Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)
1987-02-28 / 8. szám
2 SZABAD FÖLDMŰVES 1987. február 28. A határozatok nyomatékosabb Ülést tarott Prágában a CSKP KB Elnöksége. Megtárgyalta a Csehszlovák és Szlovák Tudományos Akadémia 8. ötéves tervidőszakra és távlatilag a 2C00-ig terjedő időszakra szóló, a tudományos élet fejlesztésével kapcsolatos programjának tervezetét. Hangsúlyozta, hogy egyre nő a tudomány szerepe a szociális és a gazdasági fejlődés meggyorsításában, s ez megköveteli, hogy nagyobb mértékben orientálják a társadalmi gyakorlat szükségleteinek kielégítésére, hogy lényegesen nagyobb mértékben járuljon hozzá a CSKP XVII. kongresszusán kitűzött programcélok eléréséhez. Teljes támogatásáról biztosította az arra irányuló erőfeszítéseket, hogy energikusaiban érvényesüljenek a tudomány, a kutatás és a termelés kapcsolatának új forrtiái, mindenekelőtt fejlődjenek a tudományos-termelési egyesülések és a gazdaság'leg megalapozott közvetlen szerződéses kapcsolatok a kutató és a termelő szervezetek között. Kiemelte, hogy szorosabban össze kell kapcsolni, és hatékonyabban kell egybehangolnl az akadémiák, a reszortok és a felsőoktatást intézmények által kifejtett kutatótevékenységet, amelyet a súlyponti feladatokra kell összpontosítani. Az elnökség egyúttal kiemelte: kulcsfontosságú, hogy tudományos életünk bekapcsoljon a KGST-tagországok 2000-tg terjedő tudományos-műszaki fejlesztést komplex programjának megvalósításába, ami a nemzetközi szakosítás fő útja. Rámutatott. mennyire fontos, hogy a tudomány és a kutatás területén nyílt legyen a légkör, támogassák az alkotó keresést, és nagy Igényeket támasszanak a tudományos kutatómunka eredményeivel szemben. Ez megköveteli a minőség javítását, szükség esetén a személycseréket, a nemzetközt tudományos élet eredményeinek céltudatosabb felhasználását, a kutatást Intézmények Irányításának tökéletesítését és a műszaki el’atás javításával összefüggő kérdések megoldását, főleg a meghatározó területeken. Az elnökség feladatul tűzte ki. hogy a gazdasági mechanizmus átalakító-' sával kapcsolatban kidolgozzák a tudományos kutatómunka hatékonysága és intenzitása növelésének komplex kérdéseit. A továbbikban az elnökség a CSKP XVII. kongresszusán kitűzött feladatok megvalósításának néhány kérdésével foglalkozott. Megelégedéssel nyugtázta, hogy a kongresszusi határozatok gyorsabb és nyomatékosabb végrehajtását célzó irányvonal, amelyet a CSKP KB 4. ülése hagyott (óvá, teljes támogatásra talált a pártban és a társadalomban. Pártunkban és lakosságunk körében nagy visszhangra és támogatásra találtak az SZKP Központi Bizottsága által az átalakításról és kádermunkáról tartott januári ülés eredményei, amelyeknek fontos szerepük van a XXVII. pártkongresszus irányvonalégyorsabb és végrehajtásáért nak konkretizálása és fejlesztése szempontjából. Egyúttal jelentősen hozzájárulnak a szocializmus építésével összefüggő feladatok megoldásához az alkotó leninizmus szellemében. Bratislavában Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának Elnöksége is megvitatta a vegyipar termelési alapjának fö’újításáról és korszerűsítéséről a 8. ötéves tervidőszakra és távlatilag a 2000-ig terjedő időszakra vonatkozó jelentést. Megállapította, hogy a szlovákiai vegyipar termelési és műszaki alapjának jelenlegi helyzete szükségessé teszi az alap felújítását. Az elemzésből kiindulva korszerűsítési programot javaso'nak, amely lehetővé teszi a vegyipar gyártási folyamatai hatékonyságának gyorsabb ütemű növelését. A korszerűsítési program megköveteli. hogy ebben a folyamatban más érintett reszortok, főleg a gép-, az építő- és az elektrotechnikai Ipar is intenzíven vegyen részt. A vegyipar szerkezeti átalakításának és a kisebb energiaigénvességű termelési ágak kiemelt fejlesztésének meghatározó területe továbbra is a könnvűvegvipar, a nemzetközi munkamegosztásban és a KC.ST-tagországok 2000-'g terjedő komplex tudománvos-műszaki egvüttmfiködési programiénak megvalósításában való részvétel. Az elnökség a továbbiakban megtárgyalta az SZSZK Népi Ellenőrzési Bizottságának je'entését az azzal kapcsolatos ellenőrzés eredményeiről, hogv hogyan hajtják végre a CSKP KB Elnöksége által a szocialista törvényesség. erkölcs és fegyelem elveinek megsértése eľeni harc hatékonyságának növéséről 1983 februárjában kiadott levélből és az SZSZK kormánya ezzel kapcsolatos határozataiból eredő feladatokat. Megállapította, hogy javult a szervek és a szervezetek á’tal a negatív jelenségek leküzdésére tett intézkedések végrehajtása. Növekedett a külső ellenőrzési rendszer hatékonysága. Ennek ellenére csak lassan haladnak előre e jelenségek megelőzésében és az önvédelmi mechanizmusok létrehozásában. Ennek oka az. hogy még műidig űeth eléggé hatékony a szervek és a szervezetek belső ellenőrzési rendszere és alacsony az irányítómútika színvonala. A vezető dolgozók gyakran lebecsülik azt, hogy a rend, a fegyelem, a társadalomellenes jelenségek felszámolása és megelőzése részét képezi az emberek tudatának átalakításáért vívott harcnak. a szocialista kapcsolatok építésének és a gyorsítás CSKP XVII kongresszusán elfogadott stratégiája érvénvesítésének. Az SZLKP KB Elnöksége elvárja, hogy a pártszervek hatáskörükben következetesen értékeljék a negatív jelenségek elleni harc helyzetét és hatékonyabb eljárást kövessenek a jóváhagyott intézkedések végrehajtása, ezen belül a kádermunka javítása során. A királyi (Král) Béke Egységes Földműves-szövetkezet négy pártalapszervezetében is megtartották az évzáró taggyűléseket. A kövecses! (Strkovec), az abafalvl (Abovce) és a recskel (Riečka) évzárót követően én a királyi kommunisták tanácskozásán vettem részt. A nagy alapossággal összeállított politikai beszámolót Fax László, az üzemi pártbizottság fiatal elnöke terjesztette elő. Elemezte a párttagság szervezeti életében niég föllelhető hiányosságokat, s egyben nagyobb nyíltságra, felelősségteljesebb fe'ad átvállalásra, önállóbb gondolkodásra és tevékenyebb pártmunkára ösztönözte a je'enlévő közéi negyven kommunistát. Szólt a közösségi szellem megteremtésének jelentőségéről, a nemzeti bizottsággal, a Nemzeti Front tömegszervezeteivel folytatott gyümölcsöző együttműködésről, valamint a szakmai és politikai kádernevelés időszerű gondjairól. Beszámolójában kitért a párttagok példamutató kezdeményezését, megnövekedett személyi felelősségtudatát és a pártonkívüllek becsületes helytállását igazoló gazdasági eredmények részletes bemutatására. — A több mint kétezer hektáros szántóterületen gazdá'kodó királyi szövetkezet már hosszú évek ó'a a Rimaszombati íR:mavská Sobota) járás egyik leggazdaságosabban termelő mezőgazdasági üzeme — mondotta a pártelnök. — Az IRRÜ-ns gazdasági évet több mint 5 millió korona tiszta nyereséggel zártuk. Sz;nte valamennyi értékmutatóban teljesítettük a termelési feladatokat. A Nyugat-szlovákiai kerület mezőgazdasági Üzeme’ felhívásának eleget téve, gabonafélékből 6 tonnás átlaghozamot értünk el. A szemes kukorica Я tonnán felül fizetett hektáronként. Húsból 1883 tonnát, tejből pedig több mint 2 millió litert értékesítettünk. A hfzómarhákná! 75, a hízósertéseknél pedig 85 dekás napi sfilygvarapodást értünk el, a tervezettnél lényegesen kevesebb abraktakarmány felhasználásával. Kooperációs szerződésünknek eleget téve 218 iiszőborjút (273 kilogrammos átlagsíílvban) és több m’nt 2 ezer malacot adtunk el. Folytattuk a géppark modernizálását, és a szarvasmarha-istállókban bevezettük a konténeres trágvaelszállítást. Az idei évre szőlő feladatok közül kiemelném a tömegtakarmányok és a tej minőségének ftavaly az eladott mennyiség 89 Százalékát értékesítettük e'ső osztályban! javítását, valamint a reprodukciós arányszámok növelését. A tartalmas beszámoló után következetes. kritikus szellemű élénk vita következett, amelyben az előbbrelépés igénye kapott hangsúlyt. Trenka László takarmányfelelős, a takarmány alap minőségének javítására tett javaslatokat. Sürgette a hosszabb ideje üzemképtelen KSZ-6-os cukorrépakombájn megjavítását, amely tisztább állapotban hagyja a répafejeket, mint a tavaly használt betakarítógép. Duríš Duran esztergályos, a Béke nevet viselő szocialista brigád egyik tagja az alkatrészellátás nehézségeit ecsetelte és a gépjavítók kollektívája nevében támogatta, illetve elfogadta az efsz vezetőségének az éjszakai karbantartó csoport megalakítására tett javaslatát. Ezután Antal Zoltán kertész mondta el a véleményét arról, hogyan lehetne az eddiginél gazdaságosabban több zöldséget, és dohánypalántát nevelni. A vetésforgóváltást is halaszthatatlannak tartja, hiszen kilenc esztendeje ugyanazon a parcellán termelik a zöldséget. Majd témát váltva, a do’gozók és a faluközösség nevében így folytatta: — Király ez’dőtájt legsúlyosabb gondja az 1930-ban épült alapiskolával kapcsolatos. A mintegy 130 tanu'ó — javarészben a szövetkezeti dolgozók gyermekei — enyhén szólva mostoha körülmények közepette veheti magához mindennapi szellemi táplálékát. A rozoga épületben e’helyezett osztályok nedvesek és h’degek. A tartliatat'an helyzeten, mi, szülők, úgy szeretnénk enyhíteni, hogy — amennyiben a szövetkezettől kapunk deszkát — társadalmi munkában beburko'nánk a betonos termeket. Az oktatás színvonala is kívánnivalót hagy maga után. A főkertészt Aleva László, a szövetkezet káderosztályának vezetője követte a felszólalók sorában: — Arra kell, és arra foeunk törekedni, hogy a mezőgazdasági értelmiségiek ne csak a munkahelyükön bizonyítsanak, hanem egvhen falvaink kulturális életének fellendítésében is kamatoztassák edd'g kihasználatlanul szunnyadó ..szellemi tőkéjüket”. Jelen'eE tíz szakemberünk rende'kezik főiskolai végzettséggel, ellenben munkájuk hatékonyságával korántsem lehetünk elégedettek, hiszen a magas szintű bürokrácia m!a»t munkaidejük negyven százalékát (papírjaik fogságában 1 az irodában, további húsz százalékát pedig a küliinfé’e (egvre szaporodó számban megtartott) járási szintű értekezleteken kell eHölteniük. A termelés megszervezésére és a feladatok teljesítésének ellenőrzésére rendkívül kevés idejük marad ... Aleva elvtérs ‘ a továbbiakban az idültté vált zootechnikushiányról a következőket mondta: — Már járásszerte, és évek éta erről panaszkodunk a mezőgazdasági üzemekben, hogy nincs középkáder-utánnőtlás. Közgazdasági végzettségüekből túlteng a kínálat. S ezért ahelvett, hogy a közgazdasági szakra beá’Htntt Safáriknvéi Mezőgazdasági Középiskolát átszervezték vnlna állattenvésztési szakra — e'vitték a városból, és a Rimaszombati Közgazdasági Szakközépiskolához csatolták. Eddig azt tapasztaltuk, hogy az iskolapolitikai intézkedések meghozatalakor nem veszik figyelembe az adott társadalmi-gazdasági visznn vekből, realitásokból eredő — az általunk is jelzett — követelményeket, jelenleg 19 személlyel kötöttünk szerződést, akik a bűzlikai és a kövecsesi szaktanintézetekben tanulnak. Sajnos, a számunkra nagyon fontos, egykoron példás szakemberképzéséről ismert, a szamszédos Kövecses községben lévő iskola színvonala fokozatosan a mélypontra süllyedt, miután elveszítette jogi önállóságát__Kádergundjaink megoldását az is hátráltatja, hogy az efsz székhelyközségében nem adnak ki építkezési engedélyt. A vitában utolsóként Gyökér János, a szövetkezet elnöke kért szót. Mondanivalója nagy visszhangot váltott ki a párttagság körében: — Cgy szólok most hozzátok, mint eddig még sora. Másfél évtizeddel ezelőtt pártfeladattal kerültem ide a járás akkori leggyengébb szövetkezetének az élére. Eddig a h!bák és hiányosságok megoldása érdekében minden évben, minden egves párt- és munkaértekezleten korholtam, elégedetlenkedtem. s önmarcangolóan is sz előbbreiutás lehetőségeit kerestem. (Ineiégii'tséget sugalló, vállveregető d'cséret még nem hagvta el a számat. Most. amikor — az időszakos szalmaláng-sikereiken felbuzduló — a tőlünk jóvá] evengébben gazdálkodók csak úgv tömiénez’k magukat, úgy érzem, önbecsülésünknek teszek szolgálatot azzal, ha a valósághoz bőén összegezem szövetkezeti tagságiink e másfél évtizedes küzdelmének eredménve'séeét... Fejlődésünk — а кгН'кия. nvílt és szótartó vezetésnek, fe’adatte’jesftésnek köszönhetően — töretlen volt. A ráfizetéssé gazdálkodástól a magasan nyereséges termelési szintig ível. S ehhez még tudni kell egv nagvon fontos ténvt. E másfél évtized alatt egyetlen eevszer sem vettünk fel pénzt a nem biztosított károk címén, amit általában a gazdaságok igyekeztek és igvgkeznek ma is k*ha«ználni. fgv tehát az nfAhhi években a „legtisztább eszknziikkgl” biztosítottuk az átlagosnak mondható 5—7 millió koronás nyereséget négyszázötven (ebből százhetven eigánv származású) dolgozónk többségének tartós helytálláséval. Az 1PPR-OS esztendőt közel 8 mi)l:ó korona tiszta haszonnal zártuk. Kiváló eredményeinket szerencsére nem úgv keU kezelnünk, mint teljesítőképességünk végső határát. Kihasználandó tartalékainkat a CSKP KB 4. ü’ése. határozatainak ösztönző-, sére igyekszünk feltárni. Helves úton haladunk. Viszont a Szovjetunióban tanasztalt társadalmi megújhodás mágneses erőterében szükségszerűen íelgvorsninak (mert mi felgvnrsftiukl a gazdálkodás demokratizá'údását eredménvező folyamatok Erre a mai tanácskozásunkon !s ráéreztek elvtársaink. pm’kor bírá’ó nyíltsággal, őszinte kezdeményezéssel siettették, sürgették a mngúibódási folyamatot akadályozó nr"blémák meeo’dását. Első „gyorsításunk”: a génesítési részlegen megalakítunk egv négytagú éjszakai csoportot, amely ezentúl reggelre m!nden egves erőgépen elvéezi a szükséges karbantartási munkálatokat. Igv a mezei munkakezdést egy órával előbbre tudjuk hozni. KORCSMAROS LÄSZLÓ Mint miden év elején, úgy az Idén is elkészítették, majd ezt követően alapos elemzésnek vetették alá az Illetékes szervek az elmúlt esztendő balesett statisztikáit. Mint a címből egyértelműen kitűnik, a közlekedési balesetekről van sző, amelyek száma Szlovákiában is riasztóan magas. Olykor mutatkozik ugyan némi javulás, akár az emberéletben és egészségben okozott károkat, akár az anyagi kárt tekintve, több éves viszonylatban azonban hamar kitűnik, hogy ez inkább csak a statisztikákra általában érvényes szóródás, az adott esetben pozitív előjellel. Sajnos, úgy tűnik, hogy az elmúlt évnek a korábbinál valamivel kedvezőbb eredményei Is Inkább ilyen körülményeknek tudhatók be, mintsem annak, hogy valóban fegyelmezettebbek, óvatosabbak, körültekintőbbek lettünk a volán mögött, és általában az országutakon Bárhogy is van, midenesetre tény marad, amelyet mégegyszer hangsúlyozni kell: az 1986-os esztendő baleseti statisztikái csaknem minden vonatkozásban kedvezőbbek, mint az egy évvel azelőttiek. Elsőként tekintsük át ezeket részletesebben. Kezdjük azzal, hogy Szlovákiában 1988-ban összesen 26 ezer 494 közlekedési baleset történt; ez 81-el több, mint 1985-ben volt. A kerületenkénti megoszlás tekintetében — mint több éve már — tavaly ts a Kelet-szlovákiai kerület „vívta ki” a szomorú elsőséget. 7643 balesettel, ami 17l-el volt több a tavalyinál. A Nyugat- és a Közép-szlovákiai kerületben csökkent ugyan a balesetek száma (61- gyel, illetve 113-mal), de még így is 7454, illetve 7300 balesethez kellett kivonulniuk a rendőröknek, sőt gyakran a mentőknek is. Bratislava város területén 4097 balesett történt tavaly; 84-gyel több, mint 1985-ben. A halálos áldozatok számát tekintve legfeljebb azzal lehetünk elégedettek, hogy 17-tel kevesebb volt, mint egy évvel korábban; a majdcsak félezer — pontosan 438 — kioltott emberélet azonban még így is sok... A legtöbben a Közép-szlovátéren szintén javult a helyzet, mivel a tavalyi Ili súlyos sebesülés 34-gyel kevesebb, mint 1985-ben volt. A könnyű sebesültek számát valóban csak a teljesség kedvéért ismertetjük, no meg azért, hogy elmondhassuk: ezen a téren is javulás történt. A közlekedési balesetek 5804 tavalyi könnyű sérültje-ugyanis 79- -cel kevesebb, mint 1985-ben volt, ám a kerületeket illetően meglehetősen nagyok az eltérések. Szembeötlően összehasonlítva az 1985-ös évi adatokkal: Nyugat-szlovákial kerület: 32,5 millió (—1,4 millió); Közép-szlovákiai kerület: 35,3 millió (—2, 9 millió); Kelet-szlovákiai kerület: 31,8 millió (—2,2 millió); Bratislava: 18,4 millió (—47 ezer) korona. A balesetek okai között, mint talán a közlekedés feltalálása óta mindig, 1986-ban is az úgynevezett „emberi tényező” állt az első helyen. Pontosabban, ami emögött van: figyelmet-Még mindig sok a közúti baleset kial kerületben vesztették életüket közlekedési baleset során, éspedig 154-en; mindössze eggyel kevesebben haltak meg a Nyugat-szlovákial kerületben; a Kelet-szlovákiaiban viszont, annak ellenére, hogy itt történt a legtöbb baleset, „csak” százhatan. Az 1985-ös évvel összehasonlítva a Nyugat- és a Kelet-szlovákiai kerület javulást mutat, míg a középszlovákiai utakon 14-gvel több haláleset történt. S végezetül itt ts említsük meg külön Bratislavát, ahol a halálesetek száma 25 volt; öttel kevesebb, mint 1985-ben. A közlekedési balesetek súlyos sebesültjeinek száma szlovákiai viszonylatban 1653 volt, ami lényegesen kedvezőbb, mint az 1985. évi hasonló adat. Az ugyanis 107-tel több volt, s a tavalyi javulás — a Kelet-szlovákiai kerület kivételével — kerületi szinten ts markánsan megmutatkozik (NySZK: —46, KÖSZK: —35, KeSZK: .+ 8). Bratislavában ezen a — egészen pontosan 146-tal — megugrott például ez a mutató a Nyugat-szlovákiai kerületben, míg a Közép-szlovákiaiban ugyanilyen mértékben — 148-cal — csökkent. Kelet-Szlovákiában nagyjából ugyanazon a szinten maradt — az eltérés mindössze +8 —, Bratislava viszont erősen „megjavult”: utcáin tavaly 85-tel kevesebb könnyű sérülés történt, ám még igy is 651. Az anyagi kár nagysága az egyetlen olyan mutató, amely mindhárom kerületben, Illetve a fővárosban is kedvezőbben alakult 1986-ban, mint egy évnek előtte. Ez a javulás azonban csak viszonylagos, mert továbbra is sajnálatos tény maradt, hogy a közlekedési balesetek súlyos milliókba kerülnek népgazdaságunknak. t986-ban Szlovákiában ez nem volt kevesebb, mint 1J8 millió 310 ezer korona, bár kétségkívül örvendetes, hogy 6,6 millióval kevesebb, mint tavaly. A kerületenkénti megoszlás, lenség, hanyagság, helytelen vezetési stílus, a közlekedési szabályok ■ be nem tartása, gyorshajtás, alkohol... A helytelen vezetési módszerek öszszesen 11 és fél ezer balesetet okoztak; a második helyen a gyoshajtás áll, amely 6 ezer balesetet eredményezett. Az elsőbbség meg nem adása sajnos még mindig elég gyakori jelenség; ebbe a rovatba 1986-ban négy és fél ezer balesetet voltunk kénytelenek bejegyezni. Az alkohol által közvetlenül okozott balesetek száma ugyan csökkent — 2307-ről 2145-re —, mégis, talán Itt lehetünk a legkevésbé elégedettek. A legdurvább, legkirívóbb, tegtudatosabb közlekedési szabálysértésről van szó, arról, nem is beszélve, hogy alkalmi vagy rendszeres elkövetőik száma ennél nyilván sokkal, vagy inkább sokszorosan több volt. Bizonyítja ezt, hogy csupán egyetlen napon — a tavaly júniusban Bratislavában és Kassán (Košice) megtartott, a sajtóban, a rádióban és a televízióban e’őre bejelentett nagyszabású ellenőrző akció során — nem kevesebb, mint 326 gépkocsivezetőnél mutatott a szonda pozitív eredményt! A probléma nagyságát még markánsabban jelzi, hogy -tavaly Szlovákiában összesen 8925-en voltak kénytelenek rövidebb-hosszabb időre — de legalább fél évre — elbúcsúzni a jogosítványuktól alkoholfogyasztás következtében ... Az pedig már egyenesen riasztó, hogy egyre több köztük a hivatásos gépkocsivezető, akik ily módon nemegyszer emberek tucatjainak biztonságát, életét kockáztatják ... Végezetül ejtsünk néhány szót a gyalogosokról és a kerékpárosokról. Az előbbiek tavaly 1418 közlekedési balesetet okoztak, amelyeknek — érthetően — többnyire a szenvedő alanyai voltak. Nagyjából ugyanez mondható el a kerékpárosok által okozott 606 balesetről; hozzá kell még tennünk, hogy a gyermek-résztvevők aránya mindkét esetben megközelíti az ötven százalékot. Az okok itt néhány, évek óta alig javuló hiányosságra vezethetők vissza: a közlekedési szabályok hiányos ismerete, a kerékpárok felszerelése, állapota. Láthatjuk tehát, hogy tennivaló akad még bőven. Közlekedni — akár gépjárművel, akár kerékpárral, akár gyalogosan — sokkal Jobban meg kell tanulnunk. Az országúton elkövetett hibák következményei milliókkal, sőt emberéletek százaival mérhetők! VASS GYULA' Bíráló nyíltsággal a gondokról, dicsekvés nélkül a sikerekről
