Szabad Földműves, 1986. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)

1986-12-13 / 50. szám

komplexum folyamatos ellátását szükséges mennyiségű mobil gépekkel. Ezt a tényt igazolja a fontos mobil gépek számának a növekedése a csehszlovák mezőgazdaságban:

Mutató

1952- 1960

1970

1980

1985

Traktorok

25 839

62 867

134 432

138 251

137 054

Kombájnok

392

5 675

15 268

18 245

19 533

Tehergépkocsik

0

4 938

14 456

35130

47 805

Az elkövetkezendő időszakban a mezőgazdasági és az élelmiszer-ipari termelés programszerű fejlesztése a jelenlegi szinthez hasonló mennyiségű mobil gépi eszközök alkalmazásával számol, vagyis több mint 200 ezer géppel. A mobil gépi eszközöknek ez a mennyisége hozzávetőlegesen 12 ezer megawatt teljesítménynek felel meg, ami például a háromszorosa a Temelínben épülő atomerőmű teljesítményének. Ezt az óriási teljesítményt — az atomerőművekkel ellentétben — Csehszlovákia-szerte szétszóródott több százezer mobil gépeszközben összpontosul, amelyeket üzemanyaggal kell „táplálni“. A kőolajat egyelőre az elkövetkezendő években sem lehet majd más energiaforrással helyettesíteni.

A jelen időszakban a mezőgazdasági-élelmiszer ipari komplexum — hazánk összes népgazdasági ágazatai közül — a legnagyobb üzemanyag-fogyasztó ágazatuk közé tartozik. A mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termelés évi átlagban hozzávetőlegesen 1 millió tonna gázolajat használ fel.

A mezőgazdasági-élelmiszer-ipari komplexumnak a népgazdasági terv által előirányzott feladatai az elkövetkezendő időszakban a lakosság folyamatos élelmiszer-ellátása szempontjából különösen igényesek. Megkövetelik — a mezőgazdaság és a lakosság élelmezését biztosítő egyéb ágazatok hosszú távú fejlesztési programjával összhangban — a növénytermesztési és az állattenyésztési termelés volumenjének további növekedését, továbbá a termékek minőségének a javítását.

Ebben az ötéves tervidőszakban is a növénytermesztést ä

7. ötéves tervidőszakhoz hasonló nagyságú termőterületen végzik. Számolnunk kell azonban a termelés intenzitásának á növekedésével, a kedvezőtlen termőhelyi adottságú körzetekben is, valamint a nagyobb arányú nem beruházásos jellegű talaj javítási munkákkal. Az állattenyésztés feladatait az állatállományok nagysága, valamint a takarmányalap fejlesztésének a színvonala határozza meg. Az élelmiszeripar alapvető feladata nemcsak a termelés növelése és a veszteségek csökkentése lesz. hanem előtérbe kerül a minőség javítása és a választék bővítése is. A végcél a kiegyensúlyozott élelmiszerpiac megtartására irányul.

A mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban kitűzött feladatokat olyan termelési és műszaki alap segítségével kell majd megvalósítani, amellyel kapcsolatban 1990-ig nem várhatók olyan minőségi és szerkezeti változások, amelyek lényegesebben kihatnának a gázolajfogyasztásra. Ez a mobil gépi eszközök — traktorok, önjáró gépek, tehergépkocsik, építészeti és meliorációs gépek — előre várható gyártási és szállítási lehetőségeiből ered. Hasonlóképpen az elavult traktor- és tehergépkocsipark teljes mértékű felújításával sem számolhatunk. Ä mezőgazdaság tntenztfikáciős programja megköveteli az egyes speciális növénytermesztési ágazatokban a gépesítés fokának emelését [zöldség-, gyümölcs- és Iparinövény-terniesztés. vegyszerezés], valamint az állattenyésztés gépesítésének á tökéletesítését.

Bár a mezőgazdasági-élelmiszer-ipari komplexumban a teljesítmények növekedésével és a belterjesítés további fejlesztésével számolunk, a 8. ötéves tervidőszakban a rendelkezésre álló gázolaj mennyisége az 1985-ös év szintjén marad. Az egységnyi teljesítményre számított gázolajfogyasztás ennek következtében a 7. ötéves tervidőszak valóságához viszonyítva jelentősen csökken. Ez a helyzet az összes tevékenységekben megköveteli a gázolaj ésszerű kihasználását.

A GÄZOLAJFOGYASZTÄS ÉSSZERŰSÍTÉSE

Az ésszerűsítés fogalmát az utóbbi Időben Igen gyakran használjuk. De nézzük meg közelebbről, mit Is jelent. Az ész* szerűsítés fogalma alatt bizonyos tevékenységek logikai következtetések alapján tudományos módszereken alapuló szervezését értjük. A ml esetünkben olyan tevékenységek összességéről van sző, amelyek az elméleti tudás és a gyakorlati tapasztalatok alapján programszerűen alkalmazva a mezőgazdasági-élelmiszer-ipari komplexumban a gázolaj megtakarításához vezetnek. Az üzemanyag-fogyasztás észerűsítése társadalmi szempontbői Időszerű tevékenység. Népgazdasági jelentősége döntő, ha figyelembe vesszük a kőolaj korlátozott for-' rásait és árviszonyait.

E közlemény keretében nem áll módunkban felsorolni az Üzemanyag megtakarításának összes lehetőségeit. Nem is ez a célunk, hiszen még egy terjedelmes elemzés sem lehetne teljes, mivel minden egyes munkahelyen az üzemanyag kH használása eltérő termelési feltételek között történik és a takarékossági kérdések megoldása elsősorban az embereken múlik. Ezért a fő célunk az, hogy:

Ф tömören ismertessük a gázolaj megtakarításának ma már jól ismert döntő jelentőségű lehetőségeit;

& figyelmünket a gázolajfogyasztás ésszerűsítésének újszerű felfogására összpontosítsuk. Vagyis arra, hogy a mezőgazdasági-élelmiszer-ipari termelés minden egyes területén a tervezésben és a gázolaj kihasználásában a programszerű intézkedések egységes rendszerét és realizálási módszerét alkalmazzuk.

A GÄZOLAJFOGYASZTÄS NORMATÍV TERVEZÉSE

A gázotajszükséglet célszerű tervezésére — a növénytermesztés és az állattenyésztés döntő jelentőségű feladatainak a biztosításához — a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban fokozatosan kialakult a szükséges normatív-alap. A Mezőgazdasági Gépesítési Kutatóintézetben az 1982—1985-ös években kidolgozták az üzemanyag- és energiafogyasztás normatíváit, amelyek a mezőgazdaság valamennyi irányítási szintjén alkalmazhatók a tervezésben. Ezeket a normatívákat a mezőgazdasági üzemek gyakorlati körülményei között az 1982— 1984-es években folyamatosan felülvizsgálták. Elegendő megbízható adat áll így rendelkezésre a növénytermesztés és az állattenyésztés gázolajszükségletének a tervezésére- Ezeket á normatívákat további adatokkal egészítették ki a mezőgazdasági termelés egyéb tevékenységei biztosítása érdekében (meliorációs munkák, építészet, melléküzemági termelés, erdő-' gazdálkodás stb.].

A Prágai Mezőgazdasági és Élelmiszergazdálkodási Kutatóintézet az említett normatív mutatók alapján a mezőgazdasági üzemek szintjére lebontva kidolgozta a növénytermesztés és az állattenyésztés számára az üzemanyag- és energiafogyasztás tervezésének programját. Ez a program a Prágai AGRODAT Vállalat valamennyi számítástechnikai központjában a rendelkezésre áll. s ki is van használva.

Jelenleg hazánk mezőgazdasági és élelmiszer-ipari ágazata' egységes normatív rendszerrel rendelkezik a gázolajfogyasztás tervezése területén, mind üzemi, mind üzemen felüli irányítási szinten. A CSSZSZK, a CSSZK és az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma 1984-ben kiadott egy „A mezőgazdaság energia-, tüzelő- és üzemanyag-szükségletének tervezésére szolgáló normatív rendszer“ című közleményt, amelyet a kerületi és Járási mezőgazdasági igazgatóságok révén eljuttatták az összes mezőgazdasági üzemnek. A közlemény az alapnormatív-rendszert foglalja össze, amely a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban a gázolajszükségiet kiszámításához szükséges, továbbá a növénytermesztés és až állattenyésztés energia-, tüzelő- és üzemanyag-szükségletének összesített normatív rendszerét. Az alapnormatív-rendszer ar következő adatokat tartalmazza: az üzemanyag-fogyasztás normatív mutatóit valamennyi típusú traktor számára — megfelelő munkagéppel kombinálva —, továbbá az önjáró gépek, a tehergépkocsik, valamint az építészeti, a meliorációs és a’ rekultivációs gépek számára. Ezek a részletes adatok irányszámként szolgálnak az üzemanyag-iogyasztás üzemi szintű normáinak a kidolgozásához, figyelembe véve az adott mezőgazdasági üzem sajátos termelési feltételeit.

A normatív rendszer pontosítása nem egyszeri akció, hanem egy szüntelen folyamat. Az alapnormatív-rendszer továb-' bi pontosításához ki kell használni a Prágai AGRODAT Vállalatnak számítógépeit és tapasztalatait. A mezőgazdasági üzemek számítástechnikai rendszerébe be kell vezetni a tényleges üzemanyag-fogyasztást, valamint a gépek teljesítményé nyilvántartásának automatizált rendszerét. Ezen rendszerre kapcsolódik maid rá az üzemanyag-fogyasztás adatainak a mezőgazdasági üzemekből való átvétele, értékelése és átadása az egyes irányító szerveknek. Ez'által biztosíthatók maid á szükséges alapadatok az új normatívák képzésére és a meglévők Időszerűsítésére hasonló módon, mint az „Időszükséglet normatíváinak“ pontosítása esetében.

A gázolajfogyasztás ésszerű Irányításának — a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termelésben — alapvető előfeltételé a normatív rendszer következetes alkalmazása. A gázolajfogyasztás normatív rendszerének figyelemmel való kísérése

ezért a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari vezetőknek szüntelen feladata.

A GÄZOLAJ-MEGTAKARITÄS ANYAGI ÖSZTÖNZÉSE

A hatékony üzemanyag-gazdálkodást — s ezen belül a gázolajfogyasztást — megfelelő anyagi ösztönzéssel és a szocialista versenymozgalom fejlesztésével serkenthetjük. A szocialista versenymozgalom kedvező feltételeinek a megteremtése a mezőgazdasági-élelmiszer-ipari komplexum valamennyi szervezetében a gazdasági terv összeállításánál elsőrendű feladat.

Hangsúlyoznunk kell azonban, hogy minden egyes szervezetben következetesen alkalmazni kell az üzemanyag-fogyasztás normáit — mint kiindulópontot — a személyi anyagi ösztönzés mutatóinak és kritériumainak a meghatározásához. Ezek teljesítésétől függően kell megszabni az egyének, illetve a kollektívák bérezését.

A szervezet az üzemanyag-gazdálkodásra vonatkozó anyagi ösztönzés valamelyik formáját minden irányítási szinten azon dolgozók esetében alkalmazza, akik munkájukkal befolyásolhatják a gázolaj fogyasztását. Az eddigi tapasztalatok alapián a hatékony személyi anyagi ösztönzési rendszer kidolgozása érdekében célszerűnek tartjuk az alábbi elvek betartását:

В A szervezeteknek ki kell jelölni azon munkarészlegek, illetve dolgozók körét, melyek prémiumrendszerében egyik alapvető mutatóként az üzemanyag-fogyasztás szerepel. Egyidejűleg meg kell jelölni, milyen legyen e mutató jellege — keret, normatíva — és értékelési módja. Az üzemanyag-fogyasztásra vonatkozó prémiummutatókat azon dolgozók esetében kell alkalmazni, akik tevékenységükkel befolyásolják az üzemanyag-fogyasztást vagy felelősek ezért — a gépjavítóktól kezdve, akik a gépek és berendezések műszaki állapotáért felelősek, egészen a termelés menetéért és a munkaszervezésért felelős vezetőkig;

В az üzemanyag-fogyasztás prémiumrendszerének mutatóit Úgy kell összeállítani, hogy ez a dolgozókat az üzemanyagfogyasztás normáinak a betartására ösztönözze. Lehetővé tegye azon dolgozók kiemelt jutalmazását, akik a normával szemben üzemanyag-megtakarítást érnek el, viszont egyidejűleg szankciózza azokat, akik a normát túllépték. A prémiumok összege a megtakarított üzemanyag értékétől, illetve a szabvány (terv) túlteljesítése esetén a költségek nagyságától függően módosítható. Azon munkahelyeken, ahol az üzemanyag-fogyasztással kapcsolatban pontos normákat alkalmaznak. ott a prémiumok nagysága közvetlenül a megtakarítás ‘értékétől, valamint a normatívák és a nyilvántartás színvonalától függően határozható meg;

В a kezdeményező javaslatokért, valamint az üzemanyagmegtakarításra irányuló feladatok megoldásán való részvételért a szervezet célprémiumokat, illetve jutalmakat oszthat ki. A prémiumok összegét a tényleges üzemanyag-megtakarítás alapián határozzák meg;

Я az üzemanyag-gazdálkodás területén kijelölt különösen fontos feladatok sikeres megoldása esetén — amelyeknél az elért eredmény felülmúlja az eredeti elképzeléseket, s a feladat megoldása nem volt megfelelően jutalmazva —. a szervezet különleges jutalmat hagyhat jóvá;

Я azon szervezetekben, illetve szervezeti egységekben, ahol я iutalmazásban a személyi ösztönzést Is alkalmazzák, egyik 'értékmérő mntatőként az üzemanyag-gazdálkodást mutatót kell beiktatni mindazon dolgozók esetében, akik tevékenységükkel befolyásolják az üzemanyag-fogyasztást — beleértve a gazdasági-műszaki dolgozókat is;

Я azon munkaközösségekben, amelyek döntő mértékben befolyásolják az üzemanyag-gazdálkodást, szocialista munkaversenyt bontakoztathat ki a szervezet. Az üzemanyag-gazdálkodásban elért kiemelkedő eredményekért a szocialista verseny győzteseinek jutalmat oszthat ki a szervezet, összhangban a szövetségi kormány és a szakszervezetek azon alanelveivel, amelyek a 8. ötéves tervidőszakban a dolgozók kezdeményezésének az értékelésére vonatkoznak;

Я a brigádszerű munkaszervezést és javadalmazást alkalmazó munkaközösségekben a kollektív bér egy előre megál'anndott összeggel növekszik, illetve csökken, az üzemanyag megtakarításától vagy a fogyasztás túlmerítésétől függően;

Я a felsorolt alapelvekkel összhangban a szervezetek ki- Únlgozzák az üzemanyag-gazdálkodás mutatóit, valamit az anyagi ösztönzés módját, š ezt beépítik a prémiummutaták rendszerébe, a különleges jutalmak odaítélésének szabályaiba, a munkások és a gazdasági-műszaki dolgozók személyes értékelési rendszerébe, az üzemanyag-megtakarításra iránvulá szocialista verseny szabályaiba, valamint a brigádszerű munkaszervezést és javadalmazást érvényesítő munkaközösségek anyagi ösztönzésének a rendszerébe;

Я a szervezetek és a középfokú irányítási szervek évente értékelik az üzemanyag-gazdálkodásra irányuló anyagi ösztönzés hatékonyságát és a gazdasági-műszaki elemzések alapján intézkedéseket hoznak az anyagi ösztönzés elmélyítésére. A takarékos üzemanyag-gazdálkodásra irányított hatékony személyi anyagi ösztönzés azon területek közé tartozik, ahol még korántsem merítettük ki a lehetőségeket. Főleg a dolgozók kezdeményezésének a kibontakoztatásában, valamint aktív részvételükben az üzemanyag-fogyasztás folyamatának irányításában a mezőgazdaság és az élelmiszeripar területén.

A MEZÖGAZDASÄGI GÉPPARK MŰSZAKI ÄLLAPOTA

Kétségtelenül a gépi eszközök — főleg a motorok — műszaki állapota az egyik legfontosabb tőhyező, amely közvetlenül befolyásolja az üzemanyag-fogyasztást. Közismert, hogy a rossz műszaki állapotban lévő mobil energetikai gépi eszí» közök — traktor, önjáró gép, tehergépkocsi — egységnyi munka elvégzésére több üzemanyagot fogyasztanak el. Gyakran 20 százalékkal vagy még ennél is többet, mint az optimálisan beállított gépek.

Megállítható, hogy minden egyes eltérés a gépi pszköz és annak motorja optimális műszaki állapotától az üzemanyagfogyasztás növekedését eredményezi. Ezeket az eltéréseket előidézheti: a nem kívánatos passzív ellenállás növekedése' — például a puha gumiabroncsok, a féktárcsák elégtelen mozgása, a sebességváltó nagy kilengése stb. következtében —, vagy az üzemanyag nem tökéletes elégetése — a kompressziós tér rossz szigetelése, a kompresszió csökkenése, az elégtelen mennyiségű hűtőfolyadék, az üzemanyag helytelen adagolása, a motor rossz beállítása stb. következtében.

A mezőgazdaságban a mobil energetikai egységek legfontosabb berendezése a Diesel-motor. Bár az üzemanyag-fogyasztás szempontjából a többi gépcsoport sem hanyagolandó el, mégis a gázolajmotor a legjelentősebb.

A Diesel-motor, s ennek gyújtási szerkezete megfelelő működésének és hosszú élettartamának alapvető feltétele a szakszerű kezelés, valamint a rendszeres karbantartás. Ez a feladat a mezőgazdasági-élelmiszer-ipari komplexum valamennyi szervezetében a megfelelően képzett gépszerelőkre hárul.

Az öngyulladással működő belsőégésű motorok, s ezek gyújtási szerkezetének a beállításában és ellenőrzésében Jelentős szerepet töltenek be a gép- és traktorállomások, valamint a mezőgazdasági gépjavító üzemek termelési-gazdasági egységei. A gép- és traktorállomások a lárási mezőgazdasági igazgatóságokkal együttműködve megállapodás alapján végzik el az összes gázolajmotor gyújtási szerkezetének ellenőrzését. Ezért a gép- és traktorállomások kereskedelmi és műszaki szolgáltató üzemeit Škoda 105 SP típusú speciális szerviz te» hergépkocsikkal látták el. Ezek fel vanBak szerelve a belső-égésű motorok gyújtási szerkezetének a vizsgálatára. A kocsik diagnosztikai felszerelésének a jegyzéke a következő:

• egy MK-8-027 típusú füstmérő tartozékaival együtt (mérőberendezés, keverőkamra, két rögzítővel ellátott tömlő, szűrőberendezés, kábel];

ф egy VK-1000-es kompressziómérő tartozékaival együtt (táska, PK-150. Biocard, töltőberendezés, kábel, nyomásmérőiig egy MK-ffl)39-es típusú fordulatszám. és felgyorsulásmérő berendezés tartozékaival együtt, közvetlen mérésre ar kalmas berendezés. 3 speciális és 2 univerzális mérőberendezés, elektromagnetikus receptor a lendítőkerékre, 4 darab cserélhető kerék, 5 darab elektromagnetikus receptor a mérőberendezésekre, kábel];

• egy AVL-875-ös jelű berendezés tartozékaival együtt (sztroboszkóp, 12/24 V-os töltőkábel, összekötőkábel, piezoelektronikus receptor);

ф egy TONA típusú kulcs;

ф egy kapilláris berendezés;

• egy NC-50 es befecskendező szivattyú ellenőrző béréndezése*

• egy NC-51 es befecskendező szivattyú ellenőrző béréndezése*

tí egy MOTORAI, típusú befecskendező szivattyú és a DOP» 530-K jelű porlasztöfej;

ф egy el'enőrző nyomásmérő;

в egy szerszámostáska;

• előírások __

Megjegyzés: Az AVL-875 ös berendezés SD-302-Elkon típusú vagy egyéb hasonló berendezéssel helyettesíthető.

A felsorolt berendezésekhez és műszerekhez a használati