Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)

1987-02-21 / 7. szám

1987. íeb'ruár 21. SZABAD FÖLDMŰVES 5 Pártmunkával a korszerű termelésért A XVII. pártkongresszus határoza­taiból kiindulva a mezőgazdasági tér melésre vonatkozólag is egyértelmű, hogy mire kell a párttagok figyelmét fordítani, aktivitásuk pedig az üze­mi pártszervezetek munkamódszeré­től függ. Arról van szó. hogy a párt­munka helyes módszereit használják a gazdasági vezetéshez való viszony­ban. valamint a párt belső életében. A jól irányító gazdasági vezetés a párt hajtószíja a feladatok teleiesi­­fésében, a határozatok valóra váltá­­- ban. Az üzemi pártszervezetek zent a pártalapszervezetek és a olrtcsoportok közvetítésével bizto­sítják a dolgozók részvételét az Irá­nyításban, a pártellenórzésben, egye­sítik és szervezik igyekezetüket, fej­lesztik kezdeményezésüket a párt politikáiénak megvalósításában. A párt vezető szerepének következetes érvényesítése viszont megköveteli, hogy a céltudatos nevelő- és agltá­­clós munkával együtt teljes mérték­ben kidomborodjék az üzemi párt­­szervezetek gyakorlati szervezőmun­kája. A dolgozók a pártszervezetek tevékenységét ugyanis aszerint ítélik meg. hogyan válnak a szavak tettek­ké, konkrétan hogyan valósulnak meg az elfogadott határozatok. A lenti gondolatok jegyében tar tóttá év végi értéke'ő taggyűlését a lééi ILehnire) Csehszlovák—NDK Ba­rátság Efsz pártalapszervezele. mely néey pártrsonortba — növénytermesz­tési. állattenyésztési as a műszaki szolgáltatások fűágazatai, valamint a nvngdfjasok — 87 párttagot és 2 tag­jelöltet tömörít. Széllé Lajos, a pártalapszervezet fiatal elnöke beszámolóiéban hang­súlyozta. hoev a párttagoknak minden szakaszon példát kell mutatniuk a párthatározatok következetes valóra váltásában: az elfogadott határoza­tok bármilyen lebecsülése, a pártta­gok lanyha vlszonva és következet­lensége gyengíti a pártmunka haté­konyságát. A pártfeladatok következe­tes tejesítése, a szavak és tettek egy­sége viszont erősíti a pártalapszerve­zet nkciókéoességét. elősegíti a dol­gozók bizalmának rendszeres érvé­nyesítését a pártban, valamint a párttagok és a pártonkívüliek még szorosabb összefogásában. Rámutatott, hogy a párt vezető sze­repének elményltése sok tekintetben a párttagoktól függ. Ezért a pártalap­szervezet vezetőségének jól kell Is­mernie a gazdaságban dolgozó embe­reket. a technikusokat és a gazdasá­gi vezetőket. A káderpolitika lenini elveinek gyakorlati érvényesítésében a pártalapszervezetnek a párttago­kat munkaeredményeik alapján kell megítélnie. Ezért a iegynagyobb Igye­kezetét keil kifejteni abban az Irány­ban. hogy minden egyes párttagban és -tagjelöltben emberileg Is kifej­lődjék az aktivitás és a feladatok teljesítésében valő részvétel. Kiemelte, hogy a hatékonyság fo­kozása. a gazdaságosság és minőség javítása a tudományos munkamódsze­rek széles körű érvényesítésétől, a termelés belterjességének kiszélesíté­sétől függ. Ezért a mezőgazdaságban Is figyelmet és egyéni gondoskodást kell fordítani a párttagok aktivitásá­nak növelésére, s ennek fő gyakorla­ti módszere a pártfeladatokban ölt testet. Nem volna vjszont ésszerű és nem is kísérelhetnénk meg. hogy felso­roljuk a termelő lellegü feladatok meghatározásának minden lehetőségét. Olyan sokrétűek ezek. mint maga az élet és a termelés. Nem lehet ki­eszelnünk. maga a gyakorlat határoz­za meg Őket. Ebben a tevékenységben nagy szerepet kell játszaniuk a párt­alapszervezetek taggyűléseinek, az üzemi pártszervezetek szervező tevé­kenységének, valamint a pártcsopor­tok mindennapos operativ munkájá­nak. Éppen a pártcsoportokban — me­lyek tevékenysége közvetlenül a tér melésl folyamatokkal kapcsolatos — lehet pártfeladatot adni minden egyes párttagnak, hosszadalmas ülé­sezések és tárgyalások nélkül, mi­helyt a párt beavatkozásának szük­ségessége jelentkezik. Az egyes párt­­feiadatok nem öncélúak, s természe­tesen helytelen volna, ha a pártta­goknak kellő megfontolás nélkül osz­tanánk ki pártfeladatokat, a gazda­sági vezetéssel való konkrét megegye­zést mellőzve. A politikai-nevelő munka, a szövet­kezetben ténykedő társadalmi szerve­zetek értékelése, a szocialista brigá­dok és a komplex ésszerűsítő brigá­dok eredményes, sokrétű ténykedé­seinek méltatása, a szövetkezeti va­gyon védelmében elért eredmények elemzése után Széllé elvtárs a tava­lyi évben elért gazdasági eredmé­nyekkel foglalkozott. — A pártmunka fentiekben vázolt gyakorlati tapasztalatai alapján, a mezőgazdasági termelés új követel­ményeivel lépést tartva, a gazdálko­dás stabilitásának fontosságára ngveive. de az időszerűvé válő módo­sításokkal sem késlekedve tavaly tovább javítottuk a termelés gazda­ságosságát. a gazdaság-irányító szer­vek komplex tevékenységét. A terme­lés fejlesztésében vlátozatlannl a tu­dományos-műszaki haladás vívmányai­nak gyakorlati alkalmazását és a szo­cialista tervszerűség érvényesítését tekintettök alapvető feladatnak — mondotta. A pártalapszervezet, valamint az efsz gazdasági vezetése figyelmét a mezőgazdaság intenzlfikációs prog­ramjának teljesítésére Irányította. En­nek köszönve dinamikus ütemben si­került növelni a munkatermelékeny­séget, valamint a tudomány és a technika legújabb vívmányainak gya­korlati alkalmazását. Az elmondottakkal összefüggésben a zöldtrágyázás arányának bővítésé­vel jelentős mértékben növelték a talaj termőképességét. Ezt az eljá­rást a szántóterület 20 százalékán al­kalmazták, főleg a mustár ez Irányú' felhasználásával. Ugyanakkor rátér tek a nitrogén levegóból történó fi­xálására. főleg a lóbab és a borsó termesztésével. Ezt az eljárást 90 hek­táron valósították meg. Tovább foly­tatták a zeolltok alkalmazását, s je­lentős Intenzlfikációs tényezőként előtérbe helyezték a folyékony mű­trágyák felhasználását. További In* tenzifikáclós tényezőként az Idén be­vezetik a földigiliszta tenyésztésének programját, mely által nagy mennyi­ségű biokomposztot állítanak eló. A technológiai rendszereken belül bő­vítették a szántóföldi kísérleteket, főleg a faltára, a tápanyagfelvételre, a növényvédelemre és a betakarítás­ra méretezve. Tökéletesítették a nö­vénykultúrák szerkezetét, s a kettős­­termesztés — kukurica, szőla, lóbab, napraforgó — adta lehetőségek ki­használásával a kedvezőtlen Időjárás ellenére is maximális hozamokat si­került elérniük. A szemesek termelé­si tervét 119 százalékra teljesítették, ami 1890 tonnás túlteljesítést jelent. A lencse termelési rendszeren be­lüli termesztését a Nyugat-szlovákiai kerületen kívül kitérjesztették a CSSZK-ra, valamint az MNK-ra Is. Magyarországon tavaly 270 hektáron termesztettek lencsét a légi rendszer­­gazda útmutatásai alapián. A növénytermesztés további dina­mikus fejlesztése érdekében — auto­matizálással — tovább korszerűsítet­ték öntözőberendezéseiket. Az öntö­zőberendezések automatizálását, s számítógépes Irányítását 1990 ig be­fejezik. A feherjedús tömegtakarmá­nyok — lóbab, takarmányborsó — termesztésével jó eredményeket ér­tek el a takarékos abrakfelhaszná­lásban. A megfelelő mennyiségű és kiváló minőségű tömegtakarmánybázisnak köszönve — intenzifikáeiós program­jukkal összhangban — 100 hektár mezőgazdasági területre vetítve 80 darab szarvasmarha tartását biztosí­tották. A tehenenkénti évi fejési át­lag elérte a 4 ezer 515 liter, s ugyan­akkor 100 tehéntől 97 borjút sike­rült elválasztaniuk. A hízőmarhánál 778; a sertésnél pedig 585 grammos napi súlygyarapodást értek el. Ör­vendetes, hogy ez utóbbinál sikerült biztosítaniuk a 110 kilogrammon vágó­­súlyt, s az anyakocánként elválasz­tott 19 malaccal a szapnrodásbioló gia terén is előbbre léptek. Az idén a szarvasmarha-tenyésztési program követelményeivel összhang­ban biztosítják a nemesítést program IV. szakaszának megvalósítását; a békéi (Mierovo) farmon fokozatosan bevezetik az osztályon felüli tej ter­melését; előkészületeket végeznek az embrió transzplantáció bevezetésére; a faluvégi szalpadtartású tehényistál­­lóban pedig üzembe helyezik a MILE típusú automatikus erőtakarmány­­-adagoló rendszect-Külön figyelmet érdemel az agro­kémiai laboratórium, melyet tavaly jelentős mértékben felújítottak, illet ve bővítettek, (avult a laboratórium műszerekkel, eszközökkel való fel­szereltsége. Ez elsősorban az elvég­zett munka minőségében mutatkozott meg. Az atomabszorpciós spektrofo­tométer felszerelésével és üzembe helyezésével lehetőség nyílt a talaj­­vizsgálatoknál nagyobb mennyiségű elem kimutatására. A makroelemeken kívül így ktmutathatők a nyomele­mek és egyes káros elemek is. Jelentős anyagi ráfordítással kiépí­tett ű] munkahelyen az agrobiolőgla modern ágazatának bevezetése van folyamatban. Itt a merisztémás (haj­­táscsúcsos) szaporítással csíramentes szaporítóanyag előállítása folyik. Je­lenleg a Kivi, Illetve «“fokhagyma vírusmentes szaporítóanyagának az előállításával foglalkoznak, további céljuk a különböző rovarevő növé­nyek, orchideák szaporítása Is. Az 1987-es év első negyedévében megkezdik a RIA-laboratörium üze­meltetését, amely által lehetőség nyí­lik egyes tehéngondozék munkája minőségének ellenőrzésére, a repro­dukciós paraméterek alapján. Az értékelő taggyűlésen a végzett munka ismertetésén kívül jő néhány bíráló vagy éppen önkritikus észrevé­tel is elhangzott. A 10 vitafelszúlaló — köztük Andrássy Sándor agrár mérnök, kandidátus, az efsz elnöke; Sípos Ferenc traktoros — észrevéte­lei azt bizonyítják, hogy az országos hírnévre szert tett Légi Efsz üzemi pártalapszervezete reálisan értékelte tevékenységét, s felismerte a megle­vő tartalékokat. A vitafelszólalók szavaiból kiraga­dott példák azt bizonyítják, hogy a tudományos-műszaki fejlesztéshez, a termelés- és termékszerkezet szünte­len korszerűsítéséhez nélkülözhetetlen a mai követelményeknek megfelelő politikai munka, a pártalapszervezet céltudatos tevékenysége. Hiszen a tudomány alkalmazása legkevésbé sem csak technikai, mű­szaki vagy közgazdasági kérdés. Sike­re emberektől, gondolkodó és cse­lekvő dolgozóktól, gazdasági veze­tőktől, valamennyi párttagtól függ. CSIBA LÁSZLÓ Tollfosztóban voltam az este... Már néhány éve, de emlékeimben úgy él, mintha tegnap lett volna. Ha kinézek az ablakon, a fehér hóbuc­kák látványa is a két-három össze­tolt asztalon tornyosuló habfehér toll­­halmazra emlékeztet. De ezzel vége is a párhuzamnak, mert míg a zt­­mankós szélben kergetődző hópihék láttán átfut a hideg az ember hátán, addig az asszonyok fürge uffai közül fel-f elröppenő és lustán szállongó tollpihék puha párnát, családi tűz­helyet, melegséget idéznek. Hét óra körül, miután vacsorát ad­tak a családnak, ellátták a barom­fit, rendet raktak a ház körül, a tol­lal megrakott, hosszú „vendégasztal“ köré gyülekeznek az asszonyok. A háziasszony sürög-forog, kedves szó­val, hízelkedő megjegyzésekkel fo­gadja az érkezőket, mígnem az utol­só szék is gazdára talál. Csevegés, hahotázás közepette egyse fogy az asztal közepéről a tollhalom, és a fosztó asszonyok előtt kis hegyekké nő a kemény szárától, „kuckójától“ megfosztott puha libatoll. A háziasz­­szony gyönyörűséggel gyűjti sűrű szö­vésű zsákba a párnába, dunyhába va­lót. S rögtön pótolja is egy másik zsákból a megfogyatkozó fosztatlant. A kályhában pattog a tűz, szokvá­nyos napi tennivalók körül folyik a tere-fere: kt mit főzött, ml szépet vásárolt, varrt, kötött, aztán szóba kerülnek a faluban már megtörtént, esetleg még csak kilátásban lévő ese­mények, és ml tagadás, még a szom­szédék, sőt azok szomszédainak vi­selt dolgai is nyelvhegyre kerülnek. Egyre emelkedik a hangulat, tréfa, móka, élcelődés. A gyerekek ts ott gubbasztanak va­lamelyik sarokban, dehogy is lehet őket ágyba parancsolni. Lesik-várják az öregek meséit. A szorgalmasabbak ideig-óráig még segítenek is a fősz­­fásban, amíg meg nem unják. De csakhamar megáll a kezük, s tágra nyílt szemmel, leesett állal figyelnek. Az érdekes, izgalmas részeket újra meséltetik, s álmaikban aztán tovább­szövik a mesét. A férfiak nem fosztanak, de azért egyikük-másikuk szívesen elüldögél a kályha mellett, hogy hallgassa, s közbeékelt Izes-csípös megjegyzései­vel tarkítsa az assionytársaság cseve­gését. Köztük is akad lenyűgöző me­sélő, akárcsak Ferke bácsi, akit ki­csik és nagyok egyaránt akár ítélet­napig ts elhallgatnának. Különösen a már agyonkoptatott elsőhdbórús tör­téneteit követelik újra meg újra. Annyira valósághűen és lebilincselő­­en adja elő frontélményeit, hogy a hallgatóságot még az ilyen típusú fordulatok sem zökkentik kt az ámu­latból: „Bizony, gyerekeim, mene­kült előttünk a gyáva fattya, ki a hó­­bul, be a zöldkukoricába .. Amikor Ferke bácsi kifogy a szó­ból, Bora nénit ostromolják, mesél­jen már, hogy volt régen. Bora néni nagyot markol a fosztatlanból, aztán anélkül, hogy egy pillanatra ts meg­állna a keze, lesütött szemmel, sze­­mérmetes mosollyal kezdi mondóká­­lát: — Valamikor, lányka koromban, hej, de szívesen hallgattuk mi is az öregek meséit. Meg se pisszentünk, még lélegezni Is alig mertünk, ne­hogy félbeszakadjon a történet. Csak az ujjaínk mozogtak szaporán. Mert akkor ám mi, gyerekek voltunk a fosztók — öt-tíz fillérért téptük a tollat —, meg az idős asszonyok. A fiatalok pedig szőttek, fontak a hosz­­szú téli estéken. Volt úgy, hogy bi­zony el is álmosodtunk, és ugyancsak vártuk, hogy megszólaljon a bakter: ,Jízet ütött már az óra, Térjetek hát nyugovóra.“ Am akadt furfangos háziasszony, aki fél tízkor még jól megpúpozta az asztalt, s tíz óra közeledtével bizta­tóra fogta a dolgot: „Nosza, gyere­kek, énekeljetek valami ropogósát!“ Mert ugye, az énekszótól nem halla­ni a bakiért, és nem kell visszarak­ni a fosztatlanul maradt tollat a zsákba. De nem volt könnyű túljárni a sihederek eszén, átláttak a turpis­ságon. S bizony ezt ts csak a gazd­­asszony „tollúja" bánta. Mert, hogy gyorsabban fogyjon a toll, időként — nagyobb testvérüktől örökölt —« csizmájuk jó bő szárába dugtak egy -egy marékkai, persze úgy, hogy a háziasszony észre ne vegye, külön­ben leshették volna a bérüket. Ha­zamenet aztán szélnek eresztették/ szállt a pihe, hogy szinte szép, ko­mótos hóesésnek vélte az ember. Különösen oda szerettünk eljárni, ahol menyasszonynak kellett foszta­ni stafírungba. Az volt a szokás, hogy a vőlegény gavallér módjára meg­aranyozta a tollat. Ml, gyerekek erre úgy nekibuzdultunk, hogy a gazdasz­­szony alig győzte besöpörni a meg­fosztott tolikupacokat. Az volt ám a nagy izgalom és fő mutatsáq. Hogy ne igyekeztünk volna, amikor egy csomó aprópénz volt a toll közé ke­verve, s kínek-kinek az ügyességén múlott, hogy mennyit markol belőle. Másnap aztán volt nagy forgalom a főszerboltban. Fogyott a krumplicu­kor, az ibolyacukorka meg a ktflt; akkor szarvacskának hívtuk, ritka csemege volt, csak kivételes alkal­makkor engedhettük meg magunk­nak — szövögeti igaz mesélt Bora né­ni, örökké mosolygó, lesütött szemét le nem véve a munkáról. A többiek áhítattal hallgatják, a sihederek itt­­•ott belekuncognak, talán, mert meg­próbálták elképzelni magukat a gye­rek-nagymama helyébe. Ugyan, hogy nézne kt a tollfosz­tó nótázás nélkül? Mert „a ml nyel­vünkön közel van az ének", mondta a kolonyt Anna néni. Es nem volt ez másképp Alsóbodokon tDolné Obdo­­kovcef sem. Énekes Ilonka kezdi csengő hangján a dalt: Tollfosztóbari voltam az este.. ■. Persze, a többiek sem kéretik magukat, s egymást érik a szebbnél szebb, csodálatos népda­lok: Édesanyám rózsafája, Szagos a rozmaring, kiskertemben kinyílott a tearózsa stb. Aztán maguk Is meg­könnyezik Kömíves Kelemen, Fehér Anna vagy Török Ilona balladáját, Tíz óra közeledtével a háziasszony kifut a konyhába, kis lábasba liba­vagy kacsazsírt készít, előveszi a friss kenyeret, vöröshagymát, eltaka­rítja a tollat, majd miután tízet üt az Óra, tisztára törüli az asztalt, „feltálalja‘ a vacsorát — és kezdő­dik a lakoma. Ne tessék mosolyogni, ez nem közönséges zsíroskenyér, ha­nem fosztős zslroskenyér, amelynek valamiféle varázsa van, mert sok gyerek még ma ts képes bóbiskolva vlrrasztanl, hogy este tízkor a nagy asztal mellett együtt ehessen a fel­nőttekkel fosztős zsíroskenyeret hagy­mával. Hát még ha főtt kukorica vagy sültkrumpií kerül az asztalra, az aztán a igazi csemege .. ■ Mi ez, ha nem a legtermészetesebb emberi igénynek, a közős munka, kö­zös szórakozás örömének elemi ki­fejeződése? GYEPES ARANKA Tollfosztás ma — Kolonyban. A nénik napközben Is ráérnek, de estére majd megfiatalodik a társaság. (Pomichal Richárd felvétele) Szalle Lajos Andrássy Sándor Sipos Ferenc (Egri Péter felvételei)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents