Szabad Földműves, 1986. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)

1986-08-09 / 32. szám

SZABAD FÖLDMŰVES

1986. augusztus 9.

Aratók

František Pitra, CSKP KB Elnökségének póttagja, a KB titkára július 29-én munkalátogatást tett a Nyugatszlovákiai kerületben. A Komáromi (Komárno), az Érsekújvári (Nové Zámky) és a Lévai (Levice) járásban megismerkedett a mezőgazdasági munkák menetével. Elkísérte őt Ignás janák, a CSKP KB Elnökségének póttagja, a nyugat-szlovákiai kerületi pártbizottság vezető titkára.

Pitra elvtárs először a Komáromi járásban megismerkedett a mezőgazdaságban dolgozók feladataival és azokkal az intézkedésekkel, amelyeket a hosszan tartó aszály okozta veszteségek csökkentésére tesznek. A Járásban a lehető legnagyobb mértékben hasznosítják az öntözőberendezéseket, és intézkedéseket tettek a szemes takarmányok jobb hasznosítására.

A nemesécsai (Zemianska OlCa) Csehszlovák Néphadsereg Efsz-ben

tájékozódott a több mint 3800 hektár területen gazdálkodó szövetkezet felladatairó! és hektárhozamairól. Utána a keszegfalvi (Kameniőná) Steiner Gábor Efsz-ben járt, amely főleg búzát termeszt, ezenkívül 107 hektáron

között

zöldségféléket és további 86 Hektáron gyümölcsöt. Progresszív eljárásokat alkalmaz a szőjababtermesztésben. Tavaly 1,7 tonnás átlagos hektárhozamot ért el.

A hurbanovói Februári Győzelem Efsz-ben a zöldségtermesztésről tájékozódott, és megtudta, hogy a Dunajplod közös mezőgazdasági vállalat keretében a Nyugat-szlovákíai kerület korai zöldségtermesztésének egynegyedét adják. A továbbiakban megismerkedett a majoránna termesztésével, ezt a terményt nagyüzemi módszerekkel a hurbanovói szövetkezet egyedül termeszti Szlovákiában. Végezetül Pitra elvtárs jelképes aratási koszorút vett át.

Körútját az Érsekújvári és a Lévai járásban folytatta. Járt a Köbölkúti (Gbelce) Efsz-ben, amely jelentős lencsetermesztő gazdaság, s a lencse begyűjtését a napokban fejezték be.

A' nagvölvedi (Veiké Ludince) Wilhelm Pieck Efsz-ben megtekintette a napraforgó és a cukorrépa növényzetét. A munkalátogatás befejezéséül a žemberovcei V. I. Lenin Efszben és a Deméndi (Demandice) Állami Gazdaságban Járt, ahol elsősorban tájékozódott a szélsőséges feltételek között végzett aratási munkák menetéről. Pitra elvárs nagyre értékelte a mezőgazdaságban dolgozók erőfeszítéseit.

* * *

Miloš Jakeš, a CSKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára a Kladnói járásban ismerkedett meg az aratás menetével. Az ottani mezőgazdasági dolgozók az idén 22 ezer hektárról takarítják be a gabonát. Jakeš elvtárs a járási pártbizottság székházában találkozott a Járás párt- és állami szerveinek vezető tisztségviselőivel, akik tájékoztatták őt a CSKP XVII. kongressusán kitűzött feladatok teljesítéséről. Útját a Cernuci Május 1 Efsz-ben folytatta, ahol kombájnosokkal beszélgetett el, s tájékozódott a szövetkezeti tagok szociális ellátásáról és a községfejlesztésről.

* * *

Ján Janik, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára a Trenőini járásban ismerkedett meg az aratás menetével és a mezőgazdasági dolgozóknak az őszi munkákra való felkészülésével. Ellátogatott a Nové Mesto nad Váhom-í Állami Gazdaságba, valamint a őachticei Csehszlovák- Szovjet Barátság és a bošácai Szlovák Nemzeti Felkelés Efsz-be. (—)

A szolgáltatások

(Folytatás az 1. oldalról)

adminisztratív manipulációkkal nyakába varrni a mezőgazdasági üzemeknek. Szükségét érzik, hogy a ő munkájukat könnyítsék, gazdasági érdekeiket szolgálják. Ilyenekkel elsősorban a közős vállalatoknál találkozhatunk — persze csak azoknál, melyek ténylegesen saját kezdeményezésre alakultak, mint például a szárítóberendezések, a tárolók, a feldolgozók. Hasonló mondható el az építkezési közös vállalatokról is, noha ezek előnye a mezőgazdasági üzemek számára főleg csak abban van, hogy hozzá tudnak férni szolgáltatásaikhoz. Árelőnyt nem jelentenek, mivel a több; építővállalat kalkulációi szerint számláznak. Éppen ezért a mezőgazdasági üzemek inkább bővítik, mint leépítik önsegélyes építőcsoportiaikat.

Ha elemezzük a szolgáltatások alakulását, az utóbbi két ötéves tervhelye és szerepe

időszak folyamán, azt látjuk, hogy az állam: szervek és szervezetek által a mezőgazdaság részére biztosított szolgáltatások köre és terjedelme lényegében állandósult, működési mechanizmusa tartós jelleget öltött. Vonatkozik ez mind a vetcmagellátásra, a fajtanemesítő szolgálatra, a takarmányiparra, az állatorvosi szolgálatra stb. Nem történt lénveges változás a mezőgazdasági üzemek és a gép- és traktorállomások kapcsolatában. Lassú a növekedés az agrokémiai vállalatok növényvédelmi tevékenységében is. A kivétel inkább csak a repülős növényvédelem.

Mindez nem jelenti azt, hogy a mezőgazdaság által igénybe vett szolgáltatások köre ne bővült volna számottevően. Épp ellenkezőleg! Ez az időszak volt a szolgáltatások nagy fellendülésének időszaka, főleg ami az egyes termelési rendszerek által nyújtott szolgáltatásokat illeti, melyek messzemenő változásokat hoztak

létre növénytermesztésünk számos ágában. Emellett igen nagy mértékben bővültek az egyes belüzsmi szolgáltatások is.

Ami az előttünk álló időszakot illeti, jogosan feltételezhető, hogy a további *fejiesztés iránva is hasonló lesz: tovább bővülnek a termelési rendszerek keretében felhasznált szolgáltatások, a közös vállalatok szolgáltatásai, főleg pedig a belüzemí szolgáltatások. Ez utóbbiak bár nem nagyüzemi jellegűek, és nem érik el a szakosított ipari üzemek munkatermelékenvségét, a kellő időben állanak rendelkezésre, és igazodnak az egyes főágazatok igényeihez. Emellett továbbra is fennáll az az igény is, hogy azok a szolgáltató vállalatok is. amelyek eddig még nem szolgálták elég hatékonyan az iparosodott mezőgazdaság szükségleteit, a 8. ötéves tervidőszakban az eddigieknél jobb, olcsóbb és hatékonyabb, az üzemek szükségleteihez jobban igazodó szolgáltatásokkal szolgálják a nagy közös cél, a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari komplexum további fejlesztését.

Dr. CSÉFALVAY GABOR

A SZLOVÁKIÁI statisztikai hivatal jelentéséből

(Folytatás az 1. oldalról)

millió köbméter szennyvízből 72,4 százalék került tisztításra.

PÉNZÜGYI GAZDÁLKODÁS

Az SZSZK központilag Irányított gazdasági szervezeteiben a múlt év azonos Időszakához képest 6,5 százalékkal növekedett a módosított saját termelési érték. A fajlagos termelési költségek csökkenése 1,3 százalékos volt. Az anyagráfordítás és a pénzköltségek évi csökkentési tervét nem sikerült teljesíteni. Növekedett a nyereség terjedelme, de a terv ez irányú teljesítése kisebb mértékű volt, mint a korábbi években. A termelési ráfordítások jövedelmezősége 10,4 százalékos volt, meghaladta az előző év első felében elért szintet.

BERUHÁZÁSOK

Az első félévben a beruházási munkák és szállítások értéke (a Z-akci6- kon és a lakosság magánépítkezésein kívül) 21,4 milliárd korona volt, ezen belül az építési munkák terjedelme 13 milliárd, a gépek és berendezések szállítása pedig 8,4 milliárd koronát ért el. Az éves állami tervből 41 százalék valósult meg. A beruházási munkák és a szállítások terjedelme az előző év első feléhez viszonyítva 3,1 százalékkal nőtt.

ÉLETSZÍNVONAL

Az 1386-os év első felében feltételeket alakítottak ki a lakosság szükségleteinek jobb kielégítéséhez. A

dolgozók létszáma az előző év azonos időszakához viszonyítva 29 ezerrel kétmillió 84 ezerre nőtt. A dolgozók létszáma főleg az iparban, a vendéglátóiparban, az oktatásügy és az egészségügy területén növekedett.

A lakosság pénzbevételei az első félévben 64,2 milliárd koronát értek el, ami 3,8 százalékkal volt több, mint a múlt év első felében. A szociális bevételek növekedése 4,2, a munkabérekből származó bevételeké pedig

2,8 százalékos volt.

A népgazdaság szocialista szektorában (az efsz-ek nélkül) a dolgozók havi átlagbére 2 ezer 820 koronát ért el, ami 1,3 százalékos növekedésnek felel meg az előző év első feléhez viszonyítva. \

A kiskereskedelmi forgalom teljes értéke 44,2 miliárd koronát ért el, a múlt évhez viszonyítva 3,6 százalékkal növekedett. Az Iparcikkek forgalmának növekedése azonban nem előzte meg a élelmiszereket, ahogy azt a terv feltételezte.

Az Iparcikkek választéka egyes területeken javult, de a lényegesen megnövekedett szállítások ellenére sem sikerült teljes mértékben kielégíteni főleg a mélyhűtők, a színes tévékészülékek és a kazettás magnetofonok iránti keresletet. Egyes textilipart termékek és cipők választéka sem elégítette ki a fogyasztók Igényeit.

A lakásépítés szakaszán 11 ezer 400 lakást adtak át, ami az állami terv évi feladatából csak 35,6 százalékos teljesítést jelent. Az átadott lakások minőségi színvonala azonban nem kielégítő, s a lakásépítés komplex jellegében is fagyatékosságok vannak. Nem volt kielégítő a feladatok teljesítése a lakásalap korszerűsítésében és rekonstrukciójában; az

egész évi tervből csupán 6,3 százalék valósult meg.

Az óvodákat 249 ezer 400 gyermek látogatta, ami a 3—5 éves korcsoportba tartozó gyermekek teljes létszámának 92,1 százalékát képezi. Az alapiskolai tanulók létszáma 721 ezer 300 volt. A középfokú szakmunkásképző intézetekben 138 ezer 300 tanuló készül munkáshlvatásra, s csaknem egyötödük érettségivel végződő tagozatra jár. A gimnáziumok nappalt tagozatát 44 ezer 700, a szakközépiskolákat 77 ezer 500 diák látogatja, a főiskolákon és az egyetemeken 49 ezer 200 csehszlovák állampolgárságú hallgató tanul.

Tovább növekedtek a szociális ellátásra fordított kiadások. A nyugdíjellátásra 7,7 milliárd, a betegbiztosításra 5,7 milliárd koronát fordítottunk. A családi pótlékra fordított összeg 1,4 százalékkal, a betegbiztosításra folyósított táppénz összege pedig csaknem 17 százalékkal növekedett. A kifizetett nyugdíjak száma egymillió 148 ezer volt, ebből 576 ezer volt az öregségi nyugdíj.

További haladást értünk el a környezetvédelmi berendezések építésében, amelyek a víz és a levegő szenynyezésének csökkentésére, valamint a hulladékok felszámolására és hasznosítására irányultak.

A nemzeti bizottságok támogatták és szervezték a lakosság kezdeményezését a Z-akciők megvalósításában, amelyek keretében 507 millió 800 ezer korona értékű létesítmény épült. Ebből az oktatásügyre 81 millió 100 ezer, a testnevelésre pedig 76 millió 700 ezer korona értékű létesítmény jutott.

Az első félévben 44 ezer (a CSSZSZK-ban 113 ezer) gyermek született és 28 ezer (a CSSZSZK-ban 86 ezer) személy halt meg. A házasságkötések száma 18 ezer (a CSSZSZK- ban 56 ezer) volt. A Szlovák Szocialista Köztársaságnak 1986. június 30- án 5 millió 192 ezer (a CSSZSZK-nak 15 millió 537 ezer) lakosa volt

Egy közlemény margójára

Valljuk be, megkönnyebbülten sóhajtottunk, amikor július 29-én elolt vasfűk a CSSZSZK kormányának közleményét arról, hogy a 8. ötéves tervidőszak folyamán megszüntetik a munkaszombatokat. A szabad idő eszerint az előző ötéves tervidőszakhoz viszonyítva 13 nappal, vagyis évi átlagban 2,6 nappal növekszik majd.

Nem pusztán az a tény a kecsegtető, hogy fokozatosan még több lesz a szabad időnk. Sokkal inkább az örvendetes, hogy a munkaszombatok megszüntetésével párhuzamosan kiiktatódnak munkánkból és életünkből azok a megoldatlanságukban boszszantó körülmények, amelyek különösen a nőket foglalkoztató üzemekben kérdőjelezték meg az ilyenkor nyújtott teljesítmények hatékonyságát.

Közellátásunk, szolgáltatásaink, gyermekintézményeink ugyanis a legjobb szándék ellenére sem tudtak mindezldeig megbirkózni a negyedéves megoszlásukban nem mindig rendszeresen visszatérő plusz munkanapok ..terheivel“. Az a családanya, aki vasárnapi élelmiszeradagját nem szerezte be még a hét közepén, szombaton, munkaidő után — hiába volt az munkaszombat a kereskedelem számára is — vajmi kevés reménynyel keresgélhetett a polcokon. Különösen a kenyér, a tej és a zöldség vásárlása szempontjából „kritikus nap“ a munkaszombat.

Amiről keveset beszélünk, de ami miatt sokat bosszankodunk, az — a gyerek. Tudvalévő, szombatonként nincs óvoda, nincs ebéd a napköziben. Mit tehet ilyenkor a dolgozó család, a dolgozó édesanya? Beszervezi valamelyik nemdolgozó családtagot, „arra az egy napra“ beviszi gyermekét a munkahelyére, vagy — a vezetők hallgatólagos jóváhagyásával lerövidíti a munkaidőt — rohan haza az egyedül hagyott gyerekhez.

Üzempszichológusok a megmondhatói, milyen munkát végezhet az h dolgozó, akinek az esze, a figyelme másutt Jár: hogyan győzi „behozni“ az otthoni lemaradást, nem történik-e valami a felügyelet nélkül maradt gyerekkel, kap-e még tejet, kenyeret — hazafelé ment?

És ez csupán — ami a dolgozók „nőt felét“ illeti. Ettől eltekintve sem hiszem, hogy intézményeink, admi-JOGI VÁLASZOK-ľ V-»«'-'. . • '.TfX?' sRm* -v i. “ > '-L -Л— Milyen stabilizációs hozzájárulást nyújthat az efsz a szövetkezeti lakás tagrészének lefizetésére?

B. Gy. olvasónk az év kezdetén még nem kaphatott pontos tájékoztatást a fenti kérdésre. Nem tudták neki megmondani a hozzájárulás százalék, arányát és a stabilizáció Időtartamát. A törvénytárban már közzétett, 1386 január 1-jén hatályba lépett 136/1985 sz. hirdetmény ad választ a kérdésre, amely az efsz-ekre is vonatkozik.

Az idézett hirdetmény 12. § 2. bekezdése 13 pontban sorolja fel azokat a vállalatokat és szervezeteket, amelyek munkásaiknak a műszaki dolgozóiknak a minimális összegben kiszámított lakásszövetkezeti tagrész száz százalékáig nyújthatnak stabilizációs hozzájárulást. Ez a hozzájárulás elsősorban a bányászatban és egyéb, fokozott egészségi ártalom kockázatával Járó munkahelyen dolgozókat Illeti meg.

Az említett felsorolás k. pontja ezt a lehetőséget a mező- és erdőgazdaságban csak azokra a helyekre és üzemekre korlátozza — beleértve a központi szervek által kijelölt tangazdaságokat Is —, amelyekben a termelési és egyéb munkakörülmények jelentősen nehezebbek.

Az idézett hirdetmény 12. § 3. bekezdése kimondja, hogy minden más üzem, vagy szervezet — amelyet előnyben részesítenek az állami tervek alapján épülő lakások juttatásában —, ha nem sorolható be a fent említett üzemek közé (2. bekezdés), a szövetkezeti tagrész 50 százalékáig nyújthat dolgozóinak stabilisáé'ós hozzájárulást. (Ide tartozik az az, efsz is, amelyben olvasónk dolgozik. I

A hirdetmény 7. bekezdése megszabja, hogy a hozzájárulást azzal a feltétellel nyújtsák, ha a dolgozó a vállalattal, szervezetfel (ebben az esetben az efsz-szel) Írásbeli szerződésben kötelezi magát, hogy 10 éven át megszakítás nélkül fog dolgozni és ezalatt az idő alatt a neki juttatott szövetkezeti lakást lakásszövetkezeti tagként használni fogja. Ezen feltételek betartását a vállalat (az efsz) köteles figyelemmel kísérni ós ellenőrizni.

nisztratív apparátust foglalkoztató hivatalaink nagy részében szívesen vennék ilyenkor a munkaidő betartásának és főképpen kihasználásának ellenőrzését. „Szélső nap“ — mondják, és amolyan „mellékes“ teendőket illik és szokás Ilyenkor elvégezni. „Rakodnak“, „takarítanak“, hiszen határidős teendőiket már régtől az ötnapos munkahét terminusaihoz igazították. Kétségtelen, hogy termelőüzemeinkben jelentős értékek születnek ilyenkor is, azonban — ahogyan a közlemény hangsúlyozza — a munkaidő jobb kihasználásával, a munkafegyelem szilárdításával és jobb munkaszervezéssel a munkaszombatok nélkül is elvégezhetjük a munkát, anélkül, hogy a munkaerő-állományt és a béreszközök felhasználását növelnénk.

Lehetséges, hogy otthoni, házkörüli teendőink hatékonyságát Is felül kellene vizsgálnunk? Hiszen — ha úgy elgondolom — ® szabadszombatok bevezetéséig Is kellett főzni, mosni, takarítani, pihenni. És akkor — győztük. Most, hogy „tiszta* két napunk lesz rá minden héten, vajon miért „futunk ki“ az időből? Nem ártana talán, ha néha-néha eszünkbe jutna, a szabad nap — pihenőnap kellene legyen tulajdonképpen. Hogy mégis kevesebbet pihenünk, mint azelőtt, amikor csak egyetlen napunk' volt rá? Hogy fóliázik, építkezik, kertészkedik, fusizik e „tiszta“ két napon mindenki aki birja? Ha bírja — tegye. Gyarapodjék. De azért nem' lenne baj, ha több jő programot kínálnának népművelési központjaink, ha értelmes és tartalmas szórakozási lehetőségből, hasznos szakköri tevékenységből éppen olyan nagy lenne a kínálat, mint a „fusimunkából“.

Talán, ha már háza, kocsija, üdülője, betétkönyve rendben lesz a hét minden napján szívósan dolgozóknak, eszükbe jut a pihenés is. Legalább a szabad napok egyikén. Hogy ekkor erőt, kedvet gyűjtve aztán a következő héten folytathassák tovább a becsületes munkát. Lehet, hogy eljön az az Idő, amikor olvasóink — korukra, nemükre, foglalkozásukra, beosztásukra való tekintet nélkül — úgy érzik majd, hogy szabadszombaton — szabad pihenniük.

H. Mészáros Erzsébet

Ilyen stabilizációs hozzájárulást aí idézett hirdetmény 6. bezezdése szerint a dolgozóknak a szakszervezet vagy szociális bizottság hozzájárulásával nyújthatnak abban az esetben, ha eddig nem részesültek feltételesen elengedhető pénzsegélyben a szövetkezeti lakás tagrészének lefizetésére, vagy családi ház építésére, esetleg korszerűsítésére, illetve magántulajdont képező lakás megszerzésére. Ha Ilyen segélyben részesültek volna, újabb segélyt (hozzájárulást) csak az előző visszatérítése után kaphatnának. Ezen kérdés elbírálása szempontjából nem játszik szerepet, hogy milyen korábbi rendelkezés alapján részesültek segélyben vagy hozzájárulásban.

A teljesség kedvéért megjegyezzük'* hogy a hirdetmény 12. § 9. bekezdése értelmében a feltételek be nem tartása miatt a dolgozó akkor nem köteles stabilizációs hozzájárulását visszafizetni, ha olyan üzemi balesetet szenved, vagy olyan foglalkozásból eredő betegség támadja meg, amelyért az üzem a felelős és amt miatt teljesen rokkanttá válik vagy meghal. Továbbá abban az esetben, ha a fenti okokból egészségi állapotának megváltozása miatt nem képes az általa addig végzett munkát folytatni.

Más méltánylásra érdemes esetben a vállalat az üzemi szociális bizottság és a felettes szerv jóváhagyásával eltekinthet a hozzájárulás visszafizetésétől.

Ha a dolgoző szervezési okokból más szervezetbe (más üzembe, efszbe) lép át, az Idézett hirdetmény 12. § 10. bekezdése értelmében nem köteles a stabilizációs hozzájárulást visszafizetni, ha a stabilizációs idő maradék — hátralévő — részét Illetően a szerződés kiegészítő részében kötelezi magát, hogy az új munkáltatóval szemben teljesíti stabilizációs kötelezettségét. Dr. F. J.

Kérjük kedves olvasóinkat, hogy jogi tanácsot kérő levelükben pentosan tüntessék fel címüket, s mindazokat az adatokat, amelyekkel összefüggésben véleményünket, illetve segítségünket kérik. Ha sürgősebb választ várnak, akkor — ilyen igényük megjelölésével — levélben is válaszolunk. Lapunkban az általánosabb érdeklődésre számot tartható jogi tudnivalókkal. új rendeletekkel és hirdetményekkel is foglalkozunk.

i