Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)

1987-03-14 / 10. szám

1987. március 14. SZABAD FÖLDMŰVES.-13 EREDMÉNYES ÚTKERESÉS Ä deresilcal durová) Barát­ság Egységes Földmüves-szövet­­kezet fejlődését a múltban hul­lámvölgyek Jellemezték, ma|d egy bizonyos stagnálási idő­szak következett. Az utóbbi évek eredményei azonban arra engednek következtetni, hogy a mintegy 3 ezer 811 hektár mezőgazdasági területen gaz­dálkodó szövetkezet az inten­zív fejlődés útjára lépett. A szövetkezet megfiatalodott ve­zetősége célul tűzte ki a gaz­dasági fellendítés és stabilitás megalapozását. Ezt pedig min­denekelőtt a belterjes és Jöve­delmező termelési szerkezet ki­alakításával. a progresszív munkaszervezési módszerek al­kalmazásával. valamint a haté­konyság anyagi ösztönzés ér­vényesítésvei kívánják elérni. Minden Jel arra jital, hogy a termelésfejlesztési elképzelé­seik nem voltak alaptalanok. Sikerült megnyerniük a tagság túlnyomó részét, s a dolgozók zöme becsületes munkával tá­mogatta a vezetőség igyekeze­tét a gazdaság fellendítése fo­lyamatában. Nem véletlen. Hogy a közel­múltban a gabölkovói művelő­termesztett napraforgó Is kivá­lóan vizsgázott a 3,33 tonnás hektárhozammal. Nem csoda, hogy ezt a fontos ipari nö­vényt, — amelynek termeszté­sétől olyan sok gazdaság ide­genkedik — ma a szövetkezet­ben az egyik legjövedelmezőbb növénykultúrák között tartják számon. Ugyancsak beigazoló­dott az öntözés felbecsülhetet­len jelentősége. Szemes kukori­cából például öntözött terület­ről 8,3 tonnát takarítottak be hektáronként. A dercsikalak tavaly újbél Igazolták, hogy a Járás legjobb cukorrépa-termelői közé tartoz­nak. Az elmúlt esztendőben is hektáronkénti átlagban 41,8 tonnás hozamot értek el. A kedvező eredményhez minden bizonnyal hozzájárult a beta­karítás során tanúsított rugal­mas munkaszervezés. A bakai részleg traktorosai és gépkeze­lőt például az éjszakai órák­ban is végezték a cukorrépa betakarítását. Komoly gondot okoz azon­ban a szövetkezet számára a 130 hektárnyi területű szőlé­szet. A fagykárok következté­ben a nagymértékben lerom-Aranyossy Endre agrármérnök, az Efsz elnöke A szövetkezet legkiválóbb dolgozói anyagi és erkölcsi elismerésben részesültek dési házban megtartott zár­számadó közgyűlésen elégedet­ten nyugtázhatta a tagság, hogy az elmúlt évi tevékenységűk a számtalan nehézség ellenére a gazdaság pénzügyi helyzetének további szilárdítását eredmé­nyezte. Hiszen a teljesítmények tervét túlteljesítve, az elózó évhez viszonyítva 12,4 százalé­kos növekedést értek el. Min­dent összevetve a szövetkezet 18 millió 338 ezer korona tisz­ta nyereséggel zárta az évet, ami 338 ezer koronával több volt a tervezettnél. Aranyossy Endre agrármér­nök, az efsz elnöke által elő­terjesztett tárgyilagos elemzé­séből azonban arra Is fény de­rült, hogy nem mindegyik ága­zatban sikerült teljes mérték­ben eleget tenni a kívánalmak­nak, és a lemaradásért, a hiá­nyosságokért nem minden eset­ben az időjárás okolható. A növénytermesztőknek az elmúlt esztendőben vitathatat­lanul számtalan nehézséggel kellett szembenézniük. A foko­zott erőfeszítés ellenére képte­lenek voltak teljes mértékben kivédeni a szélsőségesen aszá­lyos időjárás kedvezőtlen hatá­sát. Szemesekből 519 tonnával kevesebbet takarítottak be a tervezettnél. Am így Is a Duna­­szerdahelyl (Dunajská Streda) Járás legjobb gabonatermelői között szerepeltek. Htszen a hat tonnások csoportjába ke­rültek, ami a múlt év viszony­latában nem csekély teljesít­mény, főleg, ha figyelembe vesszük a gabonafélék több mint 2 ezer 200 hektárnyi ter­mőterületét. Ä szövetkezet vezetősége he­lyesen döntött, amikor a vág­­sellyel (Safa) IKR partnergaz­daságaihoz csatlakozott. A ter­melési rendszerek alkalmazása ebben a szövetkezetben ts Iga­zolta létjogosultságát. Mi sem igazolja ezt Jobban, mint a több mint ezer hektáron ter­mesztett szemes kukorica, a­­melybő! átlagban 8,63 tonnát ta­karítottak be. De az IKR-ben lőtt szőlőültetvény szerény ter­mése korántsem fedezte a szá­mottevő munkaköltségeket, nem beszélve arról, hogy felújítása — beleértve az Idei fagykáro­kat is — milliós tételekbe me­nő beruházást igényel. A zöld­ségkertészet ezzel szemben jól Jövedelmezett a gazdaságnak. A vízfüggönyös fóliasátrakban paprikát és salátauborkát, sza­badföldi termesztésben pedig paradicsomot és paprikát ter­melnek. Sikeresnek bizonynltak az első próbálkozások a majo­ránna és a gyógynövények ter­mesztésével. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a növénytermesz­tési szakágazat a tervezettnél nagyobb bevételre tett szert. Érthető, hogy e növények ter­mesztését az idén Is tervbe vették. A gazdaság vezetői pozitívan értékelték a tömegtakarmányok termelést színvonalét, ahol el­sősorban a minőség tekinteté­ben tapasztalható lényeges Ja­vulás. Persze a növénytermesztés szakaszán Is akadnak még tar­talékok a fejlesztés ütemének a felgyorsítására. Az idei in­tézkedések között kiemelt he­lyen szerepel a technológiai fegyelem megszilárdítása, az öntözőberendezések ésszerű ki­használása ,a cseppfolyós mű­trágyázás alkalmazása, de leg­főképpen a szerves trágyázás­ban részesített területnek a bővítése, mivel ezidáig a szán­tónak mindössze 18,5 százalé­kán végeztek Istállótrágyázást. A szövetkezetben pedig adot­tak a lehetőségek a talaj ter­mőképességének növelésére. Hiszen az állattenyésztési rész­legeken összesen 3 ezer 230 darab szarvasmarhát, és több mint 12 ezer darab sertést tar­tanak. Az állattenyésztés szakaszán egyelőre nem sikerült felzár­kózniuk a többi sikeresebb szakágazathoz. Ezen a téren többet kell még finomítani az irányitómunkán, a munkaszer­vezésen, az anyagi ösztönzésen, az ellenőrzésen. Mert bár meg­lehet, hogy Szlovákia, de még a Nyugat-szlováktal kerület vi­szonylatában is az egyeden­kénti évi 4 ezer 117 literes tej­termelést átlag kiugró ered­ménynek számít, a Dunaszerda­­helyl Járás viszonylatában az Ilyen teljesítmény az átlagot sem üti meg. Még kevésbé ör­vendetes az a tény, hogy a tej­nek mindössze 65,5 százalékát értékesítették első osztályban. Hogy a tejelékenység növelé­sére adottak a lehetőségek, azt a legjobban Igazolták a bakai részleg tehenészei, akik a rá­juk bízott tehénállománytól 4 ezer 770 liter tejet fejtek. Ta­valy lényeges Javulás volt ta­pasztalható a marhahlzlalás­­ban, ahol elérték a 980 gram­mos napi súlygyarapodás! átla­got, s ennek köszönhetően a marhahús termelési tervét túl­teljesítették. Kedvezően alakul­tak a reprodukciós mutatók is, hiszen száz tehéntől 106 borjút választottak el. Az elmúlt esztendő első felé­ben Jelentős gondokkal Járt a sertéshústermelés, elsősorban a malachiány miatt. Megfelelő intézkedésekkel azonban az év folyamán sikerült a nehézsége­ket leküzdeni, s legalább rész­ben behozni a lemaradást. A második félévben számottevően javult a hízósertések napi súly­gyarapodási átlaga, amely el­érte az 595 grammot. Javult a szaporulat Is, s egy kocától 17,29 darab malacot választot­tak el. Azonban ebben az ága­zatban is tapasztalhatók az em­beri munkában, a lelkiismeret­tel végzett gondozásban rejlő lehetőségek. Mt sem igazolja ezt jobban, mint az a tény, hogy Királyfiakarcsán (Kráľo­vičove Kraüany) a sertéshizla­lásban 6,38 dekagrammos napi súlygyarapodási átlaggal dicse­kedhettek, a nádasdi (Trstená na Ostrove) sertéstelepen pe­dig egy kocától 19,94 malacot választottak el. A szövetkezet gazdasági hely­zetének kedvező alakulásán sokat lendített a technikai szolgáltatások, valamint a fém­­megmunkálásra beállított mel­léküzemág tevékenysésége. A technikai > szolgáltatások 3,8 millió koronával, a mellék­üzemági termelés pedig 700 ezer koronával lépte túl az elő­irányzott nyereséget. Jól ki­használták a szárítóüzemet is, ahol a tervet 17 százalékkal túlteljesítették. Arról, hogy a szövetkezet ve­zetősége figyelmét valóban a gazdaságosságra, a hatékony­ságra és a minőség javítására összpontosította, a legszemlél­­tetőbben tanúskodnak a már megváló sltott és tervbe vett beruházások. Az állattartó te­lepeken silótárolókat és szilár­dított trágyatelepeket adtak át, s továbbiakat létesítenek. Ezen túlmenően ellető istállót, tiszó­­neveidét és előhizlaldát építe­nek. A meglévő épületek kar­bantartására több mint egymil­lió koronát fordítanak. A szá­rítóüzemet gázfűtésre állítják át. Ugyancsak számottevő ösz­­szeget fordítanak az új, kor­szerű gépek vásárlására. A szövetkezet döntő jelentő­ségű feladatai között fontos szerepet tölt be a szociális program következetes megva­lósítása, amely az élet- és mun­kakörülmények Javításával, a dolgozók szociális ^Jólétének a megalapozásával, elsősorban a fiatal dolgozók megnyerésére és stabilizálására hivatott. Az erre az évre kitűzött és a tagság által jóváhagyott fel­adatok igényesek, de megvaló­síthatók. Az az irányvonal, a­­melyra az ntóbbi években a szövetkezet ráállt, biztatónak mutatkozik. Csak remélhetjük, hogy közös összefogással, a tapasztalt hiányosságok kikü­szöbölésével. az alkotó munká­val a megkezdett úton haladva sikerül a dercsikaiaknak is az élenjáró gazdaságok soraiba felzárkózniuk. Hiszen az alap­vető feltételek adottak ehhez. Klamarcsik maria A tagság figyelemmel kísérte végig a tárgyilagos vitafelszólalásokat Szabó Csaba felvételei Tudományos kutatás a gyakorlatban A Kassal (Košice) Állatorvosi Főiskola Zemplínske Teplice-i tangazdaságának tehenészeté­ben bevezették az embrió-átül­tetést. Ladislav Serbákkal, a gazdaság igazgatójával az is­tállóba igyekszünk. Az úton van idő az újszerű módszer ismer­tetésére. — Tangazdaságunk már évek óta foglalkozik azzal a gondo­lattal, hogy gyorsabbá tegye a gyengébb termelőképességfi te­henek felváltását jobb biológiai anyaggal — magyaráz az igaz­gató. — Ennek hagyományos módja a se'ejtezés. A fő cél az, hogy az apaállatokat kiváló genetikai tulajdonságú ősöktől nyerjük. Csakhogy a szarvas­marha biológiai ciklusa olyan bosszú, hogy ez nagyon vonta« tott folyamat. Ebben aegftbet az embrió-átültetés. Arról van szó, hogy az állat­orvosi-tudomány odáig fejlő­dött, hogy az ivarzó tehenek­ből valamennyi petesejtet sér­tetlenül ki tudják nyerni. Nem­csak egy vagy kettőről van sző, hanem akár fél tucatról is. A megtermékenyített petesejteket azután átültetik megfelelően előkészített tehenekbe. A pete­sejteket a legkiválóbb tulajdon­ságú tehenektől nyerik, az át* ültetésnél pedig már nem szá­­mit a tehén termelőképessége. A donor a következő ciklusá­ban — 21 nap múlva — Ismét adhat hat embriót. — Felmérhetetlen távlatai vannak e módszernek — lel­kendezik Ladislav Serbák ag­rármérnök. — Hányadára tcsök­ken az állománycseréhez szűk* séges idő. — Inkább csükkenne — mert ettől azért még távolabb va­gyunk. A tehenészeti telepen az Állatorvosi Főiskola tangaz­daságának növénytermesztési főágazatvezetőie, Peter Sabel inkább a földön Jár. — Valóban nagyon ígéretes módszer az embrió-átültetés, dú még csak gyerekcipőben jár. Száz tehenet vizsgáltunk, mi­előtt elvégeztük az embrió-át­ültetést, de sajnos, nagyon ke* vésben maradt meg a beülte­tett embrió. Az első sikernek 1986. no* vember 23-án örülhettek az Itteni szakemberek, amikor is embrió-átültetés eredményekép­pen világra Jött az e’ső, feke­tetarka, 38 kilós borjú. — A műtét vértelen és ve­szélytelen — magyarázza a tan­gazdaság Igazgatója. — Még néhány évvel ezelőtt műtéttel végeztük az embriónyerést, ma már egyszerűen kimossák a te* hónból. Nem mi csináljuk a' beavatkozást, hanem a Kassal Állatorvosi Főiskola kutatócso­portja. Közben megtudom azt íű, hogy a Kassai Állatorvosi Főis­kola Z. Teplice-i tangazdaságá­ban a kutatók és a kísérlete­ket végző szakemberek kutatá­suk és kísérleteik eredményeit nem csak a kerületi állatneme* sftő állomással, de a Tőketere« besl (Trebišov) és más Járáí mezőgazdasági üzemeivel M megosztják. Ä sok pro Ós kontra ÓrV alapján már-már az a benyo­más alakult kt bennem, hogy nem is nagyüzemi távlatokról van itt sző, hanem kísérletről, ami ugyan előrevivő, de mégis csak kísérlet. A tangazdaság igazgatója azonban meggyőzött arról, hogy bár még van né­hány buktatója a dolognak, a Jövő útja mégis csak ez, még­pedig a nem is távoli jövőé. Egy ekkora tehenészetben csak ezzel a módszerrel lehet gyor­san befolyásolni az állomány termelési mutatóit. Valakinek nyilván vállalni kell az úttörő szerepet. Azzal együtt, hogy ezen az úton nagyon sok csap­da rejtőzik. ILLÉS BERTALAN Egy múlt századbeli szaklap sorsa A közelmúlt mezőgazdasága megismerésének nélkülözhetet­len forrása a korabeli sajtó felkutatása, amely hűen tükrözi egy kor történetét és szellemét. Napjainkban, amikor életün­ket a tudomány és technika vívmányai egyre könnyebbé te­szik, nő az érdeklődés a szülőföld értékeinek megismerése és a múlt tudományának, a technika történetének felkutatása iránt. A tudomány és a technika fejlődésének kutatása szorosan kapcsolódik a sajtótörténethez, hiszen gyakran ez az egyedüli forrásanyag, amely hűen tükrözi az adott kor és a régmúlt idők eseményeit, egyben a technika fejlődését. így bukkantam rá a Csallóköz első magyar nyelvű, száztíz évvel ezelőtt ki­adott, ma már ritkaságnak számító, mezőgazdasági szakfolyó­iratára. Ha figyelemmel kísérjük a komárom megyei htrlapírás tör­ténetét, látjuk, a Haladó Gazda volt a mat Szlovákiát területén megjelenő első mezőgazdasági szaklap. A fejlődés hozta ma­gával a Molnár Lajos megyei gazdasági vándortanár szerkesz­tésében 1877. március 20-án megjelent lapot. A Komáromban kiadott, gazdagon illusztrált, népies lap havonta kétszer jelent meg. Különösen a mezei gazdálkodás fellendítésére, valamint az ipar és kereskedelem számára készült. Ahogy a szerkesztő irta: „ne bízzunk mindent a bölcs természetre, hanem tudo­mányos alapokra helyezzük gazdaságaink fejlődését. A leg­újabb gazdasági és természettudományi Ismeretek vezéreljék gazdaságaink fejlődését”. Ennek elérése érdekében a szellemi haladás helyes irányba való terelésére, valamint az erkölcsi és gazdasági fejlődés népszerűsítéséhez vezeteti a lap. Az olvasókat a hasznos tudni­valókra tanította a gazdaság minden ágában. Említést érdemelnek a vidéki tudósítások. E rovat Komárom (Komárno) megye egyes vidékeiről adott képet a földművelés­ről, az állattenyésztésről, a szőlészetről, a borászatról, az ara­tás eredményeiről, valamint a községi faiskolákról, és a népi társadalmi mozgalmakról. Arra törekedett, hogy a kor rendel­kezésre álló eszközeit minél jobban fölhasználja egyrészt a szakmai haladásra, másrészt a mezőgazdasági munka fejlesz­tésére. A lapba Komárom megye legtekintélyesebb szakembe­rei írták a cikkeket, és színvonalas képek illusztrálták főleg a gépeket és mezőgazdasági berendezéseket. A maga nemében egyedülálló lapot a komáromi Siegler Ká­roly nyomdájában nyomták. Egy igazán közkedvelt Ismeret­terjesztő lap volt, hiszen mindenki megtalálta benne a magá­nak való írást, mindenki, aki a mezőgazdasággal foglalkozott: a mezőgazdász, a kisiparos, a községi faiskolát kezelő és a népiskolákban gazdasági oktatással foglalkozó néptanító. Ä szerkesztőt üzenetekben pedig választ és tanácsot kapott min­den szakszerű kérdésre. A kiadó és a szerkesztő iparkodott érthető és élvezhető hasznos cikkeket összeállítani, s oda hatni, hogy a lap méltó helyet foglaljon el a gazdasági hfrlapiroda'omban. Egy nehéz gazdasági időszakban Jelent meg, s a munkáért csak erkölcsi elismerés Jutott a szerkesztőnek. Az anyagi nehézségek kö­vetkeztében a második év végével, 1878. december 15-ével megszűnt a lap. A szerkesztő az utolsó számban ismertette olvasóit a legismertebb gazdasági lapokkal: Falusi Gazda A Gyakorlati Mezőgazda, Gazdasági Lapok, Borászati Lapok’ melyekben tovább folytathatták szakképzésüket. Szénássy Árpád, mérnök %

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents