Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)

1987-02-28 / 8. szám

12 SZABAD FÖLDMŰVES 1987. február 28, Mit mutat a múlt évi mérleg ? X muzslai (Mužla) Béke Egy­séges Földműves-szövetkezet vezetőivel a zárszámadó köz­gyűlést megelőző napokban ta­lálkoztam. A múlt évi gazdál­kodás mérlege már készen volt, az tdet termelési és pénz­ügyi terven pedig az utolsó „simításokat” végezték. A szö­vetkezet vezetőivel: Rudolt Ko­­nuch mérnökkel, a szövetkezet elnökével, Jozef Slabák mér­nökkel, a szövetkezet üzemgaz­dászával. Benyó János növény­­termesztési ágazatvezetövel és Mirosslav Petrech mérnökkel, a speciális növénytermelési ágazat vezetőiével, tehát már nem feltételezések, hanem hi­teles bizonylatok alapján latol­gathattuk, hogy mit mutat, müven következtetések levoná­sára késztet a múlt évi gazdál­kodás mérlege. Ä gazdálkodás mérlege egy­értelműen kifejezi, hogy az ön­tözési lehetőségekkel nem ren­delkező szövetkezet képtelen volt semlegesíteni a hosszan tartO szárazság kedvezőtlen hatását. S ennek következté­ben a 62 milltő 421 ezer koro­na értékű mezőgazdasági brut­tó termelés tervét csak 87,39 százalékra sikerült teljesíteni. A kiesés, mégpedig 8 millió 50 ezer korona termelési érték­ben, a növénytermelési ágaza­tokban történt. Szemesekből, tehát búzából, tavaszi árpából és szemes kukoricából 1938 tonnával termett kevesebb a tervezettnél, ami 3 millió 691 ezer korona kiesést eredménye­zett. A vártnál jóval gyengébb termést adtak a takarmánynö­vények Is. A kétszáznegyven hektáron vetett másodnövények szinte semmi termést nem hoz­tak. és a szokványosnál sokkal gyengébb termést takarítottak be lucernából és silókukoricá­ból Is. S bár az utóbbi évek­ben nagy Igyekezetei tanúsítot­tak a minőségi takarmányalap létrehozásában — amit az Is bizonyít, hogy a múlt eszten­dőben számos állatonként! át­lagban (száraz anyagban szá­mítva 1 4,4 tonna minőségi ta­karmányt, főleg lucernát és kukoricaszllázst akartak készí­teni — ennek ellenére a szar­vasmarha-állomány takarmány­szükségletét csupán nyolcvan­egy százalékra tudták biztosí­tani. A hozamokat csökkentő szárazság egyrészt kedvezőtle­nül hatott — legalábbis átme­netileg — a tejtermelés szín­vonalának tervszerű növelésé­re. másrészt pedig 916 ezer ko­rona termelési értékkel rontot­ta a takarmánytermesztés, s persze az egész növényterme­lési ágazat mérlegét. Ä múlt esztendőben gyenge termést adott a száznyolc hek­táros szőlészet, és a negyven­­nyolc hektáros gyümölcsös ts. Ugyanis az erős táli fagyok le­gyengítették a szőlőültetvénye­ket, a kora tavaszt fagyok pe­dig alaposan megdézsmálták a szőlő és a kajszi barackos kö­zepesen jónak mutatkozó ter­mését. Így a tervezettnél 286 tonnával kevesebb szőlőt és 230 tonnával kevesebb kajszt barackot szüretelt és értékesí­tett a szövetkezet, s ez a ter­vezettel szemben 3 millió 400 ezer korona kiesést eredmé­nyezett. Ä növénytermesztés múlt évi termelési tervét lényegében nsak két növény viszonylatá­ban. a korai burgonya és a napraforgó termelésében sike­rült teljesíteni. Illetve 1 mill’d 692 ezer koronával a tervezett bevételt túl is szárnyalni. A gazdálkodási mérleg azon­ban kifejezi azt is, hogy a gaz­daság gabonafélékből teljesítet­te áruforgalmazást kötelezett-' ségét. A központi gabonaalap­ba 2 ezer 500 tonna búzát és árpát, valamint 1040 tonna ku­koricát szállítottak. Mint vetö­­magszaporftó gazdaság — 630 tonna búza- és árpavetőmag eladásával — teljesítették e té­ren Is a szerződésileg vállalt kötelezettségeket. Dicséretesnek minősíthető ez a helytállás, amelyet a gazda­ság dolgozói az objektív okok miatti nagyméretű termelés­­csökkenés ellenére tanúsítot­tak. Szinte hihetetlen, hogy ez a szövetkezet, amely az előző évinél sokkal kevesebb gabo­nát takaríthatott be, Jóval töb­bet adott el a központi gabo­naalapba, mint az előző évek­ben. Pedig a mérleg erre egy­értelműen utal. A szövetkezet 1986-ban 1746 tonna gabonával termelt kevesebbet, mint 1985- -ben, ugyanakkor a központi gabonaalaphoz 920 tonnával több gabonaféle eladásával já­rult hozzá, mint a gazdagabb termésű években. Joggal vetődik fel a kérdés: hogyan lehetséges ez? A gaz­dálkodás mérlege persze erre a kérdésre is hiteles választ ad. De az ember különösebb fejtörés nélkül is rájön arra, hogy a kevesebb termésből többet eladni csak a takar­mányalap rovására lehetett. A helyzet tehát a következő: a szövetkezetnek ahhoz, hogy egvedenkénti és napi átlagban a sertések részére leealáhb 1,8 kg erőtakarmányt biztosítson, a tervezett napi 510 grammos súlygyarapodás: átlag elérésé­hez és a sertéshús értékesítési tervének a teljesítéséhez hoz­závetőlegesen 3 ezer tonna ta­karmánygabonára van szüksé­ge. A múlt évi termésbő! bi­zony ennek a mennyiségnek alig egvharmada maradt, mind­össze 900 tonnányi abrak. Az viszont megnyugtató, hogy a sertések takarmányszükséglete ennek ellenére — a már emlí­tett szinten — az új termés be­takarításáig biztosítva lesz. Mégpedig azáltal, hogy a szö­vetkezet 2100 tonna erőtakar­­mánvt a központi takarmány­alapból vásárolhat. S ez a lényeg! Ezért nem is firtatom, miért fontos a dol­goknak az effajta komplikálá­­sa. Miért kell irreális mennyi­ségű gabona eladásával takar­mányhiányt előidézni, majd ezt a hiányt vásárlással kiegyenlí­teni?! Azt a kérdést azonban képte'en vagyok elhallgatni, hogy kinek van ebből a kom­binációból haszna?! Ügy érzem, különösebb hasznot ez a mód­szer nem hoz senkinek. A szö­vetkezetnek semmi esetre, mert a kiadástöbblet a sertéstenyész­tés jövedelmezőségének csök­kenésével jár. Ugyanis a Muzs­lai Efsz-nek a központi takar­­mányalapből vásárlandó min­den száz kilogrammnyi erőta­karmányért 44 koronával ma­gasabb árat kell fizetnie, mint abban az esetben, ha a takar­mánykeveréket takarmányozási célra eladott gabona ellenében vásárolja. A 2100 tonnányi köz­ponti alapból vásárolt erőta­­kabmányért tehát a szövetkezet 924 ezer koronával fizet töb­bet. Az idei esztendőben eny­­nyivel növekszik a sertéshús termelési költsége. Az persze igaz, hogy a sertéstenyésztés és hizlalás még így Is az állat­tenyésztés legjövedelmezőbb ágazata marad. Az e’őzetes szá­mítások szerint az értékesített sertéshús kilójaként elért öt korona tiszta jövedelem három koronára csökken. Tények sorozata bizonyítja azonban, hogy a szövetkezet állattenyésztése fejlődésben van. Tavaly már nem okozott gondot a hús- és a tejtermelés, valamint az áruforgalmazás tervfeladatainak a teljesítése. Például az évi terv 790 tonna bús értékesítését irányozta elő. Ezt a szövetkezet 16 tonnával túlteljesítette. Az áruforgalma­zás tervét pedig 102,02 száza­lékra teljesítette. A múlt évi terv 2 millió 760 ezer liter tej termelésével számolt, s ezt a szövetkezet 4,67 százalékkal túlteljesítette. Az előző évinél 232 ezer literrel termelt több tejet. Kétségtelen, hogy az utóbbi években bíztatóan fejlődik a tejtermelés. Ez főleg azzal ma­gyarázható. hogy javult a tehe­nek takarmányozása. Érzékel­hetően javnlt az állattenyésztői munka is, ami főleg gyenge termelékenységű tehenek rend­szeres selejtezésében és az el­lenőrzés elmélyítésében rejlik. Ezek az intézkedések a tejter­melés intenzitásának fokozatos növekedését eredményezték. Alig pár év alatt bebizonyoso­dott, hogy nem a tehenek szá­mának irreális növelésével célszerű a tej mennyiségét nö­velni és a tejtermelés jövedel­mezőségére törekedni, hanem a nagy hozamú egyedekből ál­lő tehénállomány kialakításá­val. A Muzslai Efsz-ben több mint három évtizeden keresz­tül gyengén álltak a tejterme­léssel. A tehenek létszámának a növelésével ugyan a tejterme­lés évről évre növekedett, a fe­jőst átlag azonban stagnált és háromezer liter alatt volt. Pél­dául 1983-ban ezer darab tehe­net tartott a szövegeset. Az egvedenkénti évi felési átlag 2 ezer 685 liter volt. Ezzel szemben 1B86-ban az említett állnmánvfeiiesztés! intézkedé­sek nvomán a szövetkezetnek csuuán 912 tehene volt, de a feiési átlag 3 ezer 623 literre növekedett, tehát 936 literrel volt több, mint 1983-ban. S így 1986-ban a nyolcvannyolc da­rabbal csökkentett tehénállo­mány hozzávetőlegesen 600 ezer literrel több tejet termelt, mint a nagyobb tehénállomány. '/( helyzetelemzések persze arra is utalnak, hogy a tejter­melés fejlődéséhez hozzájárult az is, hogy érzékelhetően ja­vult az állattenyésztési dolgo­zók munkához való viszonya. Erre utal az is, hogy az állat­­tenyésztés múlt évi termelési tervét hiánytalanul teljesítette, s némileg túl Is szárnyalta. Ä Béke Efsz múlt évi össz­teljesítménye 60 millió 862 ezer korona értékű volt. ez a terv 99.68 százalékos teljesítésének felel meg. A jövedolemkénzés terve is megközelítőig ilyen szinten alakult, s így e szövet­kezet múlt évi gazdálkodása 7 millió 445 ezer korona tiszta jövedelmet eredményezett. Ä szövetkezet kiegyensúlyo­zott gazdasági helyzete rész­ben azzal is magyarázható, hogy a növénytermelés általá­nos biztosításának bevezetésé­vel az aszály okozta károk és a növénytermesztést sújtó e­­gvéb károsodások kedvezőtlen hatását némileg mérsékelték a biztosító által folyósított kár­térítések, melyek 4 millió 855 ezer koronát tettek ki. A nö­vénytermelés általános biztosí­tásának bevezetésével magya­rázható az is. hogy a viszony­lag gyenge termelési eredmé­nyek nem vezettek a szövetke­zett tagok életszínvonalának csökkenéséhez. Ezt bizonyltja, hogy a szövetkezet jutalmazási a'apja a múlt évben 12 millió 839 ezer korona volt, vagyis 208 ezer koronával több, mint a gazdagabb termést adó előző évben. A múlt évben folytató­dott a gazdaság tervszerű fej­lesztése. Egy kétszáz férőhe­lyes korszerű tehénistállót épí­tettek és a géppark felújításá­ra 3 millió 700 ezer koronát fordítottak. A múlt évi gazdálkodás mér­lege és az elmélyült helyzet­­elemzések nyomán a szövetke­zet vezetősége arra a követ keztetésre jutott, hogy az idei termelési, áruforgalmazási és pénzügyi terv mutatói a múlt évi terv színvonalán maradnak. Legfőbb feladatnak tekintik a­­zoknak a feltételeknek a meg­teremtését, amelyek a búza, az árpa és a szemes kukorica már az előbbi években elért nagy hozamának a felújítását ered­ményezik. Tovább akarják fej­leszteni azokat a vívmányokat, amelyeket a minőségi takarmá­nyok termesztésének, betakarí­tásának és tárolásának fejlesz­tésében, a növénytermesztés és az állattenyésztés közötti össz hang kialaktíásában, s ezáltal a hús- és a tejtermelés ered­ményeinek tervszerű növekedé­sében elérték. S mivel az állat­tenyésztési ágazat leggyengébb láncszemének még napjainkban Is a szarvasmarha-hizlalás bi­zonyul, az intézkedések első­sorban is erre a termelési-rész­legre öszspontosulnak. A fő cél természetesen az, hogy a múlt évi terméskiesés az Idén leg­alább részben pótolva legyen. PATHÖ KAROLY Az újszerű biopreparátumok kifejlesztése lehetővé tette az embrió­­-átültetést. Képünkön a Nyitrai Állat­tenyésztési Kutatóintézet kísérleti csoportja Karol FtSera felvétele A bißtecMögia fii irányzata az áilattenyésztesiien KGST-országokban rohamosan fejlődik a takarmányozási cé­lokra alkalmas enzimek fejlesz­tése és gyártása. Ilyenek pél­dául a proteolitikus enzimek és a ceUuláz. Mindezen anya­goknak óriási jelentősége van az anyagcsere-folyamatok ser­kentésében, a takarmányok jobb hasznosulásában, valamint az állatok termelékenységének a növelésében. A biotechnológiai hatásű a­­nyagoknak óriási szerepük van az állategészségügy területén. Az állatgyógyászatban egyre nagyobb teret hódítanak a bio­szintetikus anyagok. Egyre na­gyobb mértékben terjednek a legveszélyesebb kórokozók el­leni specifikus antibiotikumok és a paraziták elleni szerek. A specifikns antibiotikumok kö­zül már bevezették a gyakor­latba a thiamnlint, az aprami­­cint és kísérletek folynak az avilamicin alkalmazásával. Ro­hamos fejlődés ment végbe a bioszintetikus antlkokcidiák e- Ióállftásában. A gyakorlatban elterjedt a monensin, a lasalo­­cid, a salinomicin és a prini­­cin. A legnagyobb felfedezések közé tartozik az igen széles hatásspektrumü avermecitin e­­lőállftása, amely egyaránt ha­tékony a parazita férgekkel és az fzeltlábűakkal szemben. E- zen a téren további döntó je­lentőségű felfedezések várha­tók. Az állat- és humán gyógyá­szatban egyaránt nagy jelentő­sége van a biológiailag aktfv anyagoknak és a szövettenyé­szeteknek. Felbecsülhetetlen segítséget jelentenek a vírusos megbetegedések diagnózisában, az ellenük való megelőző vé­dekezésben, a sajátos, minősé­gileg újszerű monoklón ellen­anyagok, továbbá az interfero­nok előállításában. Az ntőbbi csoport virostatikus hatású speciális sejtfehérjéket képez. A szövettenyészetek előállítási technológiájának a fejlesztése lehetővé teszi az oltóanyagok, a vakcinák, a diagnosztikai anyagok és a gyógyszerek szüntelen felújítását. Az állattenyésztés szakaszán is nagy jelentőségűnek mutat­kozik az imunofarmakológia fejlesztése, a szintetikns és ter­mészetes anyagokból előállított imunomndulációs anyagok fej­lesztése és gyártása. Az állat­gyógyászat területén külön program foglalkozik mindkét csoport anyagainak — murányi, dipeptid, levamisol stb. kikí­sérletezésével és fejlesztésével. A gazdasági állatok élettani folyamatainak a szabályozása elsősorban a szaporodásbioló­gia befolyásolására irányul. Ide tartozik az embrió-átülte­tés, a petesejtek invitro te­nyésztése, a sejtsebészet stb. Ezen különösen igényes élet­tani beavatkozások lehetővé teszik mind a nőivarú, mind a hímivarú génvonalak kihaszná­lását, s ezzel párhuzamosan a nagyüzemi állattenyésztés cél­szerű szabályozását. Előtérbe került az egészen újszerű spe­ciális nemi hormonok fejlesz­tése is. Sajátos alapanyagok a prnsztaglandinok és ezek szár­mazékai, a gonadorelin, az oxi­­tocln származékai, az izolált hormonok közül pedig az FSH, amelyet a sertés hipofíziséből nyernek. A beta-adrenerg kötődő a­­nyagoknak széles körfi érvé­nyesítési területe van, egyebek között a sertések szállítási sztresszhatásának a csökken­tésében, valamint a szülés utá­ni komplikációk megelőzésé­ben. Üj lehetőségek nyí'nak a szomatotrop folyamatok szabá­lyozásában. A jelen időszakban beindult a génsebészet segítsé­gével nyert szarvasmarha-szó­­matotropin előállítása és alkab mazása a laktáciő szabályozá­sára. Az utóbbi időben egyre nagyobb figyelmet szentelnek a növekedést szabályozó hormo­nok terelését serkentő pepti­­dek hasznosításának is. Az utóbbi években sikerült juhból, szarvasmarhából, sertésből és egérből szomatoliberint izolál­ni. Szintetikusan is sikerült előállítani a szomatotliberin és a pentapeptid analógját. Az utóbbinak nagy jelentőséget tulajdonítanak a növekedés szabályozásában. A hormonális rendszer ezen újszerű szabályozói jói érzékel­tetik a biotechnológia alkal­mazási területeit az állatte­nyésztésben. Prof. MVDr. Bohumil Sevötk, DrSc., a Pohorí-Chotouü-i Állatgyógyászati Kutatóintézet igazgatója Az utóbbi években az állat­­tenyésztés szakaszán is egyre tágabb teret hódit az újszerű bioszintetikus anyagok és bio­technológiai eljárások alkalma­zása, amely három különböző területen történik: a gazdasági állatok takarmányozásában, az állategészségügyben, valamint az állatok élettani folyamatai­nak az irányításában. Az állatok takarmányozásá­ban olyan anyagok fejlesztésé­ről és nagyüzemi gyártásáról van szó, amelyek biokatalizá­torként hatnak, főleg a mono­­gasztrikus állatok élettani fo­lyamataira. A fehérjeprogram megvalósítása keretében egye­bek között döntő jelentősége van az aminosav-szükségletet biztosító bioszintetikus anyagok gyártásának, első sorban az L-lizinnek, a treoninnak és táv­latilag a triptofánnak. Ezen anyagok előállitása különösen fontos egy olyan ország számá­ra, mint Csehszlovákia, ahol az átlátok takarmányozásában ko­moly gondot jelent a fehérje­tartalmú anyagok biztosítása, hiszen halliszt és széja beho­zatalára szorulunk. A 8. ötéves tervidőszakban ai 1,-1 izin és a treonin fejlesztése és gyártása nagymértékben hozzájárulhat a monogasztrikus állatok ésszerű takarmányozá­sához. Ezen anyagok gyártási technológiája összhangban var a világviszonylatban végbeme­nő fejiődéssei. Olyan gyártási technológiáról van szó, amely lehetővé teszi az aminosavaí előállítását a nem élelmiszer­­-ipari jellegű nyersanyagokból mint például az ecetsav, at aminokaprolaktan stb. Á biotechnológiai eljárások szerves része az élettani szem­pontból elapvetnen fontos vita­minok gyártása. E tekintetber a figyelem elsősorban az A-, ai E-, a C-, a D2-, a D3-, a B2-, dí az egyéb В-vitaminok gyártásé ra összpontosul. Hazánkban t felsorolt vitaminok gyártást fokozatosan a KGST-országok kai való együttműködésben va lésül meg. A szarvasmarha ta­karmányozásában különös je­lentősége van a beta-karotin gyártásának és alkalmazásá­nak. Világviszonylatban a serken­tő anyagok gyárfásában a fej­lődés a vegyi anyagok előállí­tásáról a bioszintetikus anya­gokra terelődött át. Vonatko­zik ez a monogasztrikus és a kérődző állatok takarmányozá­sára egyaránt. Olyan specifi­kus anyagok előállításáról van szó, amelyek csakis az állat­tenyésztésben alkalmazhatók, s állat-egészségügyi és higié­niai szempontból egyaránt meg­felelnek. Ezen anyagok gyár­tásában világszerte rohamos fejlődés megy végbe. Az immár hagyományos anyagok mellett egyre nagyobb mértékben je­lennek meg az új anyagok. Kö­zéjük tartozik egyebek között a mocimicin, a nosiheptid, a tiopeptin, legújabban pedig az avilamicin. A szarvasmarha hizlalásában eredményesen al­kalmazzák például a poiiether antibiotikumokat: ilyenek a monensin és a lasaiocid. A Szovjetunióban és a többi Az új szerek alkalmazását laboratóriumi kísérletek előzik meg Archív felvétel

Next

/
Thumbnails
Contents