Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)
1987-01-10 / 1. szám
1987. január 10. .SZABAD FÖLDMŰVES-13 Sikeres esztendőt zártak Az ipari vállalatok vonzáskörében gazdálkodó mezőgazdasági üzemek vezetői gyakran panaszkodnak a munkaerő hiányára, s ezzel igyekeznek megmagyarázni a gyengébb termelési eredményeket. Való igaz, hogy az ipari üzemek számtalan munkaalkalmat kínálnak, nagy vonzóerőt gyakorolnak a közeli falvak lakosságára, főként a fiatalságra. Ennek dacára sok olyan mezőgazdasági üzem akad, ahol nem panaszkodnak munkaerőhiányra, példamutatóan gazdálkodnak és jó eredményekkel büszkélkedhetnek. Nyilvánvaló, hogy nem a gazdaság termőhelyi adottságai, hanem a vezetők szervezőkészsége, a tagság hozzáállása, öntudatos munkája a döntő tényező, amelyik meghatározza a termelési eredményeket. Jó példaként említhetjük a Vajáni (Vojany) Egységes Földműves-szövetkezetet, hiszen helyben található a gigantikus hőerőmű, a Slovnaft nemzeti vállalat üzeme, valamint a Likotex szövőgyár és a Jas cipőgyár üzemrészlege. Tovább hadd ne folytassam, hiszen a vasút is elég sok munkaerőt Igényel. A nagy munkaerő vonzásának ellenére a szövetkezetben munkaerőhiányra nem panaszkodnak. Minden munkát idejében elvégeznek, megfelelő minőségben, amit a terméshozamok is tükröznek. Pedig nem is olyan csekély az a terület, amelyen gazdálkodnak, több mint háromezer hektárt kell megművelniük, amiből 1610 hektár a szántó. Dőry Dénes három évvel ezelőtt került a szövetkezet élére. Akkor nem a legjobban mentek a dolgok. A közös vagyont a dolgozók Csáky szalmájaként kezelték. Azt hiszem, elég, ha csak annyit említek meg, hogy 1984-ben a szövetkezet 9 millió 500 ezer koröna veszteséggel zárta az évet és közel 15 millió korona hitellel terhelte. Hogy a rövid három év alatt a vajáni szövetkezetben csodákat műveltek, arról a minap megtartott értékelő taggyűlésen győződtem meg. Az elnöki beszámolóból megtudtam, hogy a szövetkezet, termelést tervét minden mutatóban teljesítette. Az általános fejlődésből minden üzemág arányosan kivette részét. A növénytermesztésben a búzatermelés tervét 13, a rozsét 34, a tavaszi árpa tervét 21, a szemes kukoricáét 3, a korai burgonyáét 30, a napraforgóét 47, a zöldségterme'és tervét 20, a takarmánytermesztését pedig 27 századékkal túlteljesítették. Ugyanakkor üzemanyagból 56 ezer 352 korona értékben, pótalkatrész-felhasználásban pedig 675 ezer korona értéket takarítottak meg. Hogy a százalékok mit takarnak? Azt, hogy búzából 4,65, rozsból 4,29, árpából 4,86, szemes kukoricából 5,33, korai burgonyából 12,35, napraforgóból 2,32, zöldségből pedig 22,66 tonnát termeltek hektáronként. Silókukoricából 6.188 tonnát és szénából 2417 tonnát tároltak a téli időszakra. Annyi takarmányuk van, hogy jócskán jut még eladásra is. Persze, a nagy hozamok nem jöttek maguktól, hanem a szakértelemmel végzett kitartó munka eredményét tükrözik. Nagy gondot fordítottak a termőföld ésszerű javítására, termőképességének növelésére. A korábbi években az alig termő föld ma már valósággal ontja a termést. Ugyancsak a termelés növekedését szolgálja a következetesen alkalmazott vetésforgó, amelyik minden termesztett növény részére a legmegfelelőbb előveteményt biztosítja. Az itt alkalmazott vetésforgó lehetővé teszi, hogy minden munkát — elsősorban a mágágy-elökészftést és a vetést — késlekedés nélkül, optimális határidőben végezhessék el. Külön említést érdemei a korai burgonya, amely a közös kasszában 2 millió 790 ezer koronát eredményezett. A tiszta nyereség burgonyából 1 millió 465 ezer koronát tett ki. A vajáni szövetkezetben annyi burgonya termett, hogy gondot okozott a tőbblettermés értékesítése, így 17 hektárról a termést kénytelenek voltak elraktározni, talán majd tavasszal kapósabb lesz. A zöldségtermesztés évek óta sikertelen ágazat. A múlt év tavaszán is elemi csapás érte a kertészetet, de a szakszerű munkának köszönhetően a bevételi tervét jócskán túlteljesítették. Végeredményben a kertészet 1 millió 25 ezer korona tiszta nyereséget ért el. A gépesítési szakasz a tervezett kiadásokból 858 ezer koronát takarított meg. Tömören fogalmazva a növénytermesztési ágazatot értékelve elmondhatjuk, hogy 3 millió 525 ezer korona tiszta nyereséget értek el, ami kiváló eredménynek számít. Az állattenyésztés is, erőteljesen fellendült. Ma már a szövetkezedben 1721 szarvasmarhát, ebből 367 darab tehenet, továbbá 1012 darab sertést és 2181 darab bárányt tartanak. Foglalkoznak csirkehizlalással is. amely az utóbbi években jövedelmezőnek bizonyult. Három évvel ezelőtt kéthasznú típusú szarvasmarhát tartottak, s a hozam is ennek megfe'elően alakult, a tehenenként évi tejhozam 2450 liter volt. Azóta a régi állomány egy részét kicserélték, törzskönyvezett vörös- és fekete-tarka tehenek vásárlásával. A múlt év első kilenc hónapjában átlagosan 2776 litert fejtek és az előirányzott 855 ezer literrel szemben 975 ezer liter tejet adtak a közellátásnak. Előzetes becslés szerint elérték a 3100 literes fejési átlagot. A gondozók közül a legjobb eredményt ifj. Bodor Gyula, Eszterhay Benjámin. Demcsák József, Talpas Sándor és Nagy Sándor érte el, a fejők közül pedig dicséret illeti Ste’machovics Annát, Harajda Júliát és Fékesházi Irént. A sertéstenyésztés szakaszán is óriási változás történt, hiszen amíg három évvel, ezelőtt a napi súlygyarapodás mindösszes 20 deka volt és 1 kg sertéshús előállításához 10,4 ktló erőtakarmányt használtak fel, addig tavaly a napi súlygyarapodás elérte az 55 dekát és 1 kg hús kitermelésére mindössze 3,30 ki'ó takarmányt használtak fel. Mind a juh-, mind a baromfitenyésztésben száz százalékon felül teljesítették a tér* A Tőketerebesi (Trebišov) járásban a vajáni szövetkezet dicsekedhet a legnagyobb juhállománnyal Ján Molnár felvétele melési tervet. így az állattenyésztési ágazat múlt évi tervét négy százalékkal túlteljesítette. Hogy ezt a nagy fordulatot a szövetkezet minek köszönheti? Talán annak, hogy jobban takarmányozzák az állatokat, mint a múltban, mert ésszerűbben, belterjesen termesztik a takarmánynövényeket, s nagy hangsúlyt fektetnek a másodnövényekben rejlő lehetőségek kihasználására. A megfelelő fajta és a bőséges takarmányozás elengedhetetlen kötretelmény a megfelelő/ gondozás és természetesen a körszerű szálláshelyek biztostíása. Az istállók harminc évesek múltak. A talicskák és az etetőkosarak ugyan eltűntek, de a gépesített kitrágyázás egyelőre csak óbaj. Éppen ezért a jövőben nagy gondot fordítanak az épületek korszerűsítésére. Tizennyolc hónap alatt 3 millió 100 ezer korona ráfordítással felépítették az új szociális épületet, továbbá egy szénatárolót. Folyamatban van egy trágyatelep, egy hídmérleg, valamint hat lakásegység építése. A melléküzemági tevékenység jól kiegészíti a mezőgazdasági termelést. A 88 tagú építkezési csoport a múlt év kilenc hónapjában 12 millió korona értékű beruházást valósított meg. A szövetkezetnek a melléküzemág 3 millió 738 ezer korona tiszta jövedelmet biztosított. így Jutott pénz gépek és berendezések vásárlására. A hitel törlesztésére Is közel 3 millió koronát fordítottak. A mennyiségi mutatók teljesítése mellett a vajáni szövetkezetesek nem feledkeztek meg a termelési költségekről sem. Érdemes elmondani, hogy péTdául a tervezett összkiadásokat 38 százalékra, az anyagköltségek tervét 99 százalékra, a bérköltségeket pedig .99 százalékban merítették ki. Befejezésül — minden túlzás nélkül — elmondhatjuk, hogy a vajáni szövetkezet szorgos dolgozói sikeres esztendőt zártak. ILLÉS BERTALAN TANULSÁGOK, tapasztalatok A közelmúltban a Rimaszombati (Rimavská Sobota' járásban a hazánkban alkalmazott iparszert! kukoricatermelési rendszerek taggazdaságainak képviselői értékelték a kukoricatermelés színvonalát, az utóbbi években elért eredményeket, megvitatták az eddigi tapasztalatokat és összegezték, mit kell tenni a jövőben a termelés hatékonyságának további javítása érdekében. A Rimaszécsi (Rimavská SeC) Egységes Földműves-szövetkezet kezdeményezésére 1983-ban az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma kétezer hektáron engedélyezte a Bábolnai IKR technológiájának alkalmazását, és ugyanakkor két mezőgazdasági üzemet jelölt ki rendszergazdának. Az egyik csoport élén a Safárikovói Al'ami Gazdaság áll 500 hektáros vetésterülettel, s hozzájuk tartozik 300 hektárral a Sajőgöraöri (Gemer], és 200 hektárral a Lénártfalvai (Lenartovce) Etsz. A másik csoportban a rimaszécsi. a bátkai és a nagybalogi (Veľký Blh) gazdaságok társultak 500, 300, illetve 200 hektárnyi területtel. A négy évvel ezelőtti kezdeményezés első lépései sok nehézségbe ütköztek. Menet közben azonban sikerült elhárítani a legnagyobb akadályokat. Az eredményeket az első négy évre vonatkoztatva elemezték. Az értékelés szerint ebben az időszakban — a bevált magyarországi termelési módszer hatására — a rendszerbe tartozó gazdaságokban a négy évvel korábbi hozamokhoz képest 28—69 százalékkal növekedett a szemes kukorica hektárhozama. Az élvonalbeli termelők által elért kiváló hozamok az egyik oldalon jogos büszkeségre adnak okot, de egyúttal azt is jelzik, hogy még korántsem használták ki teljes mértékben minden gazdaságban a helyi adottságokat, illetve a rendelkezésre álló biológiai anyag genetikai termőképességét, mivel lényeges különbségek tapasztalhatók a hozzávetőleg azonos feltételek között gazdálkodó mezőgazdasági üzemek eredményeiben. Ennek bizonyítására vonultassunk fel néhány adatot. Rimaszécsen 1986-ban hektáronként közel nyolc tonnányi termést takarítottak be. 85 százalékkal többet, mint 1983-ban. A szomszédus lénártfalvai gazdaságban öt évvel ezelőtt a rimaszécsiekével azonos menynyiségű — 4,7 tonna szemes kukoricát takarítottak be egy hektárról, azonban a fél évtizedes átlag nem tükröz lényeges előbhrelépést. A bátkaiak 2,5 tonnáról léptek előre 5.7 tonnára, á šafárikovóiak pedig az 5 tonnás hektárhozamon állapodtak meg. A sajógömöri szövetkezet a négy esztendő alatt 105 százalékos hozamnövelésre volt képes, vagyis tavaly hét tonnán felüli bektárhőzammal büszkélkedhetett. A nagybalogi gazdaságban érződik a legkevésbé az IKR „inspiráló“ hatása, bár az is igaz, hogy itt találhatók a legmostohább termőhelyi adottságok. Az értékelésben az a legkülönösebb, hogy valamennyi mezőgazdasági Üzem közül a „rendszeren kívüli“ Királyi (Kráf) Efsz-ben érték el a legnagyobb hektárhozamot: 8,1 tonnát! A járásban a 8. ötéves tervidőszak első évében 5 ezer tonnával több, összesen 23 ezer tonna — hektáronként 5.8 tonna — kukorica termett. Ez a jó eredmény elősegítette az iparszerű termelési rendszer nagyobb területen való alkalmazását. Az idén további kétezer hektárral — a szemes kukorica vetésterületének 90 százalékával — lépnek be az IKR-be. A gazdaságonként változó és esetenként a nyolcvan százalékos értékkülönbséget elérő hozamok főleg abból adódnak, hogy több gazdaságban bizony még ma is sokat vétenek az agrotechnikai követelmények ellen. Többen azzal követnek el h’bát, hegy nem becsülik fel, vagy egyszerűen figyelmen kívül hagyják a tudományos alapokra helyezett tápanyagpótlás jelentőségét és nem a kellő mennyiségben, a legmegfelelőbb öszszetételben, a legjobb időpontban juttatják ki a műtrágyákat. Ugyanakkor az agrokémiai vállalat elősegíti a taggazdaságok áttérését az előnyösebb, folyékony műtrágya használatára. Sok gazdaságban a hibridek megválasztásakor kizárólag a termőképességből indulnak ki, s nem veszik figyelembe azokat az egyéb fontos tulajdonságokat, amelyek szintén döntő hatással vannak arra, hogy a termesztett hibrid az adott feltételek között végül ts milyen teljesítményt nyújt. Vagyis az agroökológtat teltételek eltéréséről sem lehet megledkezni, amelyek egy bizonyos középszinten állandósítják a hozamnövelő törekvések eredményességét. Az egyes munkafolyamatok agro-Fajtakísérletekben próbálják ki az adottságoknak legjobban megfelelő hibrideket Fotó: —kimtechnikai határidőben történő elvégzéséhez még mindig nem rendelkeznek kielégítő anyagi-műszaki háttérrel. Leginkább a vetés időszakában tor’ódnak az elvégzendő teendők. Az átlagosan ötven-hatvan hektáros táblák esetében csupán minden ezer hektárra jut egy Cyclo-800-as vetőgép, ezért a termelők külön-külön megkötött kooperációs szerződésekkel biztosítanak maguknak valamilyen pótvetőgépet Magyarországról. A többi korszerű, nagy teljesítményű gépekkel is ugyanez a helyzet. A járásban üzemelő 10 ezer hektárnyi területet behálózó öntözőberendezésből mintegy 1800 hektáron adott a feltétel a kukorica öntözéséhez. A továbbiakban két kukoricatermelő gazdaság tapasztalatait összegezzük: A Šafárikovói Állami 'Gazdaságban 1982 előtt „mostohanövény“ volt a kukorica, amelyet az iparszerű termelési rendszer bevezetése óta a legjobb földekbe vetnek. A tavalyelőtt beszerzett IH tárcsa azonban a Kirovec típusú traktor hiánya miatt egy esztendeig kihasználatlanul vesztegelt. A szakszerű tápanyagellátáshoz nem biztosítottak a számukra elegendő mennyiségű káliumműtrágyát. Minden évben igyekeztek május elsejéig befejezni a vetést.. A hosszabb tenyészidejű hibridek termesztésével is megpróbálkoztak, ellenben a betakarításkor tapasztalt nagy — 28 százalékos — nedvességtartalom miatt a jövőben az éghajlati és talajviszonyoknak megfelelő hibrideket termesztenek. A betakarítást három E-516-os, két E-512-es, valamint ugyancsak két darab — kukoricabetakarító adapterrel felszerelt — Bízón kombájnnal végzik. A vadkártétellel veszélyeztetett táblákról Cherszonyeccel gyűjtik be a csöveket, amelyeket régi szénapajtákban hideglevegős szárítás mellett táróinak. Az elkövetkezendő években arra irányítják figyelmüket, hogy még az ősz folyamán elvégezhessék a talaj-előkészítési munkák^ nagyobbik hányadát. A rémaszécsiek közel járnak ama óhajuk beteljesüléséhez, hogy — a hetvenes évek végén elért 3,7 tonnás hozamszintről felfejlődve bekerüljenek a „nyolctonnások klubjába“. Az ötszáz hektárból 250 hektáron — három éven át — monokultúrában termesztik a kukoricát. így Jobban elő tudják készíteni a talajt a következő évi vetés alá. Ősszel a földeken ma* radt kukoricaszárat IH tárcsával öszszeaprítják, elvégzik a szántást, az alapműtrágyát teljes adagban ősszel kiszórják és bedolgozzák a talajba. Tavasszal HUNIPER prernetezőgéppel kijuttatják a gyomirtó szereket, amelyeket ásóboronával dolgoznak be a talajba. A három művelet elvégzésére alkalmas Cyclo-800-as vetőgépet nem tudták teljes egészében kihasználni. Egy munkafolyamatban műtrágyát is szórhatnának és a drótférgek elleni hatóanyagot is a talajba juttathatnák vele. De nem kapni olyan granulált nitrogántrágyát, amely húszfokos melegben sem olvad meg. A porított (Difonat) inszekticidet is csak szemcsézett formában képes adagolni az „okos“ gép. A legjobb termesztési tapasztalatokat a Pioneer-3747-es hibriddel szerezték, ameiy 1985-ben 150 hektáron átlagosan 9 tonnás hozammal fizetett. Tavaly megkezdték a fajtakísérleteket a Bábolnáról származó biológiai anyaggal. A szövetkezet egyetlen ' általánosított véleménye sűrített tapasztalata, hogy: a láncszemek módjára egymásba kapcsolódó agrotechnikai előírásokat a lehető legpontosabban be kell tartani, különben megszakad a „húzóerő“. A jobb eredmények — a termelés hatékonyságának, jövedelmezőségének a fokozása *- érdekében maximálisan ki kell használni az öntözési lehetőségeket, és minden vonatkozásban meg kelj szilárdítani az agrotechnikai fegyelmet. Könnyíteni kell a munkát azáltal is, hogy a gépjavítást új, korszerű diagnosztikai műszerekkel gyorsítják és takarékosabbá teszik. Ki kell használni az egyes munkaműveletek ésszerű összevonásának lehetőségeit: a taposást károk csökkentése érdekében. A talajfelszín könnyebb és egyenletesebb megmunkálhatósága érdekében olyan géppark összeállításán kell fáradozni, amellyel jó minőségben végezhetik el a talajművelést, a vetést, a gyomirtást és a növényvédelmet. Nagyon fontos az IKR fejlesztésében a sokoldalú együttműködés. Kívánatos, hogy a taggazdaságok képviselői és a termesztési folyamat irányitői ne csak a legújabb bevált termelési módszerekről értesüljenek, hanem rendszeresített Szakmai tanácskozáson véleményt is mondhassanak, beszámolhassanak saját tapasztalataikról. KORCSMAROS LÄSZLÖ I
