Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)
1987-03-07 / 9. szám
1987. március 7. SZABAD FÖLDMŰVES у nehéz Még egy olyan élenjáró mezőgazdasági Szem. mint a Nagymegyeri (Calovo) Egységes Földműves-szövetkezet zárszámadó közgyu ésén sem uralkodott az az igazi felhőtlen, deróls hangulat mint a koráhbi években A mögöttük hagyntt, gondokkal terhes, különösen nehéz esztendő az emberek arcába mély ráncokat vésett. A vezetőknek és a tagságnak nem csapán a szélsőségesen év mérlege kedvezőtlen időjárással kellett megbirkózniuk,, hanem szembe kellett nézniük az áj gazdasági szabályozók hatására a keményebb gazdasági és pénzügyi feltételekkel. A fokozott igyekezet, az önfeláldozó munka nem m'nden ágazatban járt sikerrel/ A gazdálkodás mérlege sem úgy alakult, m'ní ahogyan ezt a mindennapi erőfeszítő munka nyomán várták. A kedvezőtlen körülmények a legérzékelhetűbben a növénytermesztést -sújtották, ahol nem sikerült teljesíteniük a pénzügyi tervet. A növénytermesztési dolgozóknak azonban nincs miért szégyenkezniük. Nem csekély teljesítmény ugyanis olyan termőhelyi adottságok közBtt. ahol az öntözési lehetőségek minimálisak, túlteljesíteni a gabonafélék termelés’ tervét, és az állattenyésztés számára bőséges, kiegyensúlyozott termelékenységet szavatoló tömegtakarmany-alapot teremteni. Tavaly a gabonafélékből elért 7,24 tonnás hektárhozammal újra igazolták hogy nemcsak a Dunaszerdahelyi [Dunajská Streda) járásban, hanem a Nyugat-szlovákiai kerület viszonylatában is az élenjáró gazdaságok között a helyük. A sok fáradozást kevésbé hálálta meg a szemes kukorica, amely 5,47 tonnával fizetett hektáronként. A termés nagyságának a mérlegelésekor azonban figyelembe kell venni, hogy a kukorica termőterületének úgyszólván az egyharmadán vetőmagot termelnek, nem beszélve arról, hogy a kukoricát tavaly túlnyomóan homokos talajon termesztették. Gaál Sándor agrármérnök, az efsz elnöke beszámolójában bíráltján szólt a cukorrépa-termelés gyenge színvonaláról, amelyhez részben szubjektív, részben objektív okok vezettek. A szövetkezetben számtalanszor feltették maguknak a kérdést: hogyan lehetne a helyzeten javítani? A válasz egyértelmű: a magasabb szintű ter-Gaál Sándor, az efsz elnöke Fotó: Néveri Sándor kös devlzakeret nem teszi lehetővé a termelési rendszer további bővítését. Az idén nem marad más hátra, mint jobban kiaknázni a belső tartalékokat. A szövetkezet kertészete ugyancsak nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Bár a jobb bevétel reményében néhány éve szabadföldi paradicsom és dinnye, valamint virágtermesztésre szakosították ezt az ágszarási körülmények érzékelhetőbben felfedték az irányítási rendszerünkben, a munkaszervezésben és a káderek felkészültségi színvonalában rejlő fogyatékosságokat. Politikailag nem lennénk azonban kellően érettek, ha minderről nem vennénk tudomást, s előreha'adásunk irányát nem módosítanánk a követelmények felé. Munkánkba az, eddiginél sokkal több szellemi értékűt kell bevinnünk. Szabállyá kell vá'n’a annak, hogy a megoldandó prob’émák nyitját saját magunkban keressük, a felarlata’nk végrehajtását pedig kifogástalan szakmai hozzáértéssel, szervezőképességgel és saját magunkkal szembeni igényességgel alapozzuk meg. Bár az elnök szavai a jelen időszak alapvető követelményeire utaltak, a szövetkezetben az előző évek munkájában sem hiányzott a kiváló szakmai felkészültség, a szervezőkészség ás a fokozott igényesség. Jól tanúskodnak erről az állattenyésztés múlt évi kiemelkedő eredményei. A tehenészetben az egyedenkénti évi átlagban elért 5 ezer 022 literes tejtermeléssel járási viszonylatban az első helyet foglalják el. A tei minőségének a javítása érdekében hozott intézkedések is hatékonynak bizonyultak. Tavaly az értékesített tejnek ugyanis mintegy 87 százaléka az első minőségi osztályba került. Kedvezően alakultak a szaporodásbiológiái mutatók is, hiszen a tervezettnél 52 borjúval több született. A marha- és a sertéshiz'aiásban is elégedettek leA vendégek között volt Magyarics Vince, a dunaszerdahelyi járási pártbizottság vezető titkára, és Pósa fajos mérnök, az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának igazgatója melésnek alapvető feltétele a jobb minőségű és nagyobb cukortartalmú fajtáknak, a szükséges növényvédő szereknek, valamint a műszaki szempontból tökéletesebb gépeknek a biztosítása. A Magyarországról behozott Fetőházi Cukorrépa-termelé?i Rendszer ezeket a feltételeket biztosítja, ezért a nagymogyeriek is szívesen bekapcsolódnának a termelési rendszerbe, hiszen tavaly valamennyi taggazdaság cukorrépa hozama felülmúlta a járási átlagot. Az elképzelés egyelőre csak óhaj maradt, mivel a szűtot, a múlt évi száraz időjárás nem kedvezett a termesztett zöldségféléknek. A problémákat még tetézték a kedvezőtlen adásvételi kapcsolatok és az ezzel járó, évről évre ismétlődő problémák. Az elmúlt esztendő eredményeinek az értékeléséből nem hiányzott a tárgyilagosság, a bíráló szellem. Az objektív nehézségek felmérése mellett világosan fe tárták a saját munkájukban tapasztalt hiányosságokat is. Erre hadd idézzem az elnök szavait: — Az átlagosnál mostohább idüjáhetnek a napi súlygyarapodást átlaggal. Egy kocától átlagban 19,05 malacot vá'asztottak el. A kiváló termelési eredményeket pedig jelentős erőtakarmány-megtakarítással érték el. Egy liter tej előállítására például a tervezett 30 dekagrammal szemben mindössze 28 deka abrakot használtak fel. Egységnyi sertéshúst pedig 3,59 kiló erőtakarmány felhasználásával állítottak elő, a tervezett 3,60 kilóval szemben. A hatékony termelésnek köszönhetően az állattenyésztés jól túlteljesítette a múlt évi pénzügyi A tagság figyelemmel hallgatta vág g az elnöki beszámolót V tervét és számottevő mértékben hozzájárult a nyereségképzéshez. Az állattenyésztés sikerének egyik alapfeltétele a megfelelő tömegtakatmány-alap megteremtésében rejlik. A másik kulcsfontosságú tényezőt az alkotó emberi tevékenységben kell keresni. Az ágaz.at irányítási, szervezési módszerében és az anyagi ösztönzés rendszerében. E tekintetben különös jelentősége van az önellenőrzés elvére alapozott, immár több éve alkalmazott irányítási rendszernek. Lényege az, hogy a dolgozó kollektívák rendszeresen havonta értékelik saját munkájukat, pontozásos rendszer alapján, s eszer’n* szabják meg a jutalmazás nagyságát is. A módszer, amellett, hogy hatékony, pozitívan hatott a munkaközösség formálódására. Az elmúlt esztendő eredményeinek mérlegelése nyomán levont .tanulságok és tapasztalatok útmutatóként szolgálnak a szövetkezet előtt álló feladatok végrehajtására való felkészüléshez. A gazdaság fejlesztési programja ezért mindenekelőtt olyan beruházásokkal számol, amelyek a belterjesítéshez, a munkatermelékenység növeléséhez, a termelés gazdaságosabbá tételéhez és a minőség javításához vezetnek. A fejlesztési programban az első helyen szerepel a korszerű öntözőhálózat kiépítése. Számításaik szerint jövőre a 2 ezer 300 hektárnyi mezőgazdasági területből 1700 hektár öntözhető lesz. Ez minden bizonnyal hozzájárul majd a növénytermesztés lokozott belterjesitésébez. A tehenészetben a magyarországi tapasztalatokból merítve a Gyóri Mezőgazdasági Termelőszövetkezet mintájára egy 630 férőhelyes mélyalmos szabadtartású és egy korszerű tejőházzal ellátott tehénistállőt építenek. Az új istálló felépítése lehetővé teszi a munkatermelékenység növelését, és a tej minőségének további javítását, hiszen a szövetkezetben igyekeznek minél jobban felkészülni a tej minősítésének! szigorú követelményeire. Korszerűsíteni kívánják^ a jelenlegi meglehetősen elavult sertéshizlaldákat is. A kedvezőbb termelési feltételeknek a megteremtése ebben az ágazatban is lényegbevágóan fontos, mert lehetővé teszi a gazdaságos termelést, és a takarmányok jobb hasznosítását. A szövetkezet vezetői és dolgozói tisztában vannak azzal, hogy az Idei év sem lesz számukra könnyű. Bár az elmúlt esztendőt több mint 7 millió korona tiszta nyereséggel zárták, a kimondottan mezőgazdasági termelésre támaszkodó szövetkezetben a korábbi években enné! jóval nagyobb nyereséget értek el., így az Idén lényegesen szerényebb anyagi feltételek mellett kell megvalósítaniuk az igényes* feladatokat. Azonbán a belső tartalékok feltárása, az embert munkában rejlp lehetőségek feltérképezése — főleg az irányítás, a munkaszervezés és a tervlebontás területén — de legfőképpen a tagság odaadó, lelkiismeretes munkája szavatolja, hogy az é’enjárókhoz méltóan az idén ts úgy, mint a korábbi években eleget tesznek a társadalmi elvárásoknak. KLAMARCSTK MÁRIA Lelovcs Mátyás, az efsz állattenyésztési foágazatvezetöie a iiapi feladatokat beszéli meg az áilatgnndnzókkal. Az ő kiváló irányító és szervezőmunkája nagyban hozzájárult az állattenyésztés kimagasló eredményeihez Fotó: Tóth József A Szlovák Nemzeti Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi bizottságának 4. ülésén a képviselek többek között megvitatták a mezőgazdasági földalap védelméről, termőképességének növe’éséröl szóló jelentést, amely lényegében a 7. ötéves tervidőszakra terjedt ki. A jelentés megállapította, hogy a mezőgazdasági terület 1981. január 1-je és 1986. január 1-je között 9790 hektárral, azaz 11,39 százalékkal csökkent, a szántóterület ugyanakkor G84 hektárral, azaz 0,045 százalékkal növekedett. A 6. ötéves tervidőszakban a mezőgazdasági terület 13 ezer 947, ebből a szántóterület 8831 hektárral csökkent. M’ndez a megszigorított földvédelmi türvénv rendelkezései köveíkezetes betartásának, valamint a párt- és állami szervek részéről tanúsított figyelemnek köszönhető. A mezőgazdasági terület nagysága a 7. ötéves tervidőszakban m’ndhárom kerületben csökkent, a legnagyobb arányban a Kelet- és a Nyugat-szlovákiai kerületben, a szántóterület nagysága csak a Kelet-szlovákiai kerületben növekedett, mégpedig 2677 hektárral. Építkezési beruházások címén a 7. ötéves tervidőszakban a mezőgazdasági terület 10 ezer 327, ebből a szántóterület 5803 hektárral csökkent. A legnagyobb arányú csökkenés a lakásépítésre és a közművesítésre (3790 hektár), valamint a vízgazdálkodási építkezésre (2873 hektár) terjedi ki. Örvendetes, hogy az 1981—1985-ös években a mezőgazdasági üzemekben tovább javult a mezőgazdasági terület kihasználása. A vetésszerkezet főleg az önellátás növelése szempontjából döntő jelentőségű növénykultúrák — gabonafélék, hüvelyesek, olajnövények — javára változott. A szerves trágyázás az ötéves tervidőszak folyamán tovább növekedett, s már a szántóterület egynegyedére terjedt ki. A talajok leltározásánál számos olyan lejtős területet is találtak. amelyek nem alkalmasak a mezőgazdasági üzemek részéről a belterjes kihasználásra. Ezeket a területeket fokozatosan a kertészkedők és a kisállattenyésztők rendelkezésére bocsátják. 1988. január elsejéig az SZSZK-ban már 9743 hektár ilyen mezőgazdasági területet utaltak át a kertészkedőknek és a kisállattenyésztőknek. További fontos bclterjesítő tényező az öntözés. Amint tudjuk, az SZSZK-ban 850 ezer hektár terület öntözése volna indokolt, ebből legtöbb a Nyugat- és a Kelet-szlovákiai kerüietben. Az öntözőberendezések hálózata je-Mérseisitt a mezipzisii terisiet csÉkeaése lenleg 272 ezer hektár területre terjed ki. A 7. ötéves tervidőszakban az öntözőberendezések építésének állami tervét — 70 ezer hektár — 887 hektárral sikerült túlteljesíteni. A legtöbbet — 45 ezer 886 hektár területen — a Nyugat-szlovákiai kerületben adták át rendeltetésének. A 8. ötéves tervidőszakban szintén 70 ezer hektár területen kell növelni az öntözőberendezések hálózatát. Sajnos, egye’öre nem lehetünk elégedettek az öntözőberendezések területi kihasználásával. Az 1981—1985-ös években az öntözőberendezések kihasználása az SZSZK-ban átlagosan Csak 76,0—87,3 százalék között ingadozott. Néhány mezőgazdasági üzemben ez az arány jóval magasabb volt. Például a légi (Lehnice) Csehszlovák— --NDK Barátság Efsz-ben 96, a Šoporňai Efsz-ben 88, a Felsőpatonyi (Horná Potôií) Efsz-ben pedig 85 sázaiékos, ahol hektáronként 1060—2250 köbméter vizet juttattak ki, Az SZSZK-ban a vízlecsapolási programnak összességében 560 ezer hektár területre kell kiterjednie. 1985 végével a vizlecsapolást már 335 ezer 300 hektár területen végezték el. A 7. ötéves tervidőszakban a tervet — 80 ezer hektár — 2400 hektárral túlteljesítették. A legnagyobb arányú — 40 ezer 730 hektáros — vízlecsapolásra a. Kelet-szlovákiai kerületben került sor. A folyók és a patakok rendezésére összességében 5460 kilométer hosszúságban van szükség. 1985 végével ezeket a munkálatokat már háromezer kilométer, ebből az 1081— —1985-ös években 307 kilométer hosszúságban végezték el. Az 1985-ös év végével az SZSZK-ban 45,1 millió köbméter, ebből a 7. ötéves tervidőszakban 12,2 millió köbméter befogadóképességű víztározót építettek. A 8. ötéves tervidőszakban 16 millió köbméter befogadóképességű víztározókat kell építeni. Az 1981—1985-ös években a nem beruházásos jellegű talajjavítás több mint 488 ezer 700 hektár területet érintett, ami a tervfeladat nem egészen 68 ezer hektárral való túlteljesítését jelentette. Erre a célra több mint 4 millió 324 ezer koronát fordítottak. Az említett terület 77 százaléka volt szántóterület, 21 százaléka gyepterület, a többi szőlőültetvény és gyümölcsös. A nem beruházásos jellegű talajjavítás keretében a szerves trágyázást megközelítőleg 229 szer, a ta'aj pH-ér!é!tének módosítását pedig több mint 263 ezer 700 hektár területen végezték el. A jövőben főleg az erózió ellepi intézkedések következetes végrehajtására kell fordítani. A 7. ötéves tervidőszakban ezeket a munkálatokat 4107 hektár területen végezték el. 2000-’- megközelítőleg 250 ezer hektár területen kell még elvégezni. Igen, a jövőben is- rendkívül nagy ügyeimet keli szentelni a termőföld védelmének/ termőképessége növelésének és kihasználása javításának. Mindezt az SZLKP legutóbbi kongresszusának határozatai is tartalmazzák. Az SZSZK-ban a bruttó növénytermelést a 8. ötéves tervidőszakban — az előző ötéves tervidőszakhoz viszonyítva — több mint 11 százalékkal kell növelni. E feladat teljesítése a kedvezőtlen időjárási viszontagságú 1986-os esztendőben bekövetkezett lemaradás miatt még igényesebb. A párthatározatok értelmében gondoskodni kell a termőföld következetes védelméről és termőképességének növeléséről. Az öntözés és a lecsapolás nagyszabású programjának megvalósításán kívül alkalmazni kell a termelés hatékony intenz’fikálásának komplex tudományos-műszaki rendszereit. 4 BARA’ LÄSZLÚ « t
