Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)

1987-03-14 / 10. szám

4 SZABAD FÖLDMŰVES 1987. március 14. Tudják, hol Február második hetét a csilizradványt (Ciližská Radvaň) székhelyű Csilizköz Egységes Földmfíves­­-szövetkezetben is az értékelés, a számvetés hete­ként könyvelték el. Társult szövetkezetről lévén szó a zárszámadó közgyűlések több helyütt zajlot­tak. Ml február 12-én Patasra (Pastuchy) látogat­kell javítani tunk el, hogy betekintést nyerjünk a Dunaszerda­­helyl (Dunajská Streda) járás ezen kiemelkedő mezőgazdasági üzemének tavalyi gazdálkodási vi­szonyaiba, valamint tudomást szerezzünk az idei évre vonatkozó fontosabb feladatokról, követelmé­nyekről. Az elnökségi asztal többletről adhatnak számot, ami 3,8 százalékos túlteljesítésként könyvel­hető el. Egy tehéntől átlagosan 5,072 liter tejet nyertek. Az állattenyésztés további fontos ágazata a baromfitenyésztés. Tojáster­­melési tervüket 640 ezer darabbal teljesítették túl, miközben két tojó­­csarnokuk január elejétől egészen május végéig átépítés miatt nem üze­melt. Tekintettel arra, hogy a szövetke­zet viszonyai közepette a Juhtenyész­tés végképp nem kifizetődő, az év végére az állományt teljes egészében likvidálták. Szóba került még a gyér lóállomány (37 darab, ebből az év fo* lyamán hetet kiselejteztek, további négyet pedig továbbtenyésztésre ér­tékesítettek), valamint a nutriate­­nyésztés is. Nutriáből a tavalyt évben 2 ezer 446 darabot értékesítettek, át­lagosan 224 koronáért. Az állattenyésztés évi terve 83 mil­lió 249 ezer koronában volt megha­tározva. A tervet sikerölt teljesíteni a Csilizköz Efsz-ben (100,2 százalék). A két főágazat eredményeinek részletezése után a jelentés bőveb­ben kitért a melléküzemági termelés elemzésére. Szükségesnek tartjuk megemlíteni, hogy Jő munkát végez­tek például a kavicsbányában, a fű­résztelepen dolgozók, valamint a fa- és vasmegmunkálók is. A szövetkezet vezetősége továbbá úgyszintén nagy­ra értékelte a műszaki karbantartá­sokat végzők munkáját. Az energiagazdálkodás napjaink egyik legaggasztébb kérdése. Éppen ezért nem hiányozhatott a Csilizköz Efsz tavalyt évet elemző főbeszámo­­léjábél sem. Elektromos energiából a fogyasztásuk 2 millió 497 ezer koro­na volt — s ez az összeg szinkron­ban volt a tervezettel. Fűtőolajból a tervezettnél 237 tonnával többet fo­gyasztottak. A valóban tartalmas főbeszámolót követően Rácz Zoltán előterjesztette az ellenőrző bizottság jelentését. Ä héttagú bizottság tevékenysége való­ban sokrétű a gyakorlati életben. Mindenképpen szükséges részükről a jő emberismeret és a magas fokú elkötelezettség. Varecsba Terézia részletesen szólt a szocialistaverseny­­-mozgalom jelentőségéről, Illetve e­­redményelről és hiányosságairól a szövetkezet vonatkozásában, a továb­biakban pedig a szövetségi munka színvonalával foglalkozott. Többek között hangsúlyozta, hogy aktívabb munkát szükséges kifejteni az újító- és feltalálémozgalom terén is. A vitában felszólalók szinte vala­mennyien az újra, a tökéletesebbre való törekvés mellett foglaltak állást. • • • összegezésképpen leszögezhető, hogy a mezőgazdasági termelés szem­pontjából igénytelennek végképp nem nevezhető tavalyi évvel' elégedettek lehetnek a Csilizköz Egységes Föld­műves-szövetkezetben. Igaz, többször is hangsúlyozták, hogy az 1988-os esztendő az eddigi legnehezebbként íródott be ama bizonyos „nagykönyv­be” a közös gazdálkodás folyamán. De azonnal megfogalmazódott a vég­kifejlet: nehéz, de jó esztendőt zár­tak! SUSLÄ BÉLA szükséges szóba hozni az 1985-ös esz­tendőt. Hiszen az elmúlt év gabona­­termesztését bizony nem kis mérték­ben befolyásolta a 7. ötéves tervidő­szak utolsó évének csapadékszegény őszi Időjárása. És ha felidézzük em­lékezetünkben az ugyancsak víz­hiányban „szenvedő" tavalyi nyarat, a végső kép megalkotása a kevésbé beavatottak számára sem okoz, külö­nösebb problémát. A Csllizközben búzából 6,5 tonnás átlagos hektárho­zamot terveztek, a valóság mutatója azonban 6,01 tonna. A tavaszi mun­kák viszonylag kései rajtja következ­tében mintegy 10—15 nappal a ter­vezett határidő után került a talajba 480 hektárnyi területen a tavaszi ár­pa. Az árpatermésre szintén kedve­zőtlenül hatott az aszály, amit a 4,64 tonnás átlagos hektárhozam fejez ki a leghűbben. A szántóterület 35 szá­zalékán a tavalyi évben szemes ku­koricát termeltek a Csilizköz Efsz­­-ben. Csaknem' mástél ezer hektárról szemes, 385 hektárról pedig silókuko­ricát takarítottak be. Az augusztus­ban lehullott 120 mm csapadék ha­tására a kukoricatermesztésük a várt­nál ' kedvezőbben alakult. Hektáron­ként 7,78 tonnát takarítottak be, s ez­zel pótolták a búza és az árpa kelet­kezett terméskiesését, összegezéskép­pen: a szemesek tervét 1 százalékkal teljesítették túl. 'A nagy szárazság ellenére Jó ered­ményeket értek el az olajnövények termesztését Illetően Is. Repcét 110, napraforgót pedig 85 hektáron ter­mesztettek — 3,03 tonnás átlagos hektárhozammal (a terv: 2,45 tonna). A cukorrépa-termesztés szempontjá­ból a rendkívüli aszály bizony való­ban katasztrofálisnak mondható. Ä szóban forgó növénykultúrát 320 hek­táron termesztették — s hektáron­kénti átlagban 3,7 tonna termést ta­karítottak be. A hüvelyesek sem hoz­ták a tervezett mennyiséget. A növénytermesztési részleg egyik önálló ágazataként tartják számon a Csilfzkőzben a kertészetet. Az utóbbi években viszonylag sok problémát okozott a 105 hektárnyi területű zöldségkertészet. S a helyzet a tava­lyi év folyamán sem fordult kedve­zőbbre: a kertészet bevételi tervét mindössze 78,2 százalékra teljesítette. Ezt az alacsony szintű termelési ered­ményt több tényezővel Indokolják. Elsősorban a kedvezőtlen időjárást emlegetik (hideg tavasz, nyári szá­razág stb.J. És hogy a kiesések tény­leg Jelentősek, az kiviláglik a továb­bi néhány adatból. Korai káposztából és karfiolból a tervezett 1 millió 125 ezer koronával szemben csupán 682 ezret értek el, a paradicsom további 300 ezer korona mínuszt jelentett, a szabadföldi paprika pedig félmillió koronával hozott kevesebbet a terve­zettnél. A szövetkezet vezetősége a kertészeti részleg gyenge eredményei láttán arra a megállapításra jutott, hogy az eddigi 105 hektárról 88,hek­tárra csökkenti a kertészet területét. Az állattenyésztést boncolgatva rög­vest az elején szó volt a már elő­zőekben említett brucellózis megbe­tegedésről, amelynek első Jeleit 3985 júliusának vége felé észlelték. Ebből kifolyólag a felsőbb szervek elren­delték a tenyészállomány azonnali, Illetve a hízósertések fokozatos likvi­dálását. Ennek értelmében vágóhídi eladásra került 1200 anyasertés, 391 tenyészsüldő és 49 tenyészkan. Az ebből keletkező termelési kiesés meghaladta a 3 millió 629 ezer koro­nát. A tavalyi évben természetszerű­leg adóddtt a követelmény: mielőbb feltölteni a sertésállományt. A likvi­dált alapállomány pótlására tavaly a Csilizköz Efsz 1443 tenyészsüldőt, Il­letve 20 tenyészkant vásárolt. Jó eredményeket értek el egyébként a napi súlygyarapodás terén: a terve­zett 0,58 kg-mal szemben 0,60 kg-ot A szarvasmarhahús-termelési ter­vük 775 tonnában volt meghatározva, amit 7,4 tonnával toldottak meg. Az eladási tervüket Is teljesítették — a tervezett 653 tonnával szemben 704 tonnát értékesftettek. A tejtermelést nagyító alá helyez­ve megemlítendő, hogy a terv 7 mil­lió 450 ezer litert Irányzott elő. A valóságban azonban 285 ezer liter A tagság egy csoportja .(A szerző felvátelei) Az egybegyűlteket Halász János mérnök, a szövetkezet elnöke üdvö­zölte, s az egész tanácskozást ő ve­zette. A pionírok bevezető kultúrmű­sora után a főbeszámolót Csémi Zol­tán terjesztette elő. Bevezetésképpen aláhúzta, hogy a zárszámadő közgyű­lés célja: nagy felelősséggel és ob­jektiven értékelni a szövetkezet veze­tőségének és egész tagságának tevé­kenységét az 1986-os év viszonylatá­ban, Illetve hangsúlyozni az idei esz-A kiváló eredményeket elérőket megjutalmazták tendő feladatainak fontosságát. Eb­ből kifolyólag nem csupán a kiemel­kedő eredményeket kell nyomatéko­san hangoztatni, hanem nyíltan és becsületesen szükséges rámutatni a gyenge pontokra és a hiányosságokra is. Ä főbeszámoló előterjesztője a to­vábbiakban kitért arra, hogy a 7. öt­éves tervidőszak valóban sikeres ki­indulópontot jelentett a Csilizköz Efsz számára a Jelenlegi ötéves terv­időszak Igényesebb feladatainak meg­oldását Illetően. De azért egy nagyon bosszantó, sok-sok fejtörést kiváltó eseményt Is elkönyveltek az elmúlt ötéves tervidőszak utolsó évében: a sertésállományt sújtó brucellózist. Erről azonban bővebben majd a ké­sőbbiek folyamán. A növénytermesztést részletezve a tavalyt év vonatkozásában szintén ANagykaposi (Veiké Kapušany) Egységes Földműves­­szövetkezetben a gondoktól súlyos 1985-ös év után a múlt esztendő elején komolyan végig kellett gondolni: melyik a legmegfelelőbb út a siker, az eredmény felé. A ve­zetés kidolgozta a 8. ötéves tervidőszakra a komplex fejlesz­tési tervet, amelyet a felsőbb szervek Jóváhagytak. Amikor Lefelholcz Imre növénytermesztési főágazatvezető az őszi munkákról beszámolt, Így fogalmazott: — Jobban kel­lett alkalmazkodni az üzem sajátosságaihoz. Ezért kollektív döntést alapján néhány területen termelésszerkezeti változást, módosítást hajtottunk végre. Ez a folyamat megkezdődött, de mindent egyszerre nem lehet végrehajtani, ezt a folyamatot 1987-ben Is folytatni kell. CJ SZEMLÉLETTEL­Ha a szövetkezet eredményeit nézzük, akkor az 1986-os esztendőben van mivel dicsekedni, de akad Jő néhány olyan pont, ahol az a bizonyos megkezdett folyamat folytatásra vár. Mert kétségkívül siker, hogy a gabonatermesztési programot 24 százalékkal túlteljesítették, ami annyit jelent, hogy a ter­vezett mennyiséget 1184 tonnával toldották meg. Jól bevált a napraforgó, amit 200 hektáron termesztettek. A tervezett 1,7 tonnás hektárhozammal szemben 2,01 tonnás átlagtermést ér­tek el. így a termelési tervet 118,5 százalékra teljesítették napraforgóból. Igen jól bevált tavaly a borsó, minden eddigi­nél sikeresebb volt a zöldségtermesztés. Nem tagadható ugyanakkor, hogy elégedetlenek a szemes kukoricával, sok javítanivaló van a dohánytermesztésben, gon­dok vannak a cukorrépa termesztésével is, sokat kell tenni az állattenyésztés területén, problematikus a melléküzemági termelés Is. Vagyis a kép Igen kettős: egyik oldalon áttörés, siker, a másikon — ahogy a főágazatvezető Is fogalmazta — a további előrehaladás Jobb feltételeinek megteremtése. EGY INTÉZKEDÉSI TERV Ä nagykaposl szövetkezet kommunistát te tudatában vannak annak, hogy milyen felelősség hárul rájuk. A CSKP XVII. kong-Nem a szerencsében bíznak resszusa határozatai szellemében, a saját viszonyok alapos elemzése után készítette el az üzemi pártbizottság az Intéz­kedési tervét, melyet André János agrármérnök, a szövetkezet elnöke fejtett ki részletesen. — Nem véletlen, a legfontosabb feladatnak azt tartjuk, hogy a gabonafélék, a szemes kukorica, a cukorrépa, a napra­forgó és a borső termésátlagai növekedjenek. A búza esetében el kell érnünk az öttonnás átlagot. Nem könnyű dolog ez, hiszen 1228 hektárról van szó, nehéz a talajmunka, dupla az őszi munka költsége. Rendkívüli fegyelem, pontos technológia kívántatik Itt. Tavaly a búza hektáronként a tervezett 3,59 tonnával szemben 4,47 tonnát termett. A cukorrépára Is na­gyon oda kell figyelnünk, hiszen a 155 hektárról 6 ezer 17 ton­na össztermést terveztünk, ami 40 tonnás hektárhozamnak felel meg. A borsó vetésterületét 100 hektárral növeljük, még­pedig a szemes kukorica vetésének a rovására. — Pártvezetőségünk kiemelt Jelentőséget tulajdonit a térségi meliorációnak. Pontosan 1330 hektáron végzünk alagcsövezést. Ezt a munkát 1985-ben kezdtük el és 1990-ben fejezzük be. Sajnos, a munkálatok következtében évente mintegy 300 hek­tár föld „esik kt“ a termelésből. Sürgetjük a 869 hektár legelő és 637 hektár rét, Illetve az elsavanyodott gyepterületek fel­újítását, hogy a takarmánygondokat egyszer s mindenkorra megoldjuk. Ügy ítéljük meg, hogy nagy szerepet ^ар a zöld­ségtermesztés, mely a múlt évben valóban hasznot hozott a konyhára. Az Intézkedést terv a továbbiakban Igen határozottan „szól“ az állattenyésztésben szükséges rekonstrukcióról, a tenyész­állomány kiválasztásáról. Tavaly ugyan 3 ezer 17 literes fejés! átlagot értek el, de száz tehéntől csupán 85,1 borjút válasz­tottak el. A sertéstenyésztésben le alacsony volt a malacszapo­rulat. Ä baromfiágazat viszont 1 millió 412 ezer korona tiszta nyereséggel zárta az évet. Szép eredménynek számít, hogy 1 kiló baromfihúst 2,53 kiló Ipari takarmányból állítottak elő, azaz 11 dekával kevesebbel a tervezettnél. Az 1,61 kilós vágó­súlyt 51 nap alatt érték el. A közellátásra 713 tonna baromfi­húst adtak, ami 101,86 százalékos tervteljesítésnek felel meg. Nem elhanyagolható az sem, hogy a pártvezetőség sürgeti a korszerű bérezés bevezetését. Illetve a brigádszerű munka­­szervezés és Javadalmazás alkalmazását. A vezetőség számol a munkafeltételek javításával Is. A szövetkezetnek 7 gazdasági udvara van, azokat állandóan korszerűsítik. Felszámolják a marhahizlalást és helyében üszőneveléssel fognak foglalkozni. Ennek érdekében Budabázán 800 férőhelyes borjúneveidét épí­tettek. Van még egy Igen figyelmet érdemlő rész a tervben, amely­ről így beszél az elnök: — A melléküzemági termelés tavaly az össztermelésnek csak az 5,2 százalékát képezte, itt tehát óriási tartalékok rej­lenek. A meglévő melléküzemágakat felül kell vizsgálni, és keresni a lehetőségeket a termelés bővítésére. Jö ÖSZTÖNZŐ A szövetkezet üzemi pártbizottsága ésszerűen bontotta le a helyi viszonyokra a CSKP Központi Bizottságának határoza­tait. Akkor, amikor külön súlyt fektet a teljesítménybérezésre, amikor sürgetően beszél a technológiai és munkafegyelemről, akkor, amikor a minőségi szempontoknak ad elsőbbséget — jó ösztönzőként szolgál. Tavaly a nagykaposl szövetkezet 85 millió 652 ezer korona összteljesítményt ért el, ami 101,96 százalékos tervteljesítést jelent. Aligha vitatja bárki ts Nagykaposon, hogy az elmúlt esztendő sikerei ígéretesek. De az sem lehet vitás, hogy akár a növénytermesztés, akár az állattenyésztés területén Jócskán vannak még tartalékok. Olyanok, melyek kiaknázása az embe­reken múlik. ILLÉS BERTALAN I »

Next

/
Thumbnails
Contents