Szabad Földműves, 1986. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)
1986-08-09 / 32. szám
12 SZABAD FÖLDMŰVES, 1936. augusztus 9. A: irodalomból ismeretes, Hogy a magvak sérülésén a betakarító gépek munkaeszközei által a szemtermésen okozott mechanikai behatásokat értik. Jelentős menynyiségű sérült mag rontja a termés áru- és vetési értékét, csökkenti a következő évek termését, növeli a tárolási veszteségeket. Azonban a magvak enzimo-mikózisos legyengülésének (MEML) űjabb etiolúgiai és patogenitási vizsgálatai eredményeképpen búzán, rozson, tritikálén és árpán már a betakarítás előtt is nagy számú sérülését, illetve annak következményét észlelték. Megállapították, hogy ezek a jelenségek már az álló, valamint a rendre vágott gabonán lépnek tel. Ismretes, hogy a búzán a MEML okozta termésveszteségek elérik a 30, sőt néha több mint az 50 százalékot, főleg azokban a körzetekben, ahol a búza érési Időszakában jelentős mennyiségű csapadék hull. Az intenzív fejlődés következtében a szemtermésben gyors ütemben halmozódnak fel a hidrolízis termékei — főleg cukrok, amtnosavak —, amelyek növelik az ozmotikus nyomást a sejtekben, ennek következtében erősödik a vízáramlás a szemtermésbe a nedves felület felöl. A szemek vízfeleslege növeli a hidrosztatikus nyomást, ami repedéseket okoz az endospermlum sejtfalain és a maghéjon, ez a magháj szakadásához vezet, majd a kifolyó hidrolízistermékek ideális táptalajként szolgálnak a gombák számára. A spórák és micéliumok a repedéseken keresztül behatolnak a magba. Ennek során az enzimtermeló gombák még tovább súlyosbítják a magvak enzimo-mikózisos legyengülését. Eképpen a magvak sérülési tüneteinek összessége két etiológial csoportra osztható: 1. Túlnyomórészt mechanikai hatás következményei, amelyeket a betakarító gép munkaeszközeinek helytelen beállítása okoz normális érettségül, kondicionális nedvességtartalmú mag betakarítása során. 2. A magvak sérülése tejes- (ez döntő), viasz- és teljes éréskor a betakarítás előtt a turgornyomás növekedése következményeként fellépő MEML tényezők hatására. Komplex sérüléseket is megfigyeltek. vagyis az esetek egy részében gyenge biológiai sérülések keletkeznek, amelyeket a gépek okozta mechanikai sérülések súlyosbítanak. Olyan közlések is találhatók az irodaiemban, amelyek a »betakarítás előtti magsérüléseket a víz gyors felvételével vagy leadásával az eső miatti megduzzadás és az ezt követó kiszáradás váltakozása miatt. Sok kutató ezeket a sérüléseket gyakran a mechanikai sérülésekhez sorolja. Az Irodalomból azonban hiányoznak az olyan közlések, amelyek a magvak érése során képződő sérüléseik okait, a maghéj sérülési tüneteit, kártételét és a jelenség megelőzésének módjait elemeznék. Vizsgálataink célja a maghéj sérülésének anatómiai-morfológiai tanulmányozása, növénykörtani vizsgálata, a jelenség biológiai és termésre gyakorolt hatásának jellemzése volt. A vizsgálatokat az 1978—1985. években végeztük Mironovszkaja 808 elit mag vetésen, Bez'osztaja 1, Ruso (Finnország) és K-326034 (Ausztrália) fajtákon a VIR (Össz-szövetségi Növénytermesztési Kutatóintézet) fajtakollekciójából. A magvak vetési minőségét szabvány módszerekkel vizsgáltuk, a mikológiái analízist Naumova módszere szerint végeztük, a búzanövények ellenállókőpességét ШШ11Й6 ELŐTÉRBEN A TALAJJAVÍTÄS Ä Szövjetuniőban ezidáig a mezőgazdasági terület 11 százalékán végezték el a talajjavítást, viszont ezen a területen állítják elő a Szovjetunió bruttó növénytermelésének egyharmadát. A jelenlegi ötéves tervidőszakban a talajjavításra több mint 50 millió rubelt fordítanak, ami a mezőgazdasági beruházásoknak egyötöde. A cél: 3,3 millió hektár terület öntözhetővé tétele és 3,6 millió hektár terület lecsapolása. Ezen igényes feladatok teljesítése nagyon is időszerű, hiszen a Szovjetunió mezőgazdasági területének 60 százaléka csapadékhiányban szenved. A talajjavításra elsősorban Dél-Ukrajnában, a Volga alsó folyása mentén, a középázsiai sivatagokban és Észak-Kaukázusban kerül sor. A MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE Ä nicaraguai mezőgazdaságban az A magvak biológiai sérülése a MEML ellen kalászonként értékeltük. Nagy mennyiségű (kb. 10 ezer) sérült mag vizsgálata során megállapítottuk, hogy a szemtermés „hasi“ oldalán képződő sérülések elég jól láthatók szabad szemmel is, ezek általában sekély szakadások (repedések) a mag hosszában, a barázda egyik, ritkábban pedig mindkét oldalán. 20—40-szeres nagyítású binokuláris nagyító segítségével a sérülésekben felfedezhetők a gombaispórák és a micélium. A sérülések jellegük, intenzitásuk és elhelyezkedésük sze rínt különbözőek. A sérülés egy oldalon vagy mindkettőn lehet. Elfoglalhatják a perem hosszának felét vagy Vs részét, általában a bóbita felőli végén vagy a szemtermés középrészén, vagy a perem egész hosszában a szikig. A repedések lehetnek a perem közepén vagy közelebb a barázdához, vagy a perem oldalán.. Hasonlóképpen jelennek meg a sérülések a másik peremen is A sérülés intenzitása szerint lehetnek felületi sérülések (amikor szétszakad a maghéj és az aleuron réteg sejtjei, és szabaddá válik az endospermium), valamint mély sérülések, amikor a repedés mélyen behatni az endospermiumba, de nem mélyebben, mint a szemtermés vastagságának 2/3 része. A szemtermés „háti“ oldalán nagyon ritkán található ilyen jellegű sérülés. A sérülések többsége erősen fertőzött gombák által, a repedések körül barna vagy rózsaszín mikózisos foltok találhatók. A gombák a repedésekben vagy a felületen, vagy mélyen telepednek meg, de vannak olyan sérülések is, amelyeken nem látható a gombák betelepedésének és fejlődésének tünete, az endospermíum ezekben az esetekben fehér, a sérülés körüli, héjrészen nincsenek mikózisos foltok.. Ezen kívül olyan magvak Is előfordulnak, amelyeken nincs sérülés a peremeken, de különböző nagyságú hegek találhatók a barázda egyik vagy mindkét oldalán, amelyeken mikózisos foltok vannak. Az ilyen mikózisos hegek együtt is előfordulhatnak a sérülésekkel, vagy az egyik peremen sérülés, a másikon pedig mikózisos heg található. Az ilyen hegek létrejötte azzal magyarázható, hogy a MEML tényezők hosszantartó hatása következtében szétszakad a maghéj, a repedésen kiáramlanak á hidrolízistermékek, amelyeken pedig megtelepednek a gombaspórák. Ilyen közegen fejlődve a gomba behatol a héjszövetbe, a későbbiekben azonban az időjárás javulása miatt csökken az endospermium sejtjeinek turgornyomása, a szakadás beheged. Előfordulnak ráncos héjú, fehéres színű, héj alatt üreges szemek is. A sérülési tünetek tanulmányozása alapján rendszerbe foglalták a sérülési tüneteket. Ennek során figyelembe vették a magvakon lévő sérülések jellegét, méretét, mennyiségét és gombafertőzüttségét. Ennek eredményeképpen a biológiai sérülések következő típusait állapították meg: 1. típus: a szemtermés nagyon gyenge sérülése különböző intenzitású, folt, vonal, csík alakú mikózisos hegekkel a „hasi“ oldalon a barázda mellett. 2. típus: a szemtermés gyenge sérülése a szabad szemmel alig láthatótól a szem hosszánál fele (0,5) hosszúságú sérülésekig a barázda egyik oldalán. 3. típus: a szemtermés közepes sérülése a perem teljes (1,0) hosszáig érő sérüléssel a barázda egyik oldalán. 4. típus: a szemtermés erős sérülése különböző nagyságban a barázda mindkét oldalán (2,0 peremhossz). Az ilyen rendszerezés azonban nem veszi figyelembe a sérülés intenzitásának hatását (mély vagy felszínes), valamint a repedések gombaferlőzöttségét, illetve hiányát, továbbá ezek komplex hatását. E tényezők egyenkénti vagy komplex kártételének tisztázására valószínűleg altípusokat is kell különíteni a fenti rendszerben. A különböző típusú sérülések százalékos aránya függ a fajtától, az alkalmazott agrotechnikától és a gabona érési időszakának időjárásától. Az őszi és tavaszi búzán a kedvezőtlen' Időjárású 1973-as, 1980-as és 1983-as években a szemtermés sérüléseinek zömét (53,7—82,4%) a teljes peremhosszúságű repedések tették ki, vagyis a közepes sérülési típus uralkodott. Hasonló képet mutatnak a Blesszkaja 70, Leningrádka, Novoszibirszkaja 67 fajták is. Korábban megállapítottuk, hogy a MEML Intenzív fejlődése esetén a repedések a tejeséréskor és a viaszérés kezdetén keletkeznek, ennek során a szemtermés héjának 4 fokozatú szakadását állapítottuk meg. A MOVIR és a „Miknyevszkij“ szovhoz őszibúzatábláin az 1976— 1980-as években a szabad szérumé teljes éréskor történt értékelés so-'r a sérült szemek aránya a Mironovszkaja 808 fajtán 7—10 %-ot tett ki, 1979-ben pedig 20—24 %-qt. A szemek biológiai sérülését nemcsak szántóföldön figyeltük meg, hanem laboratóriumi körülmények között is, a búza, a tritikálé és árpa mintákon elkülönített kalászok módszerével végzett MEML értékelések során. Ez a tünet a szemtermésen megfelel a kukoricaszemeken megfigyelhető maghéjszakadásnak, ami fuzáriumos csőpenészedéssel jár, valamint a keresztesvirágúakon megfigyelhető a becő felső részének felnyílása a nedves és meleg időjárás és a hidrolitikus enzimek fokozott aktivitása hatására. Megállapítottuk, hogy a szemtermés sérülésének bármely típusa esetén csökken a csírázási erély, a kelés laboratóriumi és szántóföldi viszonyai között. A vetési minőség csökkenési foka a biológiai sérülés típusától függ. Különösen erős hatású a közepes és az erős magsérülés. A sérülés mértékétől függően erősen csökken a növekedés intenzitása mind laboratóriumi, mind szántóföldi körülmények között. A növények elmaradnak a fejlődésben, gyenge a vegetatív tömeg és a gyökérzet képzése. 100 nyers csíra súlya 22,3—75,0 °/o-kal csökken, a csíra átlagos magassága 15,8—51,3 %-kal, 100 földalatti szerv nyers súlya 6,7—27,8 %■kai csökken a kontrolihoz képest. Különösen erős hatást gyakorol a biológiai sérülés a szántóföldi kelésre, amely közepes és erős sérülési foknál megfelelően 34,0 és 64,5 %-kal csökken. A mikózisos hegek nem hatnak a laboratóriumi és szántóföldi kelésre, de a mikózisos sérülések csökkentik a szántóföldi kelést. Azonos körülmények között tárolva a magvak nedvességtartalma 2—3 %kai magasabb az ép héjú magvakénál. A vizelnyelés intenzitásának vizsgálata kimutatta, hogy a sérült szeipek gyorsabban kötik le a vizet, a sérült szemek a 40 perces vízben tartózkodás alatt 3,0 %-kal több vizet vesznek fel, mint az ép héjú szemek. A maghéj sérülése miatt a sérült magvak esetében nő a higroszkőposság, a víz- és páraelnyelés. Kedvezőtlen tárolási viszonyok között ez növelheti a magtétel nedvességtartalmát és öngyulladáshoz vezethet Az egészséges és a sérült szemek mikológiái vizsgálata során a gombák azonos összetételben fordultak elő — Alternaria, Fusarium, Helminthosporium fajok. Azonban az egészséges és a sérült szemek különböznek a fertőzöttség mértékében, amely jelentősen nő közepes és erős sérülési típusoknál, 8 és 46 % Alternaria sp., 12 és 90 % Fusarium sp., a kontroll megfelelő iertézöttségi értékei pedig 7 és 30 %, illetve 10 és 17 %. Gyengén és közepesen sérült mag vetése esetén a termés 1983-ban 36,1 %-kal, 1984-ben pedig 69,1 %-kal csökkent a kontrolihoz képest. Eképpen az új jelenség — a biológiai sérülés közölt adatai a magvak enzimo-mikózisos legyengülésének (MSML) megjelenését és erősen kártékony patológiai folyamatainak lefolyását bizonyítják. A MEML elleni védekezés útjainak kidolgozása, mely magában foglalja az agrotechnikai és szelekciós eljárásokat is, elősegíti a magvak biológia sérülése által okozott károk csökkentését. Az agrotechnikai eljárások közül a retardánsokkal való permetezést fdlhidrel) javasoljuk, amely a legjobb’ hatékonyságot mutatta a TUR-ral és a kampozannal összehasonlítva. A MEML legyőzésének szelekciós lehetősége az adott betegséggel szembeni genotipikus ellenállóképesség meglététől függ. Néhány ezer minta MEML ellenállóképességének vizsgálata nyomán sikerült elkülöníteni MEML-ellenálló fajtákat, amelyeket továbbítottak a nemesftőknek és alkalmazzák őket a szelekciós munkában. Ezek a következő ősztbúzafajták voltak: Bersel (Franciaország), Ilbis, Caribo (NSZK), Hildur (Svédország), valamint a Caspan (Hollandia), Moszkovszkaja 35 (SZUj, tavaszibúzafajták, a Vg 77799 (Svédország), zab ős a Jovis (NSZK) árpafajták. (APŇ) Javult a tej minősége Az első félévi tejfelvásárlás helyzetéről és a minőség alakulásáról a közelmúltban Ján Bročko agrármérnökkel, a Tejipari Tröszt vezérigazgatósága felvásárlást osztályának vezetője tájékoztatott. Az első félévre is a tervezett felvásárlási feladatok túlteljesítése volt jellemző. Az első félévben a tervezett tejfelvásárlási az SZSZK-ban 101, a CSSZK-ban 101,7, a CSSZSZK-ban pedig 101,5 százalékra teljesítették. A túlteljesítés százalékos aránya majdnem megegyezett az első negyedévi adatokéval. A mennyiségi többlet azonban lényegesen több, így Szlovákiában 7 millió 985 ezer, Csehországban 38 millift 428 ezer, Csehszlovákiában pedig 44 millió 411 ezer liter volt. A kerületek vonatkozásában a legnagyobb százalékos arányú túlteljesítést az Észak-csehországi (103,3%), a Dél-morvaországi (102,5%), és a Közép-csehországi kerületben (102 %) érték el, a mennyiség tekintetében majdnem azonos sorrend alakult ki: a Dél-morvaországi kerületben terven felül 11 millió 371 ezer, a Nyugat-szlovákiai kerületben 6 millió 785 ezer, a Közép-csehországi kerületben pedig 6 millió 441 ezer liter tejet értékesítettek. A tejfelvásárlási kötelezettségeknek egyedül a Kelet-szlovákiai kerületben nem tettek eleget — a tervteljesítés csak 99,7 százalékos, a hiány pedig 560 ezer literes volt. A Nyugat-szlovákiai kerületben a tejfelvásárlási kötelezettségeknek legnagyobb mértékben a Senicai (102,9%), a Lévai (Levice) és az Érsekújvár! (Nové Zámky), a Közép-szlovákiai kerületben a Zvolení idén az alapvető élelmiszerek és a kivitelre alkalmas növénykultúrák termelésének növelése, valamint a földreform elmélyítése a legfontosabb feladat. Az idén az országban a múlt év valóságához viszonyítva több mint 12 százalékkal több kukoricát, babot, szójababot, és további hagyományos növénykultúrát kell termelni. Sajnos, e nagyarányú növekedés ellenére sem számolhatnak egyelőre az alapvteő élelmiszerekből való teljes önellátással, mert tartaniuk kell az ellenforradalmi erők állandó támadásaitól, főleg a mezőgazdasági jellegű körzetünkben. A múlt évben ennek következtében a nicaraguat földművesek csak a termésnek a felét tudták betakarítani. Az ellenforradalmi erők akadályozták a kivitelre alkalmas növénykultúrák, főleg a kávébab termésének a betakarítását Is. A kávécserje-ültetvények ugyanis az ország északi részén, az ellenforradalmi erők által gyakran megszállt területeken vannak. E kedvezőtlen helyzet ellenére az Idén a kávébabtermelés növelésével számolnak. Ugyancsak növelik a gyapot, a nem hagyományos növénykultúrák, főleg a dohány, 12 százalékkal pedig a cukornád-ültetvények területét. (hizj; (111,9%), a Cadcai (lOBjB %), és a Nagykürtös! (Veľký Krtíš), a Kelet-szlovákiai kerületben pedig a Svidníki (106,7%), és a Tőknterebesi (Trebišov) járásban tettek eleget. Ha az Idei év első felének valóságát összehasonlítjuk az előző évivel, akkor a legnagyobb arányú növekedés az egyes kerületekben — az előbbi sorrendben — a Trenčínl (2,7%), a Senicai (2,5%), és a Lévai; a Zvolení (7,7%), a Cadcai (4,6%), és a Nagykü^tösi; illetve a Svidník! (5,1%), a Bardejovi (2,7%), és a Nagymihályi (Michalovce) járásokban volt tapasztalható. Míg a tervezett tejfelvásárlás túlteljesítésében az első negyedévi valósághoz viszonyítva a Nyugat-szlovákiai kerületben némi visszaesés, addig a másik két kerületben némi növekedés volt tapasztalható. Pozitívan értékelhető az is, hogy az egy tehénre számított napi tejeladás a Nyngat-szlovákiai kerületben az első félév végével az első negyedév valóságához viszonyítva 1,9, a Kelet-szlovákiai kerületben pedig 1,8 literrel növekedett. (A Közép-szlovákiai kerületből érkezett táblázatok nem tartalmazzák az egy tehénre számított napi tejeladást •— a szerk. megjegyzése.) Az első félévben a Nyngat-szlovákiai kerületben a legtöbb I. minőségi osztályú tejet a Trnavai (68,5%), a TrenCíni (67,9%) és a Komáromi (Komárno); a legkevesebbet a Bratislava!, a Senicai (52%) és a Galántai (Galante); a Közép-szlovákiai kerületben a legtöbbet a Považská Bystrica-i (78,4%), a Nagykürtöst és a Martini (76,4 %1; a legkevesebbet a Dolný Kubín-i (61%), a Žiar nad Hronom-1 (64,6%) és a Žiiinai (69,9%); a Kelet-szlovákiai kerületben a legtöbbet a prešovi (66.6%), a Bardejovi (65,7%) és a Stará Luboviía-i (63,9%); a legkevesebbet pedig a Kassai (Košice), a Humennéi (56,4%) és a Svidnlki járásban (57,4%) értékesítették. Ha összehasonlítjuk az . első negyedévi és az első félévi táblázat minőségi adatait, megállapíthatjuk, hogy az I. minőségi osztályban értékesített tej mennyisége mindhárom kerülteben növekedett. A Nyugat-sziovákiai kerületben ez a növekedés 5,2, a Közép-szlovákiaiban 2,4, a Kelet-szlovákiai kerületben pedig 3 százalékos volt. A táblázatban szereplő járások vonatkozásában a legnagyobb arányú növekedés a Losonci (12,1%), a Bratislava! f 10,9 °/b) és a Nitral járásban (9,7%) volt. Mindez azt bizonyítja, hogy a mezőgazdasági üzemekben egyre nagvobb figyelmet szentlenek a tej minősége szüntelen javításának, különösen a megszigorított, 57 0529-es számú Csehszlovák Szabvány feltételei között. Szlovákia viszonylatában egyébként: az első félévben a minőségi besorolás a következőképpen alakult: I. 63,3 %, II. 34,1 % III. 1,6 %, nem standard 1 %, ami szintén jobb, mint az első negyedévben volt. A legtöbb tejet — egy tehénre számítva — a Nyugat-szlovákiai kerületben a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda), a Bratislava! és a Trnavai (10,3 1), a Kelet-szlováiai kerületben pedig a Kassai, a Spišská Nová Ves-i (7,7 1), valamint a Nagymihályi és a Stará Lnbovňa-i járásban (7,4 1) értékesítették. BARÄ LÄSZLÖ A TEJFELVÄSÄRLÄŠ HELYZETE 1988 ELSŐ FÉLÉVÉBEN (EZER LITERBEN) Kerület, járás Terv Valóság % 1986/ /1985 Napi eladás 1 tehénre Minőség (%-banj I. II. III. Nem stane NYUGAT-SZLOVÄKIA 405 346 412 109 101,7 100,8 9,5 61,0 38,8 1,3 0,9 Bratislava 37 032 37 292 100,7 100,3 10.5 50,7 46,4 1,5 1,4 Dunaszerdahély 47 430 48 330 101,9 99,0 11,3 57,6 41,6 0,3 0,5 Érsekújvár 38 923 39 453 101,4 101,9 8,7 62,7 34,7 1,8 0,8 Galánta 34 530 35 118 101,7 100,2 9,0 52,4 43,0 3,4 1,2 Komárom 34 700 35 462 102,2 101,6 9,7 67,7 ’0,8 0,9 0,6 Léva 35 639 36 445 102,3 102,5 7,7 65,8 32,3 1,0 0,9 Nyltra 39 281 39 717 101,1 99,5 9,1 64,3 33,1 1,3 1,3 KÖZÉP-SZLOVAKIA 213 227 215 008 100,8 103.0 — 70.8 27,9 0,9 0,4 Losonc 18 660 18 732 100,4 101,9 — 71,6 26,7 1,2 0,5 Nagkürtös 18110 19 914 104,4 106,1 — 77,1 22,6 0,2 од Rimaszombat 30 293 29 952 98,9 99,5 __ 70,6 27,9 1,0 0,5 KELET-SZLOVÄKIÄ 186 659 186 099 99,7 100,1 7,4 59.9 35,3 3,2 1,0 Kassa 27 865 ' 28 116 100,9 99,9 8.3 52,2- 42,5 4,6 0,7 Nagymihály 20148 20 404 101,3 101,8 7,4 58,0 33,7 6,2 2,1 Rozsnyó 11 587 11 090 95,7 96,3 7,0 61,5 34,2 3,5 0,8 Tőketerebes 23 544 23 703 100,7 103,4 7,2 59,8 35,0 2Д зд
