Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)

1987-02-28 / 8. szám

Az idei tél Ismét kelle­metlen -meglepetést ho­zott e szőlőtermesztők számára. A január közepe tá­ján (január 12—13) bekövetke­zett erős lehűlés már jelezte, hogy 1385 után újra komoly károkkal kell szembenézni, m'nd a nagyüzem*, mind a ház­táji termelőknek. Az említett napokon az éjszakai hőmérsék­let mínusz 20—28 C-fokra csök­kent, ami fajtától és területtől függően már komo'yan káro­síthatja a szőlő egyes szerveit. A szőlő Tagyérzékenysége a té’ folyamán változik. A tőke mély fiziológ'ai nyugalmának időszakában (november, de­cember első fele) az egyes tő­kerészek viszonylag k'sebb le­­hü'és hatására is károsodhat­nak. Ebben az időszakban a tőke még nem haladt át az edződési folyamaton, s az en­zimek szintet'kus tevékenysége folytán az egyes szervekben a szénhidrátok túlnyomóan ke­ményítő alakjában vannak je­len. A fiziológiai mély nyugal­mi időszak végén (december második fele) erősödik az en­zimek hidroüzáló tevékenysé­ge, minek folytán a keményítő és más szénh'drátok könnyen és gyorsan átalakulnak, cuk­rokká, így a kényszernyugalm! időszakban (január, február) növelik a fajták és a vesszők fagvellenállóságát. Mivel a cu­korral telt sejtek fagyáspontja csökken, a méynyugalom után jelentősen nő a vesszők fagy­tűrőképessége. Egy adott terü­leten a fagyellenállóság első­sorban a fajtatulajdonságtól függ, de hatással van rá az Is, hogy a tenyészidő folyamán hogyan alakulnak az időjárási viszonyok és hogy milyen a téli időjárás. A nyugalmi idő­szak alatt az európai fajták rü­gyei károsodás nélkül általá­ban mínusz 15 C-fok körüli fa­gyot bírnak el. Mínusz 18 C­Márok a sziloskertben-fokig a rügyek károsodása ál­talában elenyésző, jelentékte­len. Mínusz 18 C-foknál azon­ban már károsodnak a rü­gyek, mínusz 20 C-foknál a fás részek, és mínusz 25—26 C-fok­nál károsodhat a gyökérzet is. Annak ellenére, hogy a foko­zatos lehűlés hatására a szőlő bizonyos mértékig hozzászok­hatott (alkalmazkodhatott) a zord viszonyokhoz, mégis elég­gé jelentős fagykárról beszél­hetünk. Fajtánként és terüle­tenként a fő rügyek 10—70 százaléka károsodott. Ennek mértékét sokféle körülmény befolyásolja. így az alacsony hőmérsékleten kívül az előző évi termésmennyiség, a vesszők beérése, a nitrogéntartalmú műtrágyák használata, az egyes fekvések védettsége, és a ten­­gerszint feletti magassága stb. Érzékenyebbek a vastagbélé fajták, a peronoszpórás vagy ltsztharmatos vesszők, és a ha­nyagul kezelt szőlők. Д viszonylag rövid ideig tar­tó (1—2 nap) erős januári le­hűlés károsító hatását növelte az erős, sokszor viharos erejű szél. így a dombvídéki szőlők Is jobban szenvedtek. A kisu­gárzás hatására legerősebb le­hűlés közvetlenül a hőtakarő fölött van. A talajszinten és a két méter magasan mért hő­mérsékletek között akár 5 C­­-fok eltérés is lehetséges. Eb­ből kifolyólag jobban károsod­hatnak az alacsonyabb művelé­sű Ültetvények. A talajszinti erős lehűlés károsíthatja a tő­ketörzs szöveteit, ezért, főleg az alakítás alatt lévő fiatal ül­tetvényekben, számolni kell a tőketörzs esetleges agrobakté­­riumos megbetegedésével is. A károk mérsék’ése érdeké­ben metszés előtt feltétlenül végezzünk rügyvizsgálatot, faj­tánként és területenként győ­ződjünk meg a rügyek épségé­ről. A rügyek egészségi állapo­tát legegyszerűbben azok hosz­­szában vagy keresztben történő átvágással (zsilettpengével vagy oltőkéssel), illetve hajta­­tással ál'apithatjuk meg. Ha átvágáskor a rügyalap és a rügy közepe zöld, akkor a rügy egészséges. A károsodott rügy barna, sötét színű. Hajta­táskor a vesszőket egyrügyes darabkora vágjuk, vízbe állítva szobahőmérsékleten 15—20 na­pig hajtatjuk. A fő rügyek ká­rosodása általában nagyobb mértékű, mint a mellékrügye­ké. Bő termő fajták esetében a mellékrügyek többnyire termé­kenyek, termést hoznak. A mel­lékrügyek termékenységét eb­ben az évben pozitívan befo­lyásolhatja az 1986-os év nya­rának kedvező átlaghőmérsék­­'ete. és a szokottnál több nap­fényes óra. Nagyüzemekben a téli met­szés leállítása — a rügyek ká­rosodása m’att — tavaszi mun­katorlódást okozhat, ezért a riiey vizsgálat során meeál’aní­­tott károsodás arányának fi­gyelembevételével a metszést tanácsos folytatni. A rügyfaka­­dáskor végzett metszés nagy­üzemekben szinte mego’dhatat­­lan, mivel venyigelehúzás köz­ben a fakadó rügyek erősen károsodnak, kiperegnek. Szál­­vesszős művelés esetén a káro­sodás arányának megfelelően tanácsos a meghagyott szál­vesszők számát 2—3-ról 3—5-re növelni. A nedvkeringés meg­indulása után 2—3 szálvesszőt leívelünk, a többit rügyfaka­­dásig lengő állapotban hagy­juk. Gyenge fakadás esetén a még lengő szálvesszőket is le­íveljük, ellenkező esetben rö­vidcsapra vágjuk vissza, hogy elkerüljük a tőkék esetleges túlterhelését. A szálvesszőket lehetőleg a felfelé álló vesszők közül válasszuk ki, mivel ezek rügyei kevésbé károsodtak, mint a talajfelszín közelében található csüngő vesszőké. Nem minden esetben az alapi vagy az alsó rügyek az egészsége­sek. Sok esetben a vessző fel­ső harmadán találhatjuk a nem károsodott rügyeket. Szá'vesz­­szőneb a ceruza vastagságú vagy annál vékonyabb, sűrűbb szövetű vesszőket tanácsos meghagyni. Röv'dcsnpos met­szés esetén a tőkéket duD’a mennyiségű csapra metsszük. Kedvező fakadás esetén a csa­pokat utómetszéssel megritkít­juk. valamint gondos hajtás­válogatást végzünk. Há»táii gazdaságokban m»g­­várba*iuk a ríigvek duzzadá­sát. Metszéskor azonban ügyel­ni keH a már fakadó rii"vek énséeére. Az ilyenkor vé»-»*t metszés ivén óvatos munkát igényel. Cé'szerű ón. előmet­­szést végezni. így még a rügv­­fakadás előtt e'távoHtink a vesszők eev részét. Ezzel a ké­sőbbi. rfievfakadásknr végzett metszést megfcönnvítiük. Az fdei tél elsősorban a mólyfekvésü. síkvidéki szőlőket sújtotta. Az eurőnai fajták ese­tében mínusz 20 C-fok alatt egvre inkább háttérbe szorul a fajta fagyállósága és előtér­be kerül a terület védettsége és a tengerszint feletti magas­ság. A nitrogénműtrágyák sok­szor indokolatlan használata növeli a fagyéŕzékenységet. A nitrogén csak akkor fejti ki pozitív hatását, ha egyúttal a talajban elegendő kálium is van. Ellenkező esetben inkább negatív hatása érvényesül. Meg­felelő művelésmóddal és cél­szerű agrotechnikával szintén hozzájárulhatunk a téli fagy­károk mérsékléséhez. Korpás András agrármérnök Földünknek több mint négy milliárd lakosa van, és évente további 45 millió fővel szapo­rodunk. Évente minden ember­nek több m'nt 700 kg különféle élelmiszert kellene fogyaszta­­n a Világviszonylatban ez több mmt 210 mittió vagon élelmi­szert jelent. A statisztikák sze­rint a világon milliók elhízot­tak. de tízmilliók éheznek vagy alultápláltak. Egyedüli üt, a­­mellyel biztosítani lehetne a ke'lő mennyiségű élelmet — a növényi termékek növelése. Az állati és növényi eredetű élel­miszerek ulyan kedvező ará­­nvát kell megteremteni, amely eleget tesz a racionális táplál­kozás követelményeinek. Ezért kell növelni táp’álkozásunkban a zöldség részarányát. A szervezetünk életműködé­séhez nélkülözhetetlen hőt a nnvénvi és állati eredetű élel­­m 'szerekkel pótol fűk. Az embe­reknek áilaeosan napi 12 5afl kf energiára van szükségük (Kilójául „kJ”,, aze'őtt kiloka­lória, melynek átszámítása: 1 kcal = 4,1868 kJ.) Ennek fe­dezésére az állati eredetű élel­miszereken kívül a nagy szén­hidrát-, fehérje-, és növény­olajtartalmú gabonafélék, hü­velyesek és olajtartalmú növé­nyek alka'masak. A többi zöld­ség nem túlságosan tápláló élelmiszer, de különösen nyer­sen fogyasztva védi az emberi a betegségektől. A zöldség 100 g friss tömegére eső 180 kJ tartalmával, nem elégíti ki tel­jes mértékben az ember ener­­gaiszükségletét. Energiatartal­ma (ez 100 g tisztított zö’dség­­re értendő) szerint 5 csoportba oszthatjuk: 1. 100 k|-ig (uborka, (ejes saláta, retek spárga, paradi­csom. spenót, sóska, zöldpap­rika); 2. 100-200 kJ (bimbóskel, cékla, karalábé. karfiol, ká­poszta petrezselyemgyökér, sárgarépa, tök. vöröshagyma, zellerpvökér, zöldbab, cs'per­­kegomba); 3. 200—300 kJ (petrezselyem­zöld, nyári káposzta); 4. 300—400 k( (burgonya, sü­tőtök. zöldborsó); 5. 400— és több kJ (kuko­rica). A táplálkozáskutatók megál­lapították. hngv az állati és a növényi fehérjék optimális ará­nya grammokban kifejezve 55:45. A feliérjék alapösszete­vői, az eminosavak, az emberi test építőanyagai. A növényi élelmiszerek közül az aminosa­­vak teljes értékű összetétele csak a szójababban található meg. Egyes aminosavak a zöld­ségben hiányoznak. A növényi fehérjék bizonyos részét a zöldségfélék is fedezik. Fehér­jékben leggazdagabbb a zöld­borsó, a bimbóskel, a fodros­kel, a zii’dbab. a fokhagyma és a petrezselyem. A zöldségben 0,1 %-nál ke­vesebb zs$r (lipidek) található. Így ezek nem képeznek ener­giaforrást. A zsírokat, ame­lyekből napi 100 g-mot kell fo­gyasztanunk más élelmisze­rekből Wezrük. A lipidek kis mennyiségben az aromatikus anyagokban találhatók meg. Részt vesznek a zö'dség izének és illatának kialakításában. A szacharidokat a zöldség­ben különféle cukrok és kemé­nyítők. cettulóz és lignin képvi­selik. Átlagos mennyiségük 7 Vt. A szacharidok a zöldség ener­giában gazdag, legjelentősebb összetevőjét képezik. Az egyszerű cnkrok — a glu­kóz és a frnktóz — majdnem minden zöldségfélében megta­lálható. A két mn'ekula mono­­szacharidból összetevődő d'sza­­charid '— a szacharóz és a ea­­laktóz — csak némely zii'd­­ségben van jelen. A feketegyö­kér, az articsóka és a kardi Inzulint tartalmaz, emelve'bi­zonyos mennyiségben a cukor­betegek is fogyaszthatnak. A keményítőt, főleg a túlérő­ben lévő zöldborsóban, kukn­­ricában, növénveumókban ét gyökerekben találhatjuk meg. A cellulóz (nversrnst) min­den növényi szövetnek része. Ez a'kotja a seitfalat. Vele egvütt fordul elő a lignin A zöldségfélékben álfalában nincs több mint 30—33 százalék cél- #5) lulőz. A fiatal növények cetlit- £ lóza részben megemészthető. A háztáji zöldség- és gyü­mölcstermesztést — a biodlnamikus szemléletű kertészkedés terjedésének elle­nére — ma még a vegyszerek nagymérvű felhasználása jel­lemzi. Így nem csoda, hogy a tavasz beköszönte előtt sokan keresik fel a Chemika kereske­delmi vállalat üzleteit. Hogy az idei kínálatról, áruellátásról tájékozódjunk, fölkerestem a vállalat kereskedelmi szolgál­tató részlegének vezetőjét, Karol Plankenauer mérnö­köd, aki Juraj Vaüo mérnök, szakcsoportvezető társaságában fogadott. Mindketten készsége­sen tájékoztattak üzlethálóza­tuk kiépítésével, terveikkel, üz­leti politikájukkal kapcsolat­ban. — Bunaszerdahelyen (Dunaj­ská Streda) lévő üzletüket jól ismerem. Magam is gyakran be-benézek ide, hogy mi talál­ható a polcokon. Szlovákia más városaiban azonban még alig találkoztam a Chemika n. v. üzleteivel. 0 Plankenauer mérnök: — üzlethálózatunk ma még nem olyan sűrű, mint az a nagy érdeklődésre valő tekin­tettel elvárható lenne. A fővá­roson és Dunaszerdahelyen kí­vül Nyitrán (Nitra), Prievidzán és Ružomberokban vannak üz­leteink. Kelet-Szlovákiában Kas­sán (Košice! áll szándékunk­ban egy újabbat nyitni, s re­méljük, hogy ez majd Zólyom­ban is sikerül. A 8. ötéves terv folyamán a kerületi közpon­tokban, a következő ötéves tervben pedig — a gazdasági vonzáskörzeteknek megfelelően — más városokban Is megnyíl­nak a Chemika üzletel. Hadd emeljem ki: a Bratislavában az Obrancov mieru úton lévő gyü­mölcs- és zöldségáruház máso­dik emeletén tavaly májusban megnyílt modern létesítmé­nyünket, ahol nemcsak műtrá­gyát, különféle permeteket, de Fennmaradó része a faanya­gokkal (lignin) és más meg­emészthetetlen maradékokkal kivá’asztőd!k a testből. Bár ezek a ballasztanyagok táplá­lékként nem szerepelnek köz­vetlen. de az emésztés szem­pontjából fontosak. A cellulóz-, és lienin-dús zöldség rendsze­res fogyasztása jő kondícióban tartja az ember fogazatát és emésztőrendszerét. A szacharidok közé tartozik a pektin is. amely a zöldség •szöveteiben a cellulózt kíséri. A tartalma 0,5 százalék körüli. Legnagyobb mennyisége a to­­jásgviimnlcsben, a tökben, a paradicsomban és a céklában talá'hatő A pektinek szintén csak részben emészthetek, de nagyfokú megkötőképességük szabályozza az emésztési folya­matokat. Kedvezően befolyásol­ják a hélnrkroflóra tevékeny­ségét Is. Az újabb kutatási eredmények szerint csökkentik a vérnyomást, a vér knleszte­­rn! tartalmát, és javítják az idegrendszer működését. Magda Valiik óvá agrármérnök, kandidátus Oj íungicitíek és műtrágyák A CHEMIKA N. V. IDEI AIÄNLATA magokat, kerti szerszámokat is árusítunk, és a kereslet, a vá­sárlók igényeinek felmérésével is foglalkozunk. — Dunaszerdahelyi boltjuk­ban tapasztaltam, hogy nem­csak kertészkedéssel összefüg­gő árujuk van. Található ott autógumi, mosószer és más áru is. 9 Piankenauer mérnök: — A vegyiparral összefüggő egyéb árukat is tartunk, termé­szetesen a drogériákban szin­tén megtalálhatók a műtrá­gyák, a permetező szerek stb. Árukészletünk, szolgáltatásaink és a piackutatás érdekében kölcsönösen előnyös szerződé­seket kötöttünk a Semex szako­sított vállalattal, a Gyümölcs és Zöldség üzlethálózattal és a Kertbarátok Szlovákiai Szövet­ségével. Hasonló szerződések megkötésére törekszünk a Sem­­pra-val, és a Kertbarátok Cseh­országi Szövetségével is. — Ne feledkezzünk meg a­­zonban arról sem — veszi át a szót Juraj Vaňo mérnök —, hogy jobb üzletpolitikát nem­csak a mennyiségi igények ki­elégítésével, nagyobb válasz­tékkal lehet folytatni, de szak­­tanácsadással, figyelmet, érdek­lődést ébresztő propaganda-ki­adványokkal Is. — Hogyan képzelik el á szaktanácsadást? — teszem fel a kérdést Vaňo mérnöknek. — Arra törekszünk, hogy szakképzett eladói gárdát ala­kítsunk ki. Alkalmazottainknak szakoktatást szervezünk. Pro­paganda- és Ismeretterjesztő kiadványok bratlslavat áruhá­zunkban mindenki számára díj­mentesen hozzáférhetők. — Eddigi beszélgetéseinkből kitűnik, hogy az üzlethálózat fejlesztését illetően hatékony lépéseket tettek, és további el­képzeléseik is vannak. Mi okoz­za mégis az ellátásban tapasz­talható hiányokat? 9 Vaüo mérnök: — A fönnakadásokat az a­­nyaghiány mellett a csomago­lást és az adagolást végző gé­pek technikai színvonalában mutatkozó lemaradások okoz­ták. Ezért a szilárd halmazál­lapotú peszticidek, a szemcsé­­zett és por alakban gyártott műtrágyák csomagolására és adagolására szolgáló modern gépsorokat hoztunk be. így nem okoz majd nehézséget a peszticidek t—10 g-os vagy 100—500 g-os adagolása sem. — Megváltoztatja-e az új technika az ismert termékek csomagolását, és megérzi-e ezt pénztárcáján a vásárló? — Részben Igen pl. űj cso­magolásban jelennek meg az egyes folyékony műtrágyák, a Harmavft Special, в FUovit stb., az áruk azonban nem változik — közölte az os-naty vezető — Vegyiparunk és az iinök vállalata müven áj termekkel j»t«>it!<erik az ij'aonii? 9 Vaňo mérnök: — Elsősorban egy új fungi­cidre a Novozir M—80-ra hív­nám fel a kertészkedők figyel­mét. Ez az új szer, amelyet a vágsellyei (Sala) Duslo n. v. gyárt, sikerrel veszi fel a ver­senyt a hasonló külföldi készít­ményekkel. Hatását tekintve tökéletesen helyettesíti az Im­portból biztosított Dithane M—45 nevű gombaölő készít­ményt. — Vannak más fungicidjeink Is, amelyek a tavasz folyamán már kaphatók lesznek bolt­jainkban —szól közbe Pianke­nauer mérnök. — Ilyenek a Mikai M, a Rldomil + 48 WP, a Curzate K. 9 Vaňo mérnök: — A Duslo n. v. a közeljö­vőben a kolorádóbogár ellen új inszekticldet dob a piacra Decemtion EK 20 néven. — Ne haragudjanak meg, ha ezt mondom, hogy nekem mint környezetvédőnek ,aki a méreg nélküli kertészkedés, az ön­gyógyító veteményesek, az egészségesebb kertek híve va­gyok, a hátam borsózik az újabb és újabb fungicidek, peszticidek stb. hallatára. Em­lékszem arra az időre, amikor még marokszámra szórták a burgonyára a DDT-t, tonna számra permetezték a szúnyo­gok ellen, végül is a kolorádó­bogár s egyéb kártevúk kerül­tek ki ebből a harcból győz­tesen. — Az tény, hogy a huza­mosabb Ideig alkalmazott ro­varölő szerekkel szemben a kártevők rezisztenssé (ellenál­lóvá) válnak, és fokozott meny­­nyiség alkalmazásával sem érünk el eredményeket, nem beszélve a környezetben, a táp­lálékláncban bekövetkező ká­ros szerepükről. Közismert pél­da erre a hírhedt DDT. Éppen ezért kell újabb és újabb sze­reket alkalmaznunk, megszűn­tetni azokat, amelyekhez idő­közben a kártevők alkalmaz­kodtak. Véleményem szerint — hangsúlyozza VanCo mérnök — amíg a kémiai anyagokat nem tudjuk teljes egészében más módszerekkel helyettesíteni, addig környezetünk és egész­ségünk érdekében a háztáji kertekben Is olyan védekezési rendszereket kellene bevezetni, ahol különféle összetételű a­­nvagok szezonról szezonra vál­tanák egymást, így a kártevők és a kórokozók nem vágatná­nak rezisztenssé. Elkerülhető lenne így az, hogy egyre na­­gvobb mennyiségű mérget szór­junk ki. 9 Piankenauer mérnök: — Még több figyelmet és energiát kellene fordítanunk a felvilágosító és tanácsadó mun kákára. A műtrágyák, herblcl­­dok fungicidek stb. helytelen használata, a’kalmazásuk Idő­pontiának rossz megválasztása hatásfokukat csökkenti — kör­­nve7Ptkáro«-ttó ténykedésüket viszont növeli. — Sa’íos tapasztalataink bi­zony azt mutatják, hogy a kér­tészkedők környezetkímélő ké­szítményeinket nem Ismerik, vagy lebecsü'ik — sóhajt Vaüo mérnök. — Üvegházakban, fó­liasátrakban a zöldség, virág vagy más dísznövény termesz­tésénél az Ízeltlábúak (alkák, rovarok) ellen eredményesen alkalmazható az Instop. Ezek a tenyérnyi sárga, vegyszerrel impregnált lapok zárt helyen, főleg a szívogatással károsító rovarok ellen nagyon hatáso­sak. 15 m3 légtérre egy, lap elegendő. (A méhészkedők a­­zonban vigyázzanak, mert az üvegházakba tévedő mélieket is megöli. — A szerk. megjegy­zése.) — Hasonlóan csekély az ér­deklődés a Chemstop nevű ké­szítmény iránt is, amely tulaj­donképpen nem más, mint egy ki nem száradó ragasztó, amely a fák törzsén elhelyezve, meg­akadályozza a hernyóknak a koronába való följutását. Főleg az araszolólepkék lárvái (her­nyói) ellen hatásos, de a növé­nyi tetveket ,a liszteskéket és a cseresznyelegyek imágóit (ivarérett, esetünkben szárnyas fejlődési stádium) is „össze­gyűjti”. — Kevesebb vegyszert kell alkalmazniuk azoknak is, akik rendszeresen használják a CP— —Etpka nevű feromónkészítmé­­nyünket. Ez nem más, mint egy jelzőcsapda, amely odacsalogat­ja, és befogja az almafákat ká­rosító sodrómoly hímjeit. Segít­ségével pontosan meghatároz­ható az az időpont, amikor a permetezés a legjobb hatásfok­kal végezhető el. Ne feledjük el, hogy Jelzése mindig csak egy adott területre érvényes. Az egymástól több kilométer távolságban lévő kertekben be­álló rajzás között több napos eltérés ts lehet. Egy távolabbi csapda tehát korábban vagy későbben jelezhet. Ha egy ilyen, távolabbi jelzés alapján permetezünk, akkor azt még — vagy már feleslegesen tesszük. — Ne feledkezzünk meg a műtrágyákról sem. Milyen lesz ezekből a tavaszi választék, jelentkezik-e a vegyipar újabb készítményekkel? 0 Vaüo mérnök: — A Bratlslaval Juraj Dimit­rov Vegyi Művek Folimag nevű speciális, folyékony műtrágyája magnéziumot és ként tartalmaz. Használata akkor szükséges, ha a növényeknek gyorsan felve­hető. nagy mennyiségű magné­ziumra van szükségük. Lomb­trágyaként és öntözve is hasz­nálható. Nemsokára forgalom­ba kerül a klorózis ellen haté­kony Ferovit Is. amelyet a Gö­­möri Cellulőzgyár állít elő. A jövő évben pedtg új fosz­for- és folyékony, nltrogéntar­­ta'nní műtrágyát — a Vágsellvei Duslo n v termékeit — bocsá­tunk a vásárlók rendelkezé­sére. — BefelezésOl hadd említsem még meg — közli Karol Plan­­kenauer —, hogy dunaszerda­­helvt és nvftral flz.letünkbe a té1 vévén nagyobb mennyiségű fekete mulcsfóliá* adunk Re­­mé "lk n7zft! dél szlovák'*1 ker­­*és7kedőink fokozott Igényeit ts ki tudjuk elégíteni POMiCHAL R. A zöldség táplálkozási és energiaértéke

Next

/
Thumbnails
Contents