Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)
1987-03-14 / 10. szám
SZABAD FÖLDMŰVES, 1987. március 14. rA CSEMADOK JÁRÁSI KONFERENCIÁIRÓL Nagvkürtös (Veľký Krtiš) az alapiskolák pedagógusai ványneveit gyűjtötte össze. U- kapcsolódtak be. Orbán Aladár gyancsak Csáky Károly dolgozaz ipolyvarbói bábaasszony ta fel az Ipoly menti települőmesterségének szókincsét dől- sekben a régi munkafolyamagozta fel, dr. Csáky Károly pe- tok és kismesterségek szőkindig Kelenye község mai ragad- csét. ' NAGY TERÉZ Dunaszerdalielv (Dunajská Streda) Ä Csemadok nagykürtöst (Vefký Krtfš I járást konferenciája is számvetést készített az utóbbi három év tevékenységéről. A beszámolót a járást bizottság titkára. Bányai Géza Ismertette. Aprólékosan tárgyalta a |árás! bizottság és a helyi szervezetek munkáját, a sikereket és a hiányosságokat egyaránt. Kétségkívül kedvező eredményekből, sikerekből sokkal több volt, mint sikertelenségekből. A helyi szervezetek sokirányű munkájának homlokterében a járási és a helyi párt- illetve állami szervekkel valé szorosabb együttműködés kialakítása, ehhez kapcsolódóan pedig a tagság aktivizálása. a szervezeti élet megszilárdítása. a művelődés és népművészeti tevékenység minőségének javítása, tartalmi gazdagítása volt. E törekvések eredményeképpen az elmúlt Időszakban a taglétszám 2643-ról 2812-re emelkedett, ami 19.34 százalékos szervezettségnek felel meg. Különösen jó eredményt ért el ezen a téren az ipolyvarbói (Vŕbová), a bússal (Bušincel, az ipolynvéki (Vinica), a lukanyényei (Nenínce), a nagykürtösi, az óvári (Olovary) és a zséiyi (Zelovce) szervezet. Ä sikeres munka érdekében a járási bizottság elmélyültebb és gyümölcsözőbb együttműködésre, jö kapcsolatok kialakítására törekedett a járási és a kerületi politikai szervekkel, a gazdasági szervezetekkel és a Nemzeti Front társadalmi és tömegszervezeteivel, ezáltal a Járásban tovább nőtt a Csemadok társadalmi tekintélye. A Csemadok lárásl bizottsága összes rendezvényét a jnb kulturális szakosztályának védnökségével és anyagi támogatásával valósította meg A legjobb eredményeket elért kultúrcsoportokat aktív tagokat kitüntették, pénz- és tárgyi jutalomban részesítették. A lárásl népkönyvtár és a Nőszövetség járási bizottsága tevékenyen vett részt az író-olvasó találkozók, Irodalmi estek, a Mik-Rozsnyó Februárban 131 küldött részvételével tartották meg Rozsnyón (Rožňava 1 a Csemadok huszonhatodik járási konferenciáiét. amelyen a Nemzett Front |árási bizottsága és a járási nemzeti bizottság küldöttein kfvül jelen volt Koreü Árpád és Lőrincz Gyula elvtárs, a járási pártbizottság két titkára. A Csemadok Központi Bizottságát Fábry István képviselte. Az elmúlt év végén a Rozsnyói járásban 35 helvl szervezetben 5028 Csemadok-tagot tartottak nyilván; ez a járás magyar nemzetiségű lakosságának 23.3 százaléka. A szervezettség aránva Krasznahorkaváralján (Krh Podbradiel a legalacsonyabb (98 százalék), és Vfgtelkén (Vidová) a legmagasabb, 75 százalékkal. Ä főbeszámol őt Szőllős Sándor, a Jb titkára terjesztette elő. A statisztikai adatok tömkelegével telelrt értékelésből kitűnt, hogy az utóbbi években megszokottá vált kulturális események megrendezésén kívül. Jé eredményeket értek el a politikai Ismeretek népszerűsítésében Is, különös gondot fordítva a tudományos világnézet kialakítására. Rendszeressé tették és magas színvonalra emelték a honvédelmi nevelést és a jogi propagandát. „A népművészeti tömegmozgalom — 98 csoporttal és mintegy ezerkétszáz taggal — állt tevékenységünk középpontjában” — hangoztatta a titkár. Ugyanakkor a környéken több száz éves hagyománnyal rendelkező műkedvelő színjátszás az utóbbi években szinte teljesen elsorvadt. Megszakadt a Jókai-napokon való eredményes szereplés több4 évtizedes folytonossága. A magyar tanítási nyelvű alapiskolákban egyre kevesebb tanulót készítenek fel a vers- és prózamondó ser* száth Kálmán és Madách Imré Irodalmi' és Kulturális Napok, a Tavaszi szél... népdalverseny, a kerületi népművészeti fesztivál, valamint a vers- és prózamondók járási versenyének szervezésében és anyagi támogatásában. A járást művelődési központ a Csemadok járási bizottsága által meghirdetett versenyek és rendezvények segítőtársa volt. Az anyagiak biztosításán túl gondoskodott az egyes rendezvények színpadképéről, valamint propaganda anyagokról, s módszertani segítséget nyújtott azoknak a kultúrcsoportoknak, melyek azt Igényelték. Gyümölcsöző az együttműködés a knb kulturális szakosztályával és a kerületi népművelési központtal. Közösen rendezik meg minden évben a magyar nemzetiségű dolgozók kerületi népművészeti fesztiválját, felváltva Losoncon (Lučenec), Rimaszombatban (Rimavská Sobota) és Nagykürtösön. Tovább Javult a Csemadok szerveinek és szervezeteinek együttműködése az efsz-kel. Az Ipolynvéki, Ipolyvarbói, Kőkesz) (Kam. Kosihy), Zséiyi, Lukanénvei, Ipolybalogi ( Balog n/lpiom), Bussai. övári Efsz-ek a Csemadok helyi, körzeti, járási, kerületi, rendezvényeire belépőjegyeket vásároltak, a knltűrcsoportok fellépéseire, tanulmányi kirándulásokra jármüveket biztosítottak. A Csemadok járási bizottsága nagyra értékeli a járás földműves-szövetkezetei által a hely! szervezeteknek nyújtott anyagi és erkölcsi támogatást. Például az Ipolynyékl Efsz egyenesen „élteti” a Hont néptánccsoport és a helyi szervezet munkáját. Viszont a helyi szervezetek részt vállaltak a körzeti, járási politikai rendezvények előkészítéséből, szervezéséből, bekapcsolódtak a községfellesztésbe, a választási program teljesítésébe, valamint a -mezőgazdaság! Idénymunkákba. A népművelés, a művészeti munka szakaszán is szép eredmények születtek. Immár ha(Rožňava) senyekre. A helységekben problémát lelent a „pódiumok” biztosítása. A járási székhelynek a mai napig nincs művelődési háza. Pelsöcön (PleSivec) sincs „körűlfalazott” színpad. A kultűrcsoportoknak és a mflvelőlésl kluboknak nyújtott anyag! támogatás minimális; mindöszsze két éneklő- és egy tánccsoportnak van része benne, három mezőgazdasági üzem részéről. Anyagi fedezet hiányának ürügyén az első járási művelődési tábor megszerzésére sem kerülhetett sor. Az idén több rangos kultűrális rendezvény lebonyolításának a terve szerepel a jb feladata* között. Ilyenek: Országos Művelődési Tábor Jabloncán (Silická Jablonica). néprajzi gyűjtőtábor Szilicén (Silica). Fábry Zoltán-, Czabán Samu- és Cházár András-emlékünnepségek Rozsnyón, illetve Jólészen (Jóvice) stb. Reméljük, hogy miután szövetségünk 1987-től Ismét a Nemzeti Front tagja lett, megfelelő anyagi alap áll majd a Csemadok járási bizottságának rendelkezésére a magyar nemzetiségű lakosság történelmi, Irodalmi és kuturális értékeinek ápolásához. A beszámolót követő vitában tizennégy küldött és két véndég vett részt A vitában elhangzottak néhány témakör köré csoportosíthatók. Elsősorban is kellő megelégedéssel nyugtázták a felszólalók szövetségünknek a Nemzeti Frontba való újrafelvételének a tényét, Ugyanakkor arról is beszéltek, hogy az ú| helyzet fokozott felelősséget és nagyobb aktivitást követel a szövetség minden tagjától. Többen szóba hozták az Iskolák kellő előkészítés nélkül végrehajtott körzetesítésének negatív következményeit. Az iskolák megszüntetése magával hozta az aprófalvak kulturális életének hagyományosnak nevezhetők a Mikszáth Kálmán és Madách Imre Irodalmi és Kulturális Napok. Az irodalmi estek Ipolyvarbón, Bussán, Lukanvényén, Csábon (Cebovce), Kőkeszin, Terbegecen (Trebušovce), Ipolynyéken, Inámban (Dolinka) voltak a legsikeresebbek. Sokat javult a művészeti csoportok, illetve szólisták, előadóművészek tevékenységének színvonala. Több folklórcsoport újonnan gyűjtött, tartalmas műsorszámmal lépett fel a járási, kerületi és országos rendezvényeken. Nem sikerült azonban figyelemre méltó eredményt elérni a színjátszás és az énekkari mozgalom területén. A jókai-napokra például egyszer sem jutott el a benevezett csoport. Az ok? A csoportok tervszerűtlenül próbáltak, a sze replők gyakran cserélődtek, a bemutatott színdarab nem érte el a kívánt szintet. A klssztnpadi mozgalom területén járási és kerületi szinten az utóbbi években az ipolynyékiek és a zsélyiek érik el a legjobb eredményeket. Az iskolai csoportok közül csak az Ipolyvarbói Pitypang -bábcsoport és az Ébresztő kisszínpad munkája figyelemre méltó. Műsorukkal beneveztek az országos versenybe, de azt a központi válogató bizottság nein találta megfelelőnek az országos versenyen való szereplésre. Mindebből kiviláglik, hogy a közeljövőben többet kell tenni a színjátszás színvonalának emelése érdekében. Az éneklőcsoportok és a clszűkülését. Főleg az értelmiség szinte egyedüli képviselőinek, a pedagógusoknak az „elszippantása”. Illetve az anyagi tá: mogatás-hiánya okoz gopdot a helyi szervezetek számára; a sorozatos táncmulatság-rendezvényekkel a puszta létért vívott megalázó harcban egymás után esnek szét a nemzetiségi és a szocialista kultüra értékelt továbbvinni hivatott népművészeti együttesek. Válságjelek figyelhetők meg az énekés zenekultúrában 1st több neves énekkar munkájában viszszaesés tapasztalható, s legalább egy tucatnyi énekkar szűnt meg az utóbbi években. Népi zenekarok és szólisták — Ulman Gábor citerás kivételével, aki A Csemadok Kiváló Népművésze — nincsenek. A gyermekfolklórcsoportoknak sincs fóruma. A fellépési lehetőség hiánya egyben a kezdeményezőkészségre is hat. Az alapszervezetekben egyre nagyobb nehézségekbe ütközik a műkedvelő kultúrcsoportok és az irodalmi színpadok megalakítása. Az okok feltárásánál olyasmikre derült fény, hogy például egyre több magyar nemzetiségű-anyanyelvű fiatal azért húzódik a szerepvállalástól, mert az olvasópróbákon nem tudják elolvasni a magyarul Írott szöveget... Nincs ezen mit csodálkozni, hiszen például a rozsnyöi szaktanlntézetben nincs igény a magyar nyelvű oktatásra, és a Rozsnyói Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium első osztályába a 1986/ /1987-es tanévben mindössze tizennyolcán jelentkeztek ... Balogh Gyula, a Csemadok jb elnöke furamód úgy véli megoldhatónak e problémát, hogy: legyen a helyi szervezetek egyik nemes feladata az „anyanyelvben gyengélkedő',’, szlovák Iskolába járó magyar nemzetiségű fiatalok magyar nyelvre valé megtanítása ... Szöllős Sándor beszámolójában említést tett a vegyesen lakott településeken a kétnyelvűség elvének érvényesítése terazenekarok eredményesen szerepeltek a járási dal- és táncünóepélyen, a kerületi folklörfesztlválon és a Tavaszi szél... országos döntőjében. Kiemeljük a lukanyényei citerazenekar és női éneklőcsoport, a bussai, ipolynvéki vegyes, a kovácsi, ipolykéri női, és az apátújfalusi férfi éneklőcsoport tevékenységét. Dicséretet érdemel még Gyüre Jánosné, Lakatos Jánosné és Ocsko Istvánná, akik a Tavaszi szél... területi döntőjén megkapták A Csemadok Kiváló Népművésze címet. A bussai vegyes éneklőcsoport, valamint a kovácsi és Ipolykéri menyecskekórus ungyancsak e versenysorozat keretében kapta meg A Csemadok Kiváló Népművészeti Csoportja címet. A járásban a Csemadoknak az értékelt időszakban három művelődési klubja működött. A hosszabb ideje tevékenykedő Ipolyvarbói Palóc Művelődési Klub után 1984-ben megalakult a nagykürtös! helyi szervezet Mikszáth Kálmán Művelődési Klubja, 1985-ben pedig az Ipolynyéki 'Művelődési Klub. Tevékenységük főleg politikai-, irodalmi és jogi témájú előadások megtartására Irányult, de szerveztek népdalesteket, kiállításokat, vetélkedőket, honismereti túrákat is. A klubok tevékenysége azonban nem rendszeres: nem rendelkeznek saját helyiséggel, külön költségvetéssel, bár a hnb-ok működésükhöz helyiséget biztosítottak. A nyelvjárásgyüjtésbe és a néprajzi gyűjtőmunkába főleg körül tapasztalt hiányosságokról, miszerint a városi és járási nemzeti bizottság elzárkózott az erre vdSatkozó, a GSSZSZK nemzetiségeinek helyzetét szabályozó alkotmánvtörvény és miniszteri rendelet érvényesítésének a megbeszélésétől, s Yiem utolsósorban alkalmazásétól. Az előbb megfogalmazottakat egészítette ki Drenko István, mégpedig Jura) Zvara, Ľudovít Pezlár és Sziegl ÍFerenc — a kétnyelvűség elveinek következetes betartását, gyakorlati megvalósítását sürgető. dokumentum-értékű — nyilatkozataival, amelyek a törvényesség kerete! közé helyezik a nemzetiségi lakosságnak a nemzetiségi törvények szigorú érvényrejuttatására Irányuló jogigényes kérelem-indítványát. Korefí elvtérs vitafelszólalásában a Csemadoknak a szocialista életmód kialakításában betöltendő szerepéről beszélt. Az ízléstelenség felszámolásában, a hagyományok ápolásában, és az új kulturális értékek létrehozásában és terjesztésében nagy jelentőséget tulajdonított a helyi szervezeteknek. A Járási konferencia határozatában kifejezésre jutott az óhaj, hogy az anyanyelvi kultúra fejlesztéséért számottevő áldozatot kell hozni. Ugyanakkor a kultűrbürokrácia pózában megmerevedett, a változó időkhöz való alkalmazkodásra képtelen Csemadok-tisztségviselőknek Is el kell sajátítaniuk a nagyobb nyitottsághoz alkalmazkodó szemléletmódot... S ami a tárgyunk szempontjából még lényegesebb: a kétnyelvűség oly sokszor feldobott elvének folyamatosan elodázott érvényesítését egyszer s mindenkorra kielégítően meg kell oldani! A konferencia a Csemadok ű] járási bizottsága, és a járási ellenőrző bizottság tagjainak, valamint a közelgő országos közgyűlés küldötteinek a megválasztásával ért véget. KORCSMAROS LÁSZLÓ A járási szakszervezeti tanács Impozáns, új épületének ■ízlésesen berendezett nagytermében tartotta meg Dunaszerdahelyen a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetsége XXVT. lárásl konferenciáját, amely Gyurcsík József járási elnök megnyitó szavalva! vette kezdetét. A járási pártszervek küldöttségét az idén is Magyarics Vince, a járási pártbizottság vezető titkára vezette. A Csemadok Köz- ponti Bizottságát dr. Lukács Tibor vezető titkár képviselte. A konferencián részt vett továbbá dr. Török Benedek, a járás! szakszdrvezetl tanács elnöke, Bohus Zoltán, a Nemzeti Front lárási bizottságának titkára, valamint számos tömegszervezet járási bizottságának képviselőle. A járási bizottság beszámolóját Varga László járási titkár terjesztette a küldöttek elé. A tartalmas, elemző roérlegvonásbél egyértelműen kitűnt, hogy a járásban az elmúlt két évben Is a hagyományokhoz méltó kulturális-népművelés! munkát végeztek a Csemadok-alapszervezetek. A Csemadok minden községben Igyekezett aktívan hozzájárulni a lakosság kulturális igényeinek kielégítéséhez, az anyanyelvi kultúra ápolásához és magasabb szintre emeléséhez, a formájában nemzeti, és tartalmában szocialista kultúra fejlesztéséhez. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy a járás egyre több helyi szervezetében tudatosították, hogy az eredményes munka egyik legfontosabb láncszeme a szervezeti élet. Az ezen a területen végzett rendszeres munka pozitív hatással volt a taglétszám alakulására ts. A járásban 1982-iöI több mint háromezerrel sikerült a taglétszámot emelni, s 198B végére már 13 ezer Я9В tagot tarthattunk nyilván. ami 15.1 százalékos szervezettséget jelent. E szép eredmény mellett azonban vannak még tartalékaink is, hiszen több községben még a 10 százalékos szervezettséget sem sikerült elérni. Örömteli esemény volt, hogy az elmúlt két év folyamán két új szervezetet Is sikerült létrehozni: 1985 ben Solymoskarcsán ffastr. Kra- Canvj, 1986-ban pedig Albáron (Dolný Bár). A Csemadok népművelési célkitűzéseinek megvalósításában komo’y szerepet töltenek be a művelődés! klubok. Sajnos járásunkban az elmúlt évek során ötről csupán hétre emelkedett művelődési klubjaink száma. A legrendszeresebb és legeredményesebb munkát e területen a nagvmegyerl (Galovo), a somorjai (Samorfn), ■ hroboöovői és a vámosfalusi (Horné Mýto) Csemadok-szervezetek keretében működő művelődési klubok tudták felmutatni. Az irodalom népszerűsítése terén is komoly munkát végzett a Csemadok. Az elmúlt két évben 54 Irodalmi előadás és emlékest. 55 író-olvasó találkozó, 75 árusítással egybekötött könyvkiállítás és 13 nyelvművelő rendezvény bizonyította helyi szervezeteink jó munkáját e fontos területen, örvendetes, hogy a Csemadok Központi Bizottsága által Csehszlovákia Kommunista Pártja megalakulásának 65. évfordulója tiszteletére meghirdetett Irodalmi-történelmi vetélkedőn a Dömén Ildikó, Juhos Mónika és Matics Ágota összetételű dunaszerdahelyl csapat országos elsőséget szerzett. Az amatőr színjátszó mozgalomban számos problémával — darabválasztás, szakmai vezetés — küzdöttek az együttesek Az elmúlt évben működő hat csoport közül a legnagyobb sikert a nagymegyeríek érték el. E „B“ kategóriás együttes 1988 ban elnyerte a Jókai-napok fődíját, valamint Varga Tibor és Bugár Éva lóvoltából a legjobb férfi és női alakítás diját. Az énekkari mozgalomban komoly sikerként könyvelhetjük el, hogy a somorjai Híd és a dunaszerdahelyl Bartók Béla Vegyeskar 1986-ban Is megvédte „B” kategóriás minősítését. A néptánc hagyományainak ápolásában a somorjai Csalló jó munkáját az Országos Népművészet) Fesztiválon elért FII. helyezése igazolja. Szépen dolgozott a dunaszerdahelyl Csallóközi Dal- és Táncegyüttes is, amely „örökség” című műsorával járásszerte nagy közönségsikert aratott. A beszámolót követő gazdag és tartalmas vitában tizenegyen szólaltak fel. Kovács László a nyelvhasználatunk gondjairól és az előforduló problémák megoldásában a Csemadok szerepéről szólt. Bartalos Erzsébet a hroboftovól Vámbéry Armin Művelődési Klub sikeres tevő* kenységéről számolt be. Dr< Főthy János elismeréssel szólt a somorjai Kék Duna Efsz által a Csellónak nyújtott anyagi támogatásról és síkraszállt az anyanyelv tisztasága, valamint a kétnyelvűség elvének következetes betartása érdekében. Oláh Ödön hangsúlyozta, hogy a vámosfalust szervezetben a jó közösségi szellemnek köszönhetőén Ismeretlen fogalom a közömbösség, a társadalmi munkába Is aktívan bekapcsolódnak a Csemadok-tagok. Magyarics Vince elvíárs a Járási pártbizottság, a Nemzeti Front járási bizottsága és a járási nemzett bizottság nevében köszöntötte a koniferenctát. Elismeréssel szögezte le, hogy a Dunaszerdahelyl járásban a Csemadok állandóan aktív részese volt társadalmi életünknek. Hangsúlyozta az irányító és szervezőmunka fontosságát és szólt arról, hogy a Csemadoknak a jövőben még nagvobb góndot kell fordítani a népi kultúra értékel, valamint a munkásmozgalmi hagyományok ápolására, közkinccsé tételére. Csóka Klára számot adott arról, hogy Dunaszerdahelyen a Csemadok jó munká|a elismeréséül szép klubhelyiséget kapott a városi nemzeti bizottságtól. Merva Tamás a magyar tanítók, a magyar iskolák szerepét hangsúlyozta a felnövekvő nemzedék nevelésében. Elismeréssel szólt a járási bizottság által kiadott Csemadok Híradóról, amely nagy segítséget nyújt a helyi szervezeteknek. Udvarhelyi Piroska felszóla'ásában betekintést nyújtott a nagymegyeri helyi szervezet sokrétű munkájába. Színjátszó csoport, énekkar, művelődési, film- és ifjúsági klub nvűjt módot és lehefóséget Nagymegyeren a tagság Igényeinek kielégítésére. Az Iskolák megértését és kulturális munkához való pozitív viszonyulását az is Igazolja, hogy tíz pedagógus dolgozik a huszonhárom tagú vezetőségben. Dr. Lukács Tibor a kultúra és a nemzetiségi tudat közötti szoros kapcsolatról szólt. Ágh Mária a tonkházai (Tonkovce) dőrejárás szép népi hagyományának felújításáról szólt. Községükben a Csemadoknak Igen nagy a tekintélye és népszerűsége. melyet a 41,8 százalékos szervezettség Igazol fényesen. Gaál Sándor mérnök, a Nagymegyeri Efsz elnöke elismeréssel szólt a Csemadok kulturális, hagyományápoló és tudatformáló munkájáról. Évek óta végzett eredményes tevékenységével teljes mértékben bebizonyította. hogy méltán lett a Nemzeti Front tagszervezete. A vita után a konferencia megválasztotta a XIV. országos közgyűlés küldötteit, valamint a 38 tagú járási bizottságot; ennek elnökévé ismét Gyurcsík Józsefet, járási titkárrá pedig Varga Lászlót választotta. Dr. MAG GYULA1 A lukanyényei citerazenekar (Vass Gyula felvétele)
