Szabad Földműves, 1986. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)

1986-08-02 / 31. szám

1986. augusztus 2.

SZABAD FÖLDMŰVES.

Példamutató helytállással

Szaláno (Slanec) felől Kassa (Košice) Irányába halad a gépkocsi. Az ntat két oldalról fasor szegélyez). A szántóföldek egyhangúságát erdők, facsoportok törik meg. A meredek domboldalokon legelők és réti kaszálók húzódnak. A lejjebb fekvő legelőkön marhacsordák legelésznek. A lapólyosabb szántón lucerna, lóhere, zab, tavaszi árpa váltogatja egymást. Kassa előtt már nagy kiterjedésű búza-, repce-, kukorica- és cukorrépatáblák láthatók. Aki itt telepedett le és a mezőgazdaságban dolgozik, annak bizony meg kell küzdenie az eredményekért

Hiszen igen kedvezőtlenek a talajviszonyok. A gazdálkodás sokszínűsége a termőhelyi adottságokból ered a jelen időszakban is. Am a nagyüzemi gazdálkodás itt Is forradalmasította a mezőgazdaságot, az itt gazdálkodók megmutatták, hogyan lehet kedvezőtlen termőhelyi adottságok között is eredményesen gazdálkodni. Elég, ha Csúnyára (Čaňa), Kehnyecre (Hraničná pri Hornáde) vagy a Kassai Állami Gazdaságra gondolunk. Persze, nehezen lehet ezeket a gazdaságokat összehasonlítani a bodrogközi, hát még a csallóközi nagyüzemekkel. Mégis az említett gazdaságok a Kassal Járásban példát mutatnak.

Kassán, a sörgyárral szemben egy eldugott utcában találtuk meg az állami gazdaság székházát. Az Igazgatót, Stefan Bittó agrármérnököt egy kimutatás kidolgozása közben találtuk. Miután előadtuk látogatásunk célját, máris rendelkezésünkre állt.

— A gazdaságunk Szelénétől Buzltáig (Buzlca) tizenhét település határát öleli fel — tájékoztat Štefan Bittó. — Természetesen a város déli részén Is ml gazdálkodunk, ahol a gyárak és üzemek között fekvő kisebb-nagyobb parcellákat műveljük. A földterületünk 40 százaléka a szaláncl hegyaljai övezetben, 60 százaléka pedig városunk déli részén terül el. Nem volt könnyű a kezdett Időszak, főleg ami a megfelelő termelési szerkezet kialakítását illeti. Elég, ha annyit mondok, hogy területünkön az öszszes létező talajtípus megtalálható. A szántó 50 százaléka gyenge termőképességű. Először is ehhez kellett alkalmazkodnunk, másodsorban pedig Igazodni kellett a népgazdasági Igényekhez. Ennek alapján alakítottuk ki gazdaságunk szerkezetét. Mindehhez annyit hozzátehetnék, hogy 1982-ben befejeztük a növénytermesztés szakosítását. Az állattenyésztés szakaszán ez csak részben sikerült. A szakosítás végleges befejezésével a 8. ötéves tervidőszak végéig számolunk.

A Kassai Állami Gazdaság 7 ezer 054 hektár mezőgazdasági területen gazdálkodik. A szántóterület 5 ezer 982 hektár. A rétek és legelők 1626 hektárt foglalnak el. A szántóterület 50,8 százalékán, azaz 3 ezer 100 hektáron kalászosokat termelnek. A takarmánynövények termőterülete 31 százalékot, vagyis 1569 hektárt foglal el. Aránylag nagy területet foglalnak el az Ipari növények Is. Repcét 600, szóját 160, cukorrépát pedig 220 hektáron termesztenek. De borsó és bab termesztésével is foglalkoznak.

— Hadd soroljak fel néhány termelési adatot — folytatja az igazgató. — Évente megterem itt 14 ezer tonna kalászos, és 109 ezer tonna zöldtakarmány. Egy számosállatra — szénaegységben számolva — 5,2 tonna takarmány jut. Cukorrépából 7 ezer 800 tonnát, repcéből 174П tonnát, zöldségféléből pedig 1150 tonnát termelünk. lényegében ez a maximum, amit „elbír“ a határ. Különösen

HE1.YREIGAZITÄS

Lapunk 28. számának 13. ddalán ,.A kukoricatermelés növelése“ című cikkbe értelemzavaró hibák kerültek. A negyedik mondat vége helyesen így hangzik: „... az átlagos hektáronkénti terméshozam megho'adta az 1,6 tonnát.“ A következő mondat vége pedig: .......a kuknricn átlagos terméshozama 2,0 tonna körüli volt.“

A szerkesztőség

most, amikor a nagyméretű műtrágyázás következtében elsavanyodtak a földjeink, s leromlott a talajerő. Az állatállományunk szerencsére jelentős mennyiségű szerves trágyát biztosit. Így évente a szánd) 28 százalékát istállótrágyázzuk.

Egy vaskos kimutatásból böngésztem ki, hogy a Kassal Állami Gazdaság a 7. ötéves tervet sikeresen teljesítette. A bruttó mezőgazdasági terme: lést 1,8, a szemesek termelési tervét 1,5, a cukorrépa termelését pedig 4,7 százalékkal túlteljesítette. Az állattenyésztés Is sikeresnek bizonyult. Hiszen a hűseladásl tervet 100,5, a tejeladásét pedig 103,6 százalékra teljesítették. A közgazdasági mutatók közül említést érdemel, hogy a teljesítmények tervét 2,9, a tiszta nyereségét pedig 37,6 százalékkal túlteljesítették.

A kedvezőtlen talajadottsfigokhoz mérten a fő növénykultúrákból figyelemre méltó hozamokat értek el. A jobb talajokon gazdálkodók is elfogadnák a búza 3 tonnás, a cukorrépa 50 tonnás, a szemes kukorica 6 tonnás vagy a repce 3 tonnás hektárhozamait. Persze, a nagy hozamok nem születtek önmaguktól, hanem a szakértelemmel végzett kitartó munka eredményét tükrözik. Nagy gondot fordítottak a talaj termőképességének növelésére. Nagyméretű tereprendezési munkákat végeztek. Több mint 2 ezer hektár szántón alagcsövezéssel és altalajlazítással lényegesen feljavították a talaj vízgazdálkodását. Az addig alig termő föld ma valósággal ontja a termést.

Nem kevesebb mint 3 ezer hektár mezőgazdasági terület a Szaláncl hegységben a meredek lejtőkön állandóan ki volt téve az eróziónak. Ezen az áldatlan állapoton ts változtattak a gazdaság szakemberei. Jelenleg korszerű, erózióelleni agrotechnikával végzik a gépi talajmüvelést a terepegyengetéssel szakszerűen kiképzett parcellákon. Ezáltal sikerült a minimálisra csökkenteni, sőt a terület nagy részén teljesen kiküszöbölni a talajeróziót, ami közvetlenül hozzájárult a hozamok növeléséhez. Ugyancsak a termés növekedését szolgálta a szakszerűen kialakított vetésforgó, amely mindén növénykultúra részére biztosítja a megfelelő előveteményt. Az Itt alkalmazott ötéves vetésforgó lehetővé teszt, hogy minden munkát — elsősorban a magágy-előkészítést és a vetést — késlekedés nélkül optimális agrotechnikai határidőben elvégezzék. A vetésforgóba iktatott lóhere és lucerna ugyanakkor kedvezően befolyásolja a megfelelő talajszerkezet kialakulását, s növeli a talaj tápanyag-ellátását.

Ai állattenyésztés is erőteljesen fellendült. Erről Štefan Bittó tgy nyilatkozik:

— Több mint tíz éve, amikor Ide kerültem, nagyon heterogén volt az állatállományunk. A tehenenkénti évi tejhozam alig érte el a 2 ezer 500 litert. Mivel a főiskolán zootechnikal szakot végeztem, az állatállomány fejlesztésével bíztak meg. Ezt sikerült is megoldanom. Jelenleg 0 ezer 500 szarvasmarhát — ebből 2 ezer tehenet —• tartunk. A régi állományt teljesen kicseréltük. Nemesített, törzskönyvezett, piros tarka és

Štefan Bittó,

a Kassai Állami Gazdaság igazgatója

fekete tarka teheneket tartunk. Tavaly a tejhozam átlaga meghaladta a 3 ezer 550 litert, s ha minden Jól megy, az Idén elérjük a 4 ezer literes fejőst átlagot. Gazdaságunkban 6 ezer 300 darab sertést tartunk. Egy forgóban 3 ezer sertést hizlalunk, de baromfitenyésztéssel is foglalkozunk.

A megfelelő fajta és ft bőséges takarmányozás mellett elengedhetetlen követelmény az állattenyésztésben a korszerű szálláshelyek és a megfelelő gondozás, mert csak ezek együttes hatására érhető et a kívánt eredmény. Jól tudják ezt az állami gazdaságban. Éppen ezért idejében gondoskodtak a gazdasági udvarok korszerűsítéséről. A régi Istállók átépítésével korszerű szálláshelyeket alakítottak ki. A telepeken a gondozók részére öltözőt, zuhanyozót és étkező helyiséget építettek. Minden telep mellett Intenzív gyepterületet létesítettek. Az utóbbi években lényegesen javult az állatok takarmányozása, mert ésszerű, s belterjes módszerekkel termesztik a takarmánynövényeket, s nagy hangsúlyt fektetnek a mésodnövények termesztésére is. Évente 1 millió 100 ezer liter tejet, 730 tonna marhahúst, 680 tonna sertéshúst és 550 tonna baromfihúst értékesítenek. A harmadik kooperációs körzet gazdaságainak évente 800 előhasi üszőt adnak el. \

A gazdaság pénzügyi mérlegén sokat segít a 75 hektáros zöldségkertészet, a 2 hektárnyi üvegházzal. A kertészet területét másodkultúrákkal, fóliástermesztéssel Igyekeznek minél belterjesebben hasznosítani. A kertészet a gazdaságnak évente 2 millió korona bevételt eredményez.

— Termelésünkben Igazodunk a város igényeihez — mondja az Igazgató. — Legfontosabb feladatunk a lakosság élelmiszer-ellátásának a javítása. E cél valóra váltásában legnagyobb értéknek az ezer lös dolgozó kollektívánkat tartom. Nélkülük aligha érhettük volna el például tavaly a mezőgazdasági alaptevékenységből az 155 millió korona értékű össztermelést, amelyből 9 millió korona volt a tiszta nyereség. Ehhez természetesen hozzájárult a megfelelő anyagi érdekeltség. A termelésben nagy mozgósító erőt jelent a szocialista verseny, s ezen belül a szocialistabrigád-mozgalom. Tavaly példáu az 1 millió 34 ezer korona értékű vállalásunkat 345 ezer koronával túlteljesítettük. Az elért sikerhez nagyban hozzájárult a 35 szocialista brigád, amelybe a dolgozók 52 százaléka bekapcsolódott. A dolgozók Idei vállalása 1 millió 390 ezer koronát tesz ki. Szólnom kell arról is, hogy gazdaságunkban folyamatosan bevezetjük az új szervezést és jutalmazást módszereket. Eddig öt munkaközösségünk dolgozik a brigádszerű munkaszervezés és javadalmazás szerint. Tavaly, a brigádtagok havi bére 160—440 koronával volt magasabb, mint a hasonló munkát végző többi dolgozóé.

Kolcszár József 35 éve dolgozik a mezőgazdaságban. Ebből 25 évet az itteni gazdaságban. Számos tisztséget töltött be. Tíz éve az üzemi pártszervezet elnöke. A pártlrányftással kapcsolatos kérdésekre az alábbiakat mondotta:

— Gazdaságunk 5 önálló gazdasági részlegből tevődik őszsze. Az új átszervezés következtében azonban hét pártalapszervezetünk és ttz pártcsoportunk van. Jelenleg 173 párttag és 18 tagjelölt tevékenykedik a gazdaságban. A- felmerülő problémák feltárása és megoldása a pártalapszervezetek é* pártcsnportok mindennapi tevékenységében is nagyon fontos helyet foglal el. A helyi politikai munkának egyre inkább az a jellemzője, hogy a párttagok alkotó módon figyelembe veszik sajátos gazdasági helyzetünket. Rendszeresen vizsgálják a helyi viszonyokat és összefüggéseket. Összegezik azokat a tapasztalatokat is. amelyek az általános politikával kapcsolatosak. Ezekről folyamatosan tájékoztatják az üzemi pártszervezetet. Ezáltal a termelési feladatok segítése mellett a politikai vonal formálásának Is tevékeny részesei.

Befejezésül annyit: a CSKP XVII. kongresszusa határozatait a helyi viszonyokra megfelelően lebontották. A gazdaságra várő feladatokat Ismertették a dolgozókkal. A fejlesztési tervben kiemelt helyet kapott a szociális és a kulturális program. Végezetül még ide kívánkozik, hogy a Kassal Állami Gazdaság a példamutató helytállásáért többször részesült párt- és állami kitüntetésben. Utoljára, a Munka Érdemrendet vehették át.

ILLÉS BERTALAN

Jól fisat as üvegházi zöldségtermesztés. Am sok munkát igényel, ennek megmondhatója Tnžáková Marta, Onoferová Anna és Čiripová Marta Fotó:

Eduard Szattler

Jí tnapos versenysorozat, tudományos szimpozionok, II az Agrokomplex országos mezőgazdasági kiállítás meglátogatása és még jó néhány járulékos rendezvény — címszavakban Így foghatnánk össze az Agrofilm idei évfolyamának tartalmát. A rendezvénysororatra az Idén harmadízben kerül sor, s eddigi két évfolyama fényesen bebizonyította, mennyire életképes kezdeményezésről volt szó annakidején. Az új műszaki, technológiai és egyéb ismeretek terjesztésének a mezőgazdaságban is az egyik leghatékonyabb, lengvonzóbb formája a film, s szakemberek és a mezőgazdasági dolgozók egyaránt örömmel vették tudomásul, hogy végre .önálló, ráadásul jelentős, nemzetközi szintű fórumot kapott.

Az Agrofilm küldetése az első évfolyamától kezdve világos és céltudatos volt: olyan filmek és videofelvételek bemutatása, amelyek Illusztrálják a mai korszerű mezőgazdaság színvonalát, rámutatnak az azzal szemben támasztott követelményekre, jelzik a fejlődés további lehetséges útjait. Tágabb értelemben a témakörbe a kezdettől fogva besorolást nyertek az erdő- és vízgazdálkodás, az élelmiszeripar, az energetikai ipar problémáival, illetve a természeti környezet védelmével foglalkozó alkotások is. A fesztivált eleve versenynek szánták, melynek fődíját, a Magna Matert, a többi díjakhoz hasonlóan nemzetközi bírálóbizottság ítéli oda. A versenyfilmek zömét a fesztivál helyszínén, Nitrán kívül töbtí más városban is bemutatják, az úgynevezett „kis Agrofilm“-ek keretében.

Az Agrofilm iránt a kezdettől fogva megnyilvánuló nagy nemzetközi érdeklődést bizonyítja, hogy már az első évfolyamába öt földrész 27 országa nevezet be, s küldött versenyfilmet az Egyesült Nemzetek Szervezete Is. A beküldött 352 film és videofelvétel közül a műsorblzottság 105-öt sorolt be a versenybe, s összesen 22 kü-AGROFILM ‘86

lönféle díj került kiosztásra. Egy évvel később már jőval szigorúbb volt a válogatás; ennek köszönhetően a verseny keretében • összesen 66 alkotást mutattak be, amelyek túlnyomó többsége azonban rendkívül időszerű volt, és magas szakmai színvonalat képviselt.

Az előzetes programtájékoztató alapján az Agrofilm harmadik évfolyama minden szempontból az első kettő által teremtett hagyományok méltó továbbéltetőjének ígérkezik. Mind a benevezett országok, mind a filmek tekintetében rekordról beszélhetünk: huszonnyolc ország, valamint az ENSZ 175 alkotását láthatják majd at érdeklődők augusztus 18. és 22. között. A versenybe besorolt filmek és videofelvételek számát tekintve Csehszlovákia áll az élen, 48 filmmel és 22 videofelvétellel; a Német Demokratikus Köztársaság 13, Lengyelország 18, a Szovjetunió 11 filmmel, Magyarország 7 filmmel és 8 yldeoprogrammal, az Egyesült Nemzetek Szervezete pedig 1 filmmel képviselteti magát. A lista ezzel természetesen távolról sem teljes, mert láthatunk majd filmeket és videofelvételeket például olyan országokból Is, mint Kína, Etiópia, India, Japán, Szíria, Törökország és Vietnam. A válogatóbizottság a bemutatásra javasolt filmeket elsősorban politikai szempontból értékelte, a másik fő szempont a gyártási év volt.

A korábbi évekhez hasonlóan az Agrofilm idei évfolyama sem ér véget a nitrai rendezvénysorozat öt napjával. A „kis Agrofilm“ néven Ismertté vált bemutatók idén októbertől 1987 márciusáig 12 városban zajlanak majd. szerte az országban: egészen pontosan a kerületi székhelyeken, valamint Prágában és Bratislavában. Várható, hogy a fesztiválon bemutatott filmek ezúttal is ezeken a „polgári“ vetítéseken találnak igazán utat á nézőkhöz, hiszen a rendezvény első két évfolyama során Is ekkor látták azokat a legtöbben, éspedig több mint harmincezren.

Mivel a nitrai rendezvénysorozat joggal számíthat érdeklődésre olvasóink körében, az alábbiakban ismertetjük az öt nap részletes programját:

9 augusztus 18, hétfő: A mezőgazdaság általános kérdéseivel, valamint az állattenyésztéssel foglalkozó versenvfilmek és videofelvételek bemutatása;

Ф augusztus 19, kedd: Növénytermesztés (filmek, videofelvételek], valamint A biotechnológia jelene és jövője a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban című szeminárium első napja;

ф augusztus 20, szerda: Ä perifériális vidékek mezőgazdaságának problémái — Agroökoiógia (filmek videofelvételek), illetve a szeminárium második napja;

# augusztus 21, csütörtök: Erdő- és vízgazdálkodás — élelmiszeripar — energetika (filmek, videofelvételek);

• augnsztus 22, péntek: a tudományos-műszaki haladással és kutatással foglalkozó versenyfilmek és videofelvételek bemutatása, illetve a rendezvénysorozat ünnepélyes zárása.

A filmbemutatók valamennyi versenynapon 9.00 érakor kezdődnek, a Nitrai Állattenyésztési Kutatóintézet épületében.

A fesztivál rendezői ezen kívül tervbe vették az Agrokomplex ’86 országos mezőgazdasági kiállítás, valamint néhány környező mezőgazdasági üzem és kutatóintézet meglátogatását Is; keretrendezvényként továbbá néhány kulturális akcióra is sor kerül majd.

Feltétlenül szükségesnek érezzük, hogy külön szóljunk a keddi és szerdai szemináriumról, témájának rendkívüli Időszerűsége miatt. Az első beszámolót — melynek címe A biotechnológia fejlődésének Jelenlegi »zlntje világviszonylatban és Csehszlovákiában — még közösen hallgathatják meg a résztvevők, majd ezt követően szekciókra oszlanak. A mezőgazdasági szekció vitaindító előadását Ján Plesník akadémikus, a Nitra! Állattenyésztési Kutatóintézet igazgatója, A biotechnológia felhasználása a mezőgazdaságban címmel, míg az élelmiszer-ipal szekcióban Jírí Davldek professzor, a tudományok doktora, a Cseh Tudományos Akadémia levelező tagja A biotechnológia az élelmiszeriparban című előadását hallgathatják meg elsőként a Jelenlevők. Ä hozzászólásokkal, vitafelszólalásokkal együtt a szekcióülések előreláthatóan 17.00 őréig tartanak majd; résztvevőik ezután megtekintik az Agrokomplex KGST-pavtlonját, illetve látogatást tesznek a Nyttrai (Nitra) Állattenyésztést Kutatóintézetben. A szeminárium másnap ugyancsak szekciókban folytatódik tovább, majd sor kerül a zárójelentések ismertetésére. Amivel még adósak vagyunk: a rendezvény színhelye mindkét napon keresztül a Nitra Szálló lesz. S végezetül néhány információ az érdeklődők számára: a filmfesztivál színhelye a Nitrai Állattenyésztési Kutatóintézet a Hlohovec! öt 2. *zán> alatt található, telefonszáma 290 41 és 294 41; megközelíthető a 8. és a 21. számú autóbusszal. Itt székel majd az Agrofilm titkársága és információs központja is, amelynek telefonszáma 223 48. illetve 260 50.

VASS GYULA----------------------------13