Szabad Földműves, 1986. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)

1986-08-09 / 32. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1986. augusztus §. Az élsz - tagok szolgálatában Abatvanas évek végén a Tren- Cíni járás egységes földmű­ves-szövetkezeteiben is felme­rült annak a gondolata, hogy vala­milyen mádon meg kellene oldani a mozgásszervi betegségekben szenve­dő szövetkezeti földművesek gyógy­kezelését. A komoly elgondolást tet­tek követték, mert akkoriban az efsz-ekben ilyen célokra is elegendő pénzeszköz állt rendelkezésre. A vá­lasztás nem véletlenül esett Tren­čianske Teplicére, mert ez már év­századok óta a gyógyulást keresők kedvelt helye. Valószínűleg Marcus Aurelius római császár és filozófus légiói is ismerték a Trenčianske Tep­­licel- hévízforrásokat. A légiók a markomannokkal és a kvádokkal foly­tatott harcok során jutottak el a Vág völgyébe. A fürdőhely krónikájából megtudhatjuk azt is, hogy a régi időkben gyakran jártak Itt királyi sarjak, jelentős politikusok, diploma­ták és művészek. A TrenCianske Teplice-f gyógyke­zelés iránti érdeklődést a rendkívül értékes, természetes gyógyforrások — a hipotcnikus ásványvíz és a ké­nes, ásványi anyagokban gazdag iszap — magyarázzák. TrenCianske Teplicében számos gyógyvízforrást hasznosítanak. Az a tény, hogy a for­rások saját nyomásuk erejével jntnak el a fürdőmedencékhez, s a gyógy­víz hőmérséklete az emberi test hő­mérsékletéhez hasonló, lehetővé teszi a beteg számára a forrásvíz közvet­len felhasználását. TrenCianske Tep­lice a világ azon kevés fürdőhelye közé tartozik, amelynek a vize az ún. balneológia! optimummal rendelke­zik. TrenCianske Teplicében a Csehszlo­vák Állami Gyógyfürdők és a városi nemzeti bizottság jóvoltából kiválasz­tották és megvásárolták a jövőbeli gyógyintézet telkét. A jövő szem­pontjából akkor merült fel annak a gondolata, hogy lehetőleg a járás igényeit meghaladó, nagyobb gyógy­intézet építésébe fogjanak. Akkoriban a TrenCíni járás párt- és állami szer­vei jó partnerekre leltek a TopofCa­­nyi és a Trnavai járások szerveiben. Végül is ennek az együttműködésnek az eredményeként fogtak hozzá a 45 millió koronás beruházás kivitelezé­séhez. Olyan formában, hogy az em­lített összeget a három járás akkori egységes földműves-szövetkezetei ad­ták össze, mindhárom járásból 15—15 millió koronát. A szövetkezetekben 1972-ben taggyűlés keretében vitat­ták meg az építkezéssel kapcsolatos teendőket és a pénzügyi támogatást. A „Poľnohospodár“ nevű gyógyin­tézetet a bratislavai Kovoprojekta vállalat tervezte, fő kivitelezője pe­dig a Nyugat-szlovákiai Kerületi Me­zőgazdasági Építővállalat pieSt'anyi üzeme volt. Az építkezést 1974-ben kezdték el, s a tervezők, a beruhá­zók és a kivitelezők gyümölcsöző e­­gyüttmííkedése, valamint a három járás efsz-einek hathatós segítség­­nyűjtása révén 38 hónap alatt befe­jezték. Az építkezés atipikus volt, ha­zánk 86 szervezete vett részt a kivi­telezés! munkálatokban. A gyógyintézetben az első pácien­seket 1977. szeptember harmadikén fogadták, s azóta 1988. június 30-ig több mint 16 ezer 700 mezőgazdasági dolgozó, földműves-szövetkezeti tag kereste fel TrenCianske Teplicében a „Polnohospodár" gyógyintézetet, hogy saját üdiilöjéhen kapjon kezelést. A gyógyintézet összkomfortos szobáiban összesen százötven ágy van, s a lé­tesítményben többek között étterem, borozó, társas helyiségek, teraszok, szauna, egészségügyi központ, szolá­rium, angolkert található. A szövetkezeti földműveseket az efsz küldi a gyógyintézetbe, természetesen az üzemi vagy körzeti orvos javasla­ta alapján. A beutalókért a szövetke­zeti földművesek semmit sem fizet­nek. Az ára egyébként 2 ezer 650 korona, ebből 1850 koronát a Szö­vetkezeti Földművesek Szövetsége, ezer koronát pedig az illetékei efsz térít meg. A gyógyintézetben évente 1920 pácienst fogadhatnak, mégpedig a következő megoszlásban; ezret a már említett három járásból, a töb­bit az SZFSZ Szlovákiai és Csehor­szági Bizottságán keresztül más járá­sokból. A beutalókért a más járások­ból érkező szövetkezeti földművesek sem fizetnek. A rendkívül szép környezetben ta­lálható gyógyintézetben a háromhe­tes turnusok idején az étkeztetést és a kulturális élet szervezését helyben oldják meg, a gyógykezelésekre a Csehszlovák Állami Gyógyfürdőkben kerül sor. A gyógyintézet vezetése és a Csehszlovák Állami Gyógyfürdők igazgatósága közötti együttműködés nagyon gyümölcsöző. Ezt bizonyítja többek között az Is, hogy a gyógyin­tézet egészségügyi központjában a gyógyfürdők orvosa és egészségügyi nővére tart szolgálatot. Az orvos írja elő az egyes kezeléseket, majd a tur­nus végén jelentést ír az üzemi vagy a körzeti orvos számára. LEIK A gyógyintézet közös mezőgazda­­sági vállalatként üzemel, egy 15 ta­gú vezetőség és egy 7 tagú ellenőrző bizottság jóvoltából. A vezetőséget a három említett járás 5t-öt szövetke­zeti elnöke képezi, a vezetőség elnö­két és elnökhelyettesét, vnlamint az ellenőrző biznttság elnökét ötéven­ként mindig más-más járásból vá­lasztják. A vezetőség rendszeresen negyedévenként ^ülésezik, amelyeken megvitatják a gazdálkodással, üze­meltetéssel stb. kapcsolatos kérdése­ket. A vezetőség üléseire időnként a járási pártbizottságok, a járási mező­­gazdasági igazgatóságok, az SZFSZ Központi, Csehországi és Szlovákiai Bizottságának képviselőit is meghív­ják. Évente egy ízben — általában márciusban — közgyűlést tartanak, amelyen a három említett járás efsz­­-einek elnökei is részt vesznek, s többek között értékelik az előző évgazdálkodását, és döntenek az el­következendő időszak feladatairól. — A gyógyintézetnek — amely ja­nuár 4-től december 21-ig üzemel — összesen hatvan alkalmazottja van, akik igyekeznek jó körülményeket te­remteni a szövetkezeti földművesek­nek. A gyógyintézet vezetői és alkal­mazottját, valamint a páciensek na­gyon pozitívan értékelték az SZFSZ és a magyarországi Termelőszövetke­zetek Országos Tanácsa közötti e­­gyüttműködés azon formáját, amely a Csereüdüléseket szorgalmazza. E- zért nem ártana, ha a szövetség a jövőben hathatósabban együttműköd­ne a TOT-tal. Mindezt Ilndovít Jando elvtárstól, „A kiváló munkáért“ állami kitünte­tés viselőjétől, a „Poľnohospodár“ gyógyintézet igazgatójától tudtam meg, aki kezdetben a TrenCíni Járási Termelési Igazgatóságon dolgozott, utána tíz évig töltötte be két szövet­kezet elnöki tisztét, majd 1972-től az építkezés vezetőjeként tevékenyke­dett, a megnyitástól kezdve pedig a gyógyintézet igazgatója. Jozef Mydla mérnökkel, üzemelési vezetővel személyesen is megtekin­tettem többek között a klubhelyisé­|ШЖ ИИВшр I щяшшм- ■ Щж* ÍL mmmmwmmmm get, ahol filmvetítésre Is sort kerít­hetnek, továbbá, a zuhanyozókkal el­látott szoláriumot, a medencével el­látott angolkertet, a teraszokat, a ká­véházat, az éttermet, a szaunát, az egészségügyi központot, s betekintést nyertem egy összkomfortos szobába Is. A tájékoztató és a látottak engem is meggyőztek arról, hogy a Tren­čianske Teplice-i „Poľnohospodár“ gyógyintézetben valóban jól érzik magukat a mozgásszervi betegségben szenvedő szövetkezeti földművesek. NÉGYEN A SOK KÖZÜL Látogatásom idején — július elején — a gyógyintézetben az Érsekújvári (Nové Zámky) .járásból is tartózkod­tak, közülük néggyel beszélgettem el. Kelecsényl Katarína, a kéméndi (Kamenín) Garamvölgye Efsz nyug­díjas szövetkezeti tagja: — A szövet­kezetnek 1968-tól vagyok a tagja. Kezdetben a „Fehér Akác“ csárdá­ban dolgoztam, majd állatgondozó­ként a sertés-előblzlaldában. Az 1983 augusztusi munkabalesetem —■- hát­gerinctörés — után már csak könnyű munkát végezhettem, 1985. október elsejétől vagyok nyugdíjas. Aggódom férjem egészségi állapota iránt, aki gyakran betegeskedik, ö is várja már nagyon a beutalót. Két családom van, a leányom Esztergomba ment férjhez, a fiam vegyészmérnökként az Érsek­újvár! Húskombinátban dolgozik. Az ellátással és a gyógykezelésekkel na­gyon elégedett vagyok. Földes Mária, a szímői (Zemné) Haladás Efsz tagja; — öt éve dolgo­zom a szöveffiezetben, mégpedig a kamocsai (Komoía) részleg fejőnőle­ként. Régebben már dolgoztam a szö­vetkezetben. utána 10 évig a Brošňa Kisipart Szövetkezetben, de vissza­jöttem a mezőgazdaságba, mert így jobbnak láttam. Férjemmel együtt .28 tehénről gondoskodunk. A tehénistál­lóban nagyon jó a kollektíva, en­nek is köszönhetjük, hogy általában jó eredményeket érünk el. Az idén lényegesen többet kell tennünk a tej minőségének javítása érdekében. Na­­gvon hálás vagyok az efsz vezetősé­gének, hogy eljuthattam a gyógyinté­zetbe. Két leányom van, mindkettő már férjnél. Az egyik bérelszámoló, a másik pincérnő Érsekújváron. A leányaim a hétvégeken meglátogat­tak, így könnyebben elviseltem a tá­vollétet a családomtól. Nagyon elé­gedett vagyok a tisztasággal és a gyógykezelésekkel. Hátgerincproblé­máimra kezelnek. Rendkívül pozití­van értékelem az ingyenes háromhe­tes gyógykezelést és üdülést. Baranyai Veronika, a kéméndi Ga­­ramvölgye Efsz tagja: — 1962-től dolgozom a szövetkezetben, kezdet­ben a dohánytermesztési csoportban, később a szőlészetben, 13 éve pedig fejőnőként. Ötvenkét tehén fejése tartozik rám. Az 1-es számú istálló­ban általában közepes eredményeket érünk el. Nem kedveljük a helyette­sítéseket, mert Ilyenkor mindig visz­­szaesés tapasztalható, amit nagyon nehéz behozni. A férjem vasutas, három fiunk van. Az egyik építész­ként, a másik kocsmárosként, a har­madik pedig traktorosként dolgozik. A gyógyfürdőben ideggyulladásra ke­zelnek. Nagyon Jó a koszt, elégedett vagyok az ellátással és mindennel. Nagyon örülök annak, hogy az er­kélyről zene is hallható. Sztankó Ferenc, az udvardi (Dvory nad Žitavou) Auróra Efsz tagja: — A szövetkezetnek 1960-tól vagyok a tagja, 1976-tól 1980-ig az „ötezres“ sertésfarm zootechnikusaként dolgoz­tam, 1980-tól a sertésfarm egyik gaz­dasági vezetőjeként tevékenykedem. Azért nem ötezres, mert kisebb-na­­gyobb átalakításokkal a múlt évben átlagosan már több mint hétezer ser­tést tartottunk a farmon. Nagyon elé­gedett vagyok az elért szaporodás­biológiai mutatókkal és az átlagos napi súlygyarapodással. Ez utóbbi az előhizlaldában a múlt évben 599 grammos volt. A közellátásnak ugyan­akkor 1020 tonna sertéshúst adtunk. A sertésfarmnak 32 alkalmazottja van. A gyógyfürdőben csontkopásra kezelnek. Már harmadszor vagyok Trenčianske Teplicében, másodszor pedig a „Polnohospodár* gyógyinté­zetben. Itt minden feltétel adott ah­hoz, hogy az ember jól érezze magát, talán a gyógykezelések száma lehet­ne több is. BARÄ LÄSZLÖ Nyaralás? Hát például a Magas-Tátrában. A Csorba-tó legmarkánsabb szállodájában, a Pátriában nem csupán télen van csücsjorgalom (Susla Béla illusztrációs felvétele) A szövetkezeti munkaiskola tavalyi évfolyamáról £ A Trenčanske Teplice-f „Pornohnspodór“ gyógyintézet impozáns épülete (A szerző felvétele) Az egységes földműves-szövetkeze­tek a termelési feladatok teljesítésén kívül művelődési szerepet is betöl­tenek. Az új ismeretek elsajátításá­nak egyik formája a szövetkezeti munkaiskola. Nagy szükség van rá, hiszen a szakmunkásképző intézetek­ből még a hetvenes években sem ke­rült ki elegendő számú szakmunkás. A gvors ütemü tudományos-műszaki fejlődés pedig úgyszólván feladta a leckét: a követelménvekhez Igazodva az iskolaköteles korhatáron túli fel­nőtteket is tovább kell képezni. A szövetkezeti munkaiskola jelen­tőségéről, színvonaláról és legfőkép­pen a tavalyi évfolyam eredményei­ről volt szó a közelmúltban Kassán (Košice) megrendezett országos érte­kezleten, amelyen részt vettek Szlo­vákia legjobb oktatói és szakelőadói. Cyril Moravöík mérnök, az SZFSZ Szlovákiai Bizottságának elnö­ke beszámolójában rámutatott, hogy ma már szinte elképzelhetetlen a tn­­dományos-müszaki haladás ütemének gyorsabbá tétele, valamint a párt gazdaságpolitikai célkitűzéseinek va­lóra váltása a sokoldalúan képzett szakemberek nélkül. Éppen ezért az SZFSZ SZB a járási bizottságokkal együttműködve fokozott figyelmet szentel a szövetkezett munkaiskola megszervezésének. A tavalyi évfolyam meghirdetésével az ismeretpétló és -felújító oktatáson túl az volt a cél, hogy valamennyi szövetkezetben el­érjék az 50 százalékos szakképesítési arányt. Hadd elemezzük kissé részleteseb­ben az 1985—1968-os évfolyamat. Az értékelt tanévben a tananyag a CSKP KB 11. ülése és az efsz-ek X. orszá­gos kongresszusa határozataiból ere­dő feladatokra épült. A négy közpon­ti téma anyagát időben megkapták a szövetkezetek. A haladó tapasztala­tok iskolájának szlovák anyagát vi­szont három alkalommal késve kap­ták kézhez a szövetkezetekben. A szövetkezeti munkaiskola tavalyi év­folyamát Szlovákia valamennyi — 632 — szövetkezetében megszervezték — 1113 oktatóközpontban. Rögvest hoz­zá kell azonban tenni: a tavalyelőtti évhez viszonyítva 76-tal volt keve­sebb az oktatóközpontok száma. S a­­mi ennél sokkal fájóbb: e közpon­toknak mindössze 4 százaléka felel meg a követelményeknek! Az elmúlt tanévben a 267 ezer 403, állandó munkaviszonyban lévő szö­vetkezet) tag közül 157 ezer 907-en kapcsolódtak be a továbbképzésbe, ami 59,1 százalékos részvételnek fe­lel meg — és 4,2 százalékkal több az előző évhez viszonyítva. A haladó tapasztalatok iskoláját 1(10 ezer szö­vetkezeti dolgozó követte figyelem­mel, s ez 37,3 százalékos részvételt jelent. E vonatkozásban ki kell emel­ni a Galántai (Galanta), a Topof­­canyi. a Losonci (Lučenec) ,a Rozs­nyói (Rožňava) és a Vranovi járást ahol az előadásokon való részvétel meghaladta az 50 százalékot. Az SZFSZ SZB által kiadott köz­ponti témákat 106 ezer szövetkezeti dolgozó hallgatta, ami 39,8 százalé­kos részvételnek felel meg. Az ötven­százalékos részvételi arányt Szlová­kiában csak 20 szövetkezetben érték el. Dicséret illeti a Galántai, a Lo­sonci, a Martini, a Nagykürtös! (Veľ­ký Krtíš), a Svidníki és a Vranovi já­rást — a legmagasabb részvételi ará­nyért. Az SZFSZ járási bizottságai saját témáikat a járási pártfeonferenciák határozatai alapján dolgozták ki. összesen 104 ezren vettek részt az előadásokon, ami 38,9 százalékos részvételi aránynak felel meg. A szövetkezetek saját témáikat a helyi viszonyok vonatkozásában dol­gozták ki. Kellő figyelmet fordítot­tak az intenzív gazdá'kodás megte­remtésére, az önköltség csökkenté­sére és a termelékenység fokozására. Említést érdemel, hogy a helyi té­mákkal kapcsolatban volt a hallga­tók között a legélénkebb vita. Csupán összehasonlításképpen: a szövetkezeti munkaiskola első évfo­lyamában a haladé tapasztalatok is­koláiénak előadásait alig 58 ezren nézték, míg az elmúlt tanévben ez a szám megkétszereződött. A szövetke­zeti munkaiskola központi témáját az első évben mindössze 38 ezren hall­gatták, tavaly viszont 79 ezerrel töb­ben. A szakmai továbbképzés egyik for­mája a foglalkozás melletti szakké­pesítés elsajátítása. A szövetkezetek erről sem feledkeztek meg. E tovább­képzési formában szlovákiai méret­ben 3 ezer 143-an szereztek szakké­pesítést. összehasonlításként meg kell jegyezni, hogy amíg a 7. ötéves tervidőszak kezdetén Szlovákia szö­vetkezeteiben 47 ezer 945 szakkép­zett dolgozót tartottak nyilván, ma a szakmunkások száma meghaladja a 112 ezret. Ha már itt tartunk, szük­séges elmondani azt is, hogy több já­rásban nem fordítanak kellő figyel­met a szövetkezeti dolgozók tovább­képzésére. Hiszen például a Galántai, a Dolný Kubín-1, a Rimaszombati (Ri­mavská Sobota) és a Rozsnyói járás­ban a szövetkezeti dolgozók szakké­pesítésének aránya nem éri el még a 40 százalékot sem. Ebből adódóan a szövetkezetek vezetőire és az SZFSZ járási bizottságainak munkatársaira komoly feladatok megoldása vár. Hi­szen pártunk és kormányunk gazda­ságpolitikai célkitűzései között szere­pe! többek között az a határozat, a­­mcly szerint Szlovákiában 1993-ig minden szövetkezetben a dolgozók vonatkozásában el kell érni a 60 szá­zalékos szakképesítési arányt. Az SZFSZ SZB minden évben meg­hirdeti azt a szocialista versenyt, melynek célja a szövetkezeti munka­iskola színvonalának állandó emelé­se. Évente értékeli az iskola színvo­nalát, a legjobb oktatóközpontokat és előadókat. A szövetkezetek pedig ér­tékelik a legjobb hallgatókat. E te­kintetben a legkiemelkedőbb ered­ményt a Žilinai járásban érték el. A járás tizenkét szövetkezete közül nyolcban kapcsolódtak be a tagok A legaktívabb hallgató címért meg­hirdetett versenybe. A kassai országos értekezleten az SZFSZ SZB az értékelést követően kilenc szövetkezetei, illetve 36—36 iskolavezetőt és szakelőadót részesí­tett kitüntetésben. ILLÉS BERTALAN t

Next

/
Thumbnails
Contents