Szabad Földműves, 1986. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)
1986-12-27 / 52. szám
1986. december 27. .SZABAD FÖLDMŰVES 6 .szerelemről, házasságról, családról — Nem értem, apa. mi a kifogásod Péter ellen? Olyan rendes, becsületes, illedelmes fiúi — Hát éppen ez azl Mikor lesz így nektek lakásotpk, autótok. villátok?! * ★ Lányos házban, valahol Amerikában: — Mama, Bili most már biztos hogy megkéri a kezem! — Honnan tudod ilyen biztosan? — Tegnap lelőtte a teleségét. * * — Hölgyem, egészen megszépült ettől a pohár konyaktól... — De hiszen nem is ittam! — De én igen! э|с эк — Próbálták már külön eltölteni a szabadságukat? .— Igen. Tavaly. — Na és? Segített? — Nem tudom. A férjemmé;? nem lőtt vissza. * * — Miért váltál el? — A feleségem egy feiiel magasabb volt nálam. — Na és? — De láttad volna azt a felett * * — Miért akar elválni a férjétől? Hát már semmi nem maradt az egykori vonzalomból? — Semmi. Elfogyott az utolsó fillérig. A hatéves Emiiké édesanyja arcvizes flakonjával játszik a fürdőszobában. Meglátja egy évvel idősebb nővére, és rákiált: — Teszed le rögtöni Az csak nőknek való. A férfiaknak mosakodniuk kellI ** — Mama, vedd meg nekem ezt a szép nagy alvóbabát! — rángatja a kislány anyukája szoknyáját az áruházban. — Elhallgass, de rögtöni Ez nem alvóbaba, ez az elárusító néni. ** Kovöcséknál már két órája vendég van. Egyszer csak megszólal az előszobában a telefon. Pistike kiszalad, majd nemsokára megáll a szoba ajtajában: — Mama, az apu azt kérdezi, hogy itt van-e még az a nagypofájá, pletykás vén banya a szomszédból!... ** Indiánosdit játszanak a gyerekek. Egy idős bácsi tréfából odaszól: ( — Vegyetek be engem isi — Nem lehet — mondja a fiúk kapitánya. —- Skalpolni ts fogunk, és te már meg vagy skalpolva. ** Az iskolában az érzékszervekről tanulnak a gyerekek. A tanító megkérdi Pistikétől: — Mit gondolsz, mire van a füled? — Azért, hogy lássak — feleli készségesén Pistike. — Gondolkozz egy kicsit! A látásra a szemünk van! — Igen, de ha nem lenne fülem, a szememre csúszna a sapka. ...orvosokról és páciensekről A főorvos megkérdi a kezdő kollégától: — No, hogy sikerült tegnap a műtét? — Műtét? Te jó isten! Hát nem boncolás volt?... ++ — Doktor úr. két héttel ezelőtt egészen más gyógyszereket írt fel ugyanerre a betegségre! — Legalább látja, milyen rohamléptekkel fejlődik az orvostudomány! ++ — Nyitott ablaknál alszik, ahogy tanácsoltam? — Igen, doktor úr. — Na és mi az eredmény? — Eddig már ellopták az órát, a táskarádiót és a feleségem nyakláncát. ++ — Képzeld, az orvos levegőváltozást javasolt — újságolja otthon a feleség. — Szerencséd van — válaszolja a férj. — Éppen most olvasom az újságban, hogy holnapra megfordul a szél. ++ — Doktor úr. az éjszaka szörnyű hidegrázásom volt. — A foga is vacogott? — Nem tudom. Az éjjeliszekrényen volt, egy pohárban. ++ — Szomszédasszony, nem fájnak véletlenül a veséi? — Nem, hálistennek. — Ű, de kár! Olyan kitűnő vesegyógyszert kaptam külföldről!... ••.bírókról és elítéltekről — Negyvenkettes, hogyhogy magát soha senki nem jön meg látogatni? Nincsenek rokonai, ismerősei, barátai? — Dehogynem. Csak ők is mind itt vannak. * * — Tanú, hol állt, amikor az első lövést meghallotta? — Vagy hét-nyolc méterre a tett színhelyétől. — És amikor a másodikat! — Körülbelül háromszáz méterre. ** — Vádlott, mit csinált az ellopott három láda konyakkal? — Eladtam, kérem tisztelettel. — És hová tette a pénzt? — Elittam. — Őrmester elvtárs jtérem, ellopták a gyöngysoromat! — Hogy nézett ki? — Mint az igazi! * * — Foglár úr, nem járhatna a férjem egy kicsit többet a napra? A szomszédoknak azt mondtam, hogy másfél évre Afrikába utazott. * * — Volt már valamikor büntetve? — Igen. Két percre, bottal történő gáncsolásért. * * — Holnap, hétfő hajnalban kivégzik! — Na, ez a hét is jól kezdődik! ...skótokról — Nősülnöm kell — lelenti be szüleinek az ifjú O'Neil. — Na tessék, itt van. Nem megmondtam, hogy vigyázz! — Nem arról van szó. Tegnap Ann-el tréfából felpróbáltattam egy jegygyűrűt, és rászorult az ujjára. ** Párbeszéd egy glasgowi kávéházban: — Oda nézz! Az a nő már félórája szemezik veled! Mire vársz? — Arra, hogy kifizesse a kávéját. ** — Toby, miért engeded a fiunknak, hogy dohányozzon? A cigaretta nem olcsó mulatságl — Tudom. De ha elszív egyet, utána három napig nem eszik. ** Egy skót kisváros futballcsapatának edzője taktikai utasításokat ad a mérkőzés előtt: — Tehát, amint mondtam, nagyon vigyázzatok a jobbszélsőre meg a balösszekötőre.. De a legjobban a labdára: két font harmincöt pennybe került! ** — McGregor ma újságolta, hogy orvosnál volt: mindennemű alkoholtól eltiltotta, és szigorú diétát kell tartanial — Nagyszerű! Akkor végre viszonozhatjuk a tavalyi vacsorameghívását. ** Reklámfelirat egy edinburghi cirkusz bejárata fölött: „Gyermekeknek és nyugdíjasoknak ingyenes a belépés — amennyiben a szüleik kíséretében jönnek,“ — Megint a szicíliai védelmet játssza ... król és vadászokról -j-‘v "t -ý-1. 'Ť ’ ; "i■ 'ir «wf* Az ünnepi vadász kétszer rápörköl a nyálra, de az nyugodtan rágcsálja tovább a füvet, mintha mi sem történt volna. — Rá se ránts — vigasztalja a vadászt a kollégája. — Biztosan süket! ++ — Drágám, ma fácánt eszünk vacsorára. Vadászni megyek! — Jó lesz a nyúl is. Az olcsóbb. ++ ; — Olvastam a hirdetését, hogy elveszett a kanárija, Itt van, meghoztam! — De hiszen ez egy macska! Es hol a kanári? — A macskában. ++ — A fene egye meg — morfondírozik a kocavadász —, nem elég, hogy ma sem lőttem semmit, de még azt a vásárolt nyulat is elhagytam valahol! ++ — Hm, ez nagyon érdekes... Hogyhogy te megnyázott nyállal jössz a vadászatról? — Tudod, az ágy volt, hogy éppen fürdőit, amikor rajtaütöttem. ++ — Ha nem tudná, g maga vadászengedélye még tavaly lejárt. Sajnos, meg kell hogy büntessem. — Bocsánat, de én csak arra vadászok, amit tavaly elhibáztam! ..művészekró'l és műéi velőkről .-ä..,-..: ■W 'Ж: Vlk-Г .1 V Ш-/ A Modern bernáthegyi A szerkesztő fejcsóválva olvassa a fiatal író kéziratát: — Ne haragudjon kolléga, de én ezt már olvastam valahol. — Az lehet. De nem tőlem! — válaszolja önérzetesen az ifjú titán. ** — Min dolgozol most? — Egy egzotikus útleíráson. Tahiti szigetéről. — De hiszen nem is jártál Tahitin! — Na és? Dante talán járt a pokolban? ** — Sajnos, a múltkor beküldött szatirikus regényét egy kissé meg kellett rövidítenünk. Holnapután közöljük, a viccrovatban! * * — Meg kel! hagyni, barátom, nagyon szép és gazdag könyvtárad van. Képet viszont egyetlenegyet sem látok a lakásban. — Hallottál már olyasmiről, hogy valaki képet kért volna kölcsön?... ** — Uramisten, mi történt veled? — kérdi a bekötözött fejű, begipszelt karú színikritikust a kollégája. — Ä, semmi... Csak azt írtam tegnap egv színészről, hogy nem tud mit kezdeni a kezeivel .., ** — Mit játszanak? — kérdi súgva a későnjövő a hangversenyteremben. — A Kilencedik szimfóniát — feleli ugyancsak súgva a szomszéd. — Te jó ég! Ennyit késtem volna?! — Mit csináljak, doktor úr, a páciens betegesen retteg a fehér köpenytől... ...és a végére: egy kis BLŐDLI Az orvosi ügyeletén cseng a telefon. Izgatott női hang jelentkezik: — Kérem, azonnal jöjjenek. A férjemnek ötven fokos láza van! — Pardon, asszonyom, ez már nem a mi kompetenciánk. Hív-PíCC ja a tűzoltóságot! * * — Figyeled, milyen hosszá ez az alagút? — Ne csodálkozz rajta. Az utolsó vagonban ülünk. * ★ Ketten állnak az állatkerti medence előtt, amelyben egy r víziló úszkál. t — Nézd, mekkora bálna! — » mondja az egyikük. — Ez nem bálna! Vízilói — Bálna! — Víziló! Az állat ekkor kimászik a vízből, és lomhán elindul az odúja felé. — Na látod, hogy víziló! A bálna nem tud járni! — Most mit vitatkozol? Nem látod, hogy tud?! V
