Szabad Földműves, 1986. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)
1986-08-02 / 31. szám
1966. augusztus 2-SZABAD ÍÖL'DMÜVES, 3 Amit a réven nyernek-elvesztik a vámon... Néhány nappal ezelőtt Ismét tanácskoztak a 12 közöspiaci tagország mezőgazdasági miniszterei. A kétnapos brüsszeli ülésen most arra tettek kísérletet, hogy megakadályozzák a közösség agrárpolitikájának támogatására fordított kiadások állandó növekedését, ami felemészti a közös költségvetés 60 százalékát és az idén eléri a 35,1 milliárd ECU-t {nyugat-európai elszámolási egység), vagyis megközelítőleg a 35 milliárd dőllárt. A nyolcvanas években három olyan ország csatlakozott az Európai Gazdasági Közösséghez, amelyben a mezőgazdaság súlya jelentős. Görögország 1981-ben, Spanyolország és Portugália pedig most, 1986 januárjában. Görögország mezőgazdasági termékeinek döntő hányada már a belépést megelőzően is vámmentesen jutott a közösség tagországaiba. Ebben kétségtelenül szerepet játszott az Is, hogy az EGK és Görögország mezőgazdasága számos vonatkozásban kiegészíti egymást: nyers gyapotot a közösségben egyedül Görögország termel, a görög dohánytermelés révén a Közös Piac dohányszükségletének már mintegy 40 százalékát fedezi, a görög olívaolajnak is biztosított volt a piaca a közösségben. Az újabb' csatlakozók azonban mó- Öos'tották ezt a helyzetet. A három ország közül Spanyolország esélyei a legnagyobbak arra, hogy a közösség mediterrán termelőivel szemben a versenyben helytálljon. Több agrárágazatban a spanyol termelés legalább kétszer akkora, mint a görög és a portugál együtt. Spanyolország a citrusfélék és más gyümölcsök, a zöldség, bor és olívaolaj jelentős exportőre. Olívaolajból évente mintegy 570 ezer tonnát termel. Ha ezt hozzászámítjuk Olaszország és Görögország évi 750 ezer tonnás termeléséhez, a közösség összes termelése olívaolajból körülbelül 25 százalékkal haladja meg a szükségletet. E helyzetet előre látva az EGK brüsszeli bizottsága már javaslatot tett az olívaolaj ün. Intervenciói árainak befagyasztására és termelésének csökkentésére. A Javaslat azonban Olaszország és Görögország ellenállásán megbukott. És ez csak a kisebbik gond. Még nagyobb a túltermelés borból, s ez korlátozza a közösségen kívüli országok piaci lehetőségeit is, legfel, jebb a sajátos minőségi termékek nyerhetnek teret. 1984-ben mintegy 35 millió hektoliter volt a felesleg: Spanyolország felvétele révén a világ legnagyobb szőlőtermelő területével gyarapodott a Közös Piac, így a termelés és a költségek alakulása szinte teljesen ellenőrizhetetlenné válhat. A probléma megoldására nem sok lehetőség kínálkozik, vagy termelési kvótákat rendelnek el, ahogyan ez a tejtermelésben már megtörtént, vagy az árakat csökkentik. Kedvezőtlenek a kilátások Portugáliát Illetően. Mezőgazdasága elmaradottabb Spanyolországénál és boron, paradicsomsűrítményeken kívül csak olajos halat tudnak kínálni, ami versenyképes lehet. Emellett Portugália eddig nagy mennyiségben importált kukoricát, búzát és marhahúst, mégpedig alacsony világpiaci árakon Dél-Amerikából és az Egyesült Államokból. Most, hogy belépése után ezeket az árukat a közösségben kell megvásárolnia, sokkal magasabb árakat kell fizetnie. Ha ragaszkodni akarna eddigi beszerzési forrásaihoz, akkor jelentős közöspiaci vámokkal és lefölözésekkel terhelnék, s ráadásul az ebből eredő bevétel Is a közösségi kasszát gyarapítaná. A többi tagországoknak is sok problémát okoz a csatlakozás, elsősorban agrárszempontból. Ezzel ugyanis a Közös Piac országainak mezőgazdaságában foglalkoztatottak száma kereken ötmillióval növekszik. Az új tagországok mezőgazdaságában is emelkedni kellene a munkatermelékenységnek, ezért erőteljesen csökkentik majd a foglalkoztatottak számát. A mezőgazdaságon kívül azonban éppen ezekben az országokban nincs elég foglalkoztatási lehetőség, így a fokozódó münkanélküliség a következő évek központi kérdésévé válhat. Mivel az említett három, utóbb csatlakozott országban a mezőgazdaság termelési költségei alacsonyabbak a hagyományosabb, élőmunka-igényes módszerek és az olcsóbb munkaerő miatt, az olasz és a francia gazdák joggal tartanak a versenytől: piacaik egy részét a belépőkkel szemben, elsősorban azok aiacsony termelési költségeik miatt elveszíthetik. Az alacsony mezőgazdasági jövedelmekből és a jövedelmek területenkénti egyenlőtlenségeiből adódó gondok fokozódnak. Előzetes számítások szerint a csatlakozással a Közös Piac költségvetési kiadásai 15 — 20 százalékkal növekednek. A spanyol és a portugál tagság év,értté négy és fél milliárd márka többletkiadást jelent, miközben az EGK költségvetése már ma sem teszi lehetővé több fontos közösségi gond (mezőgazdasági szerkezetváltás, munkanélküliség, környezetvédelem stb.) megoldásának finanszírozását. Tehát a közős költségvetés forrásait bővíteni kellene. E célra a leg- Járhatóbb útnak az látszik, ha felemelik az értéktöbbletadót, amelyet az egyes tagállamok a közösségi kaszszába befizetnek. Ugyanakkor azonban szükség lehet olyan intézkedésekre, amelyek mérsékelik az agrárszektor kiadásait, és a rendelkezésre álló eszközöket méltányosabban osztják el a tagországok között. Kérdés azonban, mit szólnak majd ehhez az egyes tagországok. A Közös Piac legfontosabb' döntéshozó szerve a miniszteri tanács, amelyben az egyes országok szavazatainak száma eltérő, lakosságuk számától függően. A Római Szerződés ugyan a többségi döntéshozatali elv alkalmazását irányozta elő, a gyakorlat viszont még ma is az,‘ hogy a miniszteri tanács egyhangúlag hozza döntéseit. Amíg ez a gyakorlat tart, addig nem játszik szerepet az, hogy az egyes országok hány szavazattal rendelkeznek. De mivel az alapszerződés a többségi döntéshozatal alkalmazása mellett foglalt állást, és a tagállamok többsége is ennek az elvnek az alkalmazását tartja szükségesnek, a jövőt illetően alapvető jelentősége lehet az egyes országok szavazatai számának, illetve arányának. Ez erőteljesen befolyásolhatja a közösségi döntéseket. Hogy találnak-e végül olyan hatékony intézkedéseket, illetve bevezethetnek-e ilyeneket, amelyek elejét vehetik az agrárfeleslegek, mindenekelőtt a vaj- és húshegyek növekedésének, valamint a fentiekben felvázolt gondok mérsékelésének, a jövő titka. Ami a tagországok egyik része számára jó és hasznos megoldás lenne, nem biztos, hogy az lesz a többi számára 19. >— mészáros — Az atomenergetikai létesitménvek biztonságáért At SZKP KB Politikai Bizottsága rendkívüli ülésén megvitatta a csernobili atomerőműben 1981. április 2S-án történt baleset okainak a kivizsgálásával megbízott kormánybizottság Jelentését, Illetve a következmények elhárításával és az atomenergetikai létesítmények biztonságának garantálásával kapcsolatos intézkedéseket. A kormánybizottság megállapította: a balesetet az okozta, hogy az eromű dolgozói több esetben durván megszegték a reaktorok üzemelésére vonatkozó előírásokat. A negyedik energiablokkban, amelyet a tervezett javításra készítettek elő, éjszaka a turbogenerator munkarendjének vizsgálatával összefüggd kísérletet hajtottak végre. Az atomerőmű vezető dolgozói és a szakemberek ezt a kísérletet azonban maguk nem készítették elő és nem állapodtak meg erről az illetékes szervezetekkel, holott ez kötelességük lett volna. És végül: e munkák végrehajtásánál nem biztosították a kellő ellenőrzést és nem tették meg a szükséges biztonsági intézkedéseket. A Szovjetunió energetika! minisztériuma és az atomerőművek munkabiztonságára felügyelő állami bizottság nem biztosította a csernobili erőmflben kialakult helyzet megfelelő ellenőrzését, nem foganatosított hatékony Intézkedéseket a biztonsági előírások megtartása céljából és annak érdekében sem, hogy elejét vegye ebben az erőműben a munkafegyelem és az üzemelési előírások megszegésének. A felelőtlenség, a gondatlanság és a fegyelmezetlenség súlybs következményekkel járt. A baleset következtében 28 ember életét vesztette és további személyek egészsége szenvedett károsodást. A reaktor beomlása az erőmű környékén mintegy 1000 négyzetkilométeres területen radioaktív szennyeződést okozott. A térségben kivonták a megművelés alól a mezőgazdasági földterületet, leállították az üzemekben, az építkezéseken és más munkahelyeken a munkát. A baleset által okozott közvetlen károk elérik a mintegy 2 milliárd rubelt. A politikai bizottság tudomásul vette, hogy a szovjet ügyészség büntetőeljárásf indított azon személyek ellen. akik felelősek a csernobili atomerőműben történt balesetért és folytatja a vizsgálatot, amelynek befejezése ólán e bizonyítékokat tartalmazó anyagot átadják a bíróságnak. Az ülésen rámutattak arra: a baleset következményeinek felszámolását célzó fontos és határozott intézkedések lehetővé tették, hogy rövid időn belül lényegesen megváltozzon az erőműben és a környékén kialakult helyzet. A csernobili erőmű veszélyes övezetéből kitelepített lakosok számára lakásokat, kulturális és szociális létesítményeket építenek, az érintetteknek megtérítik az elszenvedett anyagi károkat. Megteszik a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy az embereket bevonják a termeési folyamatba. A megrongálódott reaktor megbízható ellenőrzés alatt van és állapota nem ad okot semmilyen aggodalomra. Műszakilag igényes lépések vannak folyamatban annak érdekében, hogy konzerválják a balesetet szenvedett energetikai blokkot. Széles körű munkálatok folynak az erőmű térségének a radioaktív szennyeződéstől való megtisztítása és a környék, az épületek és a berendezések sugármentesítése céljából. Ennek eredményeképpen lényegesen csökkent a sugárzási szint azokon a területeken, ahol túllépte a megengedett normát. Most csak Csernobilben és néhány környező faluban haladja meg a megengedett szintet. A vízforrások védelme érdekében a Prípjaty folyó mentén 20 kilométer hosszúságban töltést építettek és folyamatban van további megbízható védelmi rendszer létrehozása. A politikai bizottság rámutatott arra, hogy a szovjet emberek mély megértéssel fogadták az SZKP Központi Bizottságának és a Szovjetunió Minisztertanácsának a csernobili atomerőmííben történt baleset következményeinek a felszámolására hozott halaszthatatlan intézkedéseit. Ez abban nyilvánult meg, hogy a dolgozókollektívák és az egyes szovjet állampolgárok is munkájukkal hozzá kívántak járulni a kitűzött feladatok teljesítéséhez, önkéntesek ezrei jelentkeztek, hogy közvetlenül részt vehessenek a helyreállítási munkákban. A szovjet emberek több mint 400 millió rubelt folyósítottak a baleset következményeinek telszámolására fordított alapba, számos kollektíva tagjai egy műszakra eső bérhányadukat ajánlották fel ugyanilyen célra. Az SZKP KB Politikát Bizottsága nagyra értékelte a munkások, a szakemberek, a katonák, az egészségügyi személyzet és a szolgáltatásokban alkalmazottak önfeláldozását és hősiességét, amelyről a baleset következményeinek a felszámolása során tettek tanúbizonyságot. Döntés született arról, hogy a legnagyobb érdemeket szerzett elvtársakat szovjet rendekkel és érmekkel tüntetik ki. A politikai bizottság hangsúlyozta', hogy a csernobili atomerőműben történt baleset olyan komoly tanulsággal szolgál, amelyből a minisztérium moknak és reszortoknak, a tudományos, konstrukciós és tervező intézménveknek, valamint a gazdasági, ál' lami és páríszerveknek le kell vonniuk a megfelelő következtetéseket. Az SZKP KB Politikai Bizottsága' felkérte a minisztériumokat és reszortokat, hogy mihamarabb dolgozzák ki és hajtsák végre azokat a kiegészítő intézkedéseket, amelyek minden szinten az atomerőmüvek biztonságos üzemelését, a műszaki fegyelem megszilárdítását, a reaktorok és egyéb berendezések üzemelési előírásainak feltétlen megtartásával kapcsolatos Igényesség fokozását célozzák. Az atomenergetikában minden dolgozókollektíva számára törvény kell hogy legyen a maximális szervezettség, pontosság és lelkiismeretesség a munkában, valamint az alapos Ismeretek és szaktudás Is. A Szovjetunió mélységesen hálás ai szocialista országoknak, amelyek szolidaritásukat nyilvánították a szovjet népnek a csernobili erőműben történt baleset kapcsán. Köszönetét mondott számos további országnak és állampolgárnak az erkölcsi támogatásért és a gyakorlati segítségért A Szovjetunió a világban működő nukleáris berendezések baleseteinek a megakadályozása céljából más országoknak közös ilyen Irányú törekvéseket indítványozott. E tekintetben rendkívül fontos lesz a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szeptemberben sorra kerülő soron kívüli főkonterenclája. A Szovjetunió kész konstruktívan részt venni a tanácskozás munkájában és rendkívül fontosnak tartja, hogy a különböző országok tudósai közösen fejlesszék ki a reaktorok új nemzedékét. A nemzeti biztonsághoz vezető űton határkövet jelenten a lázas nukleáris fegyverkezés megfékezése, a reális intézkedésekre való íttérés, az atomfegyverek korlátozása és a nukleáris kísérletek leállítása. A nemzetközi közvélemény pozitív választ vár az amerikai kormányzattól az atomkfsérletekre meghirdetett egyoldalú szovjet moratóriumra. A fegyverzet tényleges korlátozása jelentené a legjobb hozzájárulást a béke megszilárdításához és a megbízható nukleáris biztonsághoz. KÜLPOLITIKAI KOMMENTAR Egységesen a C1A zsoldosai ellen A nlcaragual sandinista forradalom győzelme 7. évfordulójának központi ünnepségeit az ország északi részén tevő Esteit városban rendezték meg. Azért éppen ttt, mert ennek a vidéknek a lakosságát veszélyezteti leginkább az ellenforradalmi bandák támadása, az itt élők közül pusztított el legtöbbet az agreszszíö. Az ország minden részéből összegyűlt több tízezernyi ember előtt Dantei Ortega köztársasági elnök mondott beszédet. Az ünneplők között ott volt mintegy 90 külföldi küldöttség Is — köztük Csehszlovákia kormányküldöttséga Miroslav Toman' szövetségi mtniszterelnök-helyettes vezetésével —, hogy kifejezze tiszteletét és megbecsülését e függetlenségét, szabadságát hősiesen védelmező ország népB előtt. Nicaraguának azzal kell szembenéznie, hogy az Egyesült Államok által támogatott agresszió — amelynek eddig mintegy 31 ezer áldozata volt — tovább éleződik. Nemrég további 100 milliő dollárt hagytak jóvá az USA-ban az ellenforradalmi bandák támogatására. Az Egyesült Államok a sandinista kormány megdöntésére ötpontos tervet dolgoztak kt. amely az ellenforradalmárok tevékenységének fokozását, a nicaragnat belső ellenzék erősítését, a Sandinista Nemzeti Felszabadítást Fronton belüli szakadást és annak elérését célozza, hogy a szocialista országok korlátozzák a Nicaraguának nyújtott segítségüket. Nicaragua nem nézheti tétlenül az agressziót. Ezért katonai jellegű intézkedések születtek és lépésekej tettek a belső front létrehozásának megakadályozására. Betiltották a La Prensa című napilapot, amely Reagan Nicaragua-ellenes politikájának szócsöve volt, és megtiltották két püspök visszatérését az országba, akik külföldön kampányt indítottak az ellenforradalmi csoportok további pénzügyi támogatásáért. E nehéz körülmények között fejlődő országnak nemcsak katonai, hanem gazdasági agresszióval is szembe kell néznie, ezért a termelés növeléséért Is mindent meg kell tennie. Az Egyesült Államok agresszív politikája már 2 milliárd dolláros anyagi veszteséget okozott eddig is Nicaraguának. Ez egyrészt az amerikai zsoidban harcoló ellenforradalmi bandák felforgató akcióinak, másrészt pedig a kereskedelmi blokádnak és a hitelek beszüntetésének a következménye. Az agresszió következtében ugyanis megnövekedeet az infláció és a költségvetési deficit és csökkent a lakosság személyi fogyasztása. A Reagan által „kiverekedett“ 100 millió dolláros amerikai katonai segély most fokozza a terroristák „harci kedvét“. Még gyakoribbak a támadások e Nicaragua területén levő polgári létesítmények ellen, és ú|abb merényleteket követnek el a sandinista forradalom vezetői ellen. Az amerikai biztatással éS' jóváhagyással fokozódó ellenforradalmi támadások és egyre szapo^idó akciók még feszültebbé teszik az amúgy is kiéleződött közép-amerikai helyzetet. Ezáltal viszont még jobban megnövekszik az EgyesUIt Államok közvetlen katonai beavatkozásának lehetősége ebben a térségben. Az ünnepségek alkalmából Daniel Ortega üdvözölte azon latin-amerikai országok magatartását, amelyek tekintet nélkül az Egyesült Államok részéről tapasztalható nyomásra a közép-amerikai konfliktus igazságos rendezése mellett foglalnak állást. Ugyanakkor az ország minden lakosát a nemzeti egység erősítésére szólította fel. Mindenre fel kell készülniük, hiszen gyakorlatilag hadat U- zent az Egyesült Államok a sandinista Nicaraguának. A washingtoni „segély“ nem pusztán regionális következményeket hordoz magában, egy közép-amerikai konfliktus kirobbantásához is anyagi hátteret épít ki. Ebbe a válságba sok állam belekeveredhet, s hatása nem korlátozódik csak a latin-amerikai földrészre. A washingtoni döntéssel — a 100 millió dolláros támogatással — egyiddben zsákutcába jutott a Contadora csoport rendezést erőfeszítése. Mintán a béke-dokumentum tervezett június 6-t aláírása elmaradt, s helyette a Contadora (Mexikó, Kolumbia, Venezuela, Panama), illetve a támogató négyek (Argentína, Brazília, Uruguay és Peru) a Nicaragua biztonsági igényeit is kielégítő újabb okmányt terjesztettek elő, az Egyesült Államok közép-amerikai szövetségesei értésre adták, hogy érdemben már nem tartanak igényt a közvetítésre. Costa Rica és Honduras, illetve részben Salvador is (Guatemala nem foglalt állást) közölte, saját maguk szándékoznak rendezési tervvel fellépni. Az új fejlemények fényében viszont Nicaragua Is felteszi a kérdést: ha a környező országok együttműködnek a Roagan-kormánynyal az ellenforradalom fegyveres támogatásában. miféle komprnmisszum kínálkozhat a válság békés rendezésére? Küzdelmes évek tapasztalataival felvértezve, az agresszió mindenféle fajtáját elítélő, Nicaragua szabad és háborítatlan fejlődését kívánó országok maga mögött tudva egy újabb, nehéz időszak megpróbáltatásaival néz szembe Nicaragua népe. . — hme —
