Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)
1987-01-10 / 1. szám
14 SZABAD FÖLDMŰVES 1987. január 10. LENGYELORSZÁGI -jegyzetek A jó példa vonz! A Lengyel Népköztársaság mező" gazdasági termelésében a termelőszövetkezetek részaránya szinte elenyésző. Ezt tapasztaltuk a Zieiona Góra-i vajdaságban is, ahol az országos átlaghoz viszonyítva jóval erőteljesebben fejlődött a szövetkezeti mozgalom. Hiszen még abban az időszakban is. amikor országszerte a mezőgazdasági termelés visszahanvatlott vagy stagnált, addig a vajdaságban a termelőszövetkezetek száma és területe nőtt. De így is a je-és társadalmi helyzetének a javításában. a magasabb életszínvonal biztosításában, a közös gazdálkodási forma népszerűsítésében. Annak dacára, hogy a termelőszövetkezetek a mezőgazdasági terület mindössze 4,7 százalékán gazdálkodnak. a vajdaság gabonatermelésében 7,5; hústermelésében 5,8; toj'ástermelésében pedig 20 százalékos arányban részesednek, annak ellenére, hogy a leggyengébb talajokon gazdálkodnak, Termőterületük úgyszől-Jerzy Polanowski a termelőszövetkezet elnöke. (jobb oldalt) lenleg számon tartott 41 termelőszövetkezetnek csak valamivel löbbmint 18 ezer hektár termőterület a tulajdona. Számunkra kissé szokatlanul hangzik hogv a szövetkezeteknek több mint hatvan százaléka ötszáz hektárnál kisebb területen gazdálkodik. Hozzávetőlegesen harminc százalékuk ötszáztól ezer hektárig terjedő területet művel meg. A vajdaságban mindössze két olyan szövetkezet található, amelynek termőterülete meghaladja az ezer hektárt. A gazdasági reform bevezetése után azonban dinamikusan növekedett a szövetkezetek termelése, megerősödött a gazdasági helyzetűk, s az alacsony részarányuk ellenére is egyre fontosabb szerepet töltenek be nemcsak a mezőgazdasági termelés fellendítésében. hanem a falu szociális ván kétharmada az V. és a VI. minőségi csoportba tartozik, s ilyen kedvezőtlen termőhelyi adottságok között is kielégítő — több esetben a vaidaság átlagánál jobb — eredményeket érnek el. A múlt évi különösen aszályos esztendőben például gabonafélékből 3.1, repcéből pedig 2,8 tonnát takarítottak be hektáronként. Az állattenyésztés az utóbbi években jelentős változásokon ment át. A gazdasági reformnak ugvanis a gabonaterme'és nagyarányú növelése mellett elsőrendű feladata volt, sürgősen megoldani a lakosság húsellátását. Ezért' ’ olvan gazdásági 'szabályozok kerültek előtérbe, amelyek a sertés- és a baromfihús-termelésnek a növekedését ösztönözték. Nem csoda, hogy a vaidaság szövetkezeteiben ez a két ágazat fejlődött a legerőteljesebben. Tavaly például egy hektár mezőgazdasági területről 220 kilő sertéshúst termeltek. Ma a vajdaságban minden egyes szövetkezet nyereséges. A hagyományos mezőgazdasági termelés mellett egyre több szövetkezet kisegítő tevékenységgel is foglalkozik. Egyebek között gabonafeldolgozással. takarmánylisztek és keveréktakarmányok gyártásával, zöldség és gyümölcs feldolgozással. Tavaly egv bőrfeldolgozó üzemet is beindítottak. A termelőszövetkezetek általános helyzetének a felvázolása után térjünk rá a konkrét adatokra. Vagvts. mit láttunk, tapasztaltunk a vajdaság egyik szövetkezetének a látogatása során. A vroniavai Béke Termelőszövetkezet 1250 hektár, mezőgazdasági területen gazdálkodik. A szövetkezet tavaly ünnepelte fennállásának 35, évfordulóiét. A Zieiona G6ra-i vajdaságban az első termelőszövetkezetek között alakult. Annak .ellenére, hogy a termőhelyi adottságaik nem a legkedvezőbbek — hiszen a termőterületnek több mint kétharmada igen gyenge termőképességű — mégis a vaidaság élenjáró mezőgazdasági üzemei közé tartoznak. Az 1985-ös évben a termelőszövetkezetek versenyében az első helyre kerültek. A növénytermesztés szakaszán elsősorban gabonafélék, repce, burgonya és takarmánynövények termesztésével foglalkoznak. Még egy olyan szélsőségesen aszályos évben is. mint a tavalyi volt, gabonafélékből 3.25. repcéből pedig 2.5 tonnás hektárhozamot értek el. A korábbi években szarvasmarha-tenyésztésre szakosodott állattenyésztésben a sertés- és a baromfitenyésztés vette át a szerepet. Egy hektár mezőgazdasági területre számítva 1 ezer 112 kilő húst és 8 ezer 210 darab tojást termelnek A szövetkezet termelésének intenzitásáról még szemléltetőbb képet ad a gabona egységre átszámított árutermelés. Míg a vajdaság többi szövetkezetének átlagában egy hektárnyi területről 12.8 gabonaegvséget állítanak ető. addig a vroniavai-ak 54.2 egységet termelnek ugvanarról a területről. Az állattenyésztés intenzív feilesztését jelentős mértékben elősegítette egy szárítóüzem és egy keveréktakarmány-gyártó részlegnek az üzembehelyezése. Ezekben évi átlagban 3 ezer tonna takarmánylisztet és 5 ezer tonna keveréktakarmányt gyártanak. A nöyénytermesztés szakaszán a termelés Intenzitásának a növelését a meliorációs munkák komplex rendszerének a végrehajtásával szorgalmazzák. Jerzy Pnjanowski agrármérnök a termelőszövetkezet negyvenév körüli agilis elnöke végigvezetett bennünket a sertéstenyésztő telepen. Egy rendezett, példásan tiszta gazdasági udvar képe tárult e’énk. pedig nagyban folytak az építkezési munkák. A magasra nyúló pillérekről már csak a tetőzet hiányozott. Az építkezés nemsokára fedett géptárolőként szolgál majd. Az utolsó simításokat végezték az 1200 férőhelyes korszerű sertésfarm építésén. Az összes munkákat a szövetkezet építészeti csoportja végezte, mégpedig rekord határidőben. A sertéstelep építéséhez a múlt év áprilisában foglak hozzá és már október eleién az istállók többsége üzemelt. — Nem engedhetjük meg magunknak. hogy az építkezés e'húzódása miatt késleltessük a termelést. Elsődleges szempontunk a minél nagyobb jövedelem elérése. Hiszen csakis ígv vagyunk képesek megfelelő anyagi fedezetet teremteni a fejlesztésre, valamint a nyoicszáz főből állő tagság jutalmazására és a szociális kedvezmények biztosítására — mondotta az elnök. A fokozott jövedelme- égre való törekvés eredményeként szövetkezet immár hatodik éve hitel nélkül gazdálkodik. Az elmúlt esztendőt nyolcvan millió zloty tiszta nyereséggel zárták. A Intenzív sertéstenyésztés jóvoltából a gazdaság jövedelmezősége 30—40 százalék körűik Említést érdemel, hogv évente 12 ezer darab malacot nevelnek fel. Egv kiló sertéshús előállítására pedig mindössze 2,50—2^60 kiló erőtakarmánvt használnak tel. liven alapból már lőcskán telik beruházásra . és a tagság szociális helyzetének a javítására. Az építészeti csoport évente 26 millió zloty értéket hoz létre. De telik a családi házak építésére is. Az anyagi segély mellett a szövetkezet az építészeti munkába is besegít. Ezidáig hatvan családi házat adtak át. s lövőre további negyvennel bővül a számuk A szövetkezet elnöke úgv vélekedik, hogv előnyösebb a családi házak építése — az általában elterjedt panelházak helyett. Az emberek jobban megbecsülik azt, amibe kétkezi munkájukat fektették. A szövetkezeti tagok ingyen kapják az üzem honyháján főzött ebédet, vacsorát, s kedvezményes áron vásárolhatnak tejet és tojást. Nem csoda hát. hogv az utóbbi években a szövetkezet sokak számára vonzóvá vált. Ma azonban már nagvon megválogatják azokat, akiket új tagként felvesznek. — Nagyon nehezen futottunk hozzá. amivel ma dicsekedhetünk. Nincs szükségünk gyenge dolgozókra, akik rontanák a munka színvonalát. Szorgalmas. dolgos emberek kellenek ide. Szívesen vesszük fel főleg a fiatalokat. Nálunk mindenkinek tartani kell a fokozott munkatempót a kívánt gazdasági eredmények eléréséhez — mondotta végezetül az elnök. Klamarcsik Mária A sertéstenyésztés a legjövedelmezőbb ágazat. Fotó: —kim— A szálkái (Salka) Üj Élet Egységes Földműves-szövetkezetben 1984-ben jártam utoljára. A gazdálkodás évi mérlege akkor nem utalt még arra. hogv ez a 2400 hektár mezőgazdasági területen gazdálkodó szövetkezet, melynek határa a szálkái me'Iett a kiskeszi (Maié Kosihy) és a lelédi (Lela) határra is kiterjed, a járás legjobb gazdaságai közé tartozik. Figyelemre méltó termelési eredményekre azonban már akknr felfigyelhetett az ember. Illetve nem is annvira a végeredmények voltak a jók. hanem azok a különbségek keltették fel a figyelmet, amelyek az 1334-ben elért és az előző évi termelési eredmények között voltak. Mégpedig a szövetkezet éveken keresztül „gyengélkedő“ állattenyésztési ágazatában. Például az évi fejési átlag 428 literrel, a sertések napi súlygyarapodása 252. a hízómarháké pedig 91 grammal növekedett. Ezek az eredménvek jelezték, hogv a szövetkezet megtalálta a hullámvölgyből való kivezető utat. Nem kertelek! Bizonyos fokig a kíváncsiság is közrejátszott abban, hogy a minap Szálkára látogattam. Kíváncsi voltam vajon a termelésfejlesztés három évvel azelőtti üteme nem lanyhult-ej? S mit tapasztaltam? Számtalan tanuielét annak, hogy a szövetkezetben következetesen, a távlati célokhoz céltudatosan igazodva, a lehetőségek optimális kihasználásával szorgalmazták az utóbbi évek folyamán is a termelés és a gazdaság fejlesztését. Az 1984-es évben például a szőlőtelepítésről csak mint távlati tervről beszéltek. Azóta megkezdték az elhanyagolt — de szőlőtermelésre alkalmas — területek rendezését, s az előkészített hektárnyi területnek a felén már fiatal szőlőültetvények láthatók. A kiskeszi részlegen kétszáz férőhelyes — korszerű berendezésekkel ellátott — tehénistálló, a szálkái részlegen pedig ötszáz férőhelyes növendékmarha-lstálló épült. Kezdetét vette a stabil mezei utak építése is. Egyelőre egv kilométer hosszú aszfaltozott utat építettek. Az utóbbi kél év alait hatmillió koronát ‘fordítottak a nagv teljesítményű korszerű gépek vásárlására S megtörténtek az első lépések — a Fregatt típusú öntözőberendezés vásárlásával — az elavult. felszíni csővezetékes öntözőberendezés felszámolására, illetve arra, hogv az ötszáz hektárnyi öntözhető területen a növények szükség szerinti vízellátását zavarmentesen megoldhassák. A termelés legszembetűnőbb növekedése az állattenyésztési termelésben tapasztalható. Például a múlt évi fejési átlag megközelítette a háromezerötszáz litert, ami hozzávetőlegesen 475 literrel több. tóint a hárem évvel ezelőtti. A sertéslnzlalásban — a múlt év harmadik negyedév végéig elért 620 grammos napi átlagminőség ugyan jobb is lehetne, mert bizony a múlt év első felében az értékesített tejnek csupán 54 százalékát minősítették első osztályúnak. Ez a szigorított minőségi követelmények érvényesítésének hónapjaiban voltl Ha azonban az Ítéletmondáskor figyelembe vesszük azt is. hogy a stúrovói tejfeldolgozó üzem körzetéhez tartozó mezőgazdasági üzemek átlagában — ugyanabban az időszakban — az érékesített tejnek mindössze 37,75 százaléka volt első osztályú, akkor igazságtalanok lennénk, ha a szálkái tehéngondozókat és fejőket elmarasztalnánk. Tény, hogy a tej ÉVRŐL ÉVR súlygyarapodással — pedig az Érsekújvári (Nové Zámky) járás legjobb eredményeket elérő gazdaságának bizonyulnak. A két évvel azelőtti napi súlygvarapodási átlag 117 grammal szárnyalták túl. Az említetteknél kissé szerényebbek a marhahizlalásban elért eredményeik. Persze, sző sincs stagnálásról, hiszen a napi súlygvarapodási átlag 60—70 grammal meghaladta az 1984-ben elértet. Ezek az eredmények önmagukért beszélnek. Lényegében meggyőzően hirdetik, hogy az állattenyésztési ágazat dolgozóinak népes .csoportja szakértelemmel felvértezve, fegyelmet és példás helytállást tanúsítva látott hozzá a tervszerűen növekvő termelési feladatok teljesítéséhez. A tej- és a sertéshús-termelésben elért eredmények arra is utalnak, hogv a növekvő áruforgalmazási tervfeladatok teiiesítéséhez vezető út nem az extenzív módszereken, az állatállomány ésszerűtlen növelésen keresztül vezet, hanem a sikerhez a takarmánybázishoz igazodó állattenyésztési termelés intenzitásának növelésével lehet a legésszerűbben., s a legblztosabban eljutni. Ebben a szövetkezetben incs „túlhajtott“ állatsűrűség. De nem okozott gondot a tejtermelés és áruforgalmazás évi tervének teljesítése. Az 1 millió 325 ezer liter áruforgalmazási tervüket — előzetes becs'ések szerint — öt százalékkal túlteljesítették. A minőségi követelményeinek a betartásához szükséges teltételek a szálkái szövetkezetben sem jobbak, mint máshol. A kétszáz férőhelyes korszerű kiskeszi tehénistállőban a kedvező feltételek között nem volt probléma a minőséggel. Ugyanis az értékesített tej 90,8 százaléka első, 9,2 százaléka pedig másodosztályú volt. A tejtermeléssel kapcsolatban meg kell mondani azt is, hogy a takarmány-ellátottság színvonala biztosítja továbbra is a tejtermelés elért színvonalának a stabilizálását, s nem kell számolniuk még a téli Időszakban sem a teihozam nagyobb méretű csökkenésével. Nem okozott különösebb gondnt a sertéshús áruforgalmazási tervfeladatainak teljesítése sem. Ezt nemcsak az elmúlt évre vonatkoztathatjuk, hanem távlatilag is. Ugyanis az anyasertések száma és az anyánként! átlagban leválasztott 18 malac — amennviben rendkívüli akadálv közbe nem jön — biztosítja távlatilag is a kellő létszámú utánpótlást a hizlalda részére. A sertéshús áruforgalmazási tervét 1986-ban több mint három százalékkal teljesítették túl. vagyis a tervezett 330 tonnával szemben 9 tonnával többet értékesítettek. Persze. teljesítették a marhahús áruforgalmazási tervét is. amely 202 tonnában volt meghatározva. A szalkaiak tehát az elmúlt gazdasági évben elérték azt, hogy az állattenyésztési ágazat némileg hozzájárult az év végi gazdasági mérleg javításához. A növénytermesztésben — a közismert okok miatt, amelyeknek negatív hatását a szalkaiak sem tudták kivédeni — a szokványosnál jóval gyengébb termelési eredmények születtek. Ez elsősorban a búzára, a tavaszi árpára és a szemes kukoricára vonatkozik. Az említett szemesekből összesen 1812 tonnával kevesebbet takaríthattak be a tervezettnél. A vezető dolgozók állítása szerint azonban nemcsak az aszály okozott nagy károkat, hanem a hektárhozam alakulását az Is kedvezőtlenül befolyásolta, hogy az Ipoly szabályozásával párhuzamosan (A folyó szabályozása egyelőre a szálkái határig terjed. 1 nem teremtették meg az 'árterületen felgyülemlő víz levezetéséhez szükséges feltételeket. A szemes kukoricának és a tavaszi árpának egv bizonyos részét későn vetették el. s ígv rendkívül gyenge termést adott. A becslések szerint a szemesek gyenge termése miatt a tervhez visszonyítva körülbelül 3 'millió 200 ezer korona termelési értékkieséssel számolnak. A szalkaiak úgy vélik — mégpedig jogosan —, hogv a vízgazdálkodás illetékes szervei hozzáláthatnának már a víz levezetéséhez szükséges — kissé bonyolultnak tűnő — feltételek megteremtéséhez. A növénytermesztési ágazat egyes szakaszain megnyugtató termelési eredmények születtek. A múlt esztendőben például viszonylag jő eredményeket értek el a cukorrépa-termesztésben. A hetven hektáros területen 39 tonnás átlagos hektárhozamot értek el. I?z a siker lényegében azzal magyarázható. hogy a rendelkezésükre álló öntözőberendezést — amely a múlt évben csak eléggé kis terület öntözését tette lehetővé —. a lehetőségek keretem belül hatékonyan kihasználták. A szövetkezet vezetői pozitívan értékelik a tömegtakarmányok termesztését is. Bár nem születtek rendkívüli termelési eredménvek, az 1474 darabot számláló szarvasmarha-állomány tömegtakarmánv-szükségletét száz százalékra fedezték. Főleg jó minőségű lucernaszénából, melvből 2 ezer 73 tonnát, valamint kukorica szilázsból, amelyből 5 ezer 901 tonnát készítettek. Ha a saját forrásaikból — amint azt állítják — valóban tudják fedezni a szarvasmarha-állomány tömegtakarmány-szükségletét, akkor l&lzony a pár évvel ezelőtti helyzethez viszonyítva nagy lépést tettek előre. Feltételezhető tehát, hogy a takarmánytermesztés és az állattenyésztés összhangjának fenntartásával hosszútávon biztosítják az állattenyésztési termelés, főleg a tejtermelés és a marhahizlalás színvonalának további emelkedését. A szövetkezet múlt évi termelési terve a mezőgazdasági nyerstermelés értékét 37 millió 600 ezer koronában határozta meg. Bár az állattenyésztési ágazat négy százalékkal túlteljesítette a tervét, a szövetkezet nyerstermelésének évi tervét csupán 86 százalékra tudták teljesíteni. Hasonló a helyzet az árutermelési terv teljesítése körű] is. Mindent összevetve a növénytermesztési ágazat — a már említett és lényegében szinte minden egyes mezőgazdasági üzemet károsító okok miatt —, csupán 73 százalékra teljesítette a termelési feladatait, körülbelül 5 millió 120 ezer korona termelési érték kiesésével kissé nehéz helyzetbe hozta a szövetkezetei. Illetve nagyon nehéz helyzetbe hozhatta volna, ha nem vezetik be a múlthoz viszonyítva módosított általános biztosítást. Az általános biztosítás következtében a szövetkezet nem küzd anyagi gondokkal. A gazdálkodás évi mérlege tehát kiegyensúlvozott. Ugyanis az évi összteljesítmények tervét, amely 39 millió 250 ezer boronában volt meghatározva. 99,3 százalékra teljesítették. A tervezett termelési költségekből pedig 895 ezer koronát takarítottak meg. így a termelési és áruforgalmazási terv teljesítésében tapasztalható komoly lemaradás ellenére a tiszta jövedelem tervezett összegét 608 ezer koronával túlhaladták, s megközelítőleg 5 millió 50 ezer koronát értek el. A pénzügyi helyzet tehát kedvezően alakult. Lehetővé teszi a szövetkezeti tagok eddig elért személyi jövedelmének és életszínvonalának stabilizálást, valamint azt. hogy a termelés és a gazdaság fejlesztését újabb beruházásokkal gyorsítsák. Pathó Károly i 4
