Szabad Földműves, 1986. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)
1986-12-20 / 51. szám
-1_ 1986. "december 20. n A mezőgazdaság szolgálatában A javítók bronzérmes szocialista brigádja Egy régi gyár, új feladatokkal VENDÉGMARASZTALÓ Bodrogközben járva betértem szomfamat oltani az egyik falusi kiskocsmába. Késő délután volt, az üzletvezető a pénzt olvasta, amikor ráköszöntem. Elmaradt a visszaköszönés, de a közléssel nem maradt adós a mosolygós kocsmáros, aki először rám, majd pedig az órájára pillantott és ezt mondta: — Még zárva vagyunk! — Akkor hogy jöttem be? — kérdeztem némi csodálkozással. —- Ne firtassa, ha egyszer befőttI Foglaljon helyet! Tíz perc múlva, azaz pontosan négy órakor nyitunk, s akkor kiszolgáljuk a vendéget. Vártam egy negyedórát, aztán kértem egy pohár sört. — Sajnos, csapolt sörünk nincs. Tetszik tudni, csapolt sört nem árulunk. Ugyanis mindig a nyakamban marad, megromlik, mert egy hordó sör hét napig is eltart. — És üveges? — Sajnálom, de azzal sem szolgálhatok. A hétvégére talán hoznak. — Málna? — Abból bőséges készletünk van. Viszont pillanatnyilag nincs hozzá ásványvíz. Esetleg vizet adhatok hozzá. — Bor? — Azzal szolgálhatok. Van rizling és .., — Kérek két deci rizlinget. — Két decit? — Igen, kérem! — Kimért bort nem tartunk, csak palackos van. Az üveggyár literes meg hétdecis palackokat készít. Ez a szabvány, így mi sem szolgálhatunk bagatell tételekkel, — Akkor hát... — Kérem tisztelettel. nekem van egy áthidaló javaslatom. Tessék egy palackkal rendelni és azt valamelyik vendéggel megosztva fogyasztani. — De hol az a vendég, akivel a liter rizlinget megosztom? — Várjon néhány percet, az autóbusz innét ugyanis csak fél hatkor megy — szólt vissza a bejárati ajtóból a boltvezető. Miután pedig a kocsma környékén nem látott senkit, sort kerített a kiszolgálásra. Felnyitotta a rövid nyakú üveget és teleöntötte a poharamat. ízlett a szomjúságoltó rizling, s megjött az általam várt vendég, aki ugyancsak kikérdezte a kocsmárost italkészlete felől. Végül 6 is a bor mellett döntött. — No ez lesz az én fogyasztótársam — gondoltam magamban, de csalódtam, mert a vendégmarasztalós fortélyokokban járatos kocsmáros neki is teli palackot nyitott, s öt is azzal a szöveggel nyugtatta, amit az imént nekem mondott. Fizettem. A vendégmarasztaló kocsmáros pedig elégedetten dörzsölte össze tenyerét, miután zsebébe süllyesztette a liter bor árát és eltakarította az asztalról a fél üvegnyi maradékot. fi. B.f 4 Ezernyolcszáznegyvenkettőt írfák, araikor az egykori Párkány községben működni kezdett a keményítőgyár. Az,eltelt idő, a száznegyvennégy esztendő folyamán sok minden megváltozott. A néhány ezer lakosú nagyközség 14 ezres lélekszámú ismert várossá növekedett: Štúrovo lett. A keményítőgyár pedig, egy kor a község peremére épült, ma a város közepén található. A gyár arculata is jelentősen megváltozott. A termelőhelyek bővítése nyomán a gyárudvar kissé túlzsúfolt leit, az új irodaház és a további épületek rendszeres tatarozása folytán pedig a gyár szinte hozzáidomult környezetéhez, a belváros közepéhez. A Stlirovoi Keményítőgyár, amely a trnavai székhelyű nemzeti vállalat üzemeként működik, egyike hazánk legrégebbi keményítőgyárainak. Termelése sok évtizeden keresztül nyersanyagként a burgonyára és a kukoricára épült, melyből egyetlen terméket, keményítőport készített. A felszabadulást követő években, főleg azonban a hatvanas évek elején történt átépítés, üzembövítés és korszerűsítés következtében, szaporodott termékeik száma. Jelenleg két fő részlege van a gyárnak: élelmiszer- és szeszgyártó üzemrészlege. Termékeinek nyersanyagát újabban a búzaliszt képezi, melyből naponta 20 tonnányit dolgoznak fel. Ebből szárított keményítőt, illetve fehérjét, folyékony keményítőt, a másodosztályú keményítő felhasználásával nyers szeszt, továbbá búzadarával dúsított — kellő mennyiségű keményítőt és fehérjét tartalmazó — folyékony takarmányt, valamint az édesipar részére tricenát készítene. A gyárban pudinggyártó részleg is üzemel, melynek alapanyagát Piest’anyból szerzik be. A gyári termelésről, a feldolgozókapacitás optimális hasznosításával kapcsolatos problémákról Szűcs Gyula igazgatóhelyettessel beszélgettünk. Tőle tudtuk meg tehát azt is, hogy a gyár százíizennyolc dolgozója évi átlagban 2 ezer tonna szárított keményítőt, ezer tonna szárított fehérjét és 90 ezer liter nyers szeszt termel. Pudingból pedig a háromnegyed év végéig 16 tonnát gyártottak. — Komoly figyelmet szentelünk, persze gyárunk termelési jellegével összhangban, annak is, hogy a környező' mezőgazdasági üzemek takarmánygondjainak megoldásában érzékelhető segítséget nyújtsunk — mongÄfetíSSfttaiukôttm - -a. gyárígazgató naíyeqpsev , — Például a fötermék előállításának folyamatában keletkező — _ tápanyagokban kissé szegényebb — úgynevezett hulladékvíz minden ezer literjéhez 72 kilogramm búzadarát keverünk, ezáltal viszonylag táplálóanyagokban dús, folyékony takarmányt nyerünk, melyből naponta 40—45 ezer litert bocsátunk a mezőgazdasági üzemek rendelkezésére. A tapasztalatok a'apján alkotott véleményünk szerint jó takarmánykiegészítőnek bizonyul a szeszgyári cefre is, melyből viszonylag olcsó áron (ezer liter 19,— korona) naponta 80—90 ezer litert adunk el a mezőgazdasági üzemeknek. Tizenkét mezőgazdasági üzem tanúsít érdeklődést a keményítőgyár említett szolgáltatása, illetve termékei iránt. A felkínált — és a takarmányozási gondok megoldására kedvezőén ható — lehetőségek iránt a legnagyobb érdeklődést a Stúrovói Állami Gazdaság tanúsítja, amely a kétféle takarmányból napi átlagban 28 szolgáltatásokat nyújtó vállalat létrehozásáról volt szó. Később a szövetkezetek társulása, összevonása után már csak 7 egységes földműves-szövetkezet, egy állami gazdaság és egy magtermesztő állami gazdaság maradt. Az üzemek végül is 25 millió 869 ezer koronát adtak össze a -korábban említett cél megvalósítása érdekében. ■ Hány dolgozójuk volt a kezdeti években? — 1976-ban tizenegy dolgozónk volt. A felszerelést pedig inkább nem is említem, hiszen olyannyira kezdetleges volt. De ahogy teltek az évek, dolgozóink száma is gyarapodni kezdett. Jelenleg már hetvenhetén vagyunk. Hasonlóan a műáZaki-anvagi bázis Is sokat fejlődött, korszerűsödött. ■ Hallhatnék erről részletesebben? - . — Igen. Hét rakodó, ЬШ míitrágvá'szöró. öt tartálykocsi', ót személyszállító kocsi, huszonkilenc teherautó négy nagy teljesítményű permetező és még sok más gép. műszaki felszerelés áll dolgozóink rendelkező sére. hogy feladatunknak eleget téve végezzék kötelességüket. A felszerelés és a különböző épületek értéke meghaladja a 30 millió 464 ezer koronát. Vállalatunk kizárólag csak 6 mezőgazdasági üzemek-részére nyújl különböző szolgáitífSscifót. ■ Említsünk meg ezek- közűi-né hányat! kéletesítése, a kezdeményezés hasz:‘ nosítása. Három szocialista brigádunk van, közülük kettő bronzérmes. Az egyiket a javítóműhely tagjai alkotják, vezetőjük Hrenko elvtárs. A másik brigád a növényvédelmi szakaszon tevékenykedik, ahol Zita Stefícková irányítja a munkálatokat. Az utóbbi időszakban a gépkocsivezetőink érnek el figyelemre méltó eredményeket. Krommer János, Csanaky Mihály és Patzel Ferdinánd jár jó példával elő. Az idei évben az összüzemi szocialista vállalásunk három kollektív és hetven egyéni felajánlásból tevődik össze. Az anyagi érték meghaladja a 106 ezer koronát. ■ Milyenek a dolgozók munkafeltételei, s a szociális ellátás? — Igyekszünk állandóan javítani a körülményeket. Megoldottuk az üzemi étkeztetést. Dolgozóink közül egyre többen veszik igénybe a hazai és külföldi üdülések által nyújtott lehetőségeket. A gyógyfürdői kezelést is biztosítjuk. A gyermekek pionírtá•borokban tölthetik vakációjukat. Baráti kapcsolatot-tartunk fenn az NDK- beli Agrocentrum Rackit nevű vállalattal a Wittembergi járásban. Minden évben megrendezzük dolgozóink részére a honvédelmi versenyeket. — a —■ Az előzőkből kitűnik, hogy nem volt- hiábavaló a fáradozás, hiszen javult a mezőgazdasági szolgáltatások minősége. Meggyőződésünk, hogy 1 a Slátikoviőovói Agrokémiai Vállalat munkaközössége tovább bővíti majd szolgálta fásainak körét, s így hozzájárul a . belterjesítési folyamat meggyorsításához. Nagy Mihály áita Stefíöková (■A szerző ’felvételei) Ä nagyüzemi mezőgazdasági terme-lés továbbfejlesztése érdekében létesítették az agrokémiai vállalatokat, hogy szolgáltatásaikkal ' segítsék az egységes földműves-szövetkezetek és állami gazdaságok munkáját. A Gálántaí (Galanta) járásban Sládkovlcovóra esett a választás, itt hozták létre a vállalatot, hogy ezzel’ meggyorsítsák az ágazat fejlődésének ütemét. A közelmúltban látogatást tettem a Sládknviöovői Agrokémiai Vállalatnál, ahol Varga István mérnöktől, a vállalat igazgatójától érdeklődtem az eddigiek során e'értekről és a jövővel kapcsolatos elképzelésekről. Az igazgató szívesen állt rendelkezésemre, s készségesen válaszolt a feltett kérdésekre. ■ Milyen volt az indulás, a kezdeti időszak? — Vállalatunkat tizenegy évvel ezelőtt, 1975-ben létesítettük. Cgy is mondhatnám, hogy szinte a semmiből, a nulláról indultunk. Pontosan arról volt szó, hogy a kezdetkor 22, egységes földműves-szövetkezet,. 3 állami gazdaság és egy magtermesztő állami gazdaság . társult, fogott. qszsze, hogy fedezze az építési, illetve felszerelési költségeket. A vállalat hatáskörének az egész járásra ki kellett volna terjednie. Eredetileg valamennyi mezőgazdasági-.üzem részére :l w A:-szövetkezetek és állatni -gazdaságok részére biztosítjuk az .istállótrágya és a műtrágya- talajba juttatását. Növényvédelihi teendőinkét nemcsak a földi, hanem a légi módszerek alkalmazásával is időben elvégezzük. Egyes társüzemeink részére a műtrágyák tárolását és kezelését is végezzük. Laboratóriumi kísérleteket folytatunk; s ezeket igyekszünk a növényvédelem szakaszán a gyakorlatban érvényesíteni. A tudományos kutatómunka eredményeit hasznosítva a biotechnológiai, fejlesztés meggyorsításán. munkálkodunk. Több érdekes felhasználási területet ígérnek a mikroorganizmusok, meggyorsítva ezzel a belterjesítési folyamatot. Szerencsére nemcsak jól felszerelt laboratóriumaink, hanem nagyszerű szakembereink is vannak, így biztosított a korszerű kutatási területeken a rendszeres elméleti és gyakorlati módszerek vizsgálata. ■ Értesüléseim szerint az elmúlt ötéves tervidőszakot sikeresen zárták ... — Igen. Nem dicsekvésnek szánom, de tényleg jók voltak az eredményeink. Éves terveinket átlagosan 6—8 százalékkal túlteljesítetrajj* Hozzájárult' ehhez .a szöfcialista v.erséhy töezer liternyit vásárol. Továbbá a Garamkövesdi (Kamenica nad Hronom), a Szálkái (Salka) és a Szőgyéni (Svodín) Egységes Földműves-szövetkezet napi áltagban gazdaságonként 16 ezer liternyit vásárol meg. A keményítőgyár illetékeseinek véleménye szerint az sem okozna különösebb gondot, ha az említett folyékony takarmányok iránt az olyan mezőgazdasági üzemek, amelyek viszonylag keveset vásárolnak — mint például a Bényi (Biüa) Efsz is, mely az utóbbi időben eléggé ritkán jelentkezik tartálykocsijával a gyár udvarán —, kissé nagyobb érdeklődést tanúsítanának. A Stúrovoi Keményítőgyár fö termékeinek döntő többsége nem kerül közvetlenül a kiskereskedelembe, tehát csak közvetve — főleg a sütő-, édes-, textil- és vegyipari termékek alkotórészeként — jut el a fogyasztókhoz. Ez főleg a szárított keményítőre és fehérjére, valamint a tricenára vonatkozik. Ennek ellenére nem fér kétség ahhoz, hogy az említett keményítőgyár hazánk élelmiszeripari hálózatának egyik fontos láncszeme. Más a helyzet a gyár pudingkészítményeivel — a kakaós, kávés és vaníliás pudingporral! Ezek a termékek tasakonként olcsó, 1,70 koronás kiskereskedelmi áron jutnak el a vásárlókhoz. A gyár illetékesei azt állítják, hogy a vásárlók körében ezek a termékek általában közkedveltek. Semmi okom nincs arra, hogy az említett megállapítás létjogosultságát kétségbe vonjam. A pudinggyártó részleg kapacitásának botrányosan kisméretű hasznosítása azonban arra utal, hogy a puding körül nincs minden rendben. Az igazgatóhelyettes nyíltan beszélt a fogyatékosságokról. Szerinte a hiba ott van. hogy a nagykereskedelem — melynek áruvá’asztékában az olcsó puding nem játszik anvagi érdekeltséget. látványosan növelő szerepet — nem használja ki eléggé, mert nem is keres5 az áruforgalmazás növelésének lehetőségeit. A pudingnorok gyártása ebben az üzemben a hatvanas évek elején vette kezdetét. Hozzávetőlegesen tehát húsz éve. Nem firtattam, milyen volt a helyzet évekkel ezelőtt, de feltételezem — főleg azért, mert az Illetékesek a pudingporok közkedveltsége mellett kardoskodtak —, hogy a pudinggyártás húsz esztendejére a jelenlegi viszonyok jellemzőek. 'Az, hogy a nagykereskedelem által egész évre rendelt mennyiséget — a termelő-, vagy a gyártási kapacitás optimális kihasználása mellett — az üzem három hónap leforgása alatt minden évben előállíthatta volna, sok mindenre magyarázatot ad. Joggal vetődhet fel a kérdés: vajon csak a nagykereskedelem az oka valamennyi kedvezőtlen jelenségnek?! Igaz, hogy az üzem vezetősége nem marasztalható el, főleg akkor nem, ha a vállalati vezetőséget a tényállásról mindenkor hitelesen tájékoztatta. Ugyanis a piackutatás az áruforgalmazás szervezése nem tartozik az üzem hatáskörébe. De a vállalat Trnavában székelő igazgatóságának — melynek keretében kereskedelmi-áruforgalmazási részleg is működik — átruházhatatlan feladata olyan árufelvevő piac kialakítása, mely lehetővé teszi a gyártási kapacitás te'jes kihasználását. S ami azt illeti, a pudinggyártás megkezdése óta eltelt húsz esztendő az említett feltételek kialakítására elégségesnek bizonyulhatott volna. Mint már említettem, a keményítőgyár folyékony keményítőt és nyers szeszt is készít eléggé nagy mennyiségben. Ezeknek a termékeknek az áruforga'mazása nem okoz különösebb gondot. A folyékony keményítő szinte zavaró körülményektől mentesen kerül a papírfeldolgozó iparba, míg a nyers szesz a Levocai Szeszgyárba, illetve annak finomítójába jut. Bár a nyers szesz áruforgalmazása sem okoz problémát, az évi termelési terv teljesítése mégis kérdésessé vált. A szeszgyártás alapanyagát, a melléktermékként jelentkező másodosztályú keménytő mellett, a cukorgyári melasz képezi. Melaszból pedig az idén a feltételezett mennyiségnél jóval kevesebb van, s bizonyos jelenségek arra utalnak, hogy a keményítőgyárnak — legalábbis egyelőre — le kell mondania a melasznak. mint szeszipari nyersanyagnak a feldolgozásáról. Ez persze a tervhez viszonyítva á szeszgyártásban némi kiesést eredményez. Az igazgatóhelyettes azonban nem borúlátó! Megnyugtatónak- tartja többek között azt, hogy a háromnegyed év végéig az árutermelés tervét több mint 300 ezer koronával túlteljesítették. Abban bízik, hogy az év végéig az árutermelés múlt évi színvonalát 12 százalékkal meghaladják, s teljesíteni tudják az árutermelés 50 millió koronában meghatározott egész évi tervfeladatait. — Lehet ugyan, hogy minimális kiesés majd mutatkozik — mondotta —, de a tervezett tiszta jövedelmünk az idén is meglesz. Azt. hogy a tervteljesítés kilátásairól ily magabiztosan beszé’hetett, a következőkkel indokolta: ..Üzemünk munkaközösségére lehet építeni. Nálunk szinte például magától értetődik, hogy a rendelkezésünkre álló nyersanyagok kihasználását naponta értéke’jük. s a gyár dolgozóinak döntő többsége — elsősorban is a három ezüstérmes, a két bronzérmes, és a bronzérem várományosainak számító további két szocialista brigádba tömörült 78 dolgozó — rendkívüli aktivitással segíti azoknak az intézkedéseknek és javaslatoknak a folyamatos megvalósítását, amelyek a nyersanyagok optimális hasznosítására irányulnak.“ Abban az esetben, tía a aszoctalista verseny valóban kiterjed a takarékosság fokozására, a technológiai és munkafegyelem szilárdítására, a termelési folyamatok ésszerűsítésére: tehát nemes verseny bontakozik ki a tervfeladatok mennyiségi és minőségi mutatóinak teljesítése céljából; akkor ennek a kisüzemnek nemcsak megnyugtató termelési eredményekkel párosuló jelene, hanem sikerekben gazdag jövője is van. Pathó Károly
