Szabad Földműves, 1986. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)
1986-12-06 / 49. szám
1988. 'december 6. SZABAD FÖLDMŰVES. Az ú) „klrovtíc" megbízható és kényelmes konstrukció, amely utat tör olyan terepen is, amelyen nem tudna előrejutni semmilyen más gép sem. Kezelése viszonylag egyszerű, konstrukciójában — az előző típusokhoz képest — jelentős változtatásokat végeztek. Különféle mezőgazdasági munkák végzésére használható, és kevesebb üzemanyagot fogyaszt mint elődei. A vezetőfülkét különféle újabb kényelmi berendezésekkel látták el. kai-kémlai módszereit alakítják ki. Erre a célra fejlesztik ki az immuno* fotométer elnevezésű különleges műszert. Feltételezzük, hogy e műszer alkalmazásra kerül az orvostudományban (az ember immunáliapotának meghatározására), az állattenyésztésben a haszonállatok betegségeinek diagnosztizálására. Szovjet szakemberek most munkálják ki a „mikrobaműtrágyák'' technológiáját. Vetés előtt a magot ..saját“ mikrobájával, eset'eg két-három mikroba keverékével fogják kezelni. Ez az adott kalászosfajta számára minden esetben előre beprogramozott keverék lesz. Az országban most nitraginnak nevezett műtrágyát használnak a pillangós növényekkel bevetett földeken. A nitragin üzemi feltételek között való előáUítására nitrogénlekötő mikroorganizmusokat tenyésztenek. A mikroorganizmusokat összekeverik a hordozóanyaggal (például tőzeggel), kiszárítják és a fogyasztókhoz szállítják. A vetés Idején a vetőanyaggal együtt viszik be a mikrobiológiai műtrágyát a talajba. Но a baktériumfaj megfelel az adott növényfajtának, a mikroorganizmus pedig , fe’ismerí“ a növényt és kölcsönhatásba kerül vele. akkor a terméshozam lényegesen növekszik. A mikrobaműtrágyák alkalmazása lehetővé fogja tenni, hogy az eddiginél Jóval kevesebb ásványi műtrágyát vigyenek be a talajba. Persze ez utóbbiakról egyelőre nem lehet lemondani, némi ,,feltöltő“ nitrogéndózist ásványi formában kell bevinni a ta'ajba. Az ásványi műtrágyák megtakarítása mégis lehetővé fogja tenni, hogy kevesebbet gyártsanak a drága, energiaigényes technológiával előállított műtrágyából. A biológiai szintézis sokkal olcsóbb az ipari szintézisnél. A mikrobák alacsony hőmérsékleten, példának okáért 37 Celsius-fokos hőmérsékleten tenyészthetők, s nincs szükség semmiféle drága katalizátorra Ezenkívül, ha a mikroorganizmus a növény felületére kerül és megmarad rajta, magától szaporodásnak indul. Ezután már minden a természet dolga. Oj Kiróva traktor A leningrádl Kirov gyár termelési egyesülés kollektívája ú) kerekes traktorral Jelent meg. a neve K-70í M. A műszaki próbák befejeződtek, a sorozatgyártást a tizenkettedik ötéves tervben (1486—1990) elkezdik. Az óriási teljesítményű „kirovecek“ első példányát sikeresen üzemelnek Távol-Északon. Szibériában, a Távol-Keleten, rendkívüli éghajlati viszonyok között, olykor mínusz 40 Celsius-fokos hidegben. Sőt, nagyszerűen beváltak nedves-mocsaras területeken és a rekkenő hőségben ts. $ A Herriau típusjelű rakodó gép (A szerző felvételt jjc A cukorrépa prizmázást megelőző tisztítására a Komplex 65 M-25 típusjelű szovjet gyártmányú gépet használják A K-701 M traktor minden tekintetben megfelel a világszínvonal követelményeinek. Műtrágya üiirÉil! Az utóbbi években számos ország biológusai próbálkoztak annak a kérdésnek a megoldásával, vajon megteremthetők-e olyan feltételek, amelyek között a növények önmagukat látnák el nitrogénnel? Miért vetődött fel ez a kérdés? Arrő! van szó, hogy a növények produktivitása tudvalevőleg attól függ, hogy mennyi nitrogént kapnak a talajból. Természetesen műtrágya formájában is egyre több és több nitrogén kerül a földbe. A növények azonban a nitrogénn°k csupán ?ö_25 százalékát veszik fel. Az ezt meghaladó mennyiség, köztük a műtrágya átalakulásának mérgező produktumai — nitritek és nitrátok — felhalmozódnak a talajban, beszűrődnek a talajvizekbe. Ennek nemkívánatos következményeit sok fejlett ország már érezte. A szójában, babban és más pillangós növényekben a magas fehérjetartalmat a növények gyökerein élő mikroorganizmusok biztosítják, amelyek képesek lekötni a légkör molekuláris nitrogénjét és azután azt előterjeszteni az egész növényben. Ä szakemberek elhatározták hogy olyan mikrobákat keresnek, amelyek ösztönözni ludnák az ember fehérjefogyasztásának alapját képező ka’ászosok fejlődését. Vizsgálatuk tárgyául a legfontosabb kalászos növényt, a búzát választották. A kísérletek során kiderült, hogy a búza gyökérzetének tőszomszédságában rengeteg mikroorganizmus él. Vizsgálatainkat az azospirtllumok néven Ismert mikrobák egy csoportjával kezdtük. Ezek a mikrohák a gyökereken élnek, s a fe’tevések szerint ösztönzőleg hatnak a növények növekedésére és fejlődésére. Most készítjük elő az azospirtllumok első kollekcióját. E kutatások bonyolultsága abban rejlik, hogy a mikrobafelület kémiai szerkezetének összhangban keli lennie a növényi gyökérsejt szerkezetével. Minden esetben meg kell határozni a „rokonság“ fokát, a mikrobasejt és a növényi szövet képességét egymás felismerésére. Csakis ezen az alapon dolgozható ki a mikrobaműtrágyák alkalmazásának hatékony módszertana. Arra számítunk, hogy végeredményben kialakítjuk az együttélö párok kiválasztásának technológiáját. A laboráns egyszerű tesztek segítségével minden növényfajta számára kiválaszthatja a gyűjteményéből azokat a mikrobákat, amelyek képesek ösztönözni az adott növényfajta fejlődését. X A munkatársak az ilyen együttélö párok felismerésének különféle fiziA NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÄGAZAT keretében általában az őszi búzát hozzávetőlegesen 1450. a szemes kukoricát BIO, a cukorrépát 750, a fa vaszi árpát 550. a silókukoricát 380, a napraforgót nem egészen 300, a burgonyát 210. a lóbabot 160 és a borsót 120 hektár területen termesztik. A cukorrépát, a ka'ászosgabonát, a napraforgót és a szemes kukoricát a Szekszárdi KSZE NSvényterme'ésl Rendszer Agrárfejlesztő Közös Vállalalat keretéhen termesztik A rendszergazdától szerteágazó szaktanácsadást kapnak, segítenek a gépbeszerzésben a gépek karbantartásában és Javításában. A termelőszövetkezetben a cukorrépa létfontosságú (11 növénykultúra, ezért termesztése eredményeinek nagyobb figyelmet szentelek. Az utóbbi években a hekiáronkéntl terméshozam 50 tonna, a répa cukortartalma pedig 16—18 százalék körül alakult. Az idén várhatóan 49,5 tonnás hektárhozamot és 18 8 százalékos cukortartalmat érnek el! A cukorrépa aiá az egész területet fertőtlenítik Erre a célra általában a Thimet 10 G készítményt, a vetés előtti és utáni gyomirtásra pedig a Sliabet 72 ЕС, a Ro-Neet fi E, a Bélánál, a Nortron, a Goltix 70 WP. a Dula 720 ЕС, az Adói 80 WP és a Pyramln készítmények különböző kombinációit használják. A növényvédelem természetesen az említetteken kívül a répabolhákra és a répalevéltetvekre, valamint a gombubetegségekre is kiterjed. з(с A magajáró Herriau típusjelű fe fező. kiszedő és rendre rakó gép munka közben trágyát és mintegy 11 millió forint értékű növényvédő szert használ fel. Az utóbbiból a legnagyobb hányad a cukorrépára jut. Mindezt már V adász Géza növényvédelmi szakmérnöktől tudtam meg. A cukorrépa vetését — főleg a nyugat-német Kawemaja és Monopur fajtákról van szó — ógy irányítják, hogy a hektáronkénti tőszám százezer. körül alakuljon, mert például az 50 tonnás terméshozam esetében a répák átlagos tömege fél kilogramm körüli, ami a betakarító gépek jő minőségű mnnkája szempontiából döntő jelentőségű. Minderről a helyszínen, a Kisbodak és a Füski közötti 134 hektáros cukorrépatáb* Ián személyesen is meggyőződhettem, ahová Sulyok Attila agrármérnök, növénytermesztési ágazatvezeto mákba általában tiszta répa kerül. Ezért a tevékenységükért a cukorgyár száz kilónként 4 forint 50 fillért térít a termelőszövetkezetnek. Mindemellett ez az eljárás reálisabbá teszi a cukorrépa felvásárlását és megkönnyíti a feldolgozást. Ugyanakkor azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a DT-75-ös lánctalpas traktorra] üzemelő szovjet gyártmányú gépre fordított összeg a termelőszövetkezetben egy-két év alatt megtérül. A három gép közül általában kettőt üzemeltetnek, a harmadikat pedig javítják. Ez is az alapos munkaszervezést bizonyítja. A termelőszövetkezet további tevékenységének és eredményeinek ismetetésére lapunkban a közeljövőben még visszatérünk. . BARA LÄSZLÖ Űj technika napjai A Csehszlovák Tudományos-Műszaki Társaság Szlovákiai Bizottsága, a bratislaval Georgi Dimitrov Vegyi Müvek n. v., a CSSZSZK, a CSSZK és az SZSZK Mezőgr-.iacági és Élelmezésügyi Minisztériuma. a neratovicei Chemopetrol n. v. és a Spolana konszern a pardubicei VCHZ Synthesia n. v., a vágsellyei (Sala) DUSLO n. v. é3 a bratislavai Technika Háza rendezésében december 9-én és 10-én irpmár a jubileumi, harmincadik alkalommal rendezik meg Bratislavában a vegyszeres növényvédelemmel kapcsolatos Űj technika napjait. A kétnapos szakmai programot illetően többek között előadások és vitafelszőlalások hangzanak el a növényvédelem ezredfordulóig érvényes irányelveiről, a növényvédő szereknek az integrált növényvédelemben betöltött szerepéről, az előrejelzés népgazdasági jelentőségéről, a növényvédő szerek használata, és az ember egészsége között! összefüggésekről, a növényvédő szerek jelenlegi gyártásának helyzetéről, a gyümö’csfák, a zöldségfélék és a dísznövények védelmének új irányairól, az erdők védelméről, és még sorolhatnánk tovább. Az Űj technika napjain megvita ésra kerülő legfontosabb kérdésekre a jövőben lapunk hasábjain még visszatérünk. (blm) MAGYARORSZAGI TAPASZTALATOK A cukorrépa létfontosságú November к Szépén — turistaként — egy napot töltöttem Magyarországon. Még az induláskor elhatároztam. hogy ellátogatok egy mezőgazdasági üzembe is. fgy is történt. Visszafelé jövet megálltam Darnózselin. A termelőszövetkezet székházát nem kellett sokáig keresnem. Az elnök elvtárs nem volt odahaza, Így az alelnök ajtaján kopogtattam. Mayer Béla agrármérnök szívélyesen fogadott, készségesen állt a rendelkezésemre. A 7500 hektár mezőgazdasági, ebből 5335 hektár szántóterületen gazdálkodó, kimondottan alaptevékenységet folytató darnózseli Szigetközi Magyar—Csehszlovák Barátság Mezőgazdasági Termelőszövetkezet 1976. január elsejével öt termelőszövetkezet egyesülésével alakult. A 750 dolgozó tagot (a tsz-tagnk száma 1500) foglalkoztató termelőszövetkezet hét fain — Darnózseli, Kisbodak, Püski. Dunaremete, Lipót. Hédervár és Ásványráró — határát öleli fel. A termelőszövetkezetben az országos rendelkezések értelmében 1978 óta háromévenként végeznek kötelező jellegű talajmintavételeket. Az elemzések eredményeivel javaslatokat is kapnak, amelyek azonban már nem köte’ező jellegűek. A cukorrépa-területekről évente két ízben, űsz-Sulyok Attila agrármérnök, növénytermesztési ágazatvezető elégedett az 53—54 tonnás terméshozammal szel és tavasszal vesznek mintákat. A termelőszövetkezet talajai általában kötöttebbek, humuszban gazdagabbak. A cukorrépát a lehetőségek szerint a humuszban gazdag (2,5—3 százalék) talajokon termesztik, ahol részben az öntözési lehetőségek is adottak. Az utóbbi években részben a rendszeres, tudományos alapokon végzett talajelemzéseknek köszönhetően, részben anyagi okokból csökken a mntrágya-felliasználás. A növénytermesztési ágazat évente mintegy 20—22 millió forint értékű müis elkísért. Az említett táblán a hektáronkénti terméshozam 53—54 tonna között ingadozott, a répa cukortartalma pedig 17 százalék körüli volt. A termelőszövetkezetnek a cukorrépa betakarítására négy Herriau (francia gyártmányú) típusjelű komplett gépsora van, ami egy fejező, kiemelő és rendre rakó, illetve egy felszedő és felrakó egységből áll. A táblán látogatásom idején három gépsor dolgozott, ami számomra is nagy meglepetést okozott. A magajáró gép elején helyezkedik el a lengökéses durva fejező, a gumitisztító szalag, majd a finom fejező. A felaprított levelek csigával kerülnek ki oldalra egy vékony rend formájában, amit nem gyűjtenek be, általában bedogozzák a talajba. A gép közepén helyezkedik el a kiszántó és tisztító, majd végül a rendre rakó rész. Az alapgépet sorközi művelésre, sót növényvédelemre is felhasználhatják. A gépsor második egységével szedik fel a rendeket és rakják fel a répát a tehergépjárművekre. A termelőszövetkezet egyébként a Szekszárdi KSZE mellett a Petőházi Integrált Cukorrépa-termelési Rendszernek is a taggazdasága. A cukorrépa betakarítása á’talában szeptember 25-től november 20-ig tart. Az átvétel szempontjából néha a nagy teljesítményű gépeket nem is tudják teljes mértékben kihasználni. Az idén a termőterület felén éltek az öntözés adta lehetőségek kihasználásával — hektáronként 80—8U milliméteres adaggal. A termelőszövetkezet termelési eredményei szempontjából — lévén, hogy a Kis- és a Nagy-Duna között terül el — meghatározó a talajvízszint. A cukorrépa-termesztéssel kapcsolatban még egy érdekességre szeretném felhívni az olvasók, a szakemberek figyelmét. A cukorrépa betakarítása idején három szovjet gyártmányú, Komplex 65 M 25 típusjelű, jármühűktató és -ürítő berendezéssel ellátott gépet is üzemeltetnek. Ezek küldetése, hogy a cukorgyár szilárdított talajú átvcvöhelyén a prizmázást megelőzően a betakarított répából eltávolítják a fö’dmaradványokat és a maradék levélzetet. fgy a priz-
