Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)
1987-03-07 / 9. szám
Kisemlősök tartása és Klsemlósöket az ember már régóta nevel, tart fogságban. Mindazok akik szükségét őrzik annak, hogy közvetlen környezetükben állatokat tartsanak, szelídségük és Igénytelenségük folytán megkedvelték бЦеЕ Nemcsak a közismert tengerimalac, hörcsög, fehéregér lett népszerű, de egyre nő az érdeklődés az egyéb fajok Iránt Is. A rágcsálók rendje a többi emlőstől Jól elkülönilliető. Jellegzetességük, hogy fogazatukból hiányoznak a szemfogak, vésőszerű metszőfogaik a száj felé meggörbültek, és a zománccal csak elöl borítottak. Mivel a metszőfogak belső, puhább része sokkal gyorsabban nő, a fogak csücsán él keletkezik, amely lehetővé teszi számukra, hogy a nagyon kemény anyagokat is könnyen szétrágják. ' A különféle rágcsálók testét változatos szőrzet borítja, amely lehet nagyon finom (csincsilla) vagy kemény (tengerimalac), néha pedig tüskesze^ rüen alakul (egyiptomi tüskés egér). Hímeknél a herék a herezacskóba csak a párzási időszakban szállnak le. A legtöbb rágcsálónál a vemhességi Idő rövid. Évente többször ellenek és sok kölyköt hoznak a világra. A fajok többségénél (egér, hörcsög, ürge, mókus) а Пак nagyon fejletlenek, csupaszok. Szemhéjuk és fülkagylójuk öszszenőtt. Egészen magatehetetlenek és teljesen a szülőkre vannak utalva. Akadnak azonban olyanok Is, amelyek sokkal fejlettebb utódokat hoznak a világra. A tengerimalac, a csincsilla, a degu újszülött fial rögtön látnak, hallanak és mozogni is tudnak. A szülés után levált placentát — amely az anyatej termelését szabályozó hormonokat tartalmazza — az anya elfogyasztja. Az emlők a hasoidal kulonoozo neiyein lálhatók. Számuk fajspeclftkus, a háziasított fajoknál erősen változó. A fogságban tartott kisemlősök sikeres fiaztatásának. a megfelelő táplálás mellett, előfeltétele a szülők helyes kiválasztása. A nemileg fejlett egyedek ugyanis egymással szemben gyakran agresszíven lépnek fel. így megtörténhet, hogy a nőstény a ketrecébe tett hímet harapásaival megsebzi. Ajánlatos ezért a párokat hasonló korú fiatalokból, sőt egyazon ellésből származó egyedekből kialakítani. Ha az ellés előtt a nőstény még ebben az esetben is agresszíven lépne fel a hímmel szemben, az utóbbit el kell tőle különíteni. Mindig a hímet tesszük át más ketrecbe. Ellenkező esetben ugyanis befolyásolnánk az ellés menetét és az anyaállat további viselkedését. A rágcsálókat általában (hörcsögök, mókusok) párosán, de egyes fajok (egerek, csincsilla) poligámiában is tarthatók. Abban az esetben, ha elegendő búvóhellyel ellátott, tágas ketrecek, más berendezések állnak rendelkezésünkre, akkor nagyobb „családokat” is nevelhetünk. A kisemlősök a különféle száraz terrénumokkal szemben igénytelenek. Nagyon fontos azonban, hogy ezek tökéletesen tiszták legyenek. Ha a ketreceket rendszeresen, naponta tisztogatjuk, állatainknak egyáltalán nem lesz kellemetlen szaguk. Mivel több ketrectlpus fenékrésze a nedvességet (vizeletet) nem engedi át, ide lehetőleg savanyú kémhatású, magas abszorpciós (elszívó) képességgel bíró anyagot (tőzeget, homokot) szórjunk, amely elissza a vizeletet és kiszárítja az ürüléket. Az almot gyakran cseréljük, mivel a bűz forrása az ürülék és ennek bomlásterméke. Ketrecenként tápiáiása gyakran használatosak különféle fából készült ládlkák. E- zek nagyon olcsón, könnyen elkészíthetők, de számos hátrányuk van. Elsősorban kevésbé tartósuk, gyorsan rothadásnak indulnak, és az állatok rágásukkal erősen megrongálják. Nagyon nehezen fertőtlenlthetők. jelenleg a legmodernebbeknek a különféle műanyagokból készült, ketrecszerű Iá dikákat tartják, amelyek jó hőszigetelő tulajdonsággal bírnak, könnyűek, tartósak, jól takarfthatók és fertőtleníthetők. A rágcsálók éjjeli életmódot folytató állatok. Napközben keveset táplálkoznak. így azt ajánljuk, hogy a táplálékot csak este tegyük be ketrecükbe. Ezáltal mindig friss eleséget fogyaszthatnak. Ideális olyan táplálékkeverékkel etetni őket, amelyben minden fontos tápanyag megtalálható. Lényeges, hogy Ismerjük a vemhes, a szoptatós, valamint a fiatal — növekedésben lévő — állatok táplálékigényelt. Ezért jó, hogyha az állattartó Ismeri az egyes eleségfajták jelentőségét, ezeknek szerepét a kisemlősök biológiai ciklusában. Éllemezésükben mind a növényi, az állati, mind pedig az ásványi eredetű tápanyagok szerepet játszanak. Eleségük jelentős részét különféle kultúr- és vadontermő növények magval, zöldrészei, kisebb mértékben pedig az állati eredetű anyagok alkotják. Az egerek, hörcsögök tápja a következő összetevőkből áll: gabonafélék (búza, árpa, zab, kukorica, köles, rizs, hántolt rizs), olajos magvak (len-, napraforgó-, földimogyoró-, repcemag és szójabab), állati és növényi eredetű egyéb anyagok (halliszt, szárított vér, hús- és csontliszt, szárított te], zabpehely, gabonacslrából őrölt liszt, korpa, szárított élesztő). Az ismertetett anyagokból álló keveréket gyümölccsel ős zöldséggel kell kiegészítenünk, ezáltal elkerülhetjük a székrekedést, amely főleg a fiatal, az anyától elválasztott állatokut veszélyezteti. Érdekes, hogy u székrekedés gyakorta külső, hasmenésre utaló tünetekkel jelentkezik (a végbélnyílás körüli szőrzet ürülékkel szennyezett), ami téves diagnózishoz vezethet. A szakemberek szerint a mókusoknak és a burundukoknak (óvtlágl csíkos mókus) a táplálékát hántolt zabból, kölesből, napraforgó-, repce- és kendermagból, valamint földimogyoróból, dióból, mogyoróból, tölgy- és bükkmagból állítsuk össze. Ezt sok zöldséggel, állati eredetű anyagokkal, tű- és lomblevelű fák hajtásaival, gyermekláncfű levelével, tyúkhúrral egészítsük ki. ä gyümölcsök közül főleg almát és cseresznyét adjunk. A Chiléből származó degu (Octogon degus) diétája búzából, hántolt zabból, kölesből, babból, kukoricából, lenmagból áll. A nedvdűs zöldségek és gyümölcsök' közül alma, répa, cékla, karalábé, karfiol, valamint a gyermekláncfű levele, jó minőségű széna, naponta friss mogyoró- és hárságacskák adhatók. , Az ürgék diétáját gabonafélék, napraforgó, szárazkenyér, alma, körte, szilva, gyermekláncfű levele, fű, lucerna, különféle fák és bokrok leveles ágai alkotják. Az állati eredetű anyagok közül szívesen fogyasztják a főtt tojást, a lisztkukacot, rovarokat, fiatal egereket stb. A kisemlősök közül, a tengeri malacon kívül, tartásra ajánljuk az aranyhörcsögöt és rokonfajait, a degut, az egyiptomi tüskés egeret, a laboratóriumokban tartott fehéregeret, a burundukot és néhány kistestű, egzotikus ürgét. —CH—A Colinak A Colinak inaktivált vakcina, amelyet a galambok mixovírusos fertőzése ellen védőoltásként alkalmaznak. A paramíxovírus I. kiválasztott törzseit tartalmazza. Az általa kiváltott védettség 7—14 nap után áll be és 4—6 hónapig tart. Az oltás nem jár negatív, posztvakcinációs tünetekkel és a galambok repülőképességét sem csökkenti. Hangsúlyoznunk kell azonban, hogy a tyúkok oltására nem alkalmas! Ajánlható az Avipest és a Colinak vakcina kombinációja is. A Colinakkal való oltást 4—6 héttel az Avlpest alkalmazása után végezzük. Abban az esetben, ha a fertőzés fokozott veszélye áll fenn, a Colinakot hat hetes intervallum után újból alkalmazzuk. A vakcinációt a megelőzés céljából adott antibiotikumok nem befolyásolják. Az oltást kora tavasszal, márciusban (vagy február végén), a nyár végén, augusztusban (vagy ősszel szeptemberben) végezzük. Avipesttel a 4 hetes, kirepülés előtt álló fiókákat, és a még be nem oltott felnőttgalambokat kezeljük. A vakcinát az orrnyílásba, illetve a szembe csepegtetjük. A Colinakot 4—6 hét után alkalmazzuk. Hasonlóan járunk el augusztusban, illetve szeptemberben is. Injekciőzást alkalmazva a galamb fejbőre alá, a tarkó tájékán 0,2 ml-t juttatunk. A galambok 14 nappal az oltás után már röptét- Angul szemölcsüs (carrier) galamb hetők. —CH— (P. R. illusztrációs felvétele) Zala Ferenc és Tabajdi Veronika a járási titkárság dolgozói (A szerző (elvétele) Kritikus szemlélet — eredményesebb termelés ADunaszerdalielyi (Dunajská Streda) járásnak a nagyüzemi mezőgazdasági termelésben elért országos eredményei olvasóink előtt közismertek. Ebből eredően szinte kínálkozik az a következtetés, hogy a Kertészkedők Szlovákiai Szövetségének a járásban élő tagjai a maguk „portáján” hasonló eredményekkel dicsekedhetnek. A múlt év eredményeiről, a jelen gondjairól és terveiről a KSZSZ dunaszerdahelyl hivatalában Zala Ferenc elvtársnál, a szövetség járási titkáránál érdeklődtünk. ' ✓ — Másutt előbbre járnak, mint nálunk. Hiszen nekünk csak alig több mint két éve sikerült beindítani a szövetség Albáron (Dolný Bar) működő kertészeti szolgáltató részlegét. A kezdet komoly nehézségekkel járt. Viszonylag rövid idő után kádercserére volt -szükség. A KSZSZ akkori járási titkára, Ágh György mérnök vette át az albári részleg irányítását, így 1986-ban már sokkal jobban mentek a dolgok, mint az előző évben. Véleményeit) szerint ezért tavaly az emberek, kevés kivételtől eltekintve, elégedettek voltak. Nehézségek persze így is akadtak — mondotta Zala elvtárs. Ez egyrészt annak tudható be, hogy még nincsenek kellő mértékben kiépítve a partneri viszonyok, és ha a külkereskedelem nagyobb szállítmányt kap, háttérbe vagyunk szorítva. Ez nem elutasítás formájában történik, hanem leértékeléssel. Meg kell azonban jegyeznem azt is — hangsúlyozza Zala Ferenc —, hogy nálunk a termelést erősen befolyásolják a tradíciók. A kis- és a nagyudvarnokiak (Maié- a Veiké Dvorníky) például legszívesebben sárgarépát, karfiolt, paprikát termelnek. Szigorúbban fogalmazva: a termelési szokások „megcsontosodtak”. Ez a felvásárlásban komoly nehézségeket okoz, mert nem egyenletes a kínálat. A kertészeti szolgáltatás helyzete ezért nehéz, mivel függetlenül a kínálattól csak meghatározott mennyiségű árut vehet át. Sajnos elmondható, hogy az alapszervezeteknek a kertészeti felvásárló szolgáltatáshoz való viszonya mostoha, mert pótmegoldásként használják, kínálatuk csak azokra a fajtákra korlátozódik, amelyeket másutt nem tudnak elhelyezni. Az Ilyen viszony megszüntetése politikai kérdés is! — szögezi Ile a titkár. — A járási szövetség vezetőségének, a titkárságnak társadalmi és politikai szempontból fő feladata, hogy az erőket és az eszközöket öszszefogva a közvéleménnyel elfogadtassa a megfelelő — mindkét fél számára előnyös — szemléletet. Szándékunkban áll az is, hogy nagyobb figyelmet fordítsunk a tagság érdekeinek jogvédelmére, hiszen ebben a tekintetben üzletfeleink sokkal jobban felkészültek! — Gyakori negativ jelenség, hogy „lemegy” a primőrzöldség és utána szünet áll be. Ilyen viszonyok mellett nem lehet egy partnerrel szerződést kötni. Az ilyen „kínálat” okát többek között a fajtaválaszték hiányában látom. Szakmai szempontból viszont a termelőknek is több figyelmet kell szentelniük ennek a kérdésnek. A mennyiség és a fajták piacorientáltsága elkerülhetetlen. Ha ez megvalósul szélesebb skálájú lesz az ellátás, reálisabbak lesznek a szerződések — emeli ki Zala elvtárs, és anélkül, hogy ennek mikéntjére rákérdeznék, előveszi a holland Sluis és Groot cég színes prospektusát. Benne krétapapíron, tökéletes nyomástechnikával készült színes fotók ajánlják többek között az~ előnyös tulajdonságú Candela (330)-, Luca-, Prisca-, Precador-, Carmello-, Rendero F 1-es paradicsomhibrideket. Tartózkodóan forgattam a prospektust, mint egy Burda magazint. — Szép-szép, de mi hasznát veszik ennek a hazai termelők? — A járási szövetség titkára elmondotta, hogy az említett holland cég csehszlovákiai képviseletének a közép-európai termelési viszonyokra specializálódott' szakértője február 16-án előadást tartott Dunaszerduhelyen a paradicsom, a fejes saláta és az uborka termesztésével kapcsolatban. Ez már második találkozója volt a KSZSZ helyi tagjaival. Az előadás, amelyet diaképekke! illusztrált, német nyelven folyt, ezt hazai szakember fordította szlovákra A feltett kérdésekre felelve gyakorlati tanácsokat adott a termelőknek. Többek között fölhívta . a figyelmüket arra, hogy a fóliasátrakban még mindig a levegőt fűtik és hideg marad a talaj, sokkal több növényvédő szert használnak a kelleténél. (Tervezik, hogy már az idén bevezetik a felvásárolt terményekben lévő vegyszerek mennyiségének műszeres ellenőrzését — jegyezte meg beszélgetőpartnerem.) Hangsúlyozta, hogy olyan helyen, ahol a követkző évben Is ugyanazt, vagy hasonló igényű növényt szándékoznak termelni elengedhetetlen az évente történő talajvizsgálat. — Ezt tagjainknak az agrokémiai vállalat dunaszerdahelyi üzemében Igyekszünk biztosítani — mondotta Zala Ferenc. A következő alkalommal a tagság részére szakmai bemutatót szándékoznak szervezni, ahol megtekinthetik a holland cég által alkalmazott eljárással nevelt növényeket. — Kérdésemre, hogy a Dunaszerdahelyi járásban jelenleg milyen „gazdasági erőt” jelentenek a háztáji kertészkedők, megtudtam. hogy Zmajkuviö Milan mérnök, a szervezet elnöke, és Csiba Sándor, alelnök, vezetésével 52 alapszervezetben 6371 tag működik. Évente 45—50 millió korona értékben kb. 15 ezer tonna árut termelnek. (Tavaly pl. 2622,9 tonna paprikát, 3310,7 tonna paradicsomot, 2264,9 tonna karfiolt •stb. adtak el az albári részlegnek.) A múlt év eredményeinek értékelése most zajlik. Február 16-ig az alapszervezetek 37 %-ban már megtartották az évzáró gyűléseket. Figyelembe véve az előző évek eredményeit és_ hiányosságait — a fegyelem elég sok kívánni valót hagy maga után — célunk az alkalmas vezetőknek tisztségükben való megerősítése, a lemaradozó szervezetek fölzárkóztatása, ha kell kádercserével is, és a fegyelem megszilárdítása — nyilatkozta a járási szervezet titkára. — Végezetül megjegyzem, hogy a Csehországból, Szlovákia más tájairól az országhatár felé igyekvő, vagy a környék termálvizeit fölkereső turisták, átlépve a Csallóköz határát képező Kis-Dunát, kissé irigykedve szemlélik a sok-sok fóliasátrat. Meg-meg állva az útmenti árusok némelyikénél, néha bizony fejcsóválva veszik tudomásul az árakat. A bordáshátú fóliasátrakban, iivegházakban a „könnyű” meggazdagodás lehetőségét, az épülő modern házakban ennek vitatható gyümölcsét látják. — Sajnos, elterjedt az a szemlélet, amely a zöldségtermelésből származó anyagi javakban csak egy ember munkájának gyümölcsét látja. Pedig a 10--25 ezer korona között mozgó átlagjövedelmekben — véleményem szerint ennél nagyobb anyagi haszonra a feltételezettnél jóval kevesebben tesznek szert — négy-öt ember, az egész család munkája rejlik. Igaz, hogy egyes esetekben az utak mentén „piacozók” (főleg, ha az árut nem ők, vagy családjuk termelte meg), joggal válthatnak ki ilyen reakciót, de a kertészkedők túlnyomó többsége józan, szorgalmas ember, aki sok fáradsággal, gyakran jelentős kockázatot vállalva akkor hoz létre társadalmi értéket — élelmiszert — mikor mások szórakoznak, pihennek — zárja mondandóját Zala Ferenc. E. tu
