Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)
1987-03-14 / 10. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1987. március Г4 14 ölomszlnü, nehéz felhők borították az eget és szakadt az eső az egész Csallóközben, mikor eleget téve a vésárúti (Trhové Mýto) Csehszlovák—Szovjet Barátság Efsz vezetősége megtisztelő meghívásának útnak Indultam, hogy részt vegyek az ünnepélyes zárszámadáson. Ä magyarlakta végeket járva, bárhol fordulok is meg, csaknem mindig tapasztalom, hogy kicsi a világ. (Vagy olyan kevesen vagyunk?) Mindenütt régen látott Ismerősökkel találkozom. Arcok tűnnek fel évtizednyi távolságból. Jőleső érzés tölti el az embert, ha neve — Idegennek vélt emberek előtt — Ismerősen cseng és rákérdeznek: „Nem P. Gy. fia véletlenül?” A meghatottságon kívül mit tehet az újságíró? Megbízatása így elveszít* „szolgálati” jellegét, jobban oda figyel és egyszerre csak azon kapja magát, hogy a helyi, s ezáltal az országos gondok, örömök az ő személyes gondjai, öröméi Is. ä pionírok fellépése és az alkalomhoz Illő ünnepélyes zene záróakkordjai után Oravec István, az efsz alelnöke nyitotta meg a zárszámadást. Üdvözölte a párt, az állami intézmények kiküldötteit és a tagságot. Bevezetőjében felhívta a tagság figyelmét, hogy a gazdasági fellendülés és a további fejlődés biztosítása érdekében az extenzív termelési és Irányítási módszerekről Intenzív módozatokra kell áttérni. Az 1480-os zárszámadásra ennek a szemléletváltásnak jegyében került sor. Ezt követően került sor Varga Gyula elvtársnak, a szövetkezet elnökének, zárszámadási főbeszámolőjára. Ennek bevezetőjében röviden elemezte megoszott világunk politikai eseményeit, a Szovjetunió békejavaslatait, pártunk politikai és gazdasági célkitűzéseit. „Amikor a feladatok, célkitűzések megvalósításáról beszélünk, minden alkalommal hangsúlyozzuk a cselekvő ember szerepét. Szélünk az emberi magatartás fontosságáról, az emberek közötti jó összhang és a Jó emberi kapcsolatok fontosságáról” — mondotta az elnök. Ä továbbiakban vezetőhöz méltó felelősségtudattal elemezte a szövetkezet által a 8. ötéves terv első évében elért gazdasági eredményeket és a felmerülő hiányosságokat. Megállapította, hogy „az időjárás szeszélye egyáltalán nem .kedvezett a mezőgazdasági termelésnek”, ezért a tavalyi év eredményeinek eléréséhez „nagyfokú szorgalomra és helytállásra volt szükség". „Örömmel kijlenthetem — mondotta —, hogy terveinkben meghatározott gazdasági feladatokat a cukorrépa és zöldség (dinnye) kivételével sikerült teljesíteni, illetve túlteljesíteni." A zöldségtermesztésben nehézségek merültek föl. Itt ugyanis sem a mennyiségi, sem pedig a tervezett minőségi mutatókat nem sikerült elérniük. Az elnök utalt az állattenyésztésben felmerült problémákra is. Megállapította, hogy az 1986-os év nem hozott gyökeres, kedvező változásokat. Csökkent a vágóállatok kilogrammonkénti egységára. 5 százalékkal romlott a tej minősége és objektív okokból nem teljesítették a törzskönyvezett sertések és bikák eladását. Mondandóját-összegezve megállapította, hogy ezen a szakaszon még sok javítani való akad. Kiemelte továbbá hogy a szövetkezet a műszaki vívmányok bevezetésével — a számítógépes állatnytlvántartással — lépést kíván tartani a tudományos-műszaki fejlesztés egyre gyorsuló ütemével. Ezzel összhangban folyik a termálvíz hasznosításának kísérleti alapon történő modernizálása is, amelyhez az efsz állami támogatást kap. A későbbiekben, a számítógépek alkalmazására visszatérve, kritikusan rámutatott, hogy a szövetkezet számítóköz-Az új szövetkezeti központban összegyűlt tagság (A szerző felvételei)] pontja sokszor nem a gyakorlati elvárásoknak, hanem a statisztikának dolgozik. Megállapította, hogy az áru minőségét és jobb előkészítését illetően a speciális áövénytermesztési ágazatban sokaknak nem sikerült kellőképpen azonosulniuk az új közgazdasági szabályozók légkörével.' A dinnye, a paradicsom, a fóliasátrakban termelt paprika esetében nagy volt a lemaradás. , Évek hosszú során sok kritika érte a gyümölcstermelést. Most viszont az elnök büszkén számolhatott be nemcsak a mennyiség, de a minőség kedvező alakulásáról Is. Kitért azonban arra, hogy a gyümölcsészetben még mindig sok a tennivaló. Jobban ki kell használni a meglévő csepegtető öntözőberendezést. Időben szükséges elvégezni a metszést, sokkal nagyobb gondot kell fordítani a talajművelésre, a szakembereknek pedig ú) módszereket kell elsajátítaniuk. Beszámolója végén Varga elvtárs megköszönte a szövetkezeti tagság odaadó, fáradságos munkáját, a többség felelős, pártos hozzáállását, valamint a zárszámadáson vendégként résztvevő politikai- és irányítószervek, a baráti intézmények képviselőinek elvtársi segítA vásárúti szövetkezet vezetősége és vendégei na és Rajkovics elvtárs felszólalásával folytatódott, akik a szociális és a munkavédelmi bizottság tevékenységéről és az általa feltárt negatív jelenségekről számoltak be. Pőihe Magdolna, a bizottság einöke szóft a szövetkezet által az anyáknak nyújtott anyagi támogatásról, a különböző jellegű hozzájárulásokról stb. A bizottság nevében figyelmeztette a tagságot, hogy a betegállománnyal össze nem egyeztethető magatartás esetén a jövőben a bizottság már npm elégszik meg a puszta Varga Gyula elnök (baloldalt) ségét, amelyet a felmerülő problémák megoldásában nyújtottak. Az elnöki beszámolót követően a szövetkezet közgazdásza, Mészáros Ernő elvtárs részletesen ismertette a gazdasági eredmények és hiányosságok pénzügyi vonatkozásait. Közölte, hogy az 1986-os évet 33 millió 610 ezer koronás nyereséggel zárták. Ebből nyereségrészesedésre 6 mtlliő 14 ezer koronát fizettek ki. Szólt a szociális program megvalósítására szánt anyagi eszközökről. Megemlítette, hogy a kulturális alapra 2 millió 298 ezer, az üzemi konyhára 194 ezer, a szövetkezeti alapra pedig majdnem 10 és fél millió koronát fordítottak. A szövetkezet vagyoni értéke a jelen Időszakban megközelíti a 454 millió koronát. Utána Horváth István, az ellenőrző és revíziós bizottság elnöke beszélt munkájukról. Többek között kritikusan szólt a munkalapok helytelen kitöltéséről, a gépjavítások során észlelt hiányosságokról, a munkanormák szigorúbb betartásának szükségességéről. Leszögezte, hogy az ellenőrzések nem öncélúak; valamint hangsúlyozta, hogy a bérezésben ki kell küszöbölni az egyenlósdít! A szünet után a zárszámadás Pőthe ~MagdoI-figyelmeztetéssel, és pénzben! szankciókat szándékozik foganatosítani. Rajkovics elvtárs a munkabalesetekről, a térmelésből való kiesés kérdésköréről, gazdasági következményeiről tájékoztatta a tagságot. Szalay Antal, az üzemi pártbizottság elnök* méltatta a brigádmozgaiom szerepét, a mozgalomban résztvevő dolgozók eredményeit, kik" vállalásaikat százezrekkel teljesítették túl. A vitában az erőgépek javításával, a gépjavító műhely fűtési gondjaival kapcsolatban elhangzott kritikus elnöki megjegyzésekre Kovács Miklós válaszolt. A zöldség- és a gyű* mölcstermesztés nehézségeit Krascsenits elvtárs elemezte. A járási pártbizottság nevében a járási mezőgazdasági Igazgatóság vezetője, Bartos elvtárs nyilatkozott. Figyelmeztetett arra, hegy a jövö mezőgazdasági termelésében egyre inkább előtérbe kerülnek a minőségi követelmények. Fölkérte a tagságot, hogy a fönnálló és a váratlanul fellépő nehézségek felszámolása érdekében kovácsolják szorosabbra az egységet. Kovács Ferencnek, a hnb elnökének ünnepi beszéde után Mózes Árpád, a javasló bizottság elnöke, előterjesztette a szövetkezet további munkáját meghatározó javaslatot, amelyat a tagság egyhangúlag elfogadott. Bevezetőmben a „gondok, örömök” szavakat nem véletlenül írtam ebben a sorrendben. A korábbi évekhez mérten — annak ellenére, hogy a szövetkezet a pénzügyi mérleget 100 százalékra teljesítette — a vezetőség még nagyobb gondot fordított a problémák feltárására. A zárszámadás légkörét a kritikus hangvétel, a valósággal bátran szembenéző, építő, javító szándékú kritika uralta. PCMICHAL RICHARD VÉDJÜK MEG A GYÜMÖLCS- ÉS ZÖLDSÉGTERMÉST, ELŐZZÜK MEG AZ ALMAMOLYOK KARTÉTELÉT! A házikertekben, a kerttelepeken és я gyümölcsösökben permetezzenek A METATION E-50 készítménnyel! Gyártja A Klement Gottwald és a Köztársasági Érdemrenddel kitüntetett bratislavai Georgi Dimitrov Vegyiművek SzF 24. (
