Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)
1987-02-28 / 8. szám
Földműves AZ SZSZK MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMEZÉSÜGYI MINISZTÉRIUMÁNAK HETILAPIA 1987.február 28. 8. szám XXXVIII. évfolyam Ara 1,— Kés Nemcsak a gazdasági vezetők ügye Ha az elmúlt évi eredmények értékelésénél feltesszük a kérdést, hogy ez az év mivel segítette elő az intenzitlkálást. azt állapíthatjuk meg, hogy lassú volt a haladás. Így hangzott Ľubomír Struugal elvtársnak az értékelése a CSKP KB 4. ülésén elfogadott határozatok teljesítésével foglalkozó országos értekezleten, s ebből kel] kiindnlni a nem kielégítő helyzet okainak feltárásakor, s a kitűzött célokhoz vezető utak meghatározásakor. Az utóbbi hetekben számos jóváhagyott dokumentum jelent meg, amelyek már körvonalazták a követendő utakat és módszereket. Miért volt mégis szükség arra, hogy pártunk központi .bizottság«, a szövetségi kormány és a Szakszervezetek Központi Tanácsa értekezletre hívja össze a termelési és a kereskedelmi szféra vezérigazgatóit, s más vezető dolgozókat? Elsősorban az a körülmény, hogy népgazdaságunk fejlesztésében süreósen és halaszthatatlanul el kell indulni azon az új úton. amely az észszerű munkamegosztás, a jogkörök és a kötelességek célravezető elosztása alapján az irányításban, a tervezésben és a szervezésben az új munkamódszerek érvényesítéséhez vezet. Ezen a sürgősségen az sem változtat, hogv a CSSZSZK gazdasági mechanizmusának átalakítására vonatkozó alapelvek egyelőre még csak alapelvek. s csupán az év folyamán kerül kidolgozásra a komplex dokumentom. Ez ugyan senkit sem jogosít fel arra. hogy továbbra is a régi módnn dolgozzék, mindaddig, amíg m'nden az utolsó betűig világosan nem kerül papírra. Hogy továbbra is csak az állami terv mennyiségi matatóinak a teljesítését szorgalmazza, ahelyett, hogy a minőségi mutatókra összpontosítaná a figyelmet. Ez olyan változás. amelyre nem kell várni, hiszen már többször is figyelmeztették rá az egész gazdasági szférát. Hasonló problémáink vannak a termékek minőségi színvonalával, amely nem elégíti ki sem a bel-, sem a külkereskedelem igényeit. Itt is csupán a jéghegy tetejére figyelünk fel, a forgalomba kerülő áru minőségére, de már kevesebb figyelmet fordítunk előállításuk feltételeire, a termelési folyamatokban keletkező veszteségekre. Határozott intézkedéseket tettünk a helyzet javítására, ezek számos helyen kedvező hatást fejtettek ki. de olyan hangokat is hallani, amelyek nagy megelégedéssel veszik tudomásul, ha valamelyik vállalat belefér a reklamációk és a selejtes termelés tervezett keretében. Valóban olyan nagy sikernek számít ez. hngy fölöslegessé teszi a további javulásról, főleg a hatékonyság növeléséről való gondoskodást? Vagy továbbra is eltűrhetjük az olyan beruházásokat, amelyek nem eredményezik a tervezett telejsítményeket, a megkezdett építkezések hosszú idő óta aránytalanul nagy terjedelmét. az építkezési költségvetések növekedését, vagy a beruházók, a kivitelezők és tervezők részéről megnyilvánuló fegyelmezetlenséget? Minden évben óriási eszközöket fektetünk a népgazdaságba, amelyek közvetlenül meghatározzák gazdaságunk további fejlődésének a színvonalát. Ezen a területen sem adhatunk helyt az átlagon aluli igényességnek, hogy ami jó vplt tavaly, az jó lesz az idén is. A gazdasági mechanizmus komplex dokumentuma természetesen a beruházások területén is ój szempontokat és követelményeket fog érvényesíteni, de ha nem törekednénk már most is a változásokra, ez büntetést érdemlő idő- és eszközveszteség lenne. A gazdasági mechanizmus átalakításáról nem beszélhetünk ügy, mint a feladatok egyikéről, jogosan jelentette ki Gustáv Husák elvtárs a párt központi bizottságának elnökségi ülésén, amely az alapelvekről tárgyalt, hogy 1948 óta ez a legforradalmibb változás a gazdasági és szociális folyamatok irányításában. Az átalakítás nemcsak a gazdasági kérdések széles skálájának a megoldását tűzi napirendre, hanem ezzel egvött az egész felépítményt, a társadalmi élet minden más területét is alapvetően érinti. Nem véletlen, hogy a nálunk előirányzott átalakítás alapvető vonásai megeeveznek azzal, amire a szovjet elvtársak az áta'akftás folyamán törekednek A termelőerők legkorszerfibbb fejlesztésével összefüggő kulcsfontosságú probfémák megoldása már régen túllépte az országhatárokat. Egves szakágazataink technológiai elmaradottságának a kérdését csak e törekvések következetes internacionalizálása útján oldhattok meg, de legtöbbet saját magunknak kell megtennünk érte. A gazdasági mechanizmus áta'akításának tehát az az értelme, hngy teret nyisson a társadalom alkotó erői előtt, s mozgósítsa minden belső forrásunkat a GSKP XVM. kongresszusa által kitűzött Célok elérésére. Arról van szó, hogy alapvető mértékben növekedjen a vállalatok önállósága. jogköre és felelőssége. Kötelességük lesz jobban figyelembe venni a társadalmi szükségleteket és szempontokat, s joguk lesz önálló döntéseket hozni a források felhasználásáról. a termelés szerkezetének formálásáról, a szocialista tulajdonra épülő gazdasági tevékenység fejlesztéséről. Ennek az erős ösztönző hatásnak széles visszhangra kell találnia a dolgozók körében, főleg a tudományos-műszaki fejlesztés területén, s a hazai és külföldi piac követelményeihez való alkalmazkodásban. Az önigazgatás kiszélesítésével lényeges mértékben fokozódik a dolgozók részvétele az igazgatásban, a közös felelősséggel járó döntések hozatalában. A gazdasági mechanizmus átalakítása azonban nemcsak az iparra és a kereskedelemre vonatkozik, hanem a többi ágazatot, a közlekedést. a mezőgazdaságot, a szolgáltatásokat és a további területeket is áthatja, ahol szintén le kell küzdeni a hosszú évek során felhalmozódott rossz szokásokat, főleg a felelősség másokra való áthárítását. Az átalakf tás szélesre tárja a kapukat a politi kai. az eszmei-nevelő és a kulturális munka előtt, hogy a kommunista párt szerveinek és szervezeteinek a vezetésével. s a kommunisták példamutatásával sikeres harcot folytassunk az emberek gondolkodásáért és tettrekészségéért minden munkahelyen. (Rp) Mezőgazdasági nagyüzemeinkben teljes ütemben halad а palántanevelés és -kiültetés P. Matis felvétele Az új követelményekhez igazodva A Dunaszerda helyi (Dunajská Streda) járásban a Nemzeti Front tömegszervezetei is részt vállalnak a mezőgazdasági üzemek gondjainak megoldásában a munkacsúcsok idején. Így volt ez a múlt évben is. A járási béketanács felhívására a szocialista brigádok és a komplex észszerüsítő brigádok tagjai is komoly segítséget nyújtottak a nyári és az őszt munkák során, örvendetes jelenség, hogy ezen a téren élen járnak a Béke nevet viselő szocialista brigádok. A járásból — a járási béketanácson keresztül — a béke és szolidaritási alapra több mint 15 ezer koronát utaltak át, mellyel a Nyugatszlovákiai kerületben az első helyen végeztek. A Béke nevet viselő szocialista brigádok közül a Dunaszerdahelyi rózsaszigeti bölcsőde és óvoda eredményes neveiómunkájukért, valamint a békeünnepségeken való aktív részvételükért elnyerték a Szlovákiai Béketanács emlékplakettjét. A Szlovákiai Béketanács elismerő oklevelét a csallóküzcsütörtöki (Štvrtok na Ostorve) baromfitelepen dolgozó aranyérmes szocialista brigád tagjai is kiérdemelték, akik évente kiváló eredményeket érnek el gazdasági feladataik teljesítésében. Élen járnak a takarmány- és az energiafogyasztás csökkentésében. Sokoldalú agitáctős és propagandamunkát fejtenek k! munkahelyükön. Magas fokú elismerés érte a Csilizköz Efsz balonyi baromfitelepén dolgozó öttagú női szocialista brigád tagjait. Nevük bekerült a Szakszervezetek Központi Tanácsának becsületkönyvébe. A jérceneveldében dolgozó asszonyok 1975-ben határozták el, hogy szocialista brigádot alapítanak. Azóta évről évre jobb eredményeket érnek el, eleget tesznek nemcsak s mennyiségi, de a minőségi elvárásoknak is. A brigäd tagjai: Fodor Viola (brigádvezeto), Kulacs Margit, Johancsfk Edit, Petőcz Ilona és Vörös Ilona az idén is mindent megtesznek az igényes feladatok teljesítése érdekében. Ugyancsak jő munkát végez az említett szövetkezetben a VareCka Terézia vezette. Béke nevet viselő szocialista brigád is. A járás sport- és testnevelési egyesületeinek tagjai példásan helytálltak „A Csehszlovák Testnevelési Szövetség zászlaja alatt” elnevezésű szocialista munkaversenyben. Munkájuk mindenekelőtt azért volt eredményes, mert a járás mezőgazdasági üzemeinek nyújtottak hatékony segítséget, örvendetes jelenség, hogy 55 sportegyesületből 12 ezren kapcsolódtak be az idénymunkákba, azaz több mint 137 ezer óra társadalmi munkát végeztek. Az egyes tömegszervezetek ugyanakkor nagy súlyt helyeznek a környezetvédelemmel összefüggő felvilágosító és nevelési tevékenység elmélyítésére is. Tekintettel Csallóköz gazdag ivóvízkészletére, előtérbe helyezik a gondos ivóvíz-gazdálkodás megszilárdítását. Arról van szó, hogy a lakosság felelősségteljesebben viszonyuljon az ivővfzfogyasztáslioz. illetve az ivóvízkészlet védelmezéséhez. Szükség van a melegvízfogyasztás ésszerűsítésére is, mert gyakran ezen a téren is indokolatlanul nagy az energiaigényesség. Ha figyelembe vesszük, hogy a járási Lakásgazdálkodási Válalat gondozásában a lakásoknak csupán a 27,5 százalékában mérik a melegvízfogyasztást, nyilván előtérbe kerül a felelősségteljes fogyasztás elmélyítése. Pozitívumként könyvelhető el, hogy az egyes munkahelyeken, üzemekben tevékenykedő szakszervezeti bizottságok részt vállalnak az idei termelési feladatok teljesítésében. A szocialista versenymozgalom, valamint a dolgozók és a kollektívák kötelezettségvúl’alásai mellőzik a formalizmust, konkrét format öltenek. Ennek kapusán nem a tervezett mntatók teljesítését szorgalmazzák, hanem a menynyiségi és a minőségi mutatók növelésére, a gazdaságosságra, az anyagéi energiaigényesség csökkentésére összpontosítanak. A dolgozók aktívák keretében vitatják meg az Idei feladatokat és a gazdasági szerződésekből eredő tennivalókat. így van ez hazánk egyik legnagyobb beruházását igénylő építkezésén, a GabCíkovo-Nagymaros vízi erőműnél is. ahol a Váhostav n. v. dolgozói a XI. szakszervezeti kongresszus és a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulója tiszteletére tettek felajánlásokat az idei gazdasági feladatok határidót megelőző teljesítésére. Többek között vállalták, hogy a bekötő-csatorna építésénél az idei feladatokat december 15-ig teljesítik. Ugyanakkor meggyorsítják a töltés aszfalt* tat és cementtel történő szigetelését, illetve az úszókamrákhoz a technológiai berendezések felszerelését. A hatékonyság növelése érdekében a dolgozók vállalták, hogy az építkezési gépek irányítására felhasználják a mikroelektronika elemeit. Az újítómozgalom. keretében figyelmüket az építkezési munkálatok során előforduló műszaki és technológiai problémák megoldására fordítják. A FSZM üzemi bizottsága részt vállal az irányítás, az ellenőrzés és a munkaszervezés hatékonyságának növelésében is. Nagyobb figyelmet fordítanak a géppark ésszerű kihasználására és karbantartására, a munkaidő hatékony és több műszakban történő kihasználására. Az elmondottakból kitűnik, hogy a Dunaszerdahelyi járás mezőgazdasági és ipari üzemeiben fokozatosan lebontják és már ebben a* évben érvényesítik a gyorsítás és az átalakítás követelményeit, s ebben a folyamatban a Nemzeti Front társadalmi szervezetei is kiveszik részüket. SVINGER ISTVÁN t A 4—5. OLDALON beszélgetést közlünk Vidra Lászlóval, az SZFSZ Galántai (Galanta) Járási Bizottságának titkárával a szövetkezeti felnőttoktatás néhány kérdéséről, beszámolunk a Lúcsi (Lúč na Ostrove) Efsz ben folyó gépjavítási munkálatokról, és bemutatunk egy tdős féli (Tomášov) kosárfonót. A 8-7. OLDALON két írással Is visszatérünk a januári hózimankós napokra; „melegebb“ témának ígérkezik lapunk főszerkesztője jaltai élménybeszámolójának folytatása. Tudósítunk továbbá a Magyar Területi Színház legújabb bemutatójáról, s Könyvespolc rovatunkban B. Malamud egyik művét ismertetjük. A 9—10. OLDALON Korpás András agrármérnök tollából „Fagykárok a szőlőskertben“ címen értékes tanácsokat közlünk a fagyást szenvedett szőlők metszésével kapcsolatban, „Versenyben az idővel“ címen pedig a postagalamb-sport egyik hódolóját és sikeres művelőjét mutatjuk be. Ä 11 OLDALON „Zöld örökség“ című írásunkban Somorja (Samorin) zöldövezetének múltjáról, jelenéről és az elkövetkező időszakra vonatkozó elképzelésekről számolunk be. E- zenkívül a belkereskedelem műszaki fejlesztésének távlati tervéről valamint a világgazdaság élelmiszer-ipari témájú híreiről olvashatnak. A 12-13. OLDALON „Mit mutat a múlt évi mérleg“ című írásban a Muzslai (Mužla) Egységes Földműves-szövetkezet eredményeiről számolunk be, s áttekintést nyújtunk a magyarországi Bajai Kukoricatermelési Rendszer tevékenységéről.
