Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)
1987-03-07 / 9. szám
A ZÖLDSÉGKERTBEN Márciusban már kellemesebb az időjárás és folytathatjuk a februárban elkezdett tavaszi munkákat. Az esetben, ha ősszel az ásást hem tudtuk elvégezni, igyekezzünk azt most minél előbb megtenni. Istállótrágyával ilyenkor tavasszal soha ne trágyázzunk. Szerves anyagot csak jól beérett komposzt formájában használhatunk. Kertünk talaját ajánlatos megvizsgáltatni. A vizsgá'at eredményeinek és a zöldségfélék tápanyagigényeinek ismerete birtokában a műtrágyák adagolása könnyen kiszámítható. Ha a talajban nyomelemek hiányát állapítjuk meg, ajánlatos Cereritet használni. Nitrogén-, foszfor-, kálium- és magnéziumtartalma 11, 3,7, 1 ,fi illetve 1 százalék. Ezeken az alape’emeken kívül még öt nyomelemet (bór, réz, mangán, molíbdén, cink) tartalmaz. Igen fontos, hogy nincs benne klór, mely a zelleren kívül az összes zöldségfélékre ártalmas S’keresen használható a NPK 2A, vagy a Demetra nevezetű műtrágya is. A klórtartalma igen alacsony; a nitrogén, foszfor és a kálium 11,2, 4,9, illetve 12,6 száza'ékos arányban található meg benne. A hagymafé’ékhez ajánlatos Allint adagolni. Összetétele: nitrogénből 12, foszforból 2,6, káliumból 12, magnéziumból 1 százalék, ezeken kívül nyomelemeket is tartalmaz. Az uborkához, a tökfélékhez és a dinnyékhez a Cunumin műtrágya alkalmas. Ez 12 százalék nitrogént, 5,3- százalék foszfort, 10 százalék káliumot, 2,4 százalék magnéziumot, továbbá mangánt, bőrt, cinket, molibdént és kobaltot tartalmaz. Összetételéből ismét hiányzik a klór. Az említett műtrágyákból négyzetméterenként általában 3—5 dkg-ot adagoljunk. Márciusban általában az e-_ gesz ország területén akadhat kedvező idő a zöldségfélék elvetéséhez. Ilyenkor a spenótot, a karottát, a sárgarépát, a petrezselymet, a pasztinákot, a hónapos retket, a borsót, a feketegyökeret vetjük el és folytatjuk a hagyma és a fokhagyma ültetését. Ha a kertészkedő a zöldségpalántákat otthon szándékozik termeszteni, akkor a fiatal növényeket a korábbi vetésből tűzdelje át. A melegágyba akkor ültessük őket át, ha máikét valódi levelük fejlődött. A melegágyat nappal (délelőtt) szellőztessük ki. Az öntözést állott langyos vízzel, délelőtt végezzük. Ha szükséges, akkor a növényeket az erős napfénytől árnyékolással vagy takarással védjük. Fűtött vagy hideg üvegházban, fóliasátorban palántanevelés céljából megkezdhetjük a középkorai, szabadban termesztett zöldségfélék magvainak vetését. Ilyenkor aktuáHs például a pnradicsőm. a paprika, a tojássjviimnlcs fa part! tatán). a zeller, a saíáf au borka, az articsóka 6« U-JlUlľfclMM 0 0 a saláta magvainak vetése. A rövid tenyészidejű káposztafélék magvetésének ideje február vége, március eleje. A januárban vetett magvakból fejlődő növények kiültetését már március végétől megkezdhetjük. Meg kell említeni a káposztafélék komoly kártevőjét, a tavaszi káposztalegyet és fehér lárváját. Ellene úgy védekezhetünk, hogy a palántákat még a kiültetés előtt Nexagan ЕС 40, Dimllin 25 DP vagy Dimecron 0,1 százalékos oldatával beöntözzük, esetleg a talajt Basudin 10 G-vel (5 g/m2] szórjuk be, vagy később a Basudin 60 ЕС 1 százalékos oldatából 80—100 ml-t öntünk minden növényhez. így megvédjük őket a lótücsök, a drótférgek és a bársonylegyek ellen Is. A téli vetésből folytathatjuk a hajtatott saláta, a retek vagy esetleg a karalábé szedését. A salátát piacra úgy készítjük elő, hogy a szárat 10 mm-ге a fej alatt levágjuk, és a sérült leveleket eltávolítjuk. A hajtatott salátának legalább az 50 g-ot kell elérnie. A piacra szánt, gömb alakú hajtatott reteknek az átmérője legalább 15, a megnyúlt alakúnak 12 mm legyen. A korai karalábét — gumójának átmérője min. 40 mm kell hogy legyen — levelekkel együtt szállítsuk. Fűtött fóliasátrakba, üvegházakba, melegágyakba a saláta, retek vagy karalábé helyébe hajtatás céljából gyümölcstermő zöldségféléket, például salátauborkát, paprika- vagy paradicsompalántát ültessünk. Az áttelelt és évelő zöldségféléket kitakarjuk, szükség szerint kiritkítjuk, eltávolítjuk az elszáradt leveleket és megtrágyázzuk. Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a pincében tárolt zöldségek most is rendszeres ellenőrzést és ápolást kívánnak. M. Valšíková agrármérnök, a mezőgazd. tudományok kandidátusa A GYÜMÖLCSÖSBEN Kemény télben volt részünk. A januári napi átlaghőmérséklet a sokévi átlagnál kerek 3 fokkal volt hidegebb (—2,3 helyett —5,3 C-fok). Hasonló volt a helyzet februárban is. így aztán kevés volt az olyan nap, amikor a kertben dolgozni lehetett. Ezért fontos, hogy a márciusban rendelkezésünkre állő idő jobb kihasználása érdekében jól szervezzük meg munkánkat. Mérjük fel a tél okozta károkat. Folytassuk és fejezzük be az almások metszését, hogy a permetezést is elkezdhessük. Ámint a föld fagya kienged, s megszikkad a talaj felső 10 cm-es rétege, javasoljuk az ormosán hagyott szántások megművelését, ezáltal megóvjuk a talajt a fölösleges vízveszteségtől. A nagy és hosszan tartó tél, valamint a hóréteg magassága folytán gyakran a jól gondozott kerítések sem nyújtottak védelmet gyümölcsfáinknak. A kajszi- és az őszibarack kérgének, sőt, koronavesszőinek megrágásával is találkoztam. Mit ''tanácsolhatunk ilyen esetekben? A szokványos, 10— 20 cm-es üvszerű körberágás esetében használjuk az áthidalásnak nevezett oltást. Az azonos fajtájú gyümölcsfákról szedett, tárolt oltóvesszőket megfelelő módszerrel rügyfakadás idején építsük be a kirágott öv alatt és felett lévő fatörzs ép kérgébe. Természetesen a rágásnál valamivel hoszszabb vesszőket használunk. Előnyös ezek alapi részét — ahol a rügyek fejletlenek — alkalmazni. A vesszők mindkét végén lapos metszfelületet vágjunk. Ezután a fa egészséges kéregrészét kacorral hasítsuk be 20—30 mm hosszúságban és a vesszőket a természetes rügyállásnak megfelelően csúsztassuk a fa törzs kérge alá. Szá-43 £ műk a fatörzs körméretétől függ. Két beépített vessző között legfeljebb 2—3 cm hézag legyen. Használjunk oltőviaszt! Nagyobb probléma az, ha egy 3—5 éves vagy. még ennél Is idősebb fa teljesen, tehát a koronája is meg van rágva. Ilyen esetekben a hóréteg vastagságától függően a törzsi részből rendszerint csak 20—30 cm-nyi marad épen. Az Ilyen fákat nem szabad sajnálni, a rágott rész' alatt fűrészeljük le az egész fát, mert az mindenképpen elszárad. A törzscsonkot a fűrészelés után éles késsel vágjuk be és lenolajfestékkel kenjük be a metszfelületet. A tavasz folyamán a rejtett rügyekből zsenge hajtások törnek elő. Ezeket időben válogassuk le, egyet hagyjunk meg. kössük karóhoz, és így évközben már ki is alakíthatjuk az új koronát. Még nagyobb problémát jelent az olyan pocok-kár, amikor a törzs a föld felett van körberágva. Abban bízva, hogy a rágás nem „tökéletes”, gyérítenünk kell a koronát. Végezzünk amolyan részletes ifjítást, hogy a maradék kéreg biztosítani tudja a fa tápanyag- és vízellátását. Az ősszel és tavasszal kiültetett csemeték koronáját, hajtásait nrntegy г/з hosszúságúra metsszük. Ügyeljünk arra, hogy a végálló rügyek kifelé irányuljanak. Metsszük meg a koronaalakítás éveiben levő fákat is. A termősúly mielőbbi megteremtése érdekében azonban ne metsszünk mélyen. Csak a fölösleges, a koronát besűrítő vesszőket vágjuk ki. A korona'ágakat egy kifelé álló, vékonyabb ágra metsszük vissza. Ezt nevezzük kikönyököltető metszésnek. A hőnap végén, amennyiben az őszibaracknál és kajszinál beállna a rügvfakadási stádium, folyamatosan elvégezhetjük ezek metszését is. Ä téli permetezést legjobb arra az időpontra beütemezni, amikor a bogyósok (málna ribizli, köszméte) rügyfakadásban vannak, mert ekkor szinte az összes gyűmölcsnem egyszerre permetezhető. Terjedőben van a kaliforniai pajzstetü (bogyósokon, körtén, almán], így a téii permetnek fa sárgaméregnek], amely fungicidekkel együtt is kijuttatható, megnövekszik a jelentősége. Az Oleoekamettel persze még várhatunk, hiszen ezt gyümölcsre és szőlőre, ezek zöldbimbős állapotában használjuk, akkor, amikor már a levegő hőmérséklete eléri a +-5 C-fokot. Gondoskodnunk kell a tápanyag-utánpótlásról, valamint a kora tavaszi talajmunkák elvégzéséről is. Azok. akik tanácsainknak megfelelően jártak el a káli- és foszforműtrág ákat már ősszel, a szántást megelőzően kijuttatták. Amennviben nem, akkor most még pótolhatják A gyümölcsösökben a nitrogén, a foszfor és a kálium aránya 2:1:3. Egy termőkorban lévő almafára 2—3 kg gyorsan ható N-műtrágvát, 3 kg szuperfoszfátot és 3—4 kg kálisőt számítunk. Ezeket rotációs kapával, vagy boronával СО [РИоШ е____ nrarcvnreir-ifl bedolgozzuk. A szamócánál, annak kora és kondíciója szerint a sorok közé N-, vagy kombinált műtrágyát, esetleg kálisót szórunk ki és azt bekapáljuk. ’A befüvesltett kertet nehézfogassal járjuk meg. Ha nem maradt művelhető sáv, akkor a kiszórt műtrágyát egy menetben be is fogasoljuk. Kora tavasszal tőoltássa! könnyen szaporítható a málna, a ribizli, az egres. Nézzük át a raktározott almát, valamint az oltásra megszedett vesszőket. Ha az utóbbiakat száraznak találjuk, tegyük őket 1—2 napra vízbe, majd ismét nyirkos homokba. Belucz János agrármérnök, a mezőgazd. tudományok kandidátusa A SZŐLŐBEN / Amikor a nagyobb fagyok veszélye már elmúlt, és a lalajfeliilet is kellőképpen megszikkadt, elvégezzük a szó ok nyitását. A fejművelésű szőlőkben a betakart tőkékről eltávolítjuk a földtakarót, óvatosan kiszabadítjuk az ősszel lehúzott és betakart szálvesszőket. A tőkék mellől óvatosan távolítsuk el a földet, mert az esetleges sérülések utat nyitnak a gyökérgolyva-fertőzésnek, ami a későbbiekben a tőkék teljesítőképességére és élettartamára is hatással van. A kései nyitás hatására a rügyek kipállhatnak és elpusztulhatnak. A nitrogéntartalmú műtrágyákat általában márciusban, közvetlenül a nyitás előtt szúrjuk a talajra. Ahol nyitásra nincs szükség, ott az első tavaszi talajmunka a nitrogéntartalmú műtrágyák sekélyen történő bedolgozása. A tőkék növekedését figyelembe véve, áranként 3—5 kg mészammonsalétromot vagy 3—7 kg kénsavas ammóniát adjunk a talajba. Az ístállótrágyával rendszeresen (3—4 évenként) trágyázott és jő erőben levő ültetvényekben a nitrogéntartalmú műtrágyákat esetleg mellőzhetjük is. Az ősszel elmaradt szerves- és műtrágyázást mielőbb fejezzük be. A nitrogéntartalmú műtrágyák használatáról tudni kell, hogy a helyes nitrogéntrágyázás fokozza a növény ellenállóképességét, megalapozza és biztosítja a rendszeres nagy termést, és nélkülözhetetlen a testes, zamatos és illatos bor kialakításához is. Nitrugén-túl trágyázás esetén a gyorsan növő hajtás szövete laza marad, betegségre fogékonnyá válik, rosszkor érik be, és könnyen elfagy. Kedvezőtlenül befolyásolhatja a termés mennyiségét és minőségét is, mivel a virágok elrúgása fokozódik, az érés elhúzódik, a bogyók könnyebben rothadnak. Nyitáskor bontsuk kt a tőkéket és távolítsuk el a talajfelszín közelében elágazó harmatgyökeret is. A nemes részből fejlődött harmatgyökér veszedelmes, mivel, főleg a fiatal tőkéknél előidézheti az alany elválását, így a tőke saját gyökerűvé válhat, ami fíloxéraveszélyes helyeken a töke pusztulását okozhatja. Különösen erős a harmatgyökérképződés azokban a szőlőkben, ahol a mély ültetés vagy beiszapolődás következtében a tőkenyak vagy maga a tőkefej állandóan a földben van. Harmatgyökerezéskor távolítsuk el a tőkefej alatti részből előtörő nyakhajtásokat is. Utána a földet húzzuk vissza a tőke mellé. Mivel a szőlőkben több-kevesebb tőkepusztulással állandóan számolhatunk, végezzük el a hiányzó tőkék pótlását. Pótláshoz csak erős, fejlett gyökérzettel rendelkező oltványokat használjunk fel. Januárban ismét komoly fagykár érte a szőlőket, ezért metszés előtt feltétlenül végezzünk rügyvizsgálatot. A metszést tehát a környezeti viszonyoknak, a fajta tulajdonságának és a tökemövelésmódnak a figyelembevételével végezzük el. Metszéskor a tőke elhalt, lehámlő kérgét is távolítsuk el és végezzük el az idős szőlők teljes vagy részleges ifjítását is. SzálVesszős művelésű ültetvényekben a nedvkeringés megindulása után megkezdjük a szálvesszők leivelését, lekötözését. A vesszőt mind a karóhoz, mind pedig a huzalhoz szórásán, de azért úgy kössük hozzá, hogy a zsineg a vastagodás után se vágjon a növénybe. Oj telepítéshez egyengessük el a talajt, majd jelöljük ki a tőkék helyét. Csak időben és megfelelően előkészített talajba érdemes szőlőt telepíteni, amely a megfelelően megválasztott sor- és tőtávólság mellett lehetővé teszi a bő és jő minőségű terméshozamot biztosító, intenzív tőkeformák kialakítását. A BOROSPINCÉBEN A borospincében fejezzük be a borok második fejtését. KP sérjük figyelemmel a bor egészségi állapotát, rendszeresen kóstolással vizsgáljuk, hogy követhessük fejlődését. így az esetleges rendelenes elváltozást idejében felismerjük. AT rendellenes elvátozások leküzdésének egyszerű és gazdaságos módja azok megelőzése. Ez csupán a tisztaság megtartását és szakszerű munkát követel. A szaghibás bor kezelésénél először az enyhébb természetű műveletekkel (szellőztetés, fejtés, kénezés stb.) próbálkozunk. A hibás bort először hektoliterenként 10 g káliumpiroszulfittal megkénezzük, majd nyíltan, erősen szellőztetve átfejtjük tiszta, egészséges, gyengén kénezett hordóba. Az átfejtést szűréssel is egybekapcsolhatjuk. A hibás színű borokat házasítással javíthatjuk. Halvány színű vörös bort mélyebb színű vörös borral, vagy ún. festőbor hozzáadásával tehetünk sötétebb színűvé. Festőborból legfeljebb 7—10 százalékot kell a borhoz keverni. A kívánt szín eléréséhez szükséges mennyiséget előbb 1 l es mintákon állapítjuk meg. A bor íz-, illat- és színhibáinak javítására szénkészítmények is felhasználhatók, de ezek csökkentik a bor egyéb illat-, szín- és zamatanyagait is, tehát használatuk csak akkor tanácsos, ha feltétlenül szükséges. Nagyobb adag szénkészítménnyel történő kezelés után a bor kellemetlen, üres ízű lesz. Ezért a szénnel kezelt bort mindig házasítani kell. Korpás András agrármérnök A zöldség biológiai értékét főleg a vitaminok adják. Fő forrása а C-, az A- és az U-vitaminnak. A legfontosabb vitaminok egyike a C-vitamin, amelyből kiemelkedően nagy mennyiséget tartalmaz a zöldpaprika (átlagban 130 mg-ot, de a pirosra érett paprikában nem ritka a 400 mg/lQ0 g sem). A káposztafélék közül legtöbb C- vitnmn (átlagosan 50 mg/100 g) a nyers karalábéban van. A levélzöld (20—50 mg, főleg a petrezselyemzöld) C-vitamin-tartalma is jelentős. A növények zöld részeiben több C-vitamin van. m(nl a vi’ágos vagy halványított részekben. Ezért ajánlatos az ételekbe közvetlenül a fogyasztás előtt friss zöldségzöldnt (petrezeslymet, kaprot, zellert, metélőhagymát stb.) tenni. A C-vitamin az oxigénnel könnyen vegyül és ezért veszít hatásából. Az oxidációt elősegíti a vas, a réz, de hasonló hatásúak a metéléssel és pépesítéssel megbomlott szövetekből kiszabaduló enzimek, valamint a magasabb hőmérséklet és az erős fény is. Ezért A zöldség és Iegjubb friss és riyers zöldséget fogyasztani. Konyhai feldolgozásnál a zöldséget rozsdaálló késsel tisztítsuk, és rozsdaálló.vagy üvegedényben főzziik meg. Forrásban levő vízbe rakjuk, hogy fölöslegesen ne ázzon. Az edényt takarjuk le, hogy a légköri oxigén behatolását megakadályozzuk. Gyors felmelegítésre az enzimek hatása elveszik, az oxigén a szövetekből elillan, így a C-vitamin bomlása lelassul. A C-vitamin fő részét az aszkorbinsav képezi. A zöldségekben kisebb mennyiségben debidroaszknrbinsav is jelen van amelynek hatása az aszkorbmsavéhoz hasonló. A C-vitaminhlányból eredő súlyos betegség a skorbut. Tünetei a foghúsvérzés. a fáradtság, a betegségekre való hajlamosság és a szívbántalmak. Hosszan tartó teljes C-vitammhány esetén halál is hekövetkezhet. A kedvező C-vitamln-ellátottság fokozza az agytevékenvséget és javttja a vitaminok az izomidegek reakcióit. Mérsékeli bizonyos mérgek, pl. a nikotin hatását. Rendkívüli helyzetekben — pl. terhesség, sérülés, pszichikai stresszek, műtétek stb. — fokozódik a szervezet C-vitamin-sziikséglete. Az avitaminóz?st napi 10 mg-os C-viíamin-fogyasztással elkerülhetjük. Az opiimális napi adag azonban legalább 50— 70 mg. Ha ez a mennyiség nincs biztosítva rejtett C-vitaminhiány. hipovitanrnozis következik be. Ez nem jár Súlyos, skorbutra jellemző tünetekkel, csökkenti azonban a szervezet elienállóképességét más betegségekkel szemben. A C-hipovitaminóžis évszázadunk egyik legfélelmetesebb betegségével — az arterioszklerőz'ssal (a zsírnemű anyagok érfalakha való lerakódásával) — is öszszefügg. A C-vitaminhiánynak az epekövek képződésében is szerepe van Annak ellenére, hogy a C-vitam>n jelentősége közismert, fogyasztása még mindig nem kielégitő. Ha a téti hónapnkbanl nem lehet kielégítő mennyiségben friss zöldséghez jutni, akknr fogyasszunk több fagyasziott és konzervált zöldségfélét. A megszokott savanyú uborka lielyett ajánlatos pirosra érett paprikából készült salátát fogyasztani. amelyben az eredeti C-vitamin-tartalom kb. 50 százalékban megmarad. A tavaszi fáradtságnak, a járványos megbetegedésekre va’ó hajlamnak, szintén a C-hipovitaminózis az oka. Az А-vitaminok nemcsak a fejlődéshez és a növekedéshez szükségesek, de hiányuk komoly látási zavarokat és bőrbetegségeket is okoz. A zöldségekben az А-vitamin csak provitamin formájában található meg. A legfontosabb provitamin a béta-karotin, amely az emberi testben retinollá (A-vitaminná) alakul. A legtöbb А-vitamint a sárgaréna. a sütőtök, a spenót, a paradicsom. a piros paprika és a levélzöldség tartalmazza. (Befejezés a kővetkező számban)
