Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)
1987-03-07 / 9. szám
az 1 millió 911 ezer tonnát, vagyis 10,5 százalékos fejlődést könyvelhettünk el. Hasonlóan a felvásárlás mennyisége is növekedő tendenciát mutat, hiszen a korábbi 627 ezer tonnáról 704 ezer tonnára növekedett, ami 12,3 százalékos, ütemfejlesztésnek fe’el meg. Az utóbbi fél évtized viszonylag kedvező eredményei közé sorolható, hogy sikerült végre összpontosítani a gyümölcs-, illetve zöldségtermesztést. Kerületi szinten is sikerként könyvelhető el. hogy az egyes kerületek önállóbbak lettek a termesztés és az ellátás tekintetében.. Számottevő javulást eredményezett az adásvételi kapcsolatok módosítása, amely a kétoldalú előnyök huzamosabb hasznosítását emelte ki. Sajnos, csak részeredményeket sikerült elérni a műszaki-anyagi bázis korszerűsítése terén, mivel a nagyobb tárolók és raktárak építési üteme még mindig nem megfelelő. A korszerű gének és technológiai berendezések széles körű gvakor'ati hasznosítása is számos nehézséget okoz. Mindenekelőtt a zöldségtermesztés műszaki bázisát kellene mielőbb felújítani, mert az elavult gépek és -berendezések sem mennyiségi, sem pedig minőségi szempontból nem felelnek meg a korszerű követelményeknek. Ezzel is magyarázható, hogy a reprodukciós folyamat legsebezhetőbb pontja a zöldségfelda'gozás. ahol nemcsak kapacitásgondokkal, hanem más jellegű nehézségekkel is szinte nap mint nap meg kell küzdeni. így nem csoda, az sem, hogy a zöldségfeldolgozó iparban a termékek piaci értékesítése is sokszor jelentős bonyodalmakat okoz. A GYÜMÖLCS- ÉS ZÖLDSÉGTERMESZTÉS SPECIFIKUS NEHÉZSÉGEI ÉS SZERKEZETI HIÁNYOSSÁGAI A gyümölcs-, illetve a zöldségtermesztés, a termés felvásárlása és piaci értékesítése számos akadályba ütközik. A jó minőségű termés, illetve áru rugalmas piaci értékesítése megfelelő szervezést, műszaki és anyagi bázist követel, amely nélkül nem lehetséges az egyre fokozódó igények kielégítése. Közismert tény. hogy a gyümölcs- és zöldségtermés a gyorsan romlandó mezőgazdasági termények közé sorolható. Ezért a termesztőtől a fogyasztóig a lehető leggyorsabb úton és módszerrel kell eljuttatni. Nem árulunk el titkot azzal sem. hogy korszerű hűtőkocsis szállítás nélkül nem beszélhetünk fejlett gyümölcs- és zöldségtermesztésről, valamint értékesítésről. A gyümölcs és zöldség esetében természetesen az idénvielleget és az évszakonkénti lehetséges változásokat és módosításokat is figyelembe kell venni. Az időjárási tényezők alakulását szintén állandóan szem előtt szükséges tartani, nehogy kellemetlen meglepetés érié a termesztőket, illetve a vásárlókat. A zöldség- és gyümölcstermesztés, illetve értékesítés olyan rugalmas, operatív beavatkozásokat, szakavatottságot és nem utolsósorban gyors ütemű szállítást igényel, amelyekkel teljesíteni lehet a jogos piaci elvárásokat. Azokról a területekről, ahol egyes zöldség-, illetve gyümölcsfélékből van elegendő, az értékesitést a többi területre kell kiterjeszteni, hogy ott is megfelelő választék álljon a vásárlók rendelkezésére Az azonnali intézkedéseket követelő esetek mindig próbára teszik az ágazat dolgozóit. Egyszer az üzemi gazdaságpolitikai módszerek szűk látókörűsége. máskor pedig a szakszerűtlen intézkedések okoznak helyrehozhatatlan anyagi károkat. Gondoljunk csak a távoli járásokba induló romlandó áruval megrakott tehergépkocsikra, amelyek szállítási költségei meghaladják az áru értékéből származó anyagi hasznot. A gyümölcs- és zöldség termesztése, szállítása és értékesítése számos szervezet, illetve üzem feladata. Vegyük például a gyümölcs és zöldség felvásárlásának kérdéskörét. A termést a Zelenina nemzeti vállalat, a konzervgyárak, a fagvasztóipari üzemek, a fogyasztási szövetkezetek, a Palma nemzeti vállalat, valamint a szeszipari üzemek vásárolják, illetve dolgozzák fel A központi felvásárló szervet az SZSZK Belkereskedelmi Minisztériuma irányítja, ami a területi és helvi íellegű problémák operatív intézkedésekkel történő megoldását eléggé megnehezíti. A MEZŐGAZDASÁGI ÜZEMEK ÉS FELVASÄRLÖK EGYÜTTMŰKÖDÉSE A gyümölcs- és zöldségtermesztésben már régi hagyománya van a termesztők és feldolgozók együttműködésének. ló partnernek számít a LIKO termelési-gazdasági egység. va'am>nt a fagyasztóipar, amelyek a leginkább érdekeltek az elegendő mennyiségű és megfelelő minőségű alapanyagok biztosítása terén. A termesztők a Zelenina dolgozóival is együttműködnek akik viszont csak a raktározásra és az értékesítésre való közvetlen előkészítéssel foglalkozhatnak és erre vállalkozhatnak. Az ellátás nehézségei elsősorban az alapanyaghiányból, illetve az egyes zöldség- és gyümölcsfélék szokásosnál nagyobb terméséből adódnak. Ezért a szerződésekben a partnerek az együttműködés magasabb formáját Is szé’es körben kezdték alkalmazni. Az ilv-en jellegű kooperációs és Integrációs kapcsolatok elmélyítésének köszönhetően sikerült például a fagyasztó-, illetve a konzerviparnak állandósítania a folyamatos feldolgozáshoz nélkülözhetetlen terménymennylséget. Ez ugyanis a termékszerkezet-váltási program megvalósításának elengedhetetlen feltétele. A magasabb fokú együttműködésnek köszönhetően a ieldo’gozóipar képviselői sokszor egyenesen a termelőktől szállítják a feldolgozásra szánt étkezési borsót, spenótot, zöldség- és gyümölcsféléket. A mezőgazdasági üzemek képviselői és a fagyasztóipar dolgozói közötti együttníűködés fejlesztését bizonyítja, hogy egyre nagyobb mennyiségű termés kerül közvetlenül a terme’őktől a feldolgozókhoz, esetünkben a fagyasztóipari üzemekbe. Az 1985-ös esztendő statisztikai adatai szerint a zöldségfélék mennyiségének 95, a gyümölcsfé’ékének pedig az 50 százaléka került szerződés alapján közvetlenül a fagyasztólpar képviselőihez. Hason'ó módszerrel a konzervipar Is jelentős mennyiségű alapanyagot biztosit a folyamatos feldolgozás érdekében. A számokat és adatokat tekintve megfigyelhetjük, hogy a konzervipar 1975-ben a CSSZK-ban a zöldségfélék 72. a gyümölcsféléknek pedig a 18 százalékát b’ztosította a kétoldalú szer- ’ ződésekkel. Tíz évvel később már a zöldségfélék 80 és a gyümö’csfélék 30 százalékát vásárolták fel az új módszer előnyeit hasznosítva Számos pé’dát hozhatnánk fel, de elégedjünk meg egv konkrét esettel. A Bfeclavi Egységes Földműves-szövetkezet és a FRUTA nemzeti vállalat már huzamosabb ideje kooperál a paradicsomtermesztés és a sűrített paradicsompüré gyártása terén. Mindkét fél érdeke a jobb minőségű alapanyag és termék előállítása. Emellett még az úi csomagolóanyagok alkalmazása és a technológiai gépsorok korszerűsítése terén is sikeres együttműködést könyvelhettek el. A MEZÜGAZDASÄGI ÉS FAGYASZTÖ1PARI ÜZEMEK KOOPERÄCIÖS ÉS INTEGRÁCIÓS KAPCSOLATAI A kooperációs és integrációs kapcsolatok ápolása folyamán a zöldségtermesztésre vagy pedig a gyümölcstermesztésre szakosodó mezőgazdasági üzemek meghatározóan fon'os szerepet játszanak. A fagyasztóipar képviselői mindeneke’őtt a kétoldalú, előnyös, a szerkezetváltást lehetővé tevő, fagyasztásra alka'mas gyümölcs-, illetve zöldségfélék beszerzését szorgalmazzák. Az eddigi íapasztalatok alapián a szerződésbe fog'alt egyezmény mindkét kooperáló fél számára gazdaságilag hasznos és jövedelmező. A fagyasztóipar anyagilag is támogatja a nagy kiterjedésű gyümölcsösök telepítési munkálatait, s hozzájárul az ültetőanyagok, a tápanyagok és a növényvédő szerek beszerzéséhez. A legigényesebb munkálatok egyikét, a betakarítást, a fagvasztóipar külföldi gépsorok megvásárlásával korszerűsíti és támogatja. A gépesített betakarítás például lehetővé tette a spenót nagyüzemi fogyasztási módszerének széles' körű alkalmazását. s így ez a termék az egyik legkeresettebb fagvasztóipari készítmény lett. A spenőtbetakaritó gépsor, amelyet 1967-ben az integrációs kapcsolatok eredményeként megvásárolhatott a Bohušovicel Egységes Földműves-szövetkezet, az első közösen beszerzett gépek közé tartozott. Hasonló módszerrel sikerült megoldani az étkezési borsó betakarításának' sokáig időszerű prob'émálát. A gvökérzöidség összegvűítését és megtisztítását végző külföldi gépsor szintén szén példála a mezőgazdasági és fagvasztóipari üzemek közötti együttműködésnek. A faevasztőipar hosszú távú, 2000-ig szóló, fellesztésl terve az 1985-ös zöldségfeldolgozási mutató 80 százalékos, illetve a gyümö'csfeldolgnzási mutató 30 százalékos növekedésével számol. Az ilyen gyors ütemű fejlesztés csak a kooperációs és integrációs kapcsolatok megfelelő értelmezése és gyakorlata folytán lehetséges. A munkatermelékenység fokozása érdekében a fagvasztóipari üzemek a továbbiakban is anyagilag támogatják a betákarítőgépek beszerzését és megvásárlását. Az elkövetkező Időszakban elsősorban a szamóca, a csonthéiasok, a borsó és a gvökérzöidség betakarítását, tisztítását és fagyasztásra való előkészítését végző gépsorok beszerzése szerepel az együttműködési tervben. Ezenkívül a fa- Pvasztóipar az öntözőberendezések hálózatának bővítéséhez és a fagykárok elleni védelpm korszerűsítéséhez Is anvagl támoeatásl nvúft. fgv lehetővé válik a kedvezőtlen Időjárás következtében elkönyvelt veszteségek ielentős mértékű csökkentése. A fagvasztőiDar érdeke, hogy olyan kétoldalú szerződéseket kössön, amelyek minőséghez iobb alapanyagokat biztosítanak Ezzel ugyanis számottevően növelhető a külföldi piacokon való. értékesítésből származó ielentős anyagi haszon. A faffvasztőipar képviselőihez hasonlóan a konzervipar Is igyekszik előnyös kooDeráclős és Integrációs kancsolatokat létesíteni a termelőkkel. A legfőbb cél természetesen a piaci keresletnek nagyobb mértékben megfelelő, főbb minőségű, kellő fajtaösszetételé árukínálat kialakítása. A korszerű gépsorok széles körű gvakorlati alkalmazása e’ősegíti a termesz- ft tési és fe’dolgozást veszteséeek csökkentését és lehetővé teszi £ az ésszerűbb alapnyag-tartósíťást. A konzervipar a közös integrációs pénzügyi alap létesítésétől, 1982-től 1985-ig évente átlagosan 3',1—3,6 millió korona anyagi értékkel tárult hozzá elsősorban a genetikai szempontból értékesebb ültető és szaporhóanyag beszerzéséhez. A konzervipar fejlesztési alapiából az üzemek évente 27—44 m: iiő koronával járulnak hozzá az úi gépek és technológiai berendezések vásárlásához, va’amint a raktárkészletek bővíté"éhEZ. Ezenkívül a konzervipar még más formában is jelentős envagi támogatásban részesül a gyümölcs-, illetve zöldségtermesztőket. A jövőben a konzervgyárak az agrotechnikai jellegű szolgáltatások végzése terén, a betakarítás gépesítése és az' új csomagolóanyag nélküli szállítás szakaszán szeretnének nagyobb támogatást nyújtani. A Slovosivo termelési-gazdasági egység szakembereivel közösen a konzervgyáriak Is bekapcsolódnak az ültetőanyagok, a vetőmagvak és más szaporítóanyagok beszerzésébe. Figyelemmel kísérik a legújabb lajtakíáérleti eredményeket, hogy azokat mielőbb hasznosítani lehessen a természeti gyakorlatban. A Mezőgazdasági Felvásárló és E'l'átő Vállalattal való együttműködés mindenekelőtt a növényvédő szerekkel és más védőanyagokkal való ellátás színvonalnak emelését szolgálja. A konzervipar képviselői a mezőgazdaságnak különböző szolgáltatásokat nyújtó üzemekkel is felveszik a kapcso'atot, hogy megfelelőbb körültményeket és feltételeket tudjanak biztosítani a termesztőknek. A Zelenina a továbbiak folyamán is bővíti raktárkapacitását. s új technológiai gépsorok alkalmazásával járul hozzá a lakosság iobb minőségű zöldség-,- illetve gyümölcsfé’ékkel való folyamatos áruellátásához. A cseh országrészben a 6. és 7. ötéves tervidőszakban erre a célra 575 millió koronát fordítottak. A közös beruházásos építkezések keretében a mezőgazdasági üzemekkel együtt 170 tonna zöldség, gyümölcs és burgonya tárolására alkalmas raktárkészletet alakítottak ki a Zelenina hálózatában. A jövőben mindenekelőtt a speciális gépsorok megvásárlásával, a hiányzó növényvédő szerek, vetőmagvak és iütetőanvagok mielőbbi beszerzésével igyekeznek megfelelőbb körülményeket teremteni. A KAPCSOLATOK TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A jelenlegi ötéves tervidőszakban is folytatódik a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari együttműködés bővítési folyamata. Az eddig ismert és a gyakorlatban használt kooperációs és integrációs formák, valamint a rendelkezésre ‘állő anyagi források mellett tág teret kell biztosítani az új. korszerű együttműködési szerződések megkötésének, a további anyagi kiadásokat fedező közös beruházások megszervezésének. Elsősorban a gazdasági ösztönzés eszközeit, a többre, a jobbra és a jövedelmezőbbre való törekvést kell a termesztés és a feldolgozás terén meghonosítani. A következőkben a termelőknek jobban kell a konzervipar és a fagyasztólpar igényeihez igazodniuk, hogy bővülhessen az áruválaszték, s a szigorú minőségi követelményeknek Is eleget lehessen tenni. A termékskála bővítéséhez, az innovációs program teljesítéséhez elengedhetetlenül szükséges a rendelkezésre álló műszakianyagi bázis korszerűsítése. Ezen a téren jelenteuek hathatós segítséget a közös beruházások, amelyek csökkentik az érdekelt felek anyagi kiadásait. A feldolgozőkapacitás gyorsabb ütemű növelése és korszerűsítése lehetővé tenné a jelenlegi termékskála bővítését, a logos piaci Igények eddiginél nagyobb mértékű kielégítését. Az ú| feldolgozóüzemek létesítése megoldaná a rekordtermések ideién rendszeresen felmerülő nehézségeket. Az utóbbi Időszakban számos mezőgazdasági üzeme jő példája, eredményes kezdeményezése bizonyítja, hogy az úi ötletek megvalósítása viszonylag gyorsan megtérülő befektetés. Több helyütt a mezőgazdasági üzemek dolgozói nemcsak a termesztési munkálatokat, a termés tisztítását és osztályozását végzik el, hanem az értékesítéssel járó feladatok megoldását Is maguk vállalják. Néhány járásban több mezógazdaságl üzem társított formában Igyekszik megoldani a feldolgozás és az értékesítés felmerülő nehézségeit. A mezőgazdasági üzemek kezdeményezése remélhetőleg hozzájárul a lakosság ellátásának lavitásához. a választék bővítéséhez. A konzerv- és a fagvasztőipar képviselői mellett a többi é’elmiszer-ipari ágazat vezetőinek is el kellene gondolkozniuk azon. hogy milyen módszerrel lehetne emelni g közellátás színvonalát, s megfelelő választékú. ió minőségű termékeket szállítani piaci értékesítésre. Természetesen azonban nem ösztönszerű, kellőképpen át nem gondolt kezdeményezésekre van szükség, hanem olyanokra, amelyek elsősorban a hiányosságokat igyekeznek pótolni. A szomszédos szncla'ista országokban: Bulgáriában. Magyarországon és a Szovjetunióban szerzett ez irányú tapasztalatok azt mutatták hnev szükséges az úi együttműködési módszerek gyakorlati alkalmazása, ame'v hozzálárul a lakosság gyümölcs és zöldségfélékbe! való iobb minőségű, nagyobb választékú ellátásához. A BURGONYATERMESZTÉS ÉS -FORGALMAZÁS A hazai burgonvatermesztés alacsony színvonala már évek óta ielentős problémákat okoz a mezőgazdasági és belkereskedelmi tárca dolgozói számára. Egyrészt az alacsonyabb átlagos terméshozam, másrészt pedig a gyengébb minőség okóz bonyodalmakat és ellátási zavarokat. A termesztési nehézségekhez a szállítás, az Hőkezelés és a. helytelen raktározás megoldatlan problémái is párosulnak, s ez a belkereskedelmi ellátás terén ts gondokat okoz Az utóbbi időszakban úi intézkedések foganatosításával igyekeznek az ágazat vezetői orvosolni a bajokat. Nagyon is időszerű a kiútkeresés, mivel országos viszonylatban ie’entössn csökkent a burgonya ültetést területe, s általában szakosodott e fontos ipari növény termesztése. Az utóbbi két évtizedben 488 ezer hektárról 196 ezer hektárra csökkent a burgonyaföldek területe. Igaz, hogy az átlagos terméshozamok növekedtek, mégpedig 11,46 tonnáról 18.4 tonnára. Ennek ellenére az átlagos hektárhozam növekedése, a burgonya termesztés színvonala nem megfe’elő, s nem közelíti meg a szomszédos országok ilyen mutatóit. A mögöttünk lévő ötéves tervidőszak éveiben hazánkban átlagosan 1 millió 430 ezer tonna burgonyát vásároltak fel, s ebből 136 ezer tonna volt a korai burgonya. A burgonvatermesztés és -forgalmazás a mezőgazdaság és az éle'miszeripar egyik legbonyolultabb, orvoslást igénylő ágazata. Ez egyrészt annak a következménye, hogy viszonylag sok szervezet és Üzem kapcsolódik be a termesztési és értékesítési folvamatba, másrészt pedig a biológiai alapanyag nem megfelelő minősége is kedvezőtlenül hat. Közismert, hogy a burgonvabetakarítás eddig tisztázatlan kérdései milyen nehézségeket okoznak a termesztőknek és az értékesítőknek egyaránt. A gépi betakarítás során ugyanis még mindig sok a félbevágott. Illetve megsérült burgonya, ami természetesen a minőség romlását vonja maga után. Az ültetőanyag biológiai értéke is meghatározó a burgonvatermesztés eredményessége és jövedelmezősége szempontjából. A burgonya fontos ipari növény, melynek termesztése ielentős mértékben befolyásolja a lakosság megfelelő színvonalú ellátását, s meghatározza az ipari feldolgozás lehetőségeit. AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS FEJLESZTÉSE A 6. és a 7. ötéves tervidőszakban lényegesen favult a mezőgazdasági üzemek és a keményítőgyárak dolgozóinak együttműködése. Az ntóbbi időszakban az adásvételi kapcsolatuk fejlesztése ielentős mértékben elősegítete az egvüttműködés elmélyítését. A közös beruházási és fejlesztési alap létrehozása. valamint a szocialista versenvmozgalom bővítése mellett az ipari burgonya osztályozásának bevezetésével is számottevően növelni lehetne a termesztők anyagi érdekeltségét. Az étkezési burgonya termesztése és forgalmazása jóval bonyolultabb folyamat, mint az ipari burgonyáé. Különösen a minőség megítélése okoz több esetben áthidalhatatlan nehézségeket. A termesztők által iő minőségű burgonyatermés ielentős hányada a téli. Illetve kora tavaszi hónapok során elértéktelenedik. Természetesen a felvásárlók szigorúbbak a burgonya minőségének megítélése során, hiszen nekik nem lehet mindegy, hogy az átvett mennyiségnek hánv százaléka vészeli 'át a hideg Időszakot a nem éppen Ideális tárolási körülmények között. A mezőgazdasági üzemek fontos partnere a Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalat, amely a burgonyát a termelőktől átveszi Amint Ismeretes, a nagy- és kiskereskedelmi forgalmazás már a Zelenina üzlethálózatának és dolgozóinak a feladata. Az integrációs kapcsolatok fejlesztése terén főleg a keményítőgyártásban értek el az utóbbi időszakban számottevő sikereket. Az Integrációs alap ielentős része a gazdasági ösztönzést, a megfelelőbb minőségű burgonya termesztését szolgálja. Az anyagi ösztönzés egv részét a keményítőgyártás képviselői a betakarítás és a felvásárlás szabályozására fordítják. Időbeni betakarítás esetén az integrációs alapból térítik meg a burgonvatermesztők kisebb hektárhozamáből. vagv pedig az alacsonyabb keménvítőtartalomből származó anyagi veszteségeit. A keménvítőipar képviselői a későbbi időpontú burgonvabetakarítás esetén is anyagilag támogatták az érintett mezőgazdasági üzemeket. A burgonvaraktárak építéséből is részt vállalnak a feldolgozóipar képviselői, s ígv lehetővé teszik a termés megfelelő körlüménvek közötti tárolását. A LEN TERMESZTÉSE ÉS FELDOLGOZÁSA A lenfeldn'gozó ipar viszonylag hnsszú ideig azon ágazatok közé tartozott amelyek külföldről importált alapanyagokat dolgoztak fel. Ez a, hazai lentermesztés alacsony színvuna'ának volt a természetes következménye. A szakemberek véleménye szerint a lentermesztők nem tartották be következetesen a technológiai eliárásokat és előírásokat, s ez a len minőségének romlásához vezetett. A 8. ötéves tervidőszakban például a hazai termesztők az előirányzóit évi átlagos menvnvlséenek Hozzávetőlegesen csak a 84 százalékát tudták a feldolgozóipar részére biztosítani Az elegendő hazai alaD- anvag szavatolása érdekében 1981-ben a lenfeldolgozó ipar képviselői szerződést kötöttek a lentermesztőkkel. Ez az egyezmény a Humpoleci Lenfeldoigoző Üzem korábbi, iől be-
