Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)
1987-02-21 / 7. szám
1987. íeb'ruár 21. SZABAD FÖLDMŰVES 5 Pártmunkával a korszerű termelésért A XVII. pártkongresszus határozataiból kiindulva a mezőgazdasági tér melésre vonatkozólag is egyértelmű, hogy mire kell a párttagok figyelmét fordítani, aktivitásuk pedig az üzemi pártszervezetek munkamódszerétől függ. Arról van szó. hogy a pártmunka helyes módszereit használják a gazdasági vezetéshez való viszonyban. valamint a párt belső életében. A jól irányító gazdasági vezetés a párt hajtószíja a feladatok teleiesifésében, a határozatok valóra váltá- ban. Az üzemi pártszervezetek zent a pártalapszervezetek és a olrtcsoportok közvetítésével biztosítják a dolgozók részvételét az Irányításban, a pártellenórzésben, egyesítik és szervezik igyekezetüket, fejlesztik kezdeményezésüket a párt politikáiénak megvalósításában. A párt vezető szerepének következetes érvényesítése viszont megköveteli, hogy a céltudatos nevelő- és agltáclós munkával együtt teljes mértékben kidomborodjék az üzemi pártszervezetek gyakorlati szervezőmunkája. A dolgozók a pártszervezetek tevékenységét ugyanis aszerint ítélik meg. hogyan válnak a szavak tettekké, konkrétan hogyan valósulnak meg az elfogadott határozatok. A lenti gondolatok jegyében tar tóttá év végi értéke'ő taggyűlését a lééi ILehnire) Csehszlovák—NDK Barátság Efsz pártalapszervezele. mely néey pártrsonortba — növénytermesztési. állattenyésztési as a műszaki szolgáltatások fűágazatai, valamint a nvngdfjasok — 87 párttagot és 2 tagjelöltet tömörít. Széllé Lajos, a pártalapszervezet fiatal elnöke beszámolóiéban hangsúlyozta. hoev a párttagoknak minden szakaszon példát kell mutatniuk a párthatározatok következetes valóra váltásában: az elfogadott határozatok bármilyen lebecsülése, a párttagok lanyha vlszonva és következetlensége gyengíti a pártmunka hatékonyságát. A pártfeladatok következetes tejesítése, a szavak és tettek egysége viszont erősíti a pártalapszervezet nkciókéoességét. elősegíti a dolgozók bizalmának rendszeres érvényesítését a pártban, valamint a párttagok és a pártonkívüliek még szorosabb összefogásában. Rámutatott, hogy a párt vezető szerepének elményltése sok tekintetben a párttagoktól függ. Ezért a pártalapszervezet vezetőségének jól kell Ismernie a gazdaságban dolgozó embereket. a technikusokat és a gazdasági vezetőket. A káderpolitika lenini elveinek gyakorlati érvényesítésében a pártalapszervezetnek a párttagokat munkaeredményeik alapján kell megítélnie. Ezért a iegynagyobb Igyekezetét keil kifejteni abban az Irányban. hogy minden egyes párttagban és -tagjelöltben emberileg Is kifejlődjék az aktivitás és a feladatok teljesítésében valő részvétel. Kiemelte, hogy a hatékonyság fokozása. a gazdaságosság és minőség javítása a tudományos munkamódszerek széles körű érvényesítésétől, a termelés belterjességének kiszélesítésétől függ. Ezért a mezőgazdaságban Is figyelmet és egyéni gondoskodást kell fordítani a párttagok aktivitásának növelésére, s ennek fő gyakorlati módszere a pártfeladatokban ölt testet. Nem volna vjszont ésszerű és nem is kísérelhetnénk meg. hogy felsoroljuk a termelő lellegü feladatok meghatározásának minden lehetőségét. Olyan sokrétűek ezek. mint maga az élet és a termelés. Nem lehet kieszelnünk. maga a gyakorlat határozza meg Őket. Ebben a tevékenységben nagy szerepet kell játszaniuk a pártalapszervezetek taggyűléseinek, az üzemi pártszervezetek szervező tevékenységének, valamint a pártcsoportok mindennapos operativ munkájának. Éppen a pártcsoportokban — melyek tevékenysége közvetlenül a tér melésl folyamatokkal kapcsolatos — lehet pártfeladatot adni minden egyes párttagnak, hosszadalmas ülésezések és tárgyalások nélkül, mihelyt a párt beavatkozásának szükségessége jelentkezik. Az egyes pártfeiadatok nem öncélúak, s természetesen helytelen volna, ha a párttagoknak kellő megfontolás nélkül osztanánk ki pártfeladatokat, a gazdasági vezetéssel való konkrét megegyezést mellőzve. A politikai-nevelő munka, a szövetkezetben ténykedő társadalmi szervezetek értékelése, a szocialista brigádok és a komplex ésszerűsítő brigádok eredményes, sokrétű ténykedéseinek méltatása, a szövetkezeti vagyon védelmében elért eredmények elemzése után Széllé elvtárs a tavalyi évben elért gazdasági eredményekkel foglalkozott. — A pártmunka fentiekben vázolt gyakorlati tapasztalatai alapján, a mezőgazdasági termelés új követelményeivel lépést tartva, a gazdálkodás stabilitásának fontosságára ngveive. de az időszerűvé válő módosításokkal sem késlekedve tavaly tovább javítottuk a termelés gazdaságosságát. a gazdaság-irányító szervek komplex tevékenységét. A termelés fejlesztésében vlátozatlannl a tudományos-műszaki haladás vívmányainak gyakorlati alkalmazását és a szocialista tervszerűség érvényesítését tekintettök alapvető feladatnak — mondotta. A pártalapszervezet, valamint az efsz gazdasági vezetése figyelmét a mezőgazdaság intenzlfikációs programjának teljesítésére Irányította. Ennek köszönve dinamikus ütemben sikerült növelni a munkatermelékenységet, valamint a tudomány és a technika legújabb vívmányainak gyakorlati alkalmazását. Az elmondottakkal összefüggésben a zöldtrágyázás arányának bővítésével jelentős mértékben növelték a talaj termőképességét. Ezt az eljárást a szántóterület 20 százalékán alkalmazták, főleg a mustár ez Irányú' felhasználásával. Ugyanakkor rátér tek a nitrogén levegóból történó fixálására. főleg a lóbab és a borsó termesztésével. Ezt az eljárást 90 hektáron valósították meg. Tovább folytatták a zeolltok alkalmazását, s jelentős Intenzlfikációs tényezőként előtérbe helyezték a folyékony műtrágyák felhasználását. További In* tenzifikáclós tényezőként az Idén bevezetik a földigiliszta tenyésztésének programját, mely által nagy mennyiségű biokomposztot állítanak eló. A technológiai rendszereken belül bővítették a szántóföldi kísérleteket, főleg a faltára, a tápanyagfelvételre, a növényvédelemre és a betakarításra méretezve. Tökéletesítették a növénykultúrák szerkezetét, s a kettőstermesztés — kukurica, szőla, lóbab, napraforgó — adta lehetőségek kihasználásával a kedvezőtlen Időjárás ellenére is maximális hozamokat sikerült elérniük. A szemesek termelési tervét 119 százalékra teljesítették, ami 1890 tonnás túlteljesítést jelent. A lencse termelési rendszeren belüli termesztését a Nyugat-szlovákiai kerületen kívül kitérjesztették a CSSZK-ra, valamint az MNK-ra Is. Magyarországon tavaly 270 hektáron termesztettek lencsét a légi rendszergazda útmutatásai alapián. A növénytermesztés további dinamikus fejlesztése érdekében — automatizálással — tovább korszerűsítették öntözőberendezéseiket. Az öntözőberendezések automatizálását, s számítógépes Irányítását 1990 ig befejezik. A feherjedús tömegtakarmányok — lóbab, takarmányborsó — termesztésével jó eredményeket értek el a takarékos abrakfelhasználásban. A megfelelő mennyiségű és kiváló minőségű tömegtakarmánybázisnak köszönve — intenzifikáeiós programjukkal összhangban — 100 hektár mezőgazdasági területre vetítve 80 darab szarvasmarha tartását biztosították. A tehenenkénti évi fejési átlag elérte a 4 ezer 515 liter, s ugyanakkor 100 tehéntől 97 borjút sikerült elválasztaniuk. A hízőmarhánál 778; a sertésnél pedig 585 grammos napi súlygyarapodást értek el. Örvendetes, hogy ez utóbbinál sikerült biztosítaniuk a 110 kilogrammon vágósúlyt, s az anyakocánként elválasztott 19 malaccal a szapnrodásbioló gia terén is előbbre léptek. Az idén a szarvasmarha-tenyésztési program követelményeivel összhangban biztosítják a nemesítést program IV. szakaszának megvalósítását; a békéi (Mierovo) farmon fokozatosan bevezetik az osztályon felüli tej termelését; előkészületeket végeznek az embrió transzplantáció bevezetésére; a faluvégi szalpadtartású tehényistállóban pedig üzembe helyezik a MILE típusú automatikus erőtakarmány-adagoló rendszect-Külön figyelmet érdemel az agrokémiai laboratórium, melyet tavaly jelentős mértékben felújítottak, illet ve bővítettek, (avult a laboratórium műszerekkel, eszközökkel való felszereltsége. Ez elsősorban az elvégzett munka minőségében mutatkozott meg. Az atomabszorpciós spektrofotométer felszerelésével és üzembe helyezésével lehetőség nyílt a talajvizsgálatoknál nagyobb mennyiségű elem kimutatására. A makroelemeken kívül így ktmutathatők a nyomelemek és egyes káros elemek is. Jelentős anyagi ráfordítással kiépített ű] munkahelyen az agrobiolőgla modern ágazatának bevezetése van folyamatban. Itt a merisztémás (hajtáscsúcsos) szaporítással csíramentes szaporítóanyag előállítása folyik. Jelenleg a Kivi, Illetve «“fokhagyma vírusmentes szaporítóanyagának az előállításával foglalkoznak, további céljuk a különböző rovarevő növények, orchideák szaporítása Is. Az 1987-es év első negyedévében megkezdik a RIA-laboratörium üzemeltetését, amely által lehetőség nyílik egyes tehéngondozék munkája minőségének ellenőrzésére, a reprodukciós paraméterek alapján. Az értékelő taggyűlésen a végzett munka ismertetésén kívül jő néhány bíráló vagy éppen önkritikus észrevétel is elhangzott. A 10 vitafelszúlaló — köztük Andrássy Sándor agrár mérnök, kandidátus, az efsz elnöke; Sípos Ferenc traktoros — észrevételei azt bizonyítják, hogy az országos hírnévre szert tett Légi Efsz üzemi pártalapszervezete reálisan értékelte tevékenységét, s felismerte a meglevő tartalékokat. A vitafelszólalók szavaiból kiragadott példák azt bizonyítják, hogy a tudományos-műszaki fejlesztéshez, a termelés- és termékszerkezet szüntelen korszerűsítéséhez nélkülözhetetlen a mai követelményeknek megfelelő politikai munka, a pártalapszervezet céltudatos tevékenysége. Hiszen a tudomány alkalmazása legkevésbé sem csak technikai, műszaki vagy közgazdasági kérdés. Sikere emberektől, gondolkodó és cselekvő dolgozóktól, gazdasági vezetőktől, valamennyi párttagtól függ. CSIBA LÁSZLÓ Tollfosztóban voltam az este... Már néhány éve, de emlékeimben úgy él, mintha tegnap lett volna. Ha kinézek az ablakon, a fehér hóbuckák látványa is a két-három összetolt asztalon tornyosuló habfehér tollhalmazra emlékeztet. De ezzel vége is a párhuzamnak, mert míg a ztmankós szélben kergetődző hópihék láttán átfut a hideg az ember hátán, addig az asszonyok fürge uffai közül fel-f elröppenő és lustán szállongó tollpihék puha párnát, családi tűzhelyet, melegséget idéznek. Hét óra körül, miután vacsorát adtak a családnak, ellátták a baromfit, rendet raktak a ház körül, a tollal megrakott, hosszú „vendégasztal“ köré gyülekeznek az asszonyok. A háziasszony sürög-forog, kedves szóval, hízelkedő megjegyzésekkel fogadja az érkezőket, mígnem az utolsó szék is gazdára talál. Csevegés, hahotázás közepette egyse fogy az asztal közepéről a tollhalom, és a fosztó asszonyok előtt kis hegyekké nő a kemény szárától, „kuckójától“ megfosztott puha libatoll. A háziaszszony gyönyörűséggel gyűjti sűrű szövésű zsákba a párnába, dunyhába valót. S rögtön pótolja is egy másik zsákból a megfogyatkozó fosztatlant. A kályhában pattog a tűz, szokványos napi tennivalók körül folyik a tere-fere: kt mit főzött, ml szépet vásárolt, varrt, kötött, aztán szóba kerülnek a faluban már megtörtént, esetleg még csak kilátásban lévő események, és ml tagadás, még a szomszédék, sőt azok szomszédainak viselt dolgai is nyelvhegyre kerülnek. Egyre emelkedik a hangulat, tréfa, móka, élcelődés. A gyerekek ts ott gubbasztanak valamelyik sarokban, dehogy is lehet őket ágyba parancsolni. Lesik-várják az öregek meséit. A szorgalmasabbak ideig-óráig még segítenek is a főszfásban, amíg meg nem unják. De csakhamar megáll a kezük, s tágra nyílt szemmel, leesett állal figyelnek. Az érdekes, izgalmas részeket újra meséltetik, s álmaikban aztán továbbszövik a mesét. A férfiak nem fosztanak, de azért egyikük-másikuk szívesen elüldögél a kályha mellett, hogy hallgassa, s közbeékelt Izes-csípös megjegyzéseivel tarkítsa az assionytársaság csevegését. Köztük is akad lenyűgöző mesélő, akárcsak Ferke bácsi, akit kicsik és nagyok egyaránt akár ítéletnapig ts elhallgatnának. Különösen a már agyonkoptatott elsőhdbórús történeteit követelik újra meg újra. Annyira valósághűen és lebilincselően adja elő frontélményeit, hogy a hallgatóságot még az ilyen típusú fordulatok sem zökkentik kt az ámulatból: „Bizony, gyerekeim, menekült előttünk a gyáva fattya, ki a hóbul, be a zöldkukoricába .. Amikor Ferke bácsi kifogy a szóból, Bora nénit ostromolják, meséljen már, hogy volt régen. Bora néni nagyot markol a fosztatlanból, aztán anélkül, hogy egy pillanatra ts megállna a keze, lesütött szemmel, szemérmetes mosollyal kezdi mondókálát: — Valamikor, lányka koromban, hej, de szívesen hallgattuk mi is az öregek meséit. Meg se pisszentünk, még lélegezni Is alig mertünk, nehogy félbeszakadjon a történet. Csak az ujjaínk mozogtak szaporán. Mert akkor ám mi, gyerekek voltunk a fosztók — öt-tíz fillérért téptük a tollat —, meg az idős asszonyok. A fiatalok pedig szőttek, fontak a hoszszú téli estéken. Volt úgy, hogy bizony el is álmosodtunk, és ugyancsak vártuk, hogy megszólaljon a bakter: ,Jízet ütött már az óra, Térjetek hát nyugovóra.“ Am akadt furfangos háziasszony, aki fél tízkor még jól megpúpozta az asztalt, s tíz óra közeledtével biztatóra fogta a dolgot: „Nosza, gyerekek, énekeljetek valami ropogósát!“ Mert ugye, az énekszótól nem hallani a bakiért, és nem kell visszarakni a fosztatlanul maradt tollat a zsákba. De nem volt könnyű túljárni a sihederek eszén, átláttak a turpisságon. S bizony ezt ts csak a gazdasszony „tollúja" bánta. Mert, hogy gyorsabban fogyjon a toll, időként — nagyobb testvérüktől örökölt —« csizmájuk jó bő szárába dugtak egy -egy marékkai, persze úgy, hogy a háziasszony észre ne vegye, különben leshették volna a bérüket. Hazamenet aztán szélnek eresztették/ szállt a pihe, hogy szinte szép, komótos hóesésnek vélte az ember. Különösen oda szerettünk eljárni, ahol menyasszonynak kellett fosztani stafírungba. Az volt a szokás, hogy a vőlegény gavallér módjára megaranyozta a tollat. Ml, gyerekek erre úgy nekibuzdultunk, hogy a gazdaszszony alig győzte besöpörni a megfosztott tolikupacokat. Az volt ám a nagy izgalom és fő mutatsáq. Hogy ne igyekeztünk volna, amikor egy csomó aprópénz volt a toll közé keverve, s kínek-kinek az ügyességén múlott, hogy mennyit markol belőle. Másnap aztán volt nagy forgalom a főszerboltban. Fogyott a krumplicukor, az ibolyacukorka meg a ktflt; akkor szarvacskának hívtuk, ritka csemege volt, csak kivételes alkalmakkor engedhettük meg magunknak — szövögeti igaz mesélt Bora néni, örökké mosolygó, lesütött szemét le nem véve a munkáról. A többiek áhítattal hallgatják, a sihederek itt•ott belekuncognak, talán, mert megpróbálták elképzelni magukat a gyerek-nagymama helyébe. Ugyan, hogy nézne kt a tollfosztó nótázás nélkül? Mert „a ml nyelvünkön közel van az ének", mondta a kolonyt Anna néni. Es nem volt ez másképp Alsóbodokon tDolné Obdokovcef sem. Énekes Ilonka kezdi csengő hangján a dalt: Tollfosztóbari voltam az este.. ■. Persze, a többiek sem kéretik magukat, s egymást érik a szebbnél szebb, csodálatos népdalok: Édesanyám rózsafája, Szagos a rozmaring, kiskertemben kinyílott a tearózsa stb. Aztán maguk Is megkönnyezik Kömíves Kelemen, Fehér Anna vagy Török Ilona balladáját, Tíz óra közeledtével a háziasszony kifut a konyhába, kis lábasba libavagy kacsazsírt készít, előveszi a friss kenyeret, vöröshagymát, eltakarítja a tollat, majd miután tízet üt az Óra, tisztára törüli az asztalt, „feltálalja‘ a vacsorát — és kezdődik a lakoma. Ne tessék mosolyogni, ez nem közönséges zsíroskenyér, hanem fosztős zslroskenyér, amelynek valamiféle varázsa van, mert sok gyerek még ma ts képes bóbiskolva vlrrasztanl, hogy este tízkor a nagy asztal mellett együtt ehessen a felnőttekkel fosztős zsíroskenyeret hagymával. Hát még ha főtt kukorica vagy sültkrumpií kerül az asztalra, az aztán a igazi csemege .. ■ Mi ez, ha nem a legtermészetesebb emberi igénynek, a közős munka, közös szórakozás örömének elemi kifejeződése? GYEPES ARANKA Tollfosztás ma — Kolonyban. A nénik napközben Is ráérnek, de estére majd megfiatalodik a társaság. (Pomichal Richárd felvétele) Szalle Lajos Andrássy Sándor Sipos Ferenc (Egri Péter felvételei)