Szabad Földműves, 1986. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)

1986-08-02 / 31. szám

12

SZABAD FÖLDMŰVES,

1936. augusztus 2.

/

Az agrár-ipari komplexum belterjesítésének és hatékonyabbá tételének egyik alapvető feltétele a tudományos-műszaki haladás vívmányainak széles körű gyakorlati alkalmazása. Erre utalnak a CSKP XVII. kongreszszusának határozatai is, amelyek a tudományos-műszaki haladást népgazdaságunk közgazdasági fejlődésének a középpontjába állítják. Nem véletlen, hogy a figyelem a tudományos-műszaki haladás kérdéseire összpontosul,

Napjaink sürgető követelménye az olyan kedvező feltételeknek a megteremtése, amelyek lehetővé teszik a tudományos-műszaki haladás vívmányainak rendszerszerű, gyors és egyetemes gyakorlati alkalmazását. Mindenekelőtt magasabb szintre kell emelni a tudományos-műszaki ismeretek átvitelének rendszerét a mezőgazdaságba a szolgáltató-, szállító- és felvásárlóvállalatok révén. A tudományos intézetek, az irányító szervek és 9z üzemek illetékes szakembereinek a továbbfejlesztés hatékony lehetőségeinek a feltárására kell törekedniük. A termelőerők jelenlegi fejlődési szakaszában ugyanis feltétlenül át kell állnunk a fejlesztés intenzív módszereire a tudományos kutatás eredményeinek alkalmazásával. Egyre jelentősebb közgazdasági tényezővé válik az idő, s ez megköveteli a fejlesztéstől a hasznosításig végbemenő ciklus időtartamának a lerövidítését. Nem kevésbé fontos a realizáló szervezetek felkészültsége sem — szervezési, közgazdasági, anyagi és káderpolitikai szempontból — a tudományos-műszaki ismeretek befogadására és alkalmazására.

Szükségszerű, hogy a tudományos-műszaki fejlesztés az agrár-ipari komplexum hatékony belterjesítésének döntő tényezőjévé váljon. Társadalmunk növekvő igényeinek kielégítését, valamint a magas színvonalú élelmezés biztosítását csakis a korszerű, nagyüzemi szocialista mezőgazdasági termelés teszí lehetővé. Ennek eléréséhez viszont minden irányítási szinten, minden munkahelyen alkalmazni kell a tudományos-műszaki ismereteket, s el kell érni azt, hogy ez tudatos folyamattá váljon minden dolgozó gondolkodásában. Tudatosítani kell, hogy a progresszív termelés nem érhető el újszerű ismeretek alkalmazása nélkül.

A CSKP Központi Bizottságának 8. plenáris ülésén fontos feladatként jelölték meg a tudományos-műszaki fejlesztés problémakörének összekapcsolását a gazdasági tervekkel. A mezőgazdasági üzemeknek a tervlebontáskor szorosan együtt kell működniük a tudományos és kutatóintézetekkel, de főleg az új ismeretek átviteléért felelő — transzfér — szervezetekkel. A tudományos-műszaki haladást a hosszú, illetve a rövid távú beruházások révén be kell. vinni az újratermelési folyamatba. Alapkövetelmény, hogy a termelésbe vont anyagi eszközök tnnováciősszintje mindig magasabb legyen. Fontos, továbbá, hogy az innovációs folyamatok szüntelenül gyorsuljanak. Világviszonylatban a gépek és a technológiák váltása 3—4 év, az épületeké — beleértve a felújítást — pedig 8—12 év alatt megy végbe. A tudományos-műszaki fejlesztés felgyorsításának lépyege a szüntelen innovációs folyamatotk fedezésére szükséges pénzügyi keretek megteremtése az újszerű technológiák, gépek, berendezések, építészeti szerkezetek stb. egyidejű biztosításával.

Minden mezőgazdasági üzemben az új beruházások finanszírozásáról egy átfogó költségvetés alapján kell dönteni úgy, hogy az alapeszközök hatékony kihasználásának összes fontos elemei közvetlen kapcsolatban legyenek az élőmunka felváltásával, a munkatermelékenységgel, valamint a béralap és a pénzkeretek képződésének alakulásával. A tudományos-műszaki fejlesztés felgyorsításával szorosan összefügg a gépek, az épületek és az élőmunka programszerű kihasználása, valamint a progresszív normák és normatívák alkalmazása.

A tudományos-műszaki fejlesztés irányításának és tervezésének alapvető kritériumai népgazdaságunk tervszerű irányítási rendszerének fontos részévé váltak. A tudományos-műszaki fejlesztés tervezéséhez szorgalmazni kell a cél- és programszerű tervezés módszereit különös tekintettel a kutatás, a fejlesztés és termelés közötti szorosabb kapcsolatok kialakítására.

A tudomány, a kutatás és a realizálás tervszerű irányításának alapját a tudományos-műszaki fejlesztés ötéves, illetve éves végrehajtási tervei képezik. Ezekből a tervekből eredő feladatokat az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma az állami terv szétírása révén lebontja az irányított szervezetekre.

A tudományos-műszaki fejlesztés tervszerű irányításának további eszközét az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma, valamint a középfokú irányítási szervek és az üzemek által kidolgozott tudományos-műszaki fejlesztési programok képezik. A-programok összefoglalják a tudományos-mflszaki fejlesztés összes lehetőségeit, különös tekintettel az állami és a reszort kutatási feladatokra. A programokat ötéves időszakokról dolgozzák ki, majd pontosítják az évi végrehajtási tervekkel. A tudományos-műszaki fejlesztés programjait vertikálisan kell lebontani a magasabb fokú irányítási szervektől egészen az üzemi szintig figyelembe véve ezek időrendi összhangját. A programoknak összhangban kell lenni az ötéves gazdasági tervekkel — beleértve a beruházási, a deviza és a pénzügyi terveket.

A koordinációs központ az össztársadalmi megrendelés alapján végzi el azon műszaki és közgazdasági elemzéseket, melyeknek révén az új kutatási feladatokat besorolják a tudományos műszaki fejlesztés terveibe. A koordinációs központ a

hiszen döntő szerepet töltenek be nepizetközi viszony, latban: egyrészt a két ellentétes társadalmi rendszer versenyében, másrészt pedig az egyes szocialista országok közgazdasági stabilitásának a megalapozásában. De üzemi szinten is meghatározó szerepet töltenek be. Azon üzemek érhetik el ugyanis a gyorsabb ütemű gazdasági fejlődést, amelyek képesek a termelés egész bonyolult rendszerében hatékonyan alkalmazni az új ismereteket.

realizálási javaslatot (KP-4 (RVT) 7] — legalább egy hónappal a jóváhagyása előtt előterjeszti a realizáló szervezetnek és felettes szervének. Ä leendő realizálókat folyamatosan tájékoztatja a kutatási feladat megoldásának menetéről és részeredményeiről, s véleményezésüket kéri. A realizáló szervezeteknek egy éves Időelőnnyel átnyújtják a tervezéshez szükséges alapadatokat, továbbá szerződést kötnek velük.

A műszaki fejlesztés kutatási eredményeinek realizálói és használói a kutatási feladat tervjavaslatának előkészítési szakaszában kötelesek:

■ előterjeszteni azon tematikus és tárgyi Jellegű problémákat, melyeket a gyakorlati követelmények szempontjából be kell sorolni a műszaki fejlesztés tervébe;

Я a koordinációs központtal megvitatni a kutatási feladat eredményeinek kihasználási módiát;

H a koordinációs tervben — KP-4/RTV-7 — jóváhagyatni a realizálás terjedelmét, időtervét, s egyéb fontos műszaki-közgazdasági mutatóit;

Я a koordinációs központtal szerződést kötni a realizálás

biztosítása végett;

Я részt venni a kutatási feladat megoldása folyamán a*

eyves részkérdések megvitatásában, ellenőrzésében és értékelésében;

H a központi koordinációs szerv javaslatára vállalni az opponensi bizottság tagságát, illetve betölteni a opponensi szerepet;

H a koordinációs központnak jegyzőkönyvbe foglalva átnyújtani a realizálásra vonatkozó adatokat. Továbbá ellenőrizni azt, hogy az adatok megfelelnek-e az egyezményeknek, illetve, hogy módszertanilag egységes eljárást képeznek-e a realizálásához;

В a realizálási folyamathoz elsődlegesen biztosítani a szükséges beruházási kereteket, a termelőkapacitásokat és az anyagi eszközöket. Az anyagi-műszaki ellátással szemben támasztott követelményeket be kell iktatni a gazdasági tervekbe; ,

Я a költségvetés mérlegelésénél előnybe részesíteni a műszaki fejlesztés feladataiból eredő realizáció pénzügyi fedezését;

H még a realizálás folyamatának a megkezdése előtt pontosítani a szállító és átvevő vállalatokkal a termelés tervezett napyságára vonatkozó szerződéses kapcsolatokat;

В tervezett időszakokban kiértékelni a realizálás gazdasági hozzájárulását. Az elsődleges realizálás esetében az értékelés adatait beiktatni az KP-4/RTV-7 (R) lapokra a realizálási folyamat közgazilasági adatait pedig a REAL 8-0 statisztikai lapokra;

И a realizálás adatait beiktatni az évi termelési és pénzügyi tervekbe;

A kerületi és járási mezőgazdasági igazgatóságokra, valamint a többi középfokú irányítási szervre a tudományos-műszaki fejlesztés eredményeinek tervszerű megvalósítása folyamán az alábbi feladatok hárulnak:

H a tudományos-műszaki fejlesztés terveinek a kidolgozásához specifikus és területi jeliegű problémák megoldását javasolják;

В a kijelölt munkatársainak az opponensi tanácsokban, a koordinációs bizottságokban és a kutatóintézetek tudományos tanácsaiban való aktív részvételével hozzájárulnak a kutatási célfeladatok tartalmi beállításának és a megoldás folyamatának az irányításához;

H a realizálás javasolt terjedelmének alapos felülvizsgálata ntán meghata'mozott képviselők révén jóváhagyják а (КР-4/

/RVT-7) realizálási lapokat;

H a kerületi, illetve a járási mezőgazdasági igazgatóság, valamint a termelési-gazdasági egység vezérigazgatósága a meghatalmazott képviselőjének az aláírásával hagyja jóvá az irányított szervezetek realizálási feladatait;

H gondoskodnak az állami, a reszort és a szakmai kntatási feladatokból eredő saját realizálási kötelezettségek teljesítéséről, továbbá lebontják az irányított szervezetekre az állami, a reszort és a szakmai kutatási feladatokból eredő realizálási terveket;

H a kerületi és járási mezőgazdasági igazgatóságok az irányított szervezetekre lebontják a tudományos-műszaki fejlesztés területi realizálási tervének mutatóit;

H az állami végrehajtási terv lebontásakor ügyelnek arra, hogy a tudományos-műszaki fejlesztés feladatainak realizálását előnybe részesítsék a beruházási keretek, az anyagi-műszaki ellátás és építési kapacitások tekintetében. Gondoskodnak arról, hogy a közvetlen realizálók ezeket az igényeket gazdasági terveikbe iktassák;

H a saját realizálási feladataik vonatkozásában is kitöltik a REAL 7-04 és a REAL 8-01 statisztikai lapokat;

Az átviteli (transzfér) szervezetekre a következő feladatok

hárulnak:

H az állami és a reszort kntatási feladatokhoz az időszerű

gyakorlati kérdések megoldására irányuló témajavaslatokaí terjesztik elő;

H részt vesznek az opponensi tanácsok és a koordinációs bizottságok tárgyalásain, irányítják a kutatási feladatok megoldását, s gondoskodnak ezen eredményeinek gyakorlati alkalmazásáról;

H részt vesznek a kutatási feladatok elért eredményinek a kiértékelésén a kijelölt kísérleti mezőgazdasági üzemekben, továbbá részt vállalnak az új ismeretek széles körű gyakorlati alkalmazásához szükséges kötelező módszertani utasítások kidoiogzásán;

Я epyüttmftködnek az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumával, valamint a középfokú irányítási szervekkel (KMI, JMI), a tudományos-műszaki fejlesztés eredményei területi realizálásából eredő alapfeladatok lebontásában a* egres mezőgazdasági üzemekre;

И a feldolgozóipar szervezeteivel megállapodásokat kötnek arra vonatkozóan, hogy ezek milyen mértékben részesednek a műszaki fejlesztés eredményeinek gyakorlati alkalmazásában;

Я realizációs eredményeikkel hozzájárulnak a termelési rendszerek és az állattenyésztési technológiák tökéletesítéséhez. + + +

A 7. ötéves tervidőszakban a tudományos-műszaki haladás hatékonyabb gyakorlati alkalmazása, valamint a megoldott kutatási feladatok elsődleges realizálása következtében a mezőgazdasági bruttó termelési tervét túlteljesítettük. A tervezett 2 milliárd 482 millió koronával szemben 2 milliárd 547 millió korona termelést értéket értünk el, ez pedig 102,61 százalékos tervteljesítésnek felel meg.

Figyelemre méltó eredmények születtek a gabonatermelés nagyüzemi technológiájának az alkalmazásában. Egyebek között a Trnaval járásban, ahol 10 ezer 600 hektár gabonaterületről 103 millió 560 ezer koronás termelési értéket értek el, ami a tervhez viszonyítva nyolc százalékos növekedést jelentett. A gabonafélék termesztésében a legnagyobb hektárhozamot 7,10 tonnát a eifert, és a 7,03 tonnás átlaggal a trebaticel szövetkezet ért el.

A szemes kukorica termesztésében az volt a célfeladat, hogy három új nemesítésű koraibb hibrid szélesebb körű termesztésével öntözhetetlen körülmények között 9,3, öntözött viszonyok között pedig 13,3 tonnás hektárhozamot érjünk el. Az állami fajtakísérletekben, valamint az üzemi kísérletekben ezeket a paramétereket elértük. Például a Soporöai szövetkezetben öntözés nélküli termesztésben 9,28, a nenincel szövetkezetben pedig öntözéses gazdálkodásban 12,45 tonnát takarítottak be hektáronként. Az állami fajtakísérletek eredményeként a Slovosivo 4 ezer 751 tonna új nemesítésű korábbi érésű kukortcahlbrid vetőmagját szállította a mezőgazdasági áze* meknek. A nagy termőképességű fajták termesztésével, valamint a komplex agrotechnikai intézkedések bevezetésével nagyüzemi feltételek között 8—9 tonnás hektárhozamokat értek el. Így például az Agrokomplex nagymegyeri (Calovo) üzemében 1 ezer 350 hektárról 9,33 tonnát, a zsigárdl (Juharec) szövetkezetben 420 hektárról 8,73 tonnát a Ďunatőkést (Dunajský Klatov) Állam! Gazdaságban pedig 8,41 tonát takarítottak be hektáronként.

A szarvasmarha-tenyésztésben eredményesen valósítottuk meg a nemesítést programnak azt a feladatát, miszerint megfelelő hasznosítási típusú szarvasmarhát kell kialakítani a nagyüzemi tartástechnológia számára, összesen 350 ezer darab szarvasmarhát nemesítettek. Ezáltal a tervet 12 százalékkal túlteljesítették, a tejtermelést pedig 395 ezer koronával növelték.

Az élelmiszeriparban ts eredményesen teljesítették azt a realizálási feladatot, amely előirányozta, hogy a tejfehérjék komplex kihasználásával legalább kétféle új sajtot gyártsanak. Ezekből a tervvel szemben 87 tormával többet termeltek. Az alacsony energlaértékfl krémsajtok gyártását ts eredményesen megoldották, s terven felül 120 tonnával több terméket gyártottak.

A tudományos-műszaki Ismeretek gyakorlati átültetésének igen fontos segítőeszköze az évente megrendezett Agrokomplex Országos Mezőgazdasági Kiállítás. A jövőben a kiállítási terület kiépítése után egész évi mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállítást tartanak. Itt szervezik majd meg az Űj technika napjait, és a különböző szakmai szemináriumokat. A közgazdasági propagandának is céltudatosabban kell hozzájárulnia a tudományos Ismeretek eredményeinek gyakorlati alkalmazásához elsősorban szakmai aktívaértekezletek szervezésével, valamint szakkiadványok kiadásával. A tudományos-műszaki Ismeretek gyakorlati alkalmazásához az utóbbi években az SZSZK MÉM Továbbképző Intézete is hozzájárult.

A tudományos-műszaki haladás vívmányainak gyakorlati alkalmazása szükségessé teszi több más gazdasági ágazat szervezeteivel velő együttműködést. Ezt pedig nem lehet csupán a tervek révén létrehozni. Pótolhatatlan szerep hárul ebben a gazdasági vezetőkre, akik kezdeményezésükkel és kockázatvállalásukkal nagymértékben elősegíthetik az üzemük gazdasági fejlesztését.

A tudományos-műszaki fejlesztés hatékonyságának az elemzése a mezőgazdaságban és až élelmiszeriparban arra utal, hogy anyagilag és műszakilag szüntelenül szilárdítani kell a kutatást és a tudományos kísérleti alapot, elsősorban az új tudományágakban. Továbbá tökéletesíteni kell ezek szerkezeti felépítését, növelni a szakmai képzettséget, és a felelősségérzetet, s be kell vezetni egy hatékony anyagi érdekeltségi rendszert.

STEFAN BIKÁN agrármérnök, a MÉM munkatársa

Egyre több mezőgazdasági üzemben a korszerűen felszerelt laboratórium és a számítógép fontos segítőeszközzé válik a termelés hatékonyságának növelésében

Fotó: Archív

t

Ä tudemánvos-műszaki éhé alkalmazása a mezóqazÉsáaliaa