Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)

1987-02-28 / 8. szám

I

1987. február 28.

SZABAD FÖLDMŰVES.

BKR a szakemberek véleményének tükrében

Hazánkban a termelési rendszereket kezdetben kisebb-nagyobb fenntartásokkal fogadták vezetők és gyakorlati szakemberek egyaránt. Csupán néhány élenjáró mezőgazdasági üzem vezetnie figyelt fel a Magyarországon immár meghonosodott termelési rendszerekre. s felismerte az ezekben reilő dinamikus felosztás lehetőségét. Az első szerény lépéseket a magyarországi termelési rendszerek hazai alkalmazására a nyolcvanas évek eleién tették meg néhány vál'alknző szellemű mezőgazdaság! üzem kezdeményezésére. Kétségtelen, hogy az Ekecsi (Okoél Egységes Földműves-szövetkezet is a termelést rendszerek hazai meghonosításának úttörői között szerepel. Az eltelt fél évtized folyamán a Bálái Kuknricatermelési Rendszer Fejlesztő Közös Vállalat hírnevét öregbitette. Eredményeivel. tanasztalataival telles mértékben igazolta e termelési rendszer létiogosnltságát.

A továbbképző tanfolyamon nagy érdeklődést keltett Az ü| Ismeretek meghonosításának szerves részét képezi a Grainer típusú nedvességmérő. az Ekecsen rendszeresen megtartott szakbemutatő.

Alátámasztják ezt egyéb tények Is. A BKR szervezésében a hazai partnergazdaságok szakemberei számára Budapesten megrendezett továbbképző tanfolyamon Dr. Matos Lőrincnek, a BKR FKV Igazgatójának felszólalásából egyebek között tátékozódhattunk arról, hogy az Idén hazánkban „zöldet“ kapott a Balal Kukoricatermelési Rendszer bővítése. Az Igazgató annak Is kifejezte reményét, hogy a külkereskedelmi vállalatok rugalmasabban egyeztetik a szerződő felek követelményeit, s bürokrata ügyintézésükkel nem akadályozzák a vetőmagok, a növényvédő szerek és a gépek Ideiében tőrténó szállítását. Az elözó években ugyanis a szerződéses megállapodások nehézkes, gyakran hónapokig elhúzódó lebonyolítása következtében a kfyánt határidőtől lóval eltolódtak, sót esetenként meghiúsultak a szállítások. Feltehetően az Ide! évtől olalozottabban működik maid a külkereskedelmi gépezet, s nem gördít akadályokat a BKR szaktanácsadói által lavasolt termelési technológia hiánytalan és következetes betartására. Ellenkező esetben csökken a termelési rendszer hatékonysága.

A* ötnapos továbbképzés kedvező lehetőséget nyújtott a tapasztalatcserére. Nem mulasztottuk el e kiváló alkalmat, a a BKR ekecsi alközpontinak vezetőitől rövid áttekintést kértünk eddigi eredményeikről és a továbbfejlődés lehetőségéről.

ÖLLÖS LÁSZLÓ,

az Ekecsi Efsz BKR ágazatvezetője az alábbiakban foglalta össze véleményét:

— A Balal Kukoricatermelési Rendszert öt éve alkalmazzuk a Dunaszerdahelvl (Dunaiská Streda], a Komáromi fKomárnol és a Lévai (Levfcel lárásban. összesen 11 ezer hektáron. Partnergazdaságaink közül — több mint ezer hektárnyi vetőterülettel — az Ekecsi. a Lakszakálasl fSokolcel. a Sáről fSárovcel és e Vásárűti (Trhové Mýto) Efsz, valamint a Gabííkovol Állami Gazdaság tartozik a legnagyobb termelőink közé. Az elmúlt négy év alatt safnos nem állt módunkban bővíteni a termelési rendszert, bár Igény lett volna rá. Véleményem szerint a Balal KukoHcatermelés! Rendszert Igen kedvező feltételekkel vásároltuk. Kukortcatermelésünk lényegesen olcsóbb. fóleg azért, mert méltányosan Bitünk hozzá a legkiválóbb hibridekhez, a szükséges növényvédő szerekhez és korszerű gépekhez, tehát olvan termelőeszközökhöz, amelyeket a hazat biológiai szolgáltatások és a háttéripar egyelőre nem kénes nvűltanl. Már ezért Is örülünk annak, hogy az Idén kedvező változás állt be. Véget ért a stagnálás Időszaka, mert a Balal Kukoricatermelési Rendszert Szlovákiában 22 ezer hektárra bővíthettük.

Persze ehhez hogy n BKR által Integrált terület meedupllződlnn. előzőleg bizonyítania Is kellett. A lő partneri kapcsolatokból fakedő összehangolt és következetes csoportmunka hozta meg a gyümölcsöző eredményt.

VÉGH ISTVÁN agrármérnöknek,

az Ekecsi Efsz növénytermesztési ágazatvezetőjénelc

tömör összefoglalólából megtudtuk:

— A termelési rendszerbe foglalt kukoricatermesztés előnyei lói érzékelhetők a hektárhozamok növekedésén. A BKR alkalmazását megelőző hároméves átlaghoz viszonyítva 17 százalékos hozamnövekedést értünk el. Még a múlt évi kritikus esztendőben ts az Integrált terület átlagában 6.02 tonna kukoricát takarítottunk be, ezzel szemben az Induló évben mindössze 5.11 tonnát. Szövetkezetünk pedig tavaly ezer hektárnyi területről elérte a 8,10 tonnás átlagot. Gondolom, ezek az adatok önmagukért beszélnek.

Ma már hazánkban senki sem vitatla a termelési rendszerek le’entőségét hnzamnöyelő hatását. Sokan azonban a termelési rendszer fogalmát a megfelelő vetőmaggal műtrágyával vegyszerrel növényvédő szerrel valő ellátásra, komplex gépsorok kialakítására és bizonyos szintű szakirányításra korlátozzák

RÖNASZÉKY FERENC.

a BKR magyarországi csoportvezetője fgy fogalmazta meg véleményét néhány mondatba sűrítve:

— A termelési rendszert nem lehet csupán az anyagi-műszaki alap biztosítására és a termesztési technológia kidolgozására korlátozni. A termelési rendszer nélkülözhetetlen része a szüntelen úlratermelődést, felújítást biztosító szellemi tőke és az Igen szerteágazó Információs bázis. Vonatkozik ez a hibridekre. a vegyszerekre, a gépi eszközökre, ahol szorosan követve a tudományos kutatást és a műszaki fejlesztést, Igyekszünk Időelőnnyel beszerezni világviszonylatban a legjobbat, a legkorszerűbbet, a leghatékonyabbat Csak így tarthatunk lépést a világban végbemenő rohamos feledéssel. Bár hazánkban Is kiváló eredményeket értünk el a kukorica nemesítésében tudatosítanunk kellett, hogy kéDtelenek vagyunk lénést tartani a Pioneer céggel Célszerűbbnek bizonyult tehát a velük valő együttműködésben a Pioneer-hlbrldek termesztésére való átállás. Ennek köszönhetően ma a legkiválóbb biológiai anyaggal a jövö hibridjeit képviselő vonalakkal rendelkezünk. A legújabb hibrideket fajt&kísérletekben próbáljuk ki. Az Ekecsi Efsz-ben Is 40 hektárnyi területen 35—40 hibridet próbáltunk ki. Klsparcellás kísérletekben pedig 12—15 hibriden a növényvédő szerek hatását vizsgáltuk. Nem egy esetben mi ösztönözzük a vegyipart az úl gyomirtó szerek feflesztésére. A herbicidek közismert szelektív hatása következtében üfabb és útabb gyomok tériednek el. jelenleg például a köles és a csattanó maszlag terjedését észleljük. Hatásos gyomirtó szer egyelőre nincs ellenük. A NIKE Vegyipari Müvekkel együttműködve keressük az ül lehetőségeket. hogy amikor tényleges veszélyt jelentenek majd az említett gyomok, akkorra már hatásos herbicidekkel rendelkezzünk ellenük. Mindez persze csupán néhány példa a termelési rendszer eredményességét szavatoló széles körű szellemi tevékenységről.

Persze, nem lenne teljes a kép, ha nem hallgatnánk meg a partnergazdaságok képviselőinek a véleményét, hiszen ők a termelési rendszerek közvetlen hasznosítói.

PISCH LÄSZLÖ agrármérnök,

a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, a somorjal (Šamorín) Kék Duna Efsz elnöke így fogalmazta meg a BKR-ren kapcsolatos véleményét:

— Három éve vagyunk a BKR tagjai, szemes kukoricánk 400 hektárnyi összterületének a bevonásával. Azonban a 300 hektáron folytatott silókukorica-termesztésben Is alkalmazzuk a termelési rendszer megvalósítása során szerzett tapasztalatokat. A termelési rendszer által egyrészt olyan információkhoz jutottunk, amelyek rávilágítanak a kukoricatermesztésben eddig elkövetett hibákra, másrészt pedig olyan újszerű termesztési technológiát hozott, amely lényegesen eltér az eddigi hagyományos technológiától, főleg a komplex gépsorok kialakítása, a vetőmagvak és vegyszerek biztosítása, valamint a munkaszervezés tekintetében. Forradalmat felent a gépsorok felújításában és a hatóanyagok alkalmazásában, nem is beszélve arról, hogy hozzájutnak a legjobb genetikai tulajdonságokkal rendelkező hibridekhez A szaktanácsadás színvonala eléri az eddigi tudományos ismeretek legmagasabb szintjét. A szaktanácsadók figyelemmel kísérik munkánkat, s időben figyelmeztetnek bennünket a hibákra, ami biztonságot lelem számunkra. A termelési rendszer lehetővé teszi a hektérhozamoknak a 7 tonna körüli stabilizálását, a távlatilag pedig a 8 tonnás átlag elérését.

Milyenek a további elvárások a rendszerrel szemben? Elsősorban célszerű lenne hasonló tanfolyamot szervezni a gépekért közvetlenül felelős szakemberek számára, hogy megismerkedtenek az űi gépek szerkezetével kezelésével és karbantartásával, még mielőtt ezek az üzemekbe kerülnek. A nem hozzáértő kezelés ugyanis számottevő kárral Várhat. Ugyancsak célszerű lenne, ha a rendszergazda a partnergazdaságaival legalább öt évre szőlő szerződést kötne, hogy megleeven a biztonságunk a vetőmagvak, a vegyszerek és a gépek szállítását Illetően.

VARGA GYULA,

a Vásárúti Efsz elnöke a termelési rendszerről ekképpen vélekedett:

— A BKR első partnergazdaságai közé tartozunk 900 hektárnyi területtel. A termelési rendszer mindenekelőtt blzton-Illusztrációs felvétel

Ságot hozott számunkra, tőleg a legkiválóbb hibridek vetőmagja és a szükséges gyomirtó szerek beszerzésének szempontjából. A színvonalas szaktanácsadás következtében növekedett a munkák elvégzésének precizitása, s megszilárdult a technológiai fegyelem. Reális lehetőség nyílt a hét tonnát meghaladó hektárhozamok stabilizálására. A gépesítés terén elváriuk a gépsorok kiegészítését. Illetve felváltását egyre korszerűbb gépi berendezések behozatalával. Mit hozott a továbbképzés? Számomra nem volt elveszett idő Sok újdonsággal ismerkedhettem meg a fajtanemesítés, a növényvédő szerek fejlesztése és applikálása, valamint a gépfeilesztés területén. Érdekes volt például a Grainer típusú nedvességmérő berendezésnek az ismertetése. Hazánkban ilyen még nincs.

PÖHM MÄTYÄS agrármérnök,

a sáréi (Šárovce) Béke Efsz növénytermesztési ágazatvezetője is elismeréssel szólt a BKR által nyújtott szolgáltatásokról:

— A 800 hektáron alkalmazott termelési rendszer segítségével számottevő hozamnövekedést értünk el. Köszönhető ez elsősorban a kiváló hibrideknek, a tő vetőmag-, növénvvédőszer- és korszerű gépellátásnak. A rendszer érvényesítése lehetővé teszt a hat tonnán felüli hozamok stabilizálását. Hiszen például 1985-ben hét tonna kukoricát takarítottunk be hektárnyi területről.

KULCSÄR ZOLTÄN agrármérnök, a Kílnai Efsz növénytermesztési ágazatvezetöje

számokkal támasztotta alá a termelési rendszer eredményességét:

— A termelési rendszert a kukorica összterületén, vagyis 550 hektáron alkalmazzuk. 1984-ben mindössze 4,9 tonnát takarítottunk be hektáronként. A következő évben azonban a hozamok szinte ugrásszerűen 66 tonnára növekedtek.Tavaly is a nagy szárazság ellenére meeha'adtuk a hat tonnás átlagot. A termelési rendszert az elsők között alkalmaztuk, így sikerült korszerű, komplex gépsort kialakítani. Számottevő segítséget jelentettek a nagy hozamú hibridek és a hatékony vegyszerek. Igaz. az előző években előfordult, hogy a vetőmagok és a növényvédő szerek késve érkeztek. Reméltük, a lövőben ezen hiányosságok nem fordulnak elő.

FRANTIŠEK GÄBA agrármérnök,

a gigantikus, mintegy 18 ezer hektáron gazdálkodó Mikulovi Állami Gazdaság valticei növénytermesztési üzemének vezetője a BKR-rel kapcsolatban az alábbiakat mondotta:

— A Balal Kukoricatermelési Rendszert immár öt éve alkatmázzuk, s Csehország területén 5 ezer 500 hektárnyi területet Integráltunk. Gazdaságunkban a rendszer keretében a kukoricát 2 ezer 200 hektáron termesztjük Bár a kukoricatermesztés peremterületen helyezkedünk el. még az olvan kedvezőtlen éviáratban Is. mint a tavalyt volt. a kukorica lobban fizetett, mint a kalászos gabona. Kalászosokból 4,3 tonnát, kukoricából pedig 5,8 tonnát takarítottunk be. Gazdaságunk pohoficel üzemében azonban 6,0 tonnás átlagot értünk el. A lövőben a 7 tonnás átlagot szeretnénk 'állandósítani. A BKR előnyét abban látom, hogy elsősorban a kiváló tulajdonságú hibridválasztékból kiválogathatjuk a termőhelyi adottságainknak a legjobban megfelelő biológiai anyagot. Felbecsülhetetlen előnyt jelent a szükséges növényvédő szereknek a biztosítása. valamint a komplex gépsor kialakítása a kukoricaszár talaibadoigozásátől kezdve egészen a betakarításig. Nagyra értékeljük a szaktanácsadást, amely a technológia kidolgozásában az egyes üzemek sajátos adottságaiból Indul ki. s rugalmasan alkalmazza a tudományos-műszak! haladás legújabb vívmányait. Nem véletlen, hogy a BKR iránt nagy az érdeklődés.

Hogy erős konkurenciát íelent-e számunkra a SluSovlcet Kukoricatermelési Rendszer? Erre a kérdésre azt kell mondanom. ljogv nem. mert szolgáltatásuk lényegesen drágább a BKR-nél. A magyar termelési rendszer sikeréről a legjobban tanúskodik az a tény. hogy az Idén Csehország területén a BKR-t feltehetően 10 ezer hektáron alkalmazzuk. Ez mintegy egvharmada a szemes kukorica CSSZK-ban előirányzott vetésterületének.

* *

Gondolom, a felsorolt vélemények önmagukért beszélnek. Csak abbén reménykedhetünk, hogy в termelési rendszer bővítésével kapcsolatos elképzelések valúre válnak, s alkalmazásuk hozzájárul a kokuricatermelés színvonalnak emeléséhez. KLAMARCSIK MÄRIA

\

I

К

Я