Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)

1987-02-28 / 8. szám

1987. február 28 SZABAD FÖLDMŰVES ZÖLD ÖRÖKSÉG Egy kisváros hangulatát, lakói­nak kulturáltságát. elégedettséget nagyban befolyá­solhatja as, hogy miként sikerül kialakítani a település parkjait, fasorait — zöldövezetét. Szü­lővárosunk, Somorja fšamorín) „zöld­je” rendkívül gazdag és értékes. Több példa is bizonyítja, hogy a múltban és napjainkban is természetszerető emberek lakták és lakják a várost. A varázslatos Duna menti ligeterdők közelsége természetszerető, Dunát tisztelő lakosokat nevelt a somor­­jaiakból. Apáink, nagyapáink szép „zöld örökséget” hagytak ránk. ren­geteg értékes fát ültettek ki Somorja parkjaiba, szépítették, ápolták kör­nyezetüket. Nekünk ezt folytatni kell! A környezetvédelem fontossága napjainkban már nem vitatott, hiszen társadalmi életünk fő feladatai közé tartozik. Városunk óriásit fejlődött az ntóbbi években, lakosainak száma ugrásszerűen megnőtt, gazdasági éle­te felgyorsult, ftj lakóházak sora épült fel, új művelődési otthont, könyvtárat, gimnáziumot, borüzemet kaptunk, bővült a mezőgazdasági ter­melés, városunk közvetlen közelében épül a dnnai vízlépcsőrendszer. E fejlődés, mely minden kétséget kizá­róan a mi jólétünket szolgálja, pró­bára teszi a természet, a város kör­nyezetének teherbfróképességét is. Más városokkal összehasonlítva, So­morja a tekintetben kedvező helyzet­ben van. amit az említett zöld örök­ségnek is köszönhet. Az alábbiakban ismertetiük Somor­­|a zöldövezetének legértékesebb ele­meit. Első helyen kell megemlíteni a Béke-parkot, az oda vezető út hárs­fasorával együtt. Számtalanszor meg­csodáltuk a 60 év körüli hármas hársfasort. mely virágzáskor hódit, nyáron hűvös sétánnyá alakítja a su­gáregyenes „Pomlét utat”. A fák álla­pota jónak mondható, az utca lakói védik, a köztisztaság) dolgozók ápol­ják azokat. Kibírták a számtalan út­­felbontást. csatornázást, gáz- és víz­vezeték-szerelés földmunkáit. A né­hány elpnsztult egyed helyén fiatal hársfák nőnek. A Béke-park — becenevén: Pomlé a snmorjaiak kedvelt pihenőhelve. Növényzete gazdag, fái alatt a hely­reállított szabadtéri színpad, vala­mint a sporttelep kulturális, társadal­mi és sportrendezvények jól bevált helye. A park legértékesebb fái az őshonos tölgyek, melyek korát 100— 150 évre hecsOljük. Az utóbbi 10—15 év alatt jó pár kipusztult belőlGk és sajnos, a meglévők is lassan kiöre­gednek; koronájuk ritkul, egyre több a száraz ág rajtuk. Feltételezhető, bogy ezeket a tölgyeket sem kerülte el az utóbbi évek hírhedt gorababé­­tegsége; a grafiózis. A tölgyön kívül említést érdemel a juhar, bükk, vad­­körte, feketefenyő, melyek a park állományának fő alkotói. X közelmúltban új fákat is telepí­tettek a parkba (nyír, kolorádóte­nyö), de sajnos, az egész bokorszint ki lett vágva. Jó volna ezt felújítani, elsősorban a tölgyesek alatt, mert így a Pomlé részben visszanyerné eredeti parkerdő formáját. A Béke­­park termőhelyi adottságai lehetővé tennék, hogy arborétumszcrűen ide összpontosítsuk Csallóköz értékes ős­honos fafajait. Elsősorban azokat az értékes populációkat, melyek a víz­lépcsőrendszer érdekterületéről szük­ségszerűen eltűnnek. Ilyenek a du­nai ártér mocsári tölgyei, a hazai nyárfajok, a vadkörte, a vadalma, a som. a fűzfák. Szerintünk hasznosabb lenne az exóták helyett ilyenekkel pótolni a kipusztuló egyedeket. Dend­rológia! szempontból is nagyon ér­tékes a somorjai temető faállománya. Egy, már ma is védett feketenyár­­-matuzsálem, öreg vadgesztenyék, ti­szafák, fejlett ciprusfélák, különböző fenyők díszítik azt. Somorja városké­pétől elválaszthatatatlanok az autó­­buszállomás mellett húzódó jegenye­sor piramidális fái, melyek sajnos, kipusztulóban vannak. A sűrűn, 1—1,5 méter tőtávolságra ültetett sudár je­genyék kiöregedtek, java részük el­száradt. Megmentésük szerintünk már lehetetlen. Javasoljuk, hogy a fasort 10—15 méteres szakaszonként, ugyan­ilyen fafaj alkalmazásával újítsák fel. A fák elszáradt csúcsai, oldalágai veszélyeztetik a járókelők biztonsá­gát. Mindnyájunk szívéhez hnzzánőt­­lek a Fő utca és Vörös hadsereg ut­ca gömbkoronájú juharfái. Számuk az ntóbbi időben megcsappant, . Jó lenne tnvábbszaporltani és az utódok­kal pótolni az elpusztultakat. Kitű­nően birják a szárazabb termőhelyet is. Figyelemre méltó a város főterén található park a szép tölgy-, vad­­gesztenye-, hárs-, japánakácfáival, ezüstfenyőivel. Páratlan értékű a ré­gi egészségügyi központ előtt húzódó dfszgalagonya sor. Minden gyerek ismeri a Szövetkezeti át szederfáit, melyek a fokozódó teherforgalom miatt szintén veszélyben vannak. Em­lítést érdemei ezenkívül a Béke utcai bölcsőde parkja, mely megfe'elően gondozott, a Somorjai Törzstenyésztő Vállalat udvarának fás növényzete (piros virágú vadgesztenve, tuja stb.). a Kék Duna Efsz szőlészetében található facsoport, a Bratislava! utat szegélyező hárs- és díszszilva sor, valamint a Csölösztoi út két platán­fája (kár, hogy be vannak betonoz­va). ' Somorja zöldövezetének szerves ré­szét képezik a közterületek fáin kí­vül a kertek, udvarok gyümölcs- és díszfái. A leggyakrabban ültetett gyü­mölcsfa az alma, kajszi- és ősziba­rack, körte, szilva, meggy, cseresz­nye, valamint a szőlő. Örvendetes jelenség, hogy a kertekben itt nem csupán fóliasátrakat látunk, mint számos csallóközi településen, hanem gyümölcs- és díszfák is elférnek ben­nük. Gyönyörűek Konkolyék malo­­nyai tujái, Liósiék tiszafái, és még so­rolhatnánk másokat is. Sajnálatos, hogy a díszfákat keresők igényei nin­csenek kielégítve, habár ez a keres­let igen csak szerény. Nyírfát, ezüst­fenyőt, szomorúfűzt nem kínálnak a piacon, s ha igen, akkor borsos áron. Az új lakótelepek egyelőre még elég sivárak. A kiültetett fák többsége vagy nem éledt meg, vagy ki lett tör­delve. Pár kivételtől eltekintve a meglévők is túl lassan fejlődnek, sa­nyarúdnak. Ezek ‘okai a következők: 1. A termőhelynek nem megfe*elő fafajválasztás. Például a lucfenyő a mi száraz meszes talajainkon inten­zív ápolás nélkül nem marad meg. 2. A lakótelepek talaja, lehet, a fel­szín nem sokat árul el. rengeteg, az építkezésről visszamaradt hnl'adékot (betonlapok, törmelék, gumiabroncs stb.) tartalmaz. A vékony fedőréte­gen legjobb esetben is csak a fű nő meg. A víz- és tápanyagigényes fa­fajok eleve pusztulásra vannak ítélve, kár Is ültetni azokat 3. Az ültetőanyag zömét idegen szállítótól szerzi be a város. Az élő­anyag gondatlan kezelés esetén rendkívül hamar tönkremegy. Termé­szetesen ezt e'lenőrizni a szállítónál lehetetlen. Előfordulhat, hogy bár maga a parkosítás lelkiismeretesen volt elvégezve (gondos szállítás, tá­rolás, ültetés), mások hanyagsága miatt igyekezetünk sikertelen lesz. A fát földből földbe kell ültetni! Különösen fontos ez a parkosításra általában használt fejlett fiatal fák esetében. A fedetlen gyökérzet né­hány őrás napsütésnek kitéve (pl. a kiemeléstől a vermelésig) teljesen tönkremegy. 4. A lakótelepi fák sok esetben a minimális ápolásban sem részesülnek. Mi, erdészek az erdőt is 2—3 évig legalább évente egyszer megkapál­juk, pedig ott sokkal jobb a talaj, mint a betakart lakótelepi szeméthal­mok körül. Mit várhatunk akkor a ledöngölt földben sínylődő lakótelepi fától? Hogy ráhagyva a természetre A színvonalasabb belkereskedelmi ellátással szemben támasztott jogos piaci igények kielégítésének elenged­hetetlen feltétele az ágazat műszaki­­-anyagi bázisának állandó korszerű­sítése. Ezt hangsúlyozta többek kö­zött a közelmúltban, . Bratistavéban megtartott sajtóértekezleten Somo­gyi László mérnök, az SZSZK belkereskedelmi miniszterhelyettese. Rámutatott arra, hogy a belkeres­kedelmi irányítás minden szintjén ki­dolgozták a műszaki fejlesztés jelen­legi és távlati progsamját, amelynek megvalósítása remélhetőleg meggyor­sítja az .ismert nehézségek mielőbbi felszámolásét. Nem titok ugyanis, hogy a kereskedelmi dolgozók nagy része még mindig korszerűtlen gé­pekkel, bonyolult körülmények kö­zött, nehéz fizikai munkát végez. Köz­ismert, hogy nem mindenütt van elegendő targonca, emelő, s így az anyagmozgatás komoly problémákat okoz. Igaz, hogy a dolgozókról való szociális gondoskodás terén — főleg az utóbbi időszakban — javulás ész­lelhető, ám ez nem pótolhatja a szük­séges gépek és berendezések hiányát. Az ágazat műszaki ellátásának szín­vonala, sajnos, nem kielégítő. Ezért fontos, hogy az elkövetkező időszak­ban milyen módszerek alkalmazásá­val igyekeznek enyhíteni a gondokon a belkereskedelmi szakemberek.' A tárca vezetői nagyon jól tudják, és a tépő-zúzó járókelők kénye-ked­­vére gyorsan felnő? 5. A tördelést nehéz megakadályoz­ni. Sajnos, sok a neveletlen gyerek, de a felnőttek közt is akadnak bar­bár „természetimádók”. Véleményünk szerint ezt csoportos telepítéssel le­hetne megoldani. Az ideiglenes ka­rózás szintén jó szolgálatai tehet. Sok múlik az embereken! A lakos­ság nevelését ez irányban sem sza­bad elhanyagolni (hirdetmény, felhí­vás a városi hangosbeszélőn keresz­tül, előadások, iskolai nevelés, sajtó, társadalmi munka stb.). A zöldöve­­zetesítés eredményességét fokozná, ha helyben akadna olyan üzem vagy egyén, esetleg csoport, amely a par­kosítás céljainak megfelelő fákat, bokrokat nevelne. A parkosítást ap­rólékosan meg kell tevezni. Nem ele­gendő rábízni a munkásokra, hogy: itt ez a pár fa. ültessétek ki valaho­vá. Természetesen egy népes lakóte­lepen nem lehet a parkrendezésben ismert módszereket követni a zöld­hogv a gyors ütemű műszaki fejlesz­tés eredményeinek hasznosítása nem kis mértékben az anyagi eszközöktől is függ. A korszerű gépek és beren­dezések jelentős anyagi terheket ró­nak az ágazatra, s az ezzel kapcso­latos problémák megoldása is még várat magára. Mivel a belkereskedel­mi hálózatban szükséges gépi eszkö­zöket számos esetben csak a tőkés országokból lehet megvásárolni, fo­kozottan érvényes az ésszerű beruhá­zás előírásainak betartása. Távlatilag azonban más megoldást kell találni. Mindenekelőtt a KGST­­-tagországok közötti jobb munkameg­osztás és az együttműködés elmélyí­tésének a kérdéseit szükséges tisz­tázni. Természetesen a hazai gép­gyártással szemben támasztott Igé­nyeknek is a lehető legrövidebb idő alatt eleget kellene tenni. Elsősorban a kisebb tételű megrendelések Idő­beni elkészítését akadályozó nehézsé­gek és negatív tényezők elhárítása, illetve megszüntetése jelent elodáz­hatatlan feladatot. Nem szabad szem elől téveszteni azt sem. hogy a belkereskedelmi há­lózat dolgozóinak nagy része a gyen­gébb nem képviselőiből tevődik ösz­­sze. Sajnos, ennek ellenére még nem sikerült az égető gondokat felszámol­ni. Vegyük például a zöldséges üzle­tek dolgozóit. A kisebb üzlethelyisé­gekben a nehéz krumpliszsákok áthe­(Pomichal Richárd illusztrációs felvétele) övezet kialakításakor, de a esak sor­ba, körbe ültetett növények unifor­­mikusan hatnak. Néhány „közönsé­ges” fajjal is lehet szép hatást elér­ni, csak ügyesen, nem sablonosán kell a fákat az adott területre elhe­lyezni, figyelembe véve az egyes fa­jok igényeit. Alapszabály, hogy a fá­kat csoportosan kell ültetni, s külön­álló egyedekkel szükséges tarkítani a képet. Szóval, van mit megőrizni és Javí­tani e kisváros zöldövezetében, őszin­tén reméljük, hogy városunk tovább­ra is megőrzi szép arculatát, fáit, bnkrait, jó példát mutatva másoknak is. lyezése. az áruval teli rekeszek fel- és leemelése még számos elárusítónő dolgát megnehezíti. Bár sokat hall­hatunk az új csomagolástechnikai el­járások előnyeiről, még mindig je­lentős mennyiségű, nagy súlyú árut kell kézi erővel megmozgatni. Hasonló a helyzet az elektronikai berendezések és a számítógépek gya­korlati alkalmazása terén is. Néhány nagyobb üzletközponttői eltekintve még fehér hollónak számít a megbíz­ható. korszerű követelményeknek megfelelő számítógép, illetve pénz­tárgép. Számos külföldi ország pél­dája bizonyítja, hogy a számítógépes adattárolás óriási lehetőségeket nyújt a raktárkészletek gyors ellenőrzése és számbavétele során. A központi irányítás és áruelosztás korszerűsí­tésével nem okozna nehézségeket az árualap rugalmasabb szállítása. Fő­leg az Idényjellegű, romlandó. Illetve rövtd szavatossági Idejű termékek piaci szállítását lehetne az említett módszerrel meggyorsítani, jobban az igényekhez igazítani. A belkereskedelmi tárca műszaki fejlesztési terve a jelenlegi bázis mi­előbbi felűiításával számol. Az ismert anyagi jellegű nehézségek miatt, el­sősorban a hazai források ésszerűbb hasznosítása szükséges ahhoz, hogy az ellátás színvonalának emelése ne csak óhaj, hanem valóság legyen. —bárdos— HOMBAUER FERENC erdőmérnök Műszaki fejlesztés a belkereskedelemben Oj RIZSFAJTA Japán tüdősök új rizsfajtát nemesí­tettek ki, melynek magval majdnem akkorák, és ma|dnem olyan súlyúak, mint az amerikai földimogyoró. A „Szuper-rizs” — amelyet Kyushu szi­getén egy tudományos laboratórium környékén már tfz éve termesztenek — magva! kétszer olyan hosszúak, másfélszer olyan szélesek és három­szor olyan nehezek, mint a közönsé­ges rizsé. Van azonban két bökkenő ts: a növény szára hosszú, ezérj a széllel és az esővel szemben nem el­lenálló, az ize pedig Jóval elmarad a hagyományosétól. Oj TEJTERMÉKEK A Bolgár Népköztársaságban a Vi­­dini Tejipari intézet foglalkozik — az ó| technológiákon és az áj teifeldol­­gnzási médszsreken alapuló — új teitermékpv és evártásuk kifejleszté­sével Az intézet amely egyedülálló az országban, szerves részét képezi egy gazdasági társulásnak, s évente mintegy 22 feladat, program megol­dásában vesz részt. Az Intézetet a legkorszerűbb hazai és külföldi be­rendezésekkel szerelték fel. a kuta­tásokat saját termelőközpontjukban végzik. A vidini intézet együttműkö­dik a Szovjetunió és a szocialista kö­zösség többi országa hasonló intéze­tével. Jelenleg a legnagyobb figyel­met az ultrafiltráció érvényesítésére fordítják. Ugyanis ez a technológia biztosítja a tejben lévő tápanyagok legtökéletesebb hasznosítását az új tejtermékeken keresztül. A KÖZÖS PIAC LESZ A VILÄG LEGNAGYOBB BÜZAEXPORTÖRE? Ä Közös Piac várhatóan 1990-ig a világ legnagyobb búzaexportőrévé vá­lik. A Közös Piac egyelőre az Egye­sült Államok legnagyob vetélytársa a gabonakivitelben, főleg a búzakivi­telben. Ugyanis néhány nyugat-euró­pai országban sokkal hatékonyabban termelik a gabonaféléket, mint az Egyesült Államokban. A Közös Piac mezőgazdasági politikája is a mező­­gazdasági nyersanyagok kivitelének növelését szorgalmazza. Az előrejel­zések szerint a Közös Piac a nyolc­vanas évek végén a világ búzaexpor­tőreinek ranglétráján kiszorítja Ka­nadát a második helyről. A 1990-es években első Is lehet, ha nem vál­tozik a Közös Piac és az Egyesült Államok mezőgazdasági politikája. A Közös Piac országaiban a búza a legjelentősebb és a legjövedelmezőbb gabonaféle. Az utóbbi években a ho­zamok évente átlagosan 3 százalék­kal növekedtek. A Közös Piac legna­gyobb búzatermelő országai közé Franciaország (40—45 százalékos részarány), Nagy-Britannta (20%) és Olaszország (10 %) tartozik. Ezekben az országokban a hektárhozamok meghaladják az 5 tonnát. A SZIBÉRIAI ERDŐK SZEREPE A szibériai erdőkben található a Szovjetunió fakészletének több mint a fele. A feldolgozásra megközelítő­leg 278 millió köbméter fanyag vár. Ha azonban a fakitermelés a jövőben is, elsősorban a fenyőfélékre össz­pontosul, akkor a jelenlegi ütem mel­lett Szibéria faforrásait 50—70 év alatt kimerítenék. Ráadásai 2000-tg а fakitermelést meg kell duplázni. A tudósok ezért nem véletlenül hang­­sályozzák a szibériai erdők ésszerű hasznosítását és felújítását. A DOHÁNYIPAR FEJLESZTÉSE A Kínai Népköztársaságban azzal számolnak, hogy 1990-tg a cigeratta­­gyártást megkétszerezik. A minőség és a cigaretták versenyképességének javítása érdekében külföldi berende­zéseket és technológiákat kívánnak importálni. Kína a 250 millió dohá­nyosával a világ legnagyobb cigaret­tapiaca. A világszínvonalat előrelát­hatólag 1990-ben érik el. Az ország legnagyobb gyártó vállalatánál pél­dául a 20-as évekbő származó gépe­ken dolgoznak. ELSŐ HELYEN A TEJ A statisztika) hivatal jelentése alap­ján Ausztriában az italfogyasztásban a tej foglalja el az első helyet. Éven­te lakosonként 147,5 litert fogyaszta­nak belőle. A sör (112 liter) esek a második helyen van. Ásványvizekből egy lakosra számítva évente 52 liter fogy el, s csak ezután következik a bor (34,4 liter). A alkoholmentes üdftő italok nagyarányú fogyasztása mellett az ország az elkoholfogyasz­­fásban Európában a nyolcadik helyet foglalja el. CSÖKKEN A SÖRGYÁRTÁS Jugoszláviában a statisztikai ada­tok alapján egy lakosra számítva évente 60 liter sört fogyasztanak. Míg az országban 1982-ben 13 és fél millió hektoliter sört gyártottak, ad­dig a múlt évben több mint 3 mtlliő hektoliterrel kevesebbet. Ezt az idéz­te elő, hogy egyre csökken a sör­gyártás jövedelmezősége, főleg a nagyarányú adóztatás következtében. A Jugoszláv szakemberek szerint a közeljövőben sem várható a sörgyár­tás növelése. KISEBB TERMÉS Indiában ősszel 85 millió tonna sze­mes terményt takarítottak be, ami a tervhez viszonyítva 4 millió tonnával volt kevesebb. Ezt főleg a csapadék­­hiány idézte elő. Az őszi betakarítás az egész évi betakarításban 55—86 százalékban részesedik. Az országban azzal számolnak, hogy tavasszal 71 millió tonna szemes terményt takarí­tanak be. . (HÍZ) ♦

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents