Szabad Földműves, 1986. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)

1986-07-19 / 29. szám

ms. július is. SZABAD FÖLDMŰVES A közszükségleti cikkek kiállítása vonzotta a legtöbb látogatót Szlovákia fővárosa sorrendben már a tizennyolcadik alkalommal adott otthont a vegyipari szakembereknek, a kiállítók képviselőinek, hogy kicse­réljék tapasztalataikat, bemutassák újdonságaikat. A Művelődési és Pi­henőpark területén június 21-től jú­nius 27-ig megtartott nemzetközi vegyipari vásár szervezői újra bizo­nyították, hogy nem véletlenül van szakmai körökben a bratislavai In­­chebának nagyon jó külföldi vissz­hangja. A Duna bal partján rendezett nemzetközi seregszemle résztvevői — szakemberek és laikusok egyaránt — megtekinthették, hogy mely terü­leteken sikerült megoldani napjaink vegyipari jellegű problémáit, s meg­bizonyosodhattak arról, miként tud­ták az egyes országok képviselői az elméleti kutatások eredményeit a gyakorlati termelés során megvalósí­tani. A KGST-tagországokban szinte e­­gyedülálló bemutatóra az idén a vi­lág huszonöt országából több mint félezer kiállító érkezett. A szervezők ezért a korábbi évekhez hasonlóan ismét három helyszínen mutatták be a vegyipari, illetve a különböző fel­dolgozóipari ágazat újdonságait. A Művelődési és Pihenőparkon kívül a Téli Stadionban és a Technika Házá­ban állították ki az egyes országok vegyipari termékeit. Az ünnepélyes megnyitón Peter Co- Iotka, a CSKP KB Elnökségének tag­ja, szövetségi miniszterelnök-helyet­tes mondott beszédet. Többek között hangsúlyozta, hogy a vegyipar terü­letén — más népgazdasági ágazatok­hoz hasonlóaff — csakis a nemzetkö­zi együttműködés elmélyítése a si­keres továbbfejlesztés egyedüli jár­ható útja. Hazai szempontból a szo­kásosnál még nagyobb figyelem irá­nyul a vegyipari lehetőségek foko­zottabb hasznosítására, hiszen a nyolcadik ötéves tervidőszak első évében már meg kell alapoznunk az előttünk álló fél évtized igényes fel­adatainak teljesítését. Érthető, hogy miért'tulajdonítanak a szakemberek oly nagy fontosságot az egyes ágazatok fejlesztése során az összefüggések tisztázásának. A vegyipar tekintetében is meghatáro­zóan fontos például a gépipar, a gyógyszeripar, valamint a feldolgozó­­ipar fejlesztése, műszaki ellátottsága. A miniszterelnök helyettes beszédé­nek záró szakaszában kiemelte a ha­zai és külföldi vegyipari szakembe­rek kooperációjának meghatározó voltát. Rámutatott arra, hogy a továb­biakban is elsősorban a Szovjetunió­val és a többi szocialista országgal folytatott együttműködés képezi a vegyipari fejlesztés alapját. az Ágazat fejlődése A mögöttünk levő Időszakban a vegyipari üzemek és vállalatok a ko­rábbi évekhez viszonyítva 10,6 száza­lékkal több terméket gyártottak. Az eredmény értékét tovább növeli, hogy mindezt csökkentett kőolaj-felhaszná­lás mellett sikerült elérni. A gyógy­szeripar területén a hetedik ötéves tervidőszakban több mint 31 százalé­kos növekedést könyvelhettünk el Az említett sikerek nígvrészt annak köszönhetőek, hogy a korszerűsítési folyamat során a szakemberek bátran éltek a tndományns-míisznki haladás lehetőségeivel. Az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazásával lényegesen meggyorsult a vegyipari üzemek gyártástechnológiája. Ä vegyipari vásár jelentőségét to­vábbá az is növelte, hogy a követke­ző években az ágazat még gyorsabb ütemű fejlesztésével számolunk A központi irányelveknek megfelelően 1990-ig a vegyiparban további 13 szá­zalékos átlagos fejlesztést kell elér­ni, míg a gyógyszeriparban például 40 százalékos, szinte ugrásszerű nö­vekedést terveztek. Mivel a gazdasá­gi élet szinte valamennyi területén egyre nagyobb szerepet kap a mű­anyaggyártás, a következő években elengedhetetlen feladatot jelent a termelés ésszerűsítése, a hatékony­ság növelése. A nyersanyaggondok megoldását csakis a műanyaggvártás szakosítása és fejlesztése eredmé­nyezheti. Ezzel magyarázható, hogy hazánkban is nagy gondot fordítanak a vegyipari termelés korszerűsítésé­re, az elektronika és a számítás­­technika széles körű hasznosításá­ra. Nem véletlenül irányul a szak­emberek figyelme éppen az említett területre. A népgazdaság más ágazataiban is nagy szükség van a különböző vegy­ipari termékekre. A mezőgazdaság belterjesítése nem képzelhető el a műtrágyák és vegyszerek felhaszná­lása nélkül. A textilipar dolgozói sem K dnak eleget tenni a vásárlók igé­éinek, ha nem kapnak megfelelő mennyiségű és kívánt minőségű alap­anyagot. A VÄSÄRI BEMUTATÓ Az Inchcba szervezőinek legna­gyobb újítása az volt, hogy a hagyo­mányos termékek bemutatójától eltc­­kitve, inkább az újdonságok kiállítá­sára összpontosítottak. Ennek köszön­hetően a vásár valóban a tudomá­nyos-műszaki haladás vívmányainak gyakorlati seregszemléje volt. Nem hiányoztak a biotechnológiát fejlesz­téssel kapcsolatos újdonságok sem. amelyek nagy sikert arattak a jelen­levők körében. A környezetvédelem­mel foglalkozó szakemberek elége­dettséggel vették tudomásul, hogy szinte valamennyi országban kellő súlyt fektetnek a civilizációs ártalmak f környezetszennyezés, hulladékfel­­gyűlemlés, stb.) káros hatásainak enyhítésére. A látogatók megkülönböztetett fi­gyelemmel szemlélték meg az M-pavi­­lont, ahol a Szovjetunió és Magyar­­ország vegyipara képviseltette magát. Jurlj Bogdanov, a szovjet kiállítási részleg Igazgatója különösen a cseh­szlovák-szovjet kooperációban készí­tett műszaki berendezésekre hívta tel a szakemberek figyelmét. A szocialista országok közül Ma­gyarország állította ki termékeit a legnagyobb területen. A közel 900 négyzetméleren felvonultatott újdon­ságok közül nemcsak a kozmetikai slágercikkek, hanem a textilipari, gyógyszeripari gépek, berendezések és termékek is elnyerték a szakem­berek tetszését. A kél említett országon kívül Ausztria, az NDK, valamint a Német Szövetségi Köztársaság mutatkozott , be a legnagyobb területen. A koráb­bi évfolyamokhoz viszonyítva a kül­földi partnerek több mint huszonöt zúzalékkal nagyobb területen állítot­tak kt Ez is bizonyltja, hogy a vá­sár szervezői nagyrészt csak a leg­újabb gépeknek, termékeknek nyitot­tak teret, hogy elkerüljék az egyes kiállítási tárgyak többszöri bemuta­tását. A Művelődési és Pihenőpark terű-Felújítás és korszerűsítés létén ismét a KGST-országok és Finn­ország közös közszükségleti vegyipa­ri kiállítása vonzotta a legtöbb ér­deklődőt. A bemutató megtekintöi valós képet kaphattak arról, hogy hol tart a közszükségleti cikkek fejlesz­tése, illetve gyártása terén a nem­zetközi együttműködés. A szakembe­reknek nagyszerű lehetőségük nyílt, hogy összehasonlítsák termékeik mi­nőségi színvonalát, s kidolgozzák a korszerűsítés és termékfelújítás prog­ramját. A hazai vegyipart 233 kiállító kép­viselte a 18. nemzetközi bemutatón. Mindenekelőtt a Slovchémia termelé­si-gazdasági egység üzemel arattak sikert a szakemberek körében. A tu­dományos kutatás és fejlesztés terén jelentős sikereket elért egység dolgo­zói a következő időszakban tovább bővítik a szocialista országok, illetve a tőkés államok szakembereivel foly­tatott együttműködésüket. A vegy­iparral kapcsolatos többi gazdasági egység is felvonultatta újdonságait, ismertette termékszerkezet-váltási el­képzeléseit. így az idei Incheba vegyipari vásár résztvevői meggyő­ződhettek arról, hogy néhány terüle­ten már sikerült a legégetőbb gondo­kat megoldani, a tisztázatlan kérdé­seket időben megválaszolni. A vásár aranyérmeiért meghirde­tett verseny tovább növelte népsze­rűségét, hiszen az idén 186 beneve­zés érkezett, míg tavaly csak 120 ter­mék képviselői voltak érdekeltek az értékelés során. A bírálóbizottság döntése értelmében a bratislavai vár­ban 32 termék gyártóüzemének kép­viselői vehették át a megérdemelt aranyérmet. A külföldi kiállítók kö­zül Magyarország, az NDK, valamint Lengyelország öt-öt; Bulgária négy; a Szovjetunió három, és Kuba két aranyérmet nyert. A hazai termékek közül hét érdemelte ki a legnagyobb elismerést jelentő aranyérmet. A ra­­kovniki Raknna gyár két új mosópo­ra a Moher és a Juwel is ebben az elismerésben részesült. A mezőgazda­­sági üzemek közül külön említést ér­demel a nagylégi (Lehnice) Csehszlo­vák—NDK Efsz, amely az idén ismét aranyérmet nyert. A korábbi évekhez hasonlóan az idén Is számos szimpozionra,'szemi­náriumra, előadásra, szakmai találko­zóra került sor a vegyipari kiállítás keretében. Az Interekotechnika elne­vezésű nemzetközi szimpozion több mint száz résztvevője a környezetvé­delemben hasznosítható legújabb gé­pek. műszaki mérőberendezések fej­lesztése terén elért eredményeket vi­tatta meg. Az Interantikor ’86 nem­zetközi vegyipari kongresszuson meg­jelent szakemberek elsősorban a kor­róziógátló anyagok és eljárások fel­­használásának lehetőségeiről tanács­koztak. Az Incheba nemzetközi vegyipari vásár június 27-én zárta kapuit. A szervezők nagyon sikeres évfolyamot tudhatnak maguk mögött. Az üzlet­kötők sem pihentek az egy hét alatt, hiszen a közel 3 milliárd korona ér­tékű árucsere-egyezmény ennek a legjobb bizonyítéka. Ján Kačmárik mérnök, az Incheba külkereskedelmi vállalat igazgatója a nemzetközi vegyipari seregszemle befejeztével elégedetten összegezte, hogy a 18. vásár hozzájárult a hazai és külföldi kooperációs kapcsolatok elmélyítéséhez. A Tőketerebesi (TreblSov) Cukor­gyár néhány hónap múlva már 74 éves múltra tekinthet vissza. Az évek során bizony alaposan elhasználód­tak a gépek, s a műszaki berendezé­sek jelentős része felett elszállt az idő. így valóban időszerűvé vált a gyár felújítása, korszerűsítése. — Amikor hozzáláttunk a terve­zéshez és 1982-ben a rekonstrukciós munkálatok tulajdonképpeni megva­lósításához, nem is sejtettük, hogy milyen kemény fába vágtuk a fej­szénket — jegyezte meg a közelmúlt­ban helyszíni látogatása során Jaro­­lím Vicén, az SZSZK Építésügyi Mi­nisztériumának munkatársa. — Ilyen felújítási munkálatokat még az. or­szág egyetlen cukorgyárában sem vé­geztek. A korszerűsítés egyaránt pró­bára tesz beruházót, tervezőt, vala­mint kivitelezőt. Lényegesen nehe­zebb, körülményesebb itt az építők dolga, mint például egy új építkezé­sen. Az újonnan készült részt nagy hozzáértéssel a régihez kell hozzá­építeni. Ugyanakkor az idő is sürget, hiszen szeptemberig, a répafeldolgo­zási idény kezdetéig minden évben rendbe kell tenni, üzemképes álla­potba szükséges helyezni a gyár egy részét. Ezért alapos összehangolás előzi meg a belső és külső munká­latokat egyaránt. A gyár udvarán nagy a sürgés-for­gás, tehergépkocsik közlekednek, szinte- megállás nélkül. Nem keve­sebb, mint 25 ezer köbméter folyam­kavicsot kell a helyszínre számtant, az építőknek ugyanis ennyire van szükségük a betonozási munkák so­rán. Folyamatosan szállítják a külön­böző gépeket, alkatrészeket és termé­szetesen a szükséges építőanyagokat. Mindenütt szorgos munka folyik. Fal­bontás és -építés, az elavult gépi be­rendezések felújítása és cseréje, s ez­zel kapcsolatban rengeteg kőműves-, ács- és lakatosmunka vár a dolgo­zókra. Terepszemlénk során megtudtuk, hogy az 1982-ben elkezdett rekon­strukciós munkálatok végzése során a felújítók némi késésben vannak. Bár a lemaradás nem nagy, anyagiak­ban kifejezve mégis 13 millió koro­nát tesz kí, s a hátrányt az idén sze­retnék behozni. A helyszínen mi is meggyőződtünk arról, hogy a több szintes főépület belső átalakítása végezhetjük a nagy teljesítményű gé­pekkel, mert azok az épületbe nem férnek be. Így egy köbméter beton a belső munkálatok sorén jóval többe kerül, mint egy új építkezésen, en­nek ellenére az árak egységesek, így nagyobb összeget mi sem számlázha­tunk. A dolgozók két-három műszak­ban dolgoznak. A beruházóval, a töb­bi kivitelezővel és az alvállalkozók­kal eddig valóban kifogástalan az együttműködés. így ezen a téren nincs különösebb problémánk, és fo­lyamatosan dolgozhatunk. Az egyes munkálatok időpontjának egyeztetése meghozta a várt eredmé­nyeket. A kéthetente összeülő opera­tív bizottság minden olyan akadályo­zó tényezőt igyekszik elhárítani, a­­mely késleltetné a gyors kivitelezést. A jó együttműködésre valóban nagy szükség van. hiszen az építkezéssel egyidejűleg végzik a gépek és beren­dezések szerelését. A rekonstrukciós munkát irányító szakemberek közül Jozef Grand, a cukorgyár főmérnöke szintén elismeréssel szólt az operatív bizottság tagjainak munkájáról, a ki­vitelezőkkel való példás kooperáció­ról. Kiemelte, hogy a Chemkostav, továbbá a technológiai berendezése­ket szerelő Hradec Králové-l Győzel­mes Feburár Művek és a prágai ČKD dolgozóinak a munkájával a cukor­gyáriak minden tekintetben elégedet­tek. Kérdésemre, hogý eddig milyen ob­jektumok készültek el, a cukorgyár főmérnöke a következőképpen vála­szolt: — A cukorgyár rekonstrukciója több mint 750 millió koronába kerül, ebből a gépek és berendezések 341 millió korona befektetést Igényelnek. Korszerű gépeket vásároltunk egy­részt a szocialista országokból, más­részt a tőkés piacról. Eddig 17 objek­tum készült el. Kiemelném a mesze­­zörészleget, amely a legszigorúbb műszaki és minőségi követelmények­nek Is teljes mértékben megfelel, akárcsak a kompresszorház, a répa­­mosó és a -tisztító. A transzformátor­állomás, valamint a műhelycsarnok műszaki felszereltsége az ágazaton belül hazánkban a legkorszerűbb. Az idén a terv szerint további húsz fel­újított részleget helyezünk üzembe. A többit jövőre, a rekonstrukció utol­só évében adjuk át. Megbeszélés a cukorgyár udvarán Igencsak körülményes, s bizony eléggé balesetveszélyes. A dolgozóknak jól oda kell figyelniük az egyes munka­feladatok végzése során, nehogy bal­esetet szenvebjenek, vagy okozzanak. Csak nagy körültekintéssel, mérnöki pontossággal, szilárd fegyelemmel lehet a helyszínen eredményesen dol­gozni. Lehet, hogy éppen ezért elég­gé nagy a fluktuáció a korszerűsí­tést végző épltővállalatnál. Jozef Miter, az építési munkákat végző humennél Chemkostav Építő­­vállalat Igazgatója a munkák mene­téről így nyilatkozott: — Igaz, hogy kisebb határidőcsú­szások vannak, jelenleg azonban már minden olyan akadályt el tudunk há­rítani, amely késleltetné a befejezést. Vállalatunk dolgozói nagy figyelmet szentelnek a felújítási munkálatok pontos végzésének. Az új épületek elkészítése, valamint a külső munkák végzése nem okoz számukra különö­sebb gondot, ám a benti, helyszíni munkákat, objektív okok miatt nem A felújítási munkák a répafeldol­gozási idényben sem szünetelnek. Eddig huszonnégy óra alatt 2 ezer tonna cukorrépát dolgoztunk fel a gyárban, a rekonstrukció után pedig a kapacitás megduplázódik. Nem lesz szükség tehát arra, hogy évente több mint 140 ezer tonna cukorrépát más feldolgozóüzemekbe szállítsanak a járásból; sőt a főidény csupán 85 na­pig fog tartani. Remélhetőleg a minőség Is Javulj s ennek hasznát a fogyasztók ts ér­zékelni fogják, ökológiai szempont­ból is hasznos a felújítás, hiszen a munkálatok befejeztével a korábbi­nál jóval kevesebb szennyezőanyag kerül a folyóvizekbe és a talajba. — Sürget bennünket az Idő, de ha tartjuk a jelenleg diktált iramot, ak­kor a sikeres beruházás a belföldi ellátás mellett az exportfeltételeket is megteremti — mondotta befejezé­sül Jozef Grand, a cukorgyár főmér­nöke. ILLÉS BERTALAN BARDOS GYULA A belső munkálatok egyik helyszíne (Bogoly János felvételei^ VEGYIPARI ТАМ A DUNA PÁRTJÁN

Next

/
Thumbnails
Contents