbaszerűen magunk határoztunk meg Időközben, és van vizsgálat, amit bejelentés alapján kezdeményezünk. 0 Sok bejelentés érkezik? — Nem túl sok. Tavaly öt bejelentés érkezett, melyből négy névtelen volt. A bejelentéseket kivizsgáltuk. A szövetkezet vezetősége levonta a következtetéseket. A tagság többsége tudja, hogy a kisebb ügyek a vezetők Jogkörébe tartoznak. De van, akt ezzel nincs tisztában Jelezték például az ellenőrző bizottságnak, hogy vannak emberek, akik többször ráengedik juhaikat a közös veteményére. Megkértem az Illetékes ágazatvezetőt, állapítsa meg, van-e kár. Ha Igen, intézkedjenek. Jelentsék a szövetkezet vezetőségének és az megteszi a további lépéseket. Az ellenőrző bizottság nem végezheti a mezőőr, vagy az éjjeliőr feladatát. A tagság minket nem erre választott. 0 Sok helyen tapasztaljuk, hogy szinte „szokás“ a vezetőségre gyanakodni, ezért gyakran feljelentik az elnököt, főkönyvelőt, pénztárost és fgy tovább. Mivel Önök a tagság megbízásából végeznek ellenőrzést, csak a szövetkezet vezetését ellenőrzik? — Sző sincs rőla. Egyformán kötelességünk a rend, a fegyelem, az eredményes gazdálkodás érdekében mind a két irányban ellenőrizni. Sajnos, a szigorú ellenőrzés dacára szövetkezetünkben egyre gyakoribb a szövetkezeti vagyon eltulajdonítása, Gyakori a pénzzel valő helytelen gazdálkodás, az abraktakarmányok, a kismalacok eltulajdonítása is előfordult. Tavaly például a szövetkezet vezetősége a törvények, és a szövetkezeti alapszabályzat megsértéséért huszonhét esetben megrovást, tizenhat esetben az alapfizetés csökkentését, egy esetben pedig a funkcióbél való visszavonást alkalmazta. További tíz esetben az ügy átkerült a közbiztonsági szervek, és négy esetben a járási ügyészség hatáskörébe. • Az ellenőrző bizottság hogyan szerez tudomást arról,, hogy volt-e foganatja a munkájának? — Én, mint ez ellenőrző bizottság elnöke, minden vezetőségi ülésen részt veszek. Tanúja vagyok az ügy további sorsának, de emellett az elintézés módjáról írásban is értesít bennünket a vezetőség. ® Említette, hogy szúrópróbaszerűen is végeznek ellenőrzést. Ez hogyan történik? — Elmondok egy esetet: bejelentettem az elnöknek, hogy éjszaka az éjjeliőröket akarjuk ellenőrizni. Másnak nem szóltam, nehogv híre menjen. Az Ilyen vizsgálatoknál fontos, hogy meglepetésszerü legyen, szemben a nagyobb, általános vizsgálatokkal. A jelentős, átfogó vizsgálatoknál Jó, ha az ellenőrzendő területen dolgozók hónapokkal előbb ismerik a ml tervünket. Ez a módszer az ott dolgozókat jobb munkára ösztönzi, nekünk pedig az ellenőrzéssel a végső célunk az eredményesebb gazdálkodás. nem pedig a hibák keresése. Éjjeliőrt, pénztárost vagy raktárost ilyen előrejelzéssel nem lehet ellenőrizni. Itt célravezetőbb a meglepetésszerü vizsgálat. 9 A hibák feltárása miatt nem kerülnek összeütközésbe a vezetőséggel? — Mi nem. Igaz, ez két alapvető dolgon múlik: a hiányosságot a valóság Igazságos feltárásával kell megítélni, másrészt a vezetőségnek tudatában kell lennie, hogy minden vizsgálat az ő munkáját segíti, a közös ügy elöbbrevitelét szolgálja. A ml szövetkezetünk vezetősége (gy néz az ellenőrző bizottság munkájára. Nemcsak, hogy nem akadályozzák a munkánkat, hanem minden vizsgálatunkhoz megkapjuk a legmesszebbmenő segítséget. A feltárt hibákért és hiányosságokért az ellenőrző bizottság hét személy esetében alapfizetéscsökkentést és két személy esetében a mozgóbér elvonását Javasolta. 0 Mindig csak a szövetkezet gazdálkodási, anyagi helyzettét vizsgálják? — Nem. Például a gazdasági udvarok általános ellenőrzésekor vizsgáltuk a d olgozók munkakörülményeit és a balesetvédelmi követelményeket. A legkisebb hiányosság Is jegyzőkönyvbe került. 0 A vizsgálat során szoktak-e szakértőt igénybe venni? . — Ha szükség van rá, minden esetben. Közösen ellenőriztük például a vezetőség szakembereivel a szövetkezet béralap-gazdálkedását. Megállapítottuk, hogy a béralapot minden gazdasági részlegünkön túlmerítették, összesen több mint 1,5 millió koronával. A Ha külső szerv végez ellenőrzést, tud rőla, illetve részt vesz abban? — Minden állami szerv, amelyik ellenőrzést végez, előre Írásos értesítést küld. A vizsgálatra meg is hívnak. • 0 Mint tapasztalt ellenőrző bizottsági elnök, milyen tanácsot adna más szövetkezetek ellenőrző bizottságainak? Melyek ezek a területek a szövetkezet életében, gazdálkodásában, ahol legnagyobb szükség van az ellenőrzésre? Mint arról már szóltam, a tagság azzal bízott meg minket, hogy évente egyszer az egész gazdálkodást tekintsük át, és arról számol Ilink be a zárszámadó közgyűlésen. Ha ezt nézem, minden fontos. Vannak azonban olyan területek, amelyekre (obpan oda kell figyelni. Ilyen például a raktárkészlet, az üzemanyag-felhasználást, a gépjárművek használata, a bér-, valamint a szociális és kulturális alappal való gazdálkodás. 0 Az ilyen a'apos, mindenre kiterjedő ellenőrzés nem mindenki számára népszerű. Sok haragosa van? — Nem üldözünk személyeket, nem egyéni érdekből végezzük a vizsgálatot, ezért előbb vagy utóbb mindenki belátla, hogy szükség van a munkánkra. Elismerik, hogyha hibát lelünk, Jobb ideiében ftgyelmeztetnl az elkövetőt, mint akkor, amikor már elhatalmasodott a baj. Köszönöm a beszélgetést: ILLÉS BERTALAN
