Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)

1987-03-07 / 9. szám

4 SZABAD FÖLDMŰVES 1987. március 7. Előtérben az emberi tényező A Rimaszombati (Rimavská Sobota) járás legdinamikusabban fejlődd me­zőgazdasági üzemei közé tartozik a limaszécsi (Rimavská Seč) Oj Világ Egvséges Földműves-szövetkezet, amit többek között a Munka Érdemrend is fémjelez. Rimaszécsen az együvé tartozás, a kölcsönös megértés, az összefogás és a kölcsönös segítség­­nyújtás igazi példájával találkozhat az ember. A szövetkezetben tudato­sították, hogy mindenki beletartozik az ember fogalmába. Ez egyben azt is jelenti, hogy senkit sem rövidíte­nek meg, senkit sem lopnak meg, mindenkiért és mindenért felelősség­gel tartoznak. A szövetkezetben tel­jes mértékben érvényesül az az ősi gondolat, hogy „ne tedd mással, a­­mlt magadnak nem kívánsz” és „tedd meg felebarátodért, amit magadnak is elvárnál.” Ezért nem véletlen hogy a szövetkezet tagságának a közel­múltban megtartott zárszámadó köz­gyűlésén Juhász István agrármérnök, az efsz elnöke többek között ezt is elmondta: — Szövetkezetünk fejlődésének megteremtői, biztosítói és továbbvi­­vői az emberek. Nekünk nem elég csak jól dolgozni, munkánk értékeit meg is kell tudnunk védeni. Minden emberben van tehetség valamihez, amelyben ő kivá'ó lehet. Legyen az szerelő, traktoros vagy fejő, csak hozzon létre csodálatos értékeket, így kis munkakörben is lehet az em­ber nagy ember, és magas beosztás­ban is lehet az ember kis emher. E- zért szövetkezetünkben nagyon vi­gyázni kell arra. hogy mindenki te­hetségének megfelelő helyre kerül­jön. A zárszámadó közgyűlésen — ame­lyen részt vett többek között Július Medveď, az SZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterének első he­lyettese, továbbá a baráti Afányi, a Putnoki, a Bátor! és a Sajópüspöki Mezőgazdasági Termelőszövetkezet fMNK), valamint a Nučicei Efsz (Kolíni járás] képviselője — megtud­tuk azt is, hogv а 4П69 hektár mező­gazdasági, ebből 2414 hektár szántó­­területen gazdálkodó szövetkezetben sikeres évet zártak. Ennek bizonyí­tására néhány adat: az összteljesít­mények értéke elérte a 96 millió 1R0 ezer koronát, a szövetkezet történe­tében első Ízben lépték át a bevéte­lek 100 millió koronás határát, a fel­osztásra kerülő tiszta jövedelem négy­millió 938 ezer koronát tett ki, bé­rekre és részesedésekre összesen 22 millió 10П ezer koronát, ebből év végi részesedésre egymillió 750 ezer koronát fizettek ki, az egy állandó dolgozóra számított évi munkaterme­lékenység értéke meghaladta a 129 ezer koronát. KEDVEZŐ EREDMÉNYEK — IGÉNYES FELADATOK Nébánv szót a növénytermesztésről. A múlt évben összesen 8780 fonna szemes terményt takarítottak be, ami 1440 tonnával volt több a tervezett­nél. A szövetkezet eddigi történeté­ben ez vo't a legnagyobb termés. A kalászos gabonafélékből 8.03 tonnás hektfirhozamot értek el. amellyel a Közép-szlovákiai kerületben az első helyen végeztek. Ugyanakkor szemes kukoricából — az IKR rendszer ke­retében — 450 hektár területről átla­gosan 8,12 tonnás terméshozamot ér­tek el. ami szlovákiai viszonylatban a második holy megszerzését jelen­tette számukra. A növénytermesztés gyakorlatilag fedezte az állattenyész­tés takarmányszükségletét. Rendkívül jó eredményeket értek el a zöldség­félék, főleg a paprika és a paradicsom termelésében. A növénytermesztés leggyengébb pontja a cukorrépával kapcsolatos. A múlt évben csak 25 tonnás terméshozamot értek el, vi­szont a répa cukortartalma 16,7 szá­zalékos volt. Mindent összevetve: a múlt évben a bruttó növénytermelés értéke 27 millió 122 ezer korona, a bevételek Összege pedig 20 millió 45 ezer korona volt. Az említett eredmények önmagu­kért beszélnek. A jövő szempontjából azonban még jobban oda kell figyel­niük a gabonatermelés minőségének javítására és a tümegtakarmánvok még intenzívebb termelésére. A cu­korrépa-termelésben teljes fordu'atot szeretnének elérni, hiszen a vetéste­rület jelentős, 200 hektár. Tekintet­tel arra, hogy a zöldségtermelés sza­kaszán az utóbbi években 14 millió korona értékű beruházásokat eszkö­zöltek, sürgős feladat a termelés ész­szerűbbé tétele és a minőség szün­telen javítása. Az egész növényter­mesztésre vonatkoztatva előrehala­dást szeretnének elérni a talaj táp­­anyage'látásában. beleértve a szerves trágyázás részarányának növelését is. továbbá a növényvédő szerek ésszerű felhasználásában, az öntözés adta le­hetőségek jobb kihasználásában és nem nto’sósorban a dolgozók szak­mai felkészítésében. Az idén többek között a 8346 ton­nás gabonatermés, cukorrépából a 35 tonnás hektárhozam, a 27 millió 218 ezer korona értékű bruttó nö­vénytermelés és a 21 millió 101 ezer korona értékű bevételek elérésével, valamint 1156 tonna zöldség értéke­sítésével számolnak. TÖBB TEJ ÉS HÜS Az állattenyésztésben dolgozók az összes feladatot maradéktalanul tel­jesítették, főleg azáltal hogv tovább javult az állattenyésztés szakmai irá­nyítása, az állatgondozók becsüle­tessége és hozzáértése, munka- és állatszeretete. A szövetkezetben nagy lépést tettek e'őre a tehenek tejelé­­kenvségét Illetően. Míg a tehenek átlagos évi teihozama 1981-ben 2778 literes volt. add'g tavaly már 4025 literre növekedett. Száz tehénre szá­mítva 104.6 borjút választottak el, a bízómarhák átlagos napi (elhízása 0,83 kilogrammos volt. Ugyanakkor hárommillió 276 ezer liter telet, en­nek 83 százalékát I. osztáyban. to­vábbá 294 tonna marhahúst értékesí­tettek. A sertéstenyésztésben is jó eredményeket értek el. Egy kocára számítva 19,21 malacot választottak el, a hízósertések átlagos napi tö­­meggvarapodása 0,57 kilogrammos volt. és 775 tonna sertéshúst értékesí­tettek. Ide kívánkozik még az is, hogv a termékegységre javasolt ab­­rakfogvasztást minden területen be­tartották. Összevetve az ágazat múlt évi eredményeit, a bruttó állatte­nyésztési termelés értéke elérte a 34 és fél millió, a bevételek összege pe­dig a 38 millió 163 ezer koronát. A jövőt Illetően a társada'mi igé­nyeknek a meglévő férőhelyek opti­mális kihasználásával, a kitermelt takarmányfnrrásokkal összhangban tesznek eleget. Ezenkfvül nagy fi­gyelmet szentelnek a termelékenység, és a vágóállatok tömege növelésé­nek. valamint a takarmányok haté­kony kihasználásának. Fokozatosan érvényesftik a korszerű tartástechno­lógiákat, a legújabb biológiai és bio­technológiai ismereteket. Az idén az­zal számolnak, hogy hárommillió 180 ezer liter tejet. 274 tonna marhahúst, S00 tonna sertéshúst, és 170 tonna baromfihúst értékesítenek, elérik a tehenek átlagos évi 4035 literes teje­­lékenységét, a hízómarhák 0,80 kilo­grammos átlagos napi tömeggyara­podását, egy kocára számítva 19,05 malacot választanak el stb. A bruttó állattenyésztési termelés értékét 36 millió 614 ezer, a bevételek összegét pedig 38 millió 347 ezer koronában jelölték meg. GÉPESÍTÉS, ÉPÍTKEZÉSEK, melléküzemági termelés A szövetkezetben a gépesítés szín­vonala tovább emelkedett, s az ott dolgozó szakemberek jó felkészült­sége és alapos munkája is nagymér­tékben hozzájárult a jó eredmények eléréséhez. A jövőben azonban még jobban odafigyelnek a gépek teljesít­ményének ésszerű kihasználására és folyamatos üzemeltetésére, természe­tesen az üzemanyag-fogyasztás figye­lemmel kísérésével. Az építkezési csoport tagjai befe­jezték a lakások környékének parko­sítását, Rimaszécsen borjúistállót, Harmacon sertéshizlaldát építenek. Befejezték a melléküzemági termelés­hez szükséges épületek bővítését, Ri­maszécsen két tehénistállóban átépí­tették az etetőborendezéseket. A jö­vőben folvlatiák a szociális létesít­mények építését, a gazdasági épüle­tek javítását, s igyekeznek eleget tenni a környezetvédelmi és a higié­niai előírásoknak. A híradástechnikai melléküzemági termelés dolgozót teljesítményének értéke elérte a tízmillió 600 ezer, az asztalos műhelyé, és a szögelő cso­porté pedig a nyolcmillió 900 ezer koronát. A melléküzemági termelés eredménye) döntő mértékben hozzá­járultak a szövetkezet alaptevékeny­ségének fejlődéséhez. Bíznak abban, hogy ez így lesz a jövőben is. KULTĎRA, SPORT A múlt évben a kulturális és szo­ciális alapba 800 ezer koronát jut­tattak. Támogatták a szövetkezet lab­­darúgócsapatát, külön említést érde­mel Szabó István autocross-versenv­­ző, Gál Ferenc fogathajtó, Tgo Aladár és Majoros Ernő képzőművészek. A szövetkezet mindkét zenekara és éne­kesei megnyerték a járási versenyt, és bejutottak a kerületi versenybe. A szövetkezetben a kultúra, a sport és a képzőművészet nemcsak őröm és élmény forrása, hanem emberfor­máló tevékenységet is jelent, ami igen pozitívan értékelhető. Az 'fiúsá­éi szervezet tevékenységét a szövet­kezet vezetősége messzemenően tá­mogatja. Tudatosították, hogy ma:d ők lesznek eredményeik, mnnkálnk tnváhbvivőí. fiatalos lendületük, kul­­túrá'tságnk. szakmai tudásuk és vi­selkedünk jó irányba viszi becsületes emberré való formálásukat. Ennek jó példáiávnl találkozhat az ember Ri­maszécsen. ÖSSZEGEZÉS Ennyit a Rimaszécsen tapasztaltak­ról, a múlt évi gazdálkodás eredmé­nyeiről és az Idei évi célkitűzésekről. A szövetkezet vezető dolgozóival foly­tatott beszélgetésekből kicsengett az is. hogy az utóbbi években megerősö­dött a tagság és a vezetők együvé tartozása. Ezzel kapcsolatban a szö­vetkezet elnöke zárszavában többek között hangsúlyozta: — Mi évről évre jobb eredményeket akarunk elérni, ezért kockázatot kell vállalnunk. Ezt merni kell vállalni. Nekünk okosan, hozzáértően kell koc­káztatni. A kisebb sikertelenségek minket nem törhetnek le, mert azok csak a gyengéket törik le, de ugyan­akkor erőseket szülnek. Jaj annak a népnek, aki nem tudja, hogy hol a helye. Mi pedig tudjuk, hogy itt van a helyünk ... Az emberközelség jó példáját tük­rözte a jubilánsok megjutalmazása is. „A járás legjobb dolgozója” ki­tüntetést hárman, a 60., az 55. és az 50. életévüket betöltők közül a szö­vetkezet vezetőségének ajándékát és az emlékplaketteket négyen, hatan, illetve szintén hatan, a szövetkezet elnökének köszönő levelét és a pénz­jutalmat pedig huszonötén vették át. BARA LÄSZLÖ % A hó haszna Sokan kérdezték már, hogy mennyi kárt okozott a januárt, rendkívülinek nevezett tél. Tudjuk, hogy bizony elég nagy az ezen időszak okozta termeléskiesés. Vi­szont még, arról nem szólt a járna, hogy a hónak azért haszna Is van és lesz. Gondoljunk csak a tavalyt nyár­ra. az esó nélküli meleg őszre, és arra, hogy a csapa­dékhiány szinte példátlan aszályt okozott. A csapadékszegénységért drágán megfizettünk. A nö­vénytermesztés szakaszán a terméscsökkenést — ha nem is teljes mértékben — az aszály okozta. A hó most pótol valamit. A mezőgazdasági dolgozók a helyenként félméteres vastagságú hótakaróra jó szemmel tekintet­tek, a kalászosok megerősödését várják tőle, valamint azt, hogy a tavaszt talajmunkákhoz, vetésekhez kellő­képpen nedves lesz a föld. Mondják, a búza, a rozs és az őszi árpa most jól telel. Bizonytalan viszont, hogy ha elolvad a hó, mi ke­rül felszínre. A vetések télkezdeti állapota országszerte eléggé gyenge volt. Az őszi szárazság következtében gyérebben kelt a búza, már akkor tapasztalható volt a foltosság. Es okozhat Ilyen gondot a tavaszi olvadás, a belvízborítás ts, főleg Kelet-Szlováklában. Mégis — mindezek ellenére —, a hó jól főtt és becsülete lehet. A hó értelmet ad, egy rövidesen kezdődő nagy munká­nak, a fejtrágyázásnak. Persze volt, van és lesz is a hóval többletmunka bő­ven. Nagy emberi erőfeszítéseket kíván (t f a havert bo­rító jégpáncél feltörése, később pedig a felszíni vizek elvezetése. Arra is fel kell készülni, hogy azokat a táb­lákat újra kell vetni — és lehetőleg gabonával —, a­­melyeken nem kelt ki vagy kipusztult a búza. Az újra­­vetés fontosságát nemigen kell magyarázni, és azt sem, hogy a gabonára mily szükség van. C —1b— í PÉLDÁS JAVlTÖBRIGÁD A 8 ezer 500 hektár mező­­gazdasági földterületen gaz­dálkodó Safárikovói Állami Gazdaságban az utóbbi öt esz­tendő alatt a géppark szinte teljesen kicserélődött. A „ki­mustrált” kerekes traktorokat nagy teljesítményű erőgépekkel váltották fel. A mintegy más­fél száz traktor mellé remél­hetőleg még az idén átadják rendeltetésének a korszerű, diagnosztikai műszerekkel fel­szerelt javítóműhelyt, amelyre már évek óta várnak az ez ideig bizony szűkös körülmé­nyek között dolgozó gépjaví­tók. A gazdaság városszéli telepé­nek udvara amolyan szabad­téri váróterem: ide hozzák vagy házalják a beteg négy­­kereküeket és teherautókat. A „rendelőben” tizennyolc, java részben tapasztalt gépszakéi tő végzi az orvoslást, Halász Ist­ván műhe'yvezető irányításá­val. Az épület enyhén szólva megviselt, de a folyamatos és eredményes munkavégzéshez alapvetően szükséges letétele­ket mindeddig biztosították. Központi fűtés szolgáltatja a meleget, fénycsövek adják a világosságot. Szerszámokból és /az emberek testi épségét védő felszerelésekből is kielégítő az ellátás. Már évek óta nem fordult elő munkabaleset. Itt télen-nyáron munkacsúcs van. A javításokat napra szóló beütemezéssel végzik. Az al­katrészellátásban javulás tör­tént. Az idén először, konténe­rekben, becsomagolva, „egy adagban” küldték el számukra a megrendelt alkatrészeket. A tizenöt lelket számláló szocia­lista brigád két tagja az ezüst-, a többi pedig az aranyérem várományosa. Van közöttük két esztergályos, egy villany­os négy autószerelő. Legújabb elhatározásuk szerint ezentúl valamennyi főjavítást Itthon végzik el. Ezzel nem kevés pénzt és időt takarítanak meg a gazdaságnak, továbbá sok­­-sok bosszúságtól kímélik meg azokat a traktorosokat, akik az eddig „Idegenben történt gyógykezelésből” hazakerülő — tünetmentesnek egyáltalán nem nevezhető — traktorokat üze­meltették. A rutinmunkákon kí­vül számos alkatrész felújítá­sára is vállalkoztak, így a ré­gebben kidobásra ítélt hátsó {éltengelyek, első futóművek, vízpumpák és hidraulikus be­rendezések java részét ,,meg­­reperálják” és újra felhasznál­ják. November közepétől február végéig tizenegy' ŠKODA 180-ast (ebből kettőn főjavítást végez­tek, tizenegy 12065-ös és 12045- -ös erőgépet, valamint tizenöt pótkocsit 1 tettek üzemképessé. Április végéig t ovábbi húsz (kisebb (e’jesítménf/ű) trakto­ron, néhány kaszáló- és per­metezőgépen végzik majd el a szükséges javításokat. Május­ban a „maradék” tíz traktoron kívül öt bálázógép. két E-516-os kombáui és három Telszedöko­­csi kerül a szerelőkulesok „alá”. A javítók sokéves ta­pasztalataik abmián kije’cntet­­ték: a meghibásodásokat elő­idéző okok közül első helyen áll a fiatal és az a’acsony szakmai ismeretekkel bíró traktorosok fotelodén, hozzá nem értő „géprongá'ása”. Per­sze, tisztelet a k’vételnek, hi­szen a szakmaszeretők, a be­csületesen dogozók (szeren­csére ezek vannak többségben) úgy vigyáznak a jármüvükre, mintha ez a munkaeszköz a saját tulajdonck lenne. A „tizennyolcak” alapfizeté­sét 2100—2300 koronában álla­pították meg, amit a műhely­­főnök javas’ata alapján az alapbér 25—40 százalékának megfelelő prémiumösszeggel még megtoldhatnak, aszerint, hogy a javítók milyen mérték­ben tettek eleget a munkavég­zés határidejére és minőségére vonatkozó szigorú követelmé­nyeknek. Az egymást megértő és segí­tő kollektíva a Szárnyai (Strán­­ske) Gyermekotthon fölött pat­­rónusi szerepet vállalt. A nyári és őszi Idényben munkaidejük végeztével minden évben segí­tenek a növénytermesztőknek a szénabegyűjtésben, a cukor­répa szedésében és a legelők tisztításában. (korcsmáros) (M. S. illusztrációs felvételei)

Next

/
Thumbnails
Contents