Szabad Földműves, 1986. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)
1986-07-19 / 29. szám
12 «ZABAD FÖLDMŰVES 1988. Július 19. Cél: az egykori színvonal elérése Ä 4 ezer 200 hektáron gazdálkodó Štúrovói Állami Gazdaságban a 8. ötéves tervidőszakra az óllatenyésztés egykori színvonalának elérését tűzték ki célul. A tejtermelésben ugyanis ez a gazdaság a hatvanas évek második felében — főleg abban az időben, amikor a poprádi felhívás győztese lett — a 3 ezer 500 literes egyedenkénti évi fejési átlaggal Szlovákia legjobb tejtermelő gazdaságai közé tartozott. Az említett időszakban kiemelkedő eredményeket értek el a sertés- és a marhahústermlésben is. A hetvenes évek elején azonban a gazdaság, illetve annak állattenyésztése, a járási ranglétra legalsó fokára került, s ezt a helyét lényegében napjainkban is tartja. A termelés visszaesésének méretei megdöbbentőek. Példánl a fejési átlag 2 ezer 600 literre, a hízómarhák napi súlygyarapodás! átlaga 400, a sertéseké pedig 350 grammra csökkent és éveken keresztül ezen a botrányosan alacsony színvonalon stabilizálódott E kedvezőtlen jelenség okainak feltárására irányuló helyzetelemzések, egyértelműen az alábbi következtetésre jutottak: az állattartó telepek korszerűsítésének elmulasztása, valamint az állattenyésztési dolgozók munka- és életfeltételei javításának elhanyagolása miatt az állami gazdaság, a papírgyár, és az egységes földműves-szövetkezetek mögött maradt abban a versenyben, amely a munkában példás magatartást tanásító dolgozók megnyeréséért és megtartásáért bontakozott ki. így főleg azok о dolgozók fordítottak hátat az állam! gazdaságnak, és özönlöttek a kedvezőbb munka- és kereseti lehetőségekkel kecsegtető papírgyárba, akik egykor a termelési eredmények növelői voltak. A gazdaságban főleg az állattenyésztési ágazatokban, áj munkaközösségek alakultak ki, többségükben olyan dolgozókból, akik kiegyeztek a mnstohább munka- és életfeltételekkel. s akiknek az állattenyésztéshez való viszonya még mindig javításra szorul. A gazdasághoz hű maradt néhány dolgozó példás helytállása nem hatott érzékelhetően az áj mnnkaközösségek magatartásának és nuieka akti vitásának javulására, vagyis éveken keresztül — esetenként még naniainkhan is — a munkához való viszonvt a kőziinhlisség, a hanyagság, a munka- és a technológiai fegyelem alacsony színvonala jellemzi. Ennek a termelési eredmények csökkenéséhez vezető magatartásnak a kialakulását és „megcsontosodását" természetesen elősegítette az üzemirányítás bürokratikus jellegének elmélyülése, amely főleg a hetvenes évek folyamán — amikor a legnagyobb szükség lett volna arra, hogy a gazdaság vezetői a termelési folyamatokba való beavatkozásukkal, közvetlen részvételükkel hozzájáruljanak az áj mnnkaközösségek erkölcsi profiljának formálódásához — utasítások osztogatásában nyilvánult meg. Az állattenyésztés nagyméretű viszszaesésének további oka az volt, hogy a munkához való hozzáállásban és az üzem irányításban tapasztalható fogyatékosságok — szinte évről évre — takarmányhiánnyal párosultak, főleg azért, mert a gazdaság vezetősége nem szorgalmazta a kellő mennyiségű és jó minőségű takarmányaiap létrehozását. Az állattenyésztés visszaesésének és másfél évtizedes stagnálásának okairól maid az utóbbi években érzékelhető termelésfejlesztési törekvésekről és a termelés távlati fejlesztésének lehetőségeiről Farkas Miklóssal, az állattenyésztési ágazat vezetőiével beszélgettünk. Farkas elvaz állattenyésztési ágazat vezetésével. — Sajnos, ez állattenyésztés gyors és töretlen fejlődéséhez vezető elképzeléseimet az eltelt két év alatt képtelen voltam megvalósítani — mondotta Farkas Miklós ágazatvezetó. — S ez nemcsak rajtam málott! Ugyanis a gazdaságunk vezetősége még mindig visszaesik régi betegségbe, a takarmányalap létrehozásának elmulasztásába. 1934-ben rendkívül kevés és gyenge minőségű tömegtakarmányunk volt, a tehenek a téli hónapokban csak szalmán tengődtek. A' nagyhasznú teheneink, amelyekre büszkék voltunk, s amelyektől a fejési átlag növelésében távlatilag is sokat vártunk (5tl db. 5 ezer literen, 150 db. 4 ezer 500 literen felüli fejési átlagú tehén) teljesen legyengültek, és a vágóhídra kerültek. Ä nagyméretű takarmányhiány következményeit még napáinkban Is érezzük. Komoly gondot okoz a szarvasmarha-állomány tervszerű fejlesztése, mivel eléggé gyakori a vetélés, a beteg és életképtelen borjak születése, ami a múlt. év őszétől napjainkig húsz százalékot meghaladó elhullás! veszteséghez vezetett Az ágazatvezető — akin beszélgetésünk közben Is kiütköztek a sikertelenség miatti elkeseredés nyomai — azért még mindig bízik abban, hogy létre jönnek ebben a gazdaságban Is az állattenyésztés gyorsabb ütemű fejlesztésének feltételei. Mint mondotta reménytkeltő, hogy a gazdaság vezetősége okait az említett hibákhú, a fgy már a múlt esztendőben több gondot fordított a takarmánytermesztésre. A tejtermelés alakulására nagyon kedvezően hat, hogy a téli Időszakban az állatok ellátása nem okozott gondot, s hogy a zöldtakarmányból sincs hiány. A termelésben mutatkozó Visszaesés ntán valóban reménykeltőnek minősíthető az, hogy a fejési átlag az Idén meghaladja a 3 ezer litert, s így a gazdaság némileg túl Is teljesítheti a tej áruforgalmazás! tervét. Kedvezőtlen Jelenség viszont, hogy az Idén még nem adtak el első osztályú tejet. Kell, hogy ebben a gazdaságban Is előtérbe helyezzék a minőségi követelmények betartását, hogy a teitermelésben dolgozó emberek elsajátítsák azokat a módszereket, melyek segítségével jobban tudnak Igazodni a szigorított minőségi normákhoz. A hús termelési és áruforgalmazás! tervének teljesítése — úgy tűnik — az Idén már nem okoz komolyabb gondot. Hiszen a hízőmarhák napi és egyedi súlygyarapodása a múlt évi 400 grammról 771 grammra növokedett, míg a sertéshizlaldában — azáltal, hogy a sertések számát nyolcezerről ötezer-hatszázra csökkentették — az egykori 350 grammos súlygyarapodással szomhen 550 gramm körüli napi súlygyarapodási átlagot érnek el. Ezek az eredmények persze arra Is ntalnak, hogy a gazdaság szakosított a hústermelés eztenzív módszereivel, tehát az irányítók, és a „sorkatonák" összehangolt törekvése a termelés Intenzitásának tervszerű növelésére irányul. Az állattenyésztési ágazat vezetőjének véleménye szerint a szarvasmarha-tenyésztés, főleg a tej- és a hústermelés fejlesztése — a 8. ötéves tervidőszakra előirányzott termelési és áruforgalmazási feladatokhoz iga.zodva — megköveteli a növénytermelés és az állattenyésztés közötti öeszbane további javítását. Mint mondotta feltétlenül növelni kell a silókukorica vetésterületét és hektárhozamát, s az eddigieknél jobban kell ügyelni a kukoricaszilázs tápértékének megóvására. A tárolási lehetőségek kedvezőek. A korszerű tárolóhelyek tizenhatezer tonna szilázs készítését teszik lehetővé. A tömegtakarmány-bázisban a jövőben is elsődleges szerepet kell betölteni a lucernának. Ezt a tényt azonban ne csupán a lucerna vetésterületének nagysága tükrözze. Feltétlenül szakítani kell a lucerna elgyomosodásához vezető 4—5 éves vetésforgó rendszerrel, és rá kell térni a három éves vetésforgóra, amely nemcsak a lucerna hektárhozamának növekedését és minőségének javulását eredményezi, hanem a talaj termőerejének növelése által kedvezően befolyásolja az egész növénytermelési ágazat eredményeinek alakulását is. Ä Štúrovói Állami Gazdaság szarvasmarha-tenyésztésének fejlődését körülményessé teszj az állomány szétforgácsoltsága, főleg az, hogy a tehenek három, az üszők pedig négy telepen vannak elhelyezve, lényegében az ágazatvezető is azt állítja, hogy a jelenlegi körülmények között eléggé bonyolult feladat az ágazat irányítása és a feladatok teljesítésének rendszeres ellenőrzése. Ez a szétforgácsoltság azonban — a gondozók és a szakosított csoportvezetők viszonylag nagy létszámára való tekintettel — a termelési költségek eléggé magas szintjét eredményezi viszonylag alacsony jövedelmezőség mellett. Ezért a gazdaság legsürgősebb megoldást igénylő feladatainak egyike a szarvasmarha-tenyésztés belüzeml összpontosítása és szakosítása. Állítólag ennek az előfeltételei születőben vannak. Az összpontosítás egyik, s talán a legfontosabb előfeltétele az 580 férőhelyes korszerű tehenészeti telep építésének befejezése. Ha ez elkészül — valószínűleg 1988- ban —, megvalósulhat a szarvasmarha-tenyésztés belüzemi összpontosítása és szakosítása, melynek következtében a borjú és az üszó'nevelés, valamint a marhahizlalás egy-egy telepen, míg a tejtermelés két tehenészeti telepen összpontosul. Az ágazatvezető véleménye szerint meg kellene oldani a sertéstenyésztés beliizemi összpontosítását és szakosítását is. jelenleg ugyanis a zárt állományforgős sertéstenyésztés négy telepen van elhelyezve. Azt állítja, hogy csupán egy hétszázötven férőhelyes anyasertés-istállóra volna szükség, majd lehetővé válna a sertéstenyésztés összpontosítása egyetlen telepre. Figyelemre méltó elképzelés: a sertéstenyésztés összpontosítása nyomán felszabadult épületeket gazdaságosan ki lehetne használni azáltal, hogy a juhállomány létszámát a jelenlegi 550-ről 2000 darabra növelnék. Állítása szerint a Unna és a Garam védőgátjainak fű, illetve szénatermése képezhetné a megnövelt juhállomány takarmánybázisát, míg a szakszerű gyapjú- és hústermelés biztosíthatna a termelési ágazat jövedelmezőségét. Áltáléban egyetértek az ágazotvezetővel. Kétségtelen, hogy а 8. ötéves tervidőszakra előirányzott termelési, áruforgalmazási és gazdaságfejlesztési feladatok teljesítésének feltételeit az gazdaság és termelésfejlesztés eddig még ki nem használt lehetőségeinek feltárásával és optimális kihasználásával lehet megteremteni. Persze, az említett feltételek közé tartozik a munkaerő-utánpótlás folyamatossága is, ami megköveteli, hogy az állami gazdaság a szociális gondoskodás terén — főleg a fiatalok igényeit kielégítő lakások juttatásával — a papírgyárnak egyenrangú versenytársa legyen. PATHÖ KAROLY társ 193? tavaszán került az állam! gazdaságba, az Igazgatóság vezető dolgozói egy részének leváltása idofén. A gazdaság ktsmnzslal részlegének vezetésével bízták meg. Ezen a részlegen összpontosult a gazdaság tehénállományának ötvenöt százaléka, valamint az egész szarvasmarha-hizlalás. Elsődleges feladatának a kellő mennyiségű és jó minőségű takarmánvbázjs létrehozását, valamint a munka- és a technológiai fegvolem megszilárdítását tartotta. Ebben a törekvésében jó segítőkre talált Knüncb Rndolf mérnökben, mint agronémnsban, valamint Dobay Jánosban, a gazdasági részleg zootecbniknsáhan, A kedvező fordulat nem váratott sokáig magára. 1934-ben a fejési átlag meghaladta a 3 ezer 350 litert, s száz tehéntől száz borjút vá lasztnttak el. Ugyanakkor a gazdaság másik két részlegén, ahol a tehénállomány negyvenöt százaléka összpontosult, -említésre méltó változás a tejtermelésben nem történt. A gazdaság igazgatója a Vismnzslai részig» vezetőiét - akitől az egész gazdaság állattenyésztés- termelésének fellendítését várta — megbízta A takarmánynövények olyan hoza mnövekedéssel hálálják meg az öntözést, amely hatványozottan megtéríti a többletköltséget Fotó: Kallta Szomjas föld Közismert, hogy minden^ élő szervezetnek a zavartalan felődéshez vízre van szüksége, úgy is mondhatnánk, hogy víz nélkül nem létezhet élet a földön. Kultúrnövényeink vízigénye különösen nagy, egy kilónyl súlygyarapodáshoz több száz liter vizet fogyasztanak. Normális körülmények között termesztett növények kt vannak szolgáltatva az időjárás szeszélyének. Ka kellő időpontban elegendő mennyiségű csapadékot kapnak, akkor bőséges termést adnak, ellenben a tartós aszályt ‘ megsínylik, s ennek megfelelően csökken a hozamuk. Ezt az alapigazságot a földművelők évezredekkel ezelőtt felismerték, s Igyekeztek a helyzeten segíteni az öntözéses gazdálkodás bevezetésével. A Kassai (Košice) járásban néztünk utána, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek az öntözés adta lehetőséget mennyire használták ki. Kérdéseinkre Dávid Jozef, a járást mezőgazdasági Igazgatóság főagronómusa válaszolt. — Dacára az utóbbi napokban helyenként lehullott kiadós csapadéknak, a járásunkban is szomjazik a föld — mondja a főagronómus. — Az aszályra utal a kukorica leveleinek összezsugorodása, hogy •minél kisebb felületen párologtassa a szűkös vízkészletet. — Járásunkban régebben aránylag kis területen, jóformán csak a zöldségtermesztésben alkalmazták az öntözést. Az az Igazság, hogy ezen a téren az elmúlt években nem volt változás. Járásunkban jelenleg 562 hektár öntözhető. Ebből a valóságban mindössze 20 hektáron öntöznek, vagyis az öntözhető terület negyvennyolc százalékán. Az öntözési kísérleteket immár közel negyedszázada végzik, s ezekben évről évre jelentős terméstöbbletet értek el. Aszályos években az öntözött területen — az öntözetlen parcellákhoz viszonyítva — kétszer akkora volt a hektárhozam. De még a kedvező évjáratokban is — amikor az átlagnak megfelelő csapadék hullott, s egyébként is kedvezett az időjárás — az öntözött parcellákról legalább 25 százalékkal nagyobb termést takarítottak be. Az öntözésre Igényesebbek a zöldségfélék és a takarmánynövények, főként a lucerna. A kísérletekben például az öntözött lucerna négy kaszálást adott, s mindegyiknél 25—30 tonna zöldtömeget gyűjtöttek be hektáronként. De meghálálja az öntözést a cukorrépa, a burgonya, a kukorica Is. Vajon a mezőgazdasági nagyüzemek vezetői Is fgy vélekednek? Ennek is utána néztünk. A královcei szövetkezetben egyszerre száz hektárnyi területet öntözhetnek. Ottjártunkkor 83 hektárt öntöztek. Az öntözés további bővítésére jelenleg nincs lehetősége a szövetkezetnek. Noha a berendezések vásárlására volna pénzük, gondot okoz ezek beszerzése. Azt a szövetkezet szakemberei Is elismerik, hogy az öntözött területen a hozamok minden tekintetben 25—30 százalékkal nagyobbak a nem öntözött területekénél. Az újbődvai JNová Bodval szövetkezetben valamikor elég nagy területet öntöztek. A zöldségkertészeten kívül a legelőket Is öntözték. Most viszont az öntözhető nyolcvan hektárból mindössze 15 hektárt öntöznek. Az öntözést technika hiánya miatt nem tudják az egész területet öntözni. Hasonló kifogást találtunk a csanyat (Сайа) szövetkezetben is. A žďaňai szövetkezetben minden kertelés nélkül feltárták azokat az akadályokat, melyek az öntözést fékezik. Szerintük az öntözés Igen drága erről az oldalról nézve egyet kellene érteni velük, hiszen az öntözőberendezések jelentős mennyiségű energiát, üzemanyagot fogyasztanak. Ezért a ždaňaiak az ötven hektárból mindössze 8 hektárt öntöznek. Nem így a bodollóiak (Budolov), ahol száz hektárról — látszólagos többletköltség ellenére Is — G4 hektárt öntöznek. Nem kockáztatják tehát, hogy a repedezett föld miatt valamit is csökkenjen a termés. Befejezésül annyit, hogy a járás huszonkét mezőgazdasági üzeme közül tizenkét gazdaságban öntöznek. Például Kehnecen (Hraničná) két hektárt, Perényben (Perín) és Ruskovon három-három hektárt. Ezt tehát a kép a Kassai járás mezőgazdasági üzemelnek tulajdonában lévő öntözőberendezések kihasználásáról. Illés Bertalan Teljes ütemben aratnak Az idén különösen fontos, hogy a szemveszteség minimális legyen Fotó: Kádek 4 шютттшш
