Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)
1987-02-21 / 7. szám
A holiivmla A trombitafolyondár A japánsás termése (A szerző felvételei)' Téli kertünk száraz díszei Ha az örökzöldektől eltekintünk, a téli kertek többségében nem sok látnivaló akad. Egyik korábbi írásunkban {Virágok a hó alatt, 1987/4.), viszont utaltunk már arra. hogy megfelelő telepítéssel januártól decemberig nyílhat virág a kertünkben. Most néhány olyan dísznövényt szeretnénk bemutatni, amelyek nyáron virágukkal, télen pedig érdekes termésükkel, törzsükkel stb. hívják fel magukra a figyelmet. A hazai flóránk évelő növénye a bükkösökben, szurdokerdőkben olykor tömegesen növő erdei holdviola (Lunarla rediviva), amely májusban-júliusban virágzik. A kertészkedők inkább rokon faját a kerti holdviolát (L. annua) kedvelik. Piros vagy ibolyásfehér virágai éifel illatoznak Helyükön számos kerekded vagy elliptikus (a L. annua var. elliptica-nál) lapos termés {ezért lapickásfűnek is nevezik),-becő alakul ki. A termésfalaktól, magjaitól megfosztott gyöngyházfényű álválaszfalak íjúdáspénz, péterfillér) dekoratív hatásúak. Szívesen használják fel ezért a holdviolát száraz csokrok készítésére. A vadontermő növényeink közül em'Itést érdemel a közönséges zsidócseresznye {Physalis alkekengi), amely a mediterrán tájakról terjedt el hozzánk. Száraz erdőkben, cserjésekben, ligetekben helyenként gyakori. Június— augusztusban nyíló szerény fehér virágait aligha vesszük észre. Sokkal feltűnőbb azonban az ősszel és télen látható téglapiros, 2—5 cm nagyságú, felfúvódott csészéje. Aki csak egyszer i&Játta többé nem felejti el. Az összenőtt, széles háromszögű csészecimpák között egy skarlátpiros bogyó van. A felfúvódott csésze megszárítva, eredeti formájában, vagy a „varratok” mentén felnyírva, egyaránt kedvelt eleme a száraz csokroknak. Az Észak-Amerikából betelepített trombitafolyondár, vagy trombitavirág (Campsis radicans) atraktív naranesvörös virágai helyén újnyi hosszúságú, vastagfalú toktermés fejlődik. A trombitavirág apró gyökerei segítségével 7—10 m magasra is felkapaszkodhat, így alkalmas falak, kerítések díszítésére. Kiszáradt fa törzsére futtatva nagyon jól mutat. Szára és termései érdekes díszei lehetnek téli kertünknek. Őshazájában esős, szubtrópusi éghajlaton él. A mi szárazabb klímánk alatt hajlamos rá, hogy alacsony fácskává fejlődjön. Sajátos dekorativitását azonban így is megtartja. Tápdús, jó áteresztő-képességű talajt, napos helyet igényel. Az enyhe árnyékot Jól tűri. Meszes talajon nagyon szépen fejlődik. Megmarad szárazabb, homokos helyeken is. Gyökér és hajtásdugványozással könnyen szaporítható. Až 1—2 m magas japánsás {Miscanthus sinensis) Kelet-Azsiából származik. Nyáron díszértékét a faj különböző változatainak tarka levelei adják. Ilyenkor mutatós kalászvirágzatával hívja fel magára a figyelmet. Az ősszel elszáradt földfeletti részt azért is ajánlatos meghagyni és csak tavasszal visszavágni, mert tövét ezáltal megóvhatjuk az elfagyástól. Tápdűs, nyirkos talajt, napos helyet igényel. Jó ha betongyűrűbe ültetjük, ez megakadályozza túlzott terjedését. Kora tavasszal tőosztással szaporítható. Dr. POMICHAL RICHARD Burgonyagumók előkészítése az ültetéshez A kiskerttutajdonnsok általában burgonyát is ültetnek. Ha kevés hely áll rendelkezésünkre, akkor aiánlatos csak a korái burgonyát ültetni. A nálunk ismert fajták az Oslara, Resi, Saskia. A burgonya a trágyázást nagyon meghálálja, ezért össze' négyzetméterenként használjunk fel 3—4 kg istállótrág%'át. Ha ezt nem végeztük el, akkor tavasszal 8—8 kg komposztot adhatunk. Ültetés előtt műtrágyát is használhatunk: ЗП—40 g 40 százalékos kálisót. 20 g szuperfoszfátot, 20 g ammónia vagy 50—60 g cereritet. Amennyiben hamarább szeretnénk friss burgonyát fogyasztani. aján'atos az ültetésre szánt gumókat előhajtatni. Az ültetésre szánt anyagot az átválogatás után esúcsrügyével felfelé, egy rétegben, ládákba helyezzük el. Ezeket először világos helyen 10—12 C-fokos, később 20 C-fokos hőmérsékleten helyezzük el. Az előhajtatást február végén vagy március elejéit kezdhetjük el. A burgonyát április végén ültessük ki. Kedvező időjárás esetén, vállalva a kockázatot, hamarább is ültethetünk. A kötés 50X40 cm legyen. A kikelés után többször porhanyójuk a talajt, majd a növény növekedésétől függően fel töltjük. A burgonya a májusi és júniusi öntözést nagyon meghálálja. . Abban az esetben, ba az itt leírt módon járnnk el, akkor június második felében már saját termesztésű burgonyát fogyaszthatunk. PÄL ELEMER 3 A gombabetegségeknek ellenálló szőlők Kertjeinkben a nagyüzemi termesztéshez hasonlóan iőleg az „európai” szőlőfajták az elterjedtebbek. Ezeknek a termése kiváló, de megítélésem szerint főleg nagyüzemi termesztésre alkalmasak. Háztáji kertekbe való ültetésük azért nem tanácsos, mert a gombabetegségekkel szemben kevésbé ellenállóak, s ha aránylag jó termést akarunk elérni, abhoz évente legalább 10—12 ab kálómmal permetezni kell őket. Azonban a kertekben, amelyeknek területe nem haladja meg a 40Q m2-t, ez szinte lehetetlen. Ennek tiibb oka van. A forgalmazott növényvédő szerek, egészségügyi várakozási ideje legtöbbször 14—21 nap s ezért a 7—10 naponkénti permetezésnél folyamatos friss fogyasztásra semmit sem jermelhetünk. Szeptember elejéig ugyanis nagyon ritka az olyan időszak, amikor a kellő várakozási idő betartható. Ilyen körülmények között olyan „bizonytalan” növény, mint a szőlő termesztése (például 1985. évben) csakis luxus. A vegyszeres növényvédelem eredményességét sokszor órák döntik el. A kertbarát teljes foglalkoztatottsága mellett, kertjébe csak a hétvégén jut el, ezért a hatásos vegyi védekezés idejét sokszor lekési. Az „európai” fajták nem termeszthetők „biokertekben”, ahoi a termesztés csak a természetes anyagok felhasználásával, szintetikus vegyi anyagok kizárásával folyik. Az elmondottak alapján a háztáji kertekbe gombabetegségeknek ellenálló, vagy ezek károsítását jói túrű, interspecifikus fajták javasolhatók, amelyeket Magyarországon nemesítettek ki. Nyolc évvel ezelőtt kertembe „európai” szőlőket telepítettem, de azért helyt adtam az interspecifikus Zala gyöngyének is. Ennek utólag nagyon örülök. Igaz, bogy 1982-ben egy tőre átszámítva maximális termést a Rizlingszilváni nyújtotta. 11,3 kg-ot tövenként, az elmúlt öt év átlagát tekintve viszont a tövenként nyújtott 5,3 kg terméssel az első helyre a Zala gyöngye került. A Zala gyöngye nem piaci fajta, de csemegeszőlőként is kedvelt, mert kedvező években már augusztusban fogyaszthatok első, kellemes, édes-savanykás ízű bogyói. Ez a szőlőfajta bor készítésére is alkalmas. A helyi borkiállítás zsűrije 1984-ben a Zala gyöngyéből készült 1983-as évjáratú boromat a IV. helyre sorolta, de olyan magas pontszámmal, hogy az aranyérmes borok közé került. A felsorolt tények alapján és azért is, mert már néhány éve kiskertemet biokertté igyekszem átaiakftani, elhatároztam, hogy meglévő, „európai” szőlőimet interspecifikusokra oltom át. Atoltáshoz a következő fajtákat szándékozom felhasználni: a fehér borok készítésére alkalmas Biancat, Zala gyöngyét, Kunleányt, továbbá a Pölöskei muskotályt, amely jó csemegeszőlő és a vörösbor készítésére alkalmas Medinát. Azoknak a kertbarátoknak, akik az interspecifikus szőlők mellett döntenek, szintén ezeket ajánlom. Köteles Gábor Mikor végezzük el a gyümölcsfák téli permetezését? ... kérdezik ez idó tájt lépten nyomon a termelők. Ragaszkodjanak-e a régi, immár klasszikus formákhoz, vagy bátran nyúljanak a legújabbakhoz? A leghatékonyabb és legésszerűbb ha bátrabban alkalmazzuk az új eljárásokat és vegyszereket. Itt az ideje, hogy abbahagyjuk az Arborol, Illetve Nltrosan használatát, különösen ezek téli (január—február) alkalmazását. A Dunaszerdahelyi {Dunajská Streda) járás egyik-másik gyümölcsösében már 2—3 éve új hatékonyabb módszereket vezettek be, amelyek az elóző formáktól különböznek. Az alma- és a körtefákat az Arborol M 2—3 százalékos, vagy a Nitrosan 50 0 5—1 százalékos oldatával késő őszei, a szüret után, és az első derek után permetezzük be. Így ezt a kellemetlen munkát nem kell január—februárban végeznünk. Ez a beavatkozás meggyorsítja és egyenletessé teszi a lombhullást. Lehetővé teszi, hogy a lehullott, fertőtlenített lombot beszántsuk vagy beássuk Ezek után decembertől március elejéig már nincs A Chemika k. v, dunasz.erdahelyi IDunajská Streda) üzletének ajánlata más gondunk, mint az, hogy elvégezzük a fák tisztítását, felújítását, metszését. Az űn. téli permetezés helyett a kora tavaszit alkalmazzuk. Ezt a Frutapon 7 E 2—3 százalékos, vagy az Olecekamet 1 százalékos oldatával végezzük. Az említett permetezőszerek megbízható védelmet nyújtanak a kártevők, a gombás betegségek tél 111. kora tavaszi alakjaival szemben. Akkor fogjunk hozzá, amikor már ráléphetünk a talajra, amikor a kert földjét fogasolni, vagy gereblyézni lehet. -Így a taposás stb. okozta kedvezőtlen talajszérkezeti változásokat orvosolni tudjuk. Általában márciusban, de ha késik a tavasz, akkor csak áprilisban permetezzünk. Tavaly például áprilisban {IV. 1—10), 1985-ben már márciusban (15— 30) használhattuk. Ezeket a szereket legjobb hatásfokkal a rügypattanás idejétől a rügyek ún. egérfüles állapotáig alkalmazhatjuk. PONGRÄCZ GABOR A hajtatásban termesztett uborkánál az utóbbi években környékünkön egyre gyakrabban okoz gondot a salátával kapcsolatban már ismertetett fehérpenészes, szklerotiniás (Sclerotinia sclerotiorum), valamint a szürkepenészes (Botrytis cinerea) .rothadás. E betegségek terjedése és a monokultúrás termesztés között összefüggés van. A fehérpenészes rothadás első tünete, hogy a növény fonynyadni kezd. A száron, közvetlenül a föld feletti részen —< Az uborkán is károsítanak ritkábban másutt is — rothadásnak induló, nedves foltokat találunk. A szár külső részén sűrű fehér bevonatot, a belsejében fekete csomókat, különböző nagyságú szkleróciumokat találunk. Ha a szklerőciumok beérnek és elszéródnak talajunk hosszú évekre fertőzötté válik. A gomba néha a termést is megtámadja, amely így gyorsan elértéktelenedik. A' betegség terjedésének megakadályozásában fontos szerepe van a megelőzésnek. A megtámadott növényt még a szklerőciumok beérése előtt tépjük ki és égessük el. A vegyszeres védekezést már akkor megkezdhetjük, mikor a növénynek még csak két levele van. A palántázás előtt 4—5 nappal ajánlatos a talajt 0,1 %-os Fundazollal (0.51/m2) beöntözni. Utána 7—8 nappal egy növényre 1 liternyi 0,1 %-os oldatot' öntsünk, ezt követi — 14—16 nappal a palántázás után — á második beöntözés. A szürkepenészes rothadás bármikor, de azért többnyire a vegetációs időszak első felében károsit.. A beteg fiatal növények fonnyadnak, kidőlnek, mafd elpusztulnak. Már itt látható a gomba szürkés bevonata. A termés leggyakrabban a' csécsi részen kezd rothadni, fonnyadni. Ez sárgásbarna foltok alakjában jelentkezik. A' magas páratartalom, a fényhiány és a hőingadozás nagyban elősegítik a penész terjedését. F.nnél a betegségnél is kialakulhatnak a szklerőciumok. A jellegzetes szürke bevonat azonban jól megkülönbözteti a febérpenészes rothadástól. A fehérpenésznél leírt vegyszeres védekezés nagy valószínűséggel véd a szürkepenészes rothadás ellen is. A forgalomban levő Ronilon 50 WF a gyártő vállalat szerint mindkét betegségre hatásos. Hozzá kell azonban tennünk, hogy a vegyszerek 1986-os évre kiadott jegyzéke szerint használata az uborka termesztéséhez még nem engedélyezett. |P, R. felvétele) Szalaf László
