Szabad Földműves, 1986. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)
1986-12-27 / 52. szám
szabad földműves" 1986. december 27« Egy igazgató vallomása fi mezőgazdaság egy „nelséz ipar". и... A gazdaságija nem nagyon "jönnek, csak úgy negyvenéves kortól, vagy azon felül, úgymond a koridősek 4- Maguk mennyi idősek? — Ёп negyvenhat Éves vagyok, a férjem egy Évvel idősebb. + Legyen szíves, még egyszer a nevét —' fordulok ezúttal a férjhez. — Zsitva. í s Zsitva Miklós. A feleségem pedig Cezarina.-+■ Cezarina? — Békéscsabáról származom. Ott kaptam ezt a sok fülnek bizony furcsának hangzó nevet. Áttelepült vagyok, 1947-ben kerültem Csehszlovákiába — magyarázza készségesen a hölgy. Majd elnézést kér, szalad a konyhába, kávéra tesz fel vizet. Addig a férj monológja szaporítja jegyzetfüzetem sorait. — jómagam 1956-tól dolgozom a mezőgazdaságban. Perbet én (Príbeta) kezdtem az állattenyésztésben munkálkodni, Egyébként is perbetei származású vagyok. Azonnal az elemi iskola elvégzése után beálltam dolgozni. Abban az időben nem -nagyon volt alkalma az embernek tanulni, most egészen más a helyzet. A kezdet nem volt valami kecsegtető. Eleinte valahogy nem tetszett a mezőgazdaság. Két évre szakítottam is ezzel a munkával. Majd ismét viszszatértem a szövetkezébe. Igaz, nem éppen hosszú időre. 1959 augusztusában ugyanis berukkoltam. A katonaság után ismét a Perbetei Efsz-be kerültem. Majd két év próbálkozás következett a vasútnál. Ott keveset kerestem, jött a család, tehát pénz kellett. Es újból a szövetkezetben kötöttem ki. Akkoriban a perbeteiek nem gazdálkodtak a legrózsásabban, de nem is csoda, hiszen tulajdonképpen a kezdeti évekről volt szó, Apám szintén a mezőgazdaságban tevékenykedett, csoportvezető volt Gyulamajorban fĎulov Dvor). Hatvanhét március 16-án kerültünk ide a Lévai (Levice) járásba. Tíz éven keresztül fejtem. Majd hirtelen lebetegedtem, az orvosok szerint idegösszeroppanás kényszerítőit pihenőre. A felépülés után változtattam a munkakörömön, azóta hasas üszőknél vagyok gondozó. + Nehéz volt alkalmazkodni az új környezethez? — Az első pillanatokban bizony nem volt mindegy. Kicsit furcsa volt számomra az idősebbekkel egy kategóriában dolgozni. Most azonban már jól ismerjük egymást, tudunk egymás gondjáról-bajáról. S jól kijövünk a vezetőséggel is. + A déméndi (Demandicej székhelyű Ipolysági (Sahy) Állami Gazdaság vezetőségével ...De hogy is van ez pontosan? — Mi tulajdonképpen az Ipolysági ÁG százdi (Sazdice) részlege kotlinai központjának vagyunk az alkalmazottai. + A kereset? — Jó. Ügy van, hogy az, aki termel, keres is szépen. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy mi vagyunk a legjobbak. De igyekszünk . S ha nem tud az ember kalkulálni, nincs kereset sem. Mindent figyelni kell, a folyattatást, az etetést, az almozást. Nem lehet várni a sültgalambra. Azt nem lehet megcsinálni, hogy ma ott vagyok, holnap meg nem megyek ki, mert „beszedtem". Ilyesmi nem létezhet, ^ Ön elégedett. S-mii gondol, magával is elégedett a vezetőség? ■— Ezt ne tőlem tessék kérdezni, forduljon inkább a feletteseimhez.., + De mégis, vajon mit érez? — Ügy gondolom, elégedettek velem. Meg a feleségem munkájával is. Okvetlenül. Közben megfőtt a kávé, s így a feleség ismét aktív részese a beszélgetésnek. ■— 1967-ben, amikor idejöttünk, fiatalok voltunk. Azt akartuk, hogy legyen valamink, tehát komolyan nekivágtunk a dolgoknak. A mezőgazdasági munka mindkettőnknek nagyon megtetszett. Egyszerűen nem tudunk az állatok nélkül élni. 4- Otthon is foglalkoznak állattartással? — Persze, van sertés, kacsa, csirke... + S vajon öröklődik-e a családban ez a mezőgazdasági hagyomány? — Nem. Most már csak mi maradtunk. Fiam, aki 24 eves, Léván dolgozik. Egy építkezési vállalatnál az igazgató sofőrje. Most is éppen szolgálati úton van. Az egyik lányom 27 éves, ő szintén Léván keresi a . kenyerét — óvodában takarít. A másik lányom meg Zselizen (Želiezovce) dolgozik. Egyébként a zselizi vöm szintén dolgozott a mezőgazdaságban, úgy két éve hagyta ott. De azért aratáskor szíves-örömest viszszatér ide, s idénymunkásként tevékenykedik. S ha már a gyerekekről van szó, még van egy negyedik is. О alapiskolás. Továbbá hozzá szeretném fűzni azt is, hogy négy unokánk van. S d szabadidő? •— Hát a háztáji munka elég sok időt felemészt — veszi át ismét a szót a férj. — A feleségem meg festeget és varr. Most például a lévai óvodába készít néhány képet. Nem, nem pénzért. Ott a lányunk hát hadd legyen díszesebb a környezet a gyermekeknek. Meg itt-ott utazgatunk. Talán két éve annak, hogy a Balatonnál üdültünk, voltunk továbbá Pőstyénben (Pieštany) is. De tudja, nem nagyon járhatunk. Nincsenek fejűk, nem tudnak minket helyettesíteni. A mezőgazdaságban bizony ilyen szempontból elég nagy hiány van. Hiába, a fiatalok nem jönnek. Állami gazdaságunk állattenyésztési részlegének mintegy kétszáz alkalmazottja van. A mi központunkban Varga László %ootechnikus irányítja a munkát. Amint már említettük, Kotlina Százához tartozik. Valamikor Százd kisgazdaság volt, de azután egyesítették a szövetkezeteket. A kotlinai központban 13 gulyás van, összesen pedig tizennyolcán tevékenykedünk az állattenyésztésben. Van továbbá két kapuőr és egy gépjavító. Varga László zootechnikusnak Petrik Ágota segít a munkájában. Egy dolgot mindenképpen tudatosítani szükséges: csakis közös összefogással lehet igazán jót produkállni. Ёп például az idén abrak nélkül is elértem a 68 dekás napi súlygyarapodást. De a tctvalyi 62 deka is rekordnak számított központunkban ... A mezőgazdaságban minden kézre szükség van. Még a nyugdíjasoknak is nagyon örülünk, bár tudjuk, hogy sok esetben nem képesek olyan teljesítményre, mint a fiatalok. De valóban nagyon jól kisegítenek bennünket. Az a véleményem, hogy a mezőgazdaságban mindenkit nagyon meg kell becsülni. En úgy fogalmaznék, hogy a mezőgazdaság egy igazán nehéz ipar.., Susla Béla (Ä’ szerző felvételei) Kissé meglepetten hallgattam a hozzám szegezett kérdést: — Helyénvalónak tartja-e, hogy az állami gazdaság Igazgatója személyesen foglalkozzék a sporttal, a szocialista brigádokkal, a tömegszervezetekkel, sőt a dolgozókkal Is személyes kapcsolatban álljon? — faggattak ismerőseim a királyhelmeci (Kráľovský Chlmec) Lipa Étteremben, ebéd közben. Úgy döntöttem, szívesen elbeszélgetnék a szóban forgó igazgatóval. Erre a beszélgetésre azonban csak jóval később kerülhetett sor. Közben sok mindent megtudtam az igazgatóról. Többek között azt, hogy Leczo István agrármérnök, a Királyhelmeci Állami Gazdaság igazgatója a felsoroltaknál is több társadalmi funkciót tölt be. Pontosan két város, hét község és három tanya határát egyesíti a gazdaság. A földterülete kötött, agyagos, gyenge minőségű. A1 gazdaságnak 970 aktív dolgozója és 200 nyugdíjasa van. Az utóbbiak száma fokozatosan növekszik, ugyanekkor a két város hatáskörében lévő kisebb településeket az „elvándorlás“ veszélye fenyegeti, tehát vannak gazdasági részlegek, ahol már munkaerőproblémák is adódnak. Találkozásunkkor elmondtam Leczo Istvánnak, miről beszélgettem királyhelmeci ismerőseimmel. — Ez így nem igaz. Van magánéletem, sőt, szabadságra, nyaralásra is futja az időmből. 9 Hogyan telik egy napja? — Az igaz, hogy naponta tíztizenkét óra, sőt néha még több is, munkával telik el. Az ellenőrzések reggel öt órától fél nyolcig tartanak. Aztán két órát a dolgozók fogadására fordítok. Van olyan nap, hogy harmincán is, felkeresnek ügyes-bajos problémáikkal. Ä velünk szerződési viszonyban levő kooperációs üzemekkel is fenn kell tartani a jó kapcsolatokat Tíz ilyen üzemmel vagyunk szoros kapcsolatban. A különböző megbeszéléseken is szükséges megjelennem. A városi nemzeti bizottság plénumának tagja vagyok, s a helyi sportszervezet alelnöki tisztségét is én töltöm be. Elvárják tőlem, hogy a Sporteseményekén részt vegyek. Továbbá a járási pártbizottság mezőgazdasági bizottságának is tagja vagyok. Ez a megbízatás szintén nagyon sok elfoglaltsággal jár, mert a különböző megbízatásoknak eleget kell tenni. Vadgazda vagyok, ami szintén sok elfoglaltsággal jár. Folytathatnám azzal, hogy a marxizmusleninizmus esti egyetemén előadó vagyok... 9 Ügy hallottam, hogy szabadnapokon — szombaton és vasárnap — is a gazdaság ügyeivel foglalkozik. — Én ezt természetesnek tartom. Itt is, másutt is, az élet minden területén. Hiszen igazgató vagyok. A beszélgetés során apránként kiderült, hogy mindezt nem is lehet itt másképpen csinálni. Aktivizálni kellett a gazdaság mellett működő tömegszervezeteket. Meg kellett teremteni a kulturált élet és a szórakozási feltételek biztosítását is, hogy legyen utánpótlás, hogy a fiatalok ne idegenkedjenek a mezőgazdaságtól. 9 Mennyire sikerült ez a törekvés? — A SZISZ, a CSSZBSZ és más szervezet is aktívan dolgozik. Ha a gazdasághoz tartozó településen színházlátogatást szerveznek, akkor a gazdaság az ott dolgozók részére jegyeket vásárol. 9 Az igazgató fő feladata a termelés irányítása. Az idei aszályos évben vajon hogyan sikerült a követelményeknek eleget tenni? — Szárazság, aszály máskor is volt, kiürítették a folyószámlákat. Most az aszály után nyugodtan végezzük a számolást és a jövő év tervezését. A kiesések, a károk nem „döntöf< ték le lábáról“ a gazdaságot. Pedig csak alaptevékenységet folytatunk, szóval nincs melléküzemág, amely akkor is hozza a pénzt, amikor a határ esőért könyörög. Örömmel mondhatom, hogy a tervezett 130 millió korona össztermelést teljesítjük. Az igazgató lelkesedéssel beszél arról, hogy a gazdaság vagyonának értéke meghaladja a 412 millió koronát. Korszerű traktorok és mezőgazdaságigépek szolgálnak náluk. Korszerű tehenészeti telepeik vannak, modern sertéshizalaldáiuk a járáson túl is ismert. Változtak a gépek, változott a hozzájuk illő felkészültség, tudás. Változott az élet minősége. $ Ma még milyen teendőik' vannak? — Tiszacsernőn (Čierna nad Tisou) az átrakóállomás főnökével kell tárgyalnom, estére pedig a kistárkányi (Maié Trakany) gazdaságban egy rutinellenőrzést tartok, este hat 6- rától plénumülésünk van. ф És a hétvégére milyetl lesz az elfoglaltsága? — A hétvégeken általában d gazdasági részlegek ellenőrzézésével vagyok elfoglalva. Vasárnap délelőtt vadászgyűlésünk lesz, ahol az apróvadak téli etetésének a biztosítását fogjuk megbeszélni. Remélem, hogy a vasárnap délután és az este odahaza „telik el“, hiszen a cseládomra is kell időt fordítanom. A hosszúra nyúlt beszélgetés során meggyőződhettem arról, hogy Leczo István igazgató nem egyszemélyben intézkedő, mindent maga végző megszállott. Nélkülözhetetlen fogaskereke annak a vezetőségnek, amely a körzetükben lévő nemzeti bizottságokkal, a pártszervezetekkel és a partnerüzemekkel együtt munkálkodik a települések sorsának szebbé tételéért. Illés Bertalan Németh István az egyedüli nádszövő Csallóközben, aki még ma is űzi a mesterségét. A műhelyébe invitál, hogy megnézzük a szövőgépét. — Még az ötvenes években készítettem — mondja Pista bácsi büszkeséggel. — Anynyit szőttem már rajta, hogy ha kiterítenék, Brnóig is elérne... És még most is jól szolgál. Azt, hogy hogyan működik, sajnos, most nem tudom megmutatni. Elfogyott a nádam — szabadkozik. 9 Hol tanulta Pista bácsi a nádszövést? — Itthon Nagymegyeren (Galovo), még a harmincas években, egy Mészáros nevezetű vállalkozónál. Volt egy kisebb ' szövődéje. Megüresedett egy hely,' nekem megtetszett a munka, s kitanultam. 1951--ig ott dolgoztam, míg meg nem szűnt az üzem. 9 Hová került azután? —• Beléptem ä Nagymegyeri Egységes Földműves-szövetkezetbe. Gyalogmunkás, majd állatgondozó voltam. De akkor sem maradtam hűtlen a géphez. Esténként szőttem. (A szerző felvétele) 9 A nádszövéshez nád kell. Vajon van-e ma elegendő nádas? — Van. Az én évi szükségletem háromszáz-négyszáz kéve. De a Duna menti lankákon becslésem szerint ki lehetne termelni harminc-negyven ezer kévét. Fáj a szívem, hogy ott rohad a nád, pedig a külföldi piacokon keresett cikk. 9 Hol lehet jó minőségű nádat vágni? — A jó minőségű nád előfeltétele, hogy a nádas legalább minden két évben legyen learatva. Ellenkező esetben sásas csenevész lesz a nád. 9 Hány kévét tud levágni naponta? — Húszat. Tudni kell azonban, nádat csak télen lehet aratni, mikor elhullatja a levelét. Három-négy hét alatt végzek a nádaratással. Majd megtisztítom, osztályozom, méretre vágom a nádat. S csak utána következhet a szövés. 9 Hány métert sző egy nap alatt? — Ha egész nap dolgozom, ötven métert. 9 Mit szőtt mostanában? — Az építkezéseknél használatos nádat, meg melegágyakra takarót. 9 Van-e kereslet iránta? — A tapasztalat mondatja velem, hogy ismét reneszánszát éli a nád. A családi házak építésénél teret hódítanak a tetőtér beépítésű házak. Oda kell a „stukatúrnád“. Nemcsak Csallóközből, de még távolabbról is járnak hozzám nádért. Az idén még Csehországba is vittek tőlem stukatűrnádat. 9 Ha majd egyszer abbahagyja, lesz-e aki folytatja a mesterséget? — Lesz. A vejem. Ért a nádaratáshoz. És tud bánni a géppel... (marton)
