Szabad Földműves, 1986. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)
1986-12-06 / 49. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1986. december 6. 14 9 MÉHÉSZET • MÉHÉSZET 9 MÉHÉSZET • MÉHÉSZET 9 MÉHÉSZET • MÉHÉSZET • MÉHÉSZET 9 MÉHÉSZET 9 MÉHÉSZET 9 TELELÉS! TÉNYEZŐK TELT MÉZES LÉPEN VALÖ ETETÉS ♦ Az etető alatti viaszépítmény vizsgálata az eltávolítást megelőzően. Ä méhek téli nyugalmáról és életéről néhány évvel ezelőtt már közöltem saját telelési módszereimet, így alábbi írásomat rövid összefoglalónak. úgymond emlékeztetőnek szánom. Teszem ezt azért, mert azóta sokan érdeklődtek a helyes telelés egyik-másik meghatározó tényezőjéről, illetve annak részleteiről. Mindeneke’őtt a lényeges és egyúttal leggyakoribb kérdésekre szeretnék kitérni, s azokra rövid választ adni. A tél természetesen a méhek életének eléggé kényes időszaka. Tudjuk, hogy ilyenkor a méhész már nagyon nehezen segíthet a felmerülő bajokon, melyek orvoslása is viszonylag bonyolult. Köztudomású, hogy a méhésznek arra kell törekednie, hogy a méhcsaládok idejében és jól (elkészülhessenek a télre, s megkapják a szükséges segítséget, illetve védelmet. A Felkészülés nemcsak a téli fészek megfelelő elrendezésére, a kellő mennyiségű és minőségű élelem pótlására, valamint a népes csa ládok előkészítésére vonatkozik. A méhek testének is alkalmassá kell válnia a téli megpróbáltatások elviselésére. Az is ismert dolog, hogy a tavaszi felkészülést álta'ában már nyár végén kell elkezdeni. Mások ezt az időszakot az alapozás szakaszának tekintik. Egy nemei szaklapból cseh nyelvre lefordított cikkből is hasonló véleményt olvastam ki. amelyet így értelmeztem: „... ahhoz, hogy a méhész jól és sikeresen teleltesse állományát. fiatal méhekkel bíró erős családok szükségesek“. Ezt a tudományos kutatások egész sora is igazolja. Ismét egy külföldi, ezúttal svájci kutatóra hivatkozom, akinek vizsgáltai bizonyították, hogy a méh mirigye és tartalékanyagokat raktározó zsírteste, melyet a méh szalonnájának is neveznek, a méh korától, a szervezet elhasználódásának fokától függően változik. A tartalékanyagokka! eléggé meg nem töltött zsírtest és az elgyengült garatmirigy a család tavaszi fejlődése során nagyon hátrányos lehet. A méhek pempőtermelő mirigyeit a virágporral való táplálkozás megdnzzaszíja - és fiatalon tartja, de a kései fiasítás etetése erősen megviseli és megöregíti, zsírtestének tartalékát kimeríti. Arra kell tehát törekedni, hogy a telelő családban sok későn kelt itiunkásméh legyen, amely megfelelően táplált, nem nevelt Hasítást és nem használódott el a későn beadott cukorszörp felhasználásakor. Csak az ilyen méh mirigye és zsírteste marad tele elegendő tartalékanyaggal. Ezért fontos a betelelési munkálatokat időben elkezdeni, ami Szlovákia dali részein augusztus végén esedékes. Akik még kevésbé jártasak a méhészkedésben, meg szokták kérdezni, hogy miért beszélnek néha téli mézkoszorúról. Mások viszont azzal dicsekszenek, hogy"egészen addig etetnek az ősz folyamán, míg a méhek felhordják a beadott cukorszörpöt, s a keretek így megte'nek élelemmel. Szerintem nem szükséges az ilyen módszer alkalmazása, s én eddigi gyakorlatom folyamán ezt nem hasznosítottam a betelelési munkálatok végzésekor. Ha megfigyeljük a téli élelempótlás befejezése előtt a családokat, azt tapasztaljuk, hogy a méhek maguk is úgy rendezkednek be, miszerint összefüggő üres lépkészletek is maradjanak. s a mézkuszorú Is megfelelően erős legyen. Az üres sejteket a fürt belsejében nagyon jól felhasználják a hőmérséklet szabályozására. Egy érdekes példával hasonlítjuk ezt össze: a kutya melegben gyakran nyújtózkodik, ellenien hidegben öszszekupovndik. Ez történik a méhek esetében is. Kedvező időjárás esetén, am;kor enyhülés tapasztalható, a méhfürt kibővül terjeszkedik. Hidegben összehúződik. s ígv mérsékeli az időjárási viszontagságokat. Erre csak akkor nyílik lehetőség, ha a fészek belsejében üres sejtek is vannak bőségesen, ahova a méhcsalád többi tagja bebújhat fejje! lefelé. Ha tudjuk azt, hogy egy négvzetdeciméter felületű lépen négvszáz-néeyszázhúsz sej! található, akkor világórán kitűnik: az üres lép mindkét oldalún hozzávetőlegesen 840 méh fér el. Ugyanennyi méh a lép felületén körülbelül kétszer ekkora helyet foglal el. Aszerint tehát, hogy a méhek sejtekbe bújnak-e vagy pedig a lép felületén helyezkednek, a téli méhfiirt nagysága hirtelen és jelentős mértékben változhat. Saját tapasztalataim alánján azt tudom javasolni, hogy a téli é'elem kiegészítését megelőzően, mérjük (pl a készlet nagyságát, s csak ez után adagoljuk az élelmet. Ne törekedjünk tehát arra, hogy a középen levő 2—3 keret színültig legyen élelemmel. A KAPTÁR TÉTI SZELLŐZÉSE ÉS TAKARÁSA Véleményem szerint a tapasztaltabb méhésztársaknak nem szükséges részletesen elemezni a kora tavaszi penészedés okait. Még kezdő koromban történt, amikor a jő hőszigetelő miíanvae, a pntiszťrnl. forgalomba került. Én is igyekeztem a méhcsaládokat jó melegen tartani, ezért az említett műanyaggal betakartam az állományt. Az eredmény: penész a lépeken. a kaptárfalon, és lucskosodás a kaptár egész belsejében — lehangoló volt. Ezenkívül a kijárónylláson vékony csíkban folydogált a lecsapódott víz. A méhek erős zúgásukkal adták tudtomra vétett hibámat. Nem volt más hátra, télnek idején kellett a szigetelőanyagot eltávolitanom, s helyette néhány rongydarabbal lefednem az állományt. Két nap múlva már csend honolt a kaptárakban, s a lecsapódás is megszűnt. A nedves kaptár erősen' veszélyezteti a telelő méhcsalád egészségét. A túlzott takarás C*s a meleg mozgásra kényszeríti a méheket. Ennek következtében megnövekszik az éleiemfogyasztás, amely akár kétszerese Is lehet az átlagosnak. További káros következmény, hogy nemcsak a telelésre szánt élelem fogy el gyorsabban, hanem a méhek vastagbelében is sok megemésztntlen anyag halmozódik fel. A méhek emiatt a tél vége előtt üritkezni kezdenek, s még kedvezőtlen időben is kirepülésre kényszerülnek. A kaptárban történő ürítkezés folytán hasmenés is bekövetkezhet. így sok méh elpusztul, s a kár is jelentős. Az fgy legyengült méhcsaládoktól nem lehet tavasszal gyors, folyamatos fejlődést elvárni. Ilyenkor a méhész igyekezete sem tndja az akác virágzásáig „ütőképessé“ tenni a legyengült családokat. A méhcsaládok legfeljebb csak akácvirágzás után érik el a megkívánt szintet, ami az eredményes méhészkedéshez semmiképpen sem elegendő. Összegezve tehát a következőket keli a betelelés során szem előtt tartani: ~- az élelempótlást augusztus húszadika után elkezdeni; — vigyázni arra, hogy lefedett élelem, üres vagy nyitott mézes lép ne maradjon a kaptárban; — felülről rostaszövetes takarót használni úgy, hogy a keretek és a takaró között legalább 8—10 milliméteres hely legyen, ahova hullámpapírt vagy rongyot helyér zünk a víz felfogására; — a röpnyílást csak annyira kell szűkíteni, hogy minden bent hagyott keretre legalább két négyzetdeciméteres rés maradjon. ígv a kaptárban elegendő élelem marad, s a pára sem csapódik le, a méhek nyugodtan, csendben telelnek. Mindent egybevetve: a betelelési szakszerűen, gondosan kell elvégezni. Nem véletienii! Írták már a régebbi szaklapok is, hogy a jó beteielés a méhész művészete. Ezzel ma is teljesen egyetértek. VICZÉN ISTVÁN Az őszi munkák közé tartozik a fészekrendezés. Eltávolítjuk a felesleges, méhek nélküli kereteket, s mivel megtörtént a téli élelem feldolgozása. feleslegessé válnak az etetők. Meglepődünk, mikor a kiemelt etető alatt néha hőfehér viaszépítményt találunk. Érdemes ezeket a családokat megjelölni, mert valószínű. hogy ezek a fiatal anyás csalá-A méhcsaládok ellenőrzése dók a következő évben is a legjobban építő családok közé tartoznak maid. A kiszedett keretek és etetők helyébe melegltőbetéteket helyezünk: szalmapárnát, bőrlemezt, sáspárnát, újságpapírt. Használjunk minél kevesebb műanyagot! Örösi Pál Zoltán szerint a ió be1 telelés után már csak a felügyelet és a gondozás szükséges, vagyis nyugalmat kell biztosítanunk a méheknek, s védeni őket ellenségeiktől, a madaraktól és más állatoktól. * * Használtuk ki az utolsó szép őszi napokat méhcsaládjaink átnézésére. Ilyenkor meggyőződhetünk a téli éle. lemkészletről. méheink számáról. Megtudhatjuk az ázsiai nagy atka (Varroa Jacobson!) elleni védekezés eredményét, észlelhetjük a noszéma vagy a meszesedés jeleit. Ne sajnáljuk az időnket és készítsünk feljegyzéseket. melyek később hasznunkra válnakl * ★ Felvételeinken Mezey Márta somoriai (Sanmrín) méhész látható. Balogh rendszerű 15 családos méhészete az idén jó eredményt hozott. Meg. győződése, hogy a fiataloknak kell 'átvenniük az idősebbek helyét, meg kell fogadniuk tanácsaikat. Természetesen sok tanulásra és tapasztalatszerzésre van szükség. A jó eredmények eléréséhez mindenekelőtt a méhek szeretető szükséges, amelyhez megfelelő szakértelemnek kell párosulnia. Kontár Gyula ♦ A tél beköszöntését megelőző egészségügyi vizsgálat. szerző felvételei! A méhek té Közismert, hogy a nyugalom a sikeres telelés egyik legfontosabb feltétele. Hiánva a téli időszakban akár a tökéletesen felkészített méhcsaládoknál is okozhat jelentős károsodást. A kár lehet alig észle!hető. de a méhcsaládok teljes pusztulását is okozhatja. Az alábbiakban az ismert magyarországi méhész. Fa Inba Zoltán, ezzel kapcsolatos gondolatait tesszük közzé. A »Méhészet« című szakfolyóiratban megjelent írását kivonatosan közöljük. A mézelő méh a hozzá hasonlóan élő rokonaitól eltérően nem napról napra él. Bőség idején a nap! szükségleten felüli begyűjtött nektárt és virágport tartősítia, illetve raktározza méz. mézkenvér formájábao. Ez teszi lehetővé hogy a több ezer egvedet számláló méhcsalád nem pusztul el a virágos rétek, mezők eltűnésével. A mézelő méh téli Időszakra nem csupán élelemtartalékolással készül. A nyár második felében, végén változik az egyedek mennyisége és minősége is. A. heréket — amelyekre ősztől tavaszig nincs szükség — a család kiűzi, elpusztítja. A mun. k*sok számát erősen mintegy harmadára. negyedére csökkenti. A megmaradók azonban az őket megelőző nemzedékkel biológiailag nem azonos értékűek. Testük jóval több fehérjét és zsírt tartalmaz. Ez a többlet egvik feltétele annak, hogy a méhcsalád a hideg tél átvészelésén kívül még az első tavaszi nemzedék felnevelésére Is képes legyen. Ez a kettős cél fa betelelő nemzedék átmentése és az úi felnevelése) csak úgy valósulhat meg tökéletesen. ha a téli fészek lépieiben tárolt és a munkások testébe beépített tartalék élelemmel a család 161 gazdálkodik. Ezt segíti elő a hőigényes tevékenységek fviasztermelés. Hasítás nevelése) beépítése és a méhek téli fürtbe húzódása. A telelőfürt nagysága a külső hőmérséklethez igazodva változik ügy. hogy hőmérséklete mindig a kívánt maradjon. A méhcsalád az élet lángját úgymond tartalékra állítja. A jó. nyugodt telelés jele a méh. család halk. egyenletes zümmögése. Ez a gyakran jnég a kijáró közvetlen közelében Is nehezen észlelhető életje! azonnal felerősödik, mihelyt a méhcsalád nyugalmát bármi is megzavarja. Elég egy gyenge koppintás. rázkódás vagy valamelyik hívatlan vendég mozgolódása a kaptárban. hogy a halk zümmögést erős felzúdulás váltsa fel. Ha a zavaró tényező nem ismétlődik, a nyugalom hamarosan helyreáll. Egy-egv ilyen eset szerencsére károsodást nem okoz. Egészen más a helyzet azonban, ha az izgalmat kiváltó ok ismétlődik. vagy folyamatosan, hosszabb ideig hat. ilyenkor a telelőfürt meglazul. a méhek mézet szívnak magukba. a fészek hőmérséklete emelkedik. A fürttől hamarosan méhek távolodnak el, hogy megkeressék és elűzzék f elpusztítsák) nyugalmuk háborgaíőiát. A telelőfürt melegéből kiváló méh testének hőmérséklete rövid idő alatt annyira lesüllyed, hogy megdermed. A kaptár aljára pottyan vagy fennakad a lépek között. Gyakori, hogy a kivált méh testhőmérséklete akkor süllyed a veszélyes szintre, amikor kirepül a kaptárból. Ilyenek közül kerülnek ki azok. amelyek hulláját testükre szabott .sírban“ találjuk a hó felületén. Testük maradék hőmérséklete még elég arra. hogy a hóban mélyedést okozzon. A telelés nyugalmának megzavarása nem csupán azért káros, mert munkások Idő előtti pusztulását okozza. Egyéb, közvetett hátrányos következményei Is vannak. Ilyen például az, hogy a méhek többet fogyasztanak a feltétlenül szükségesnél. Ez nem csupán azért káros, mert növeli a mézfogyasztást és ezzel a telelés költségét, hanem azért is, mert a méhek testében több emészthetetlen anyag halmozódik fel. Ez — különösen hosszú, folyamatos téli fogság esetén — belső ürítkezést okozhat, ami a noszéma terjedésének kedvez. A méhek nyugalmát egymástól merőben különböző tényezők, okok zavarhatják. Ezek lehetnek - belsők (a méhcsaládon illetve méhlakáson belüliek). vagy pedig külsők. Eredhetnek embertől, állatoktól', de Időjárási viszonyoktól is. A belső tényezők közül az anyátlanságot, a rossz — kellően be nem érlelt, erősen ikrásodó, sok idegen anyagot tartalmazó —■ élelemkészletet és a teljes élelemhiányt kell kiemelni. Az anyátlanság veszélyét csupán csökkenthetjük, de teljesen ki nem zárhatjuk. Azt. hogy a nyugalom időszakában egv anya se pusztuljon el, akkor sem vehetnénk biztosnak, ha - kizárólag első éves aifvákat telelnénk be! Téli anya. veszteséggel tehát mindig számolni kell. Az éleiemkészlet minőségéből és mennyiségéből származó bajt viszont fokozott gondossággal, a telelés előkészítésekor telies biztonság, gal kivédhetjük. A méhészt a kedvezőtlen belső viszonyokról a család hangosabb zúgása, súlyosabb esetekben — különösen enyhébb időben — a méhek röpködése figyelmezteti. A kijáróban. a szállódeszkán futkározó. keresgélő méhek anyátlanságra, az ugyanott észlelhető ürülékfoltok pedig arra mutatnak, hogy a nyugtalanság oka a rossz minőségű élelem.- Az anyátlanságon kívül nagy károkat okozhatnak a kaptárba behúzódó kártevők fegér. cickány) Is. Arra. hogy a kaptárban nemkívánatos vendég tartózkodik, a méhek időnkénti hangosabb zúgásán kívül — alsó kijárás kaptáraknái — a kártevőknek a kaptár fenekén észlelhető ürülékéből, méhhulla maradványokból. léptörmelékből, esetenként desz kaf őszi ány okból következtethetünk. A külsőleg kárt okozók közül első helyre az embert kell tennnük — bármilyen furcsának tűnik is. Sajnos ezt a „megtisztelő“ minősítést egyikmásik méhész is kiérdemli. Az ilyenek a betelelésnél vétett mulasztások mellett közvetlenül vagy közvetve a nyugalmi időszak alatt is árthatnak a méheknek. Közvetlenül azzal. hogy nem védik őket a nyugalmukat zavaró tényezőktől, közvetve pedig azzal, hogy a szükségesnél gyakrabban tesznek-vesznek a kantárak közelében, sőt kíváncsiságból azokat sűrűn kopogtatják, esetenként minden ok nélkül ki is nyitfák. Az állatok közül — a már említett egéren és cickányon kívül — a méhek nyugalmát a leghasznosabb madaraink közé tartozó zöld harkály és a széncinke veszélyezteti. A harkály főleg az erdőkben és azok közelében levő méhészeteket károsítja. Erős csőrével lyukat vág a kaptár falán. Kártétele nem merül ki abban, hogy a hosszú nyelvével elérhető méheket elfogyasztja. Sokkal nagyobb veszteség az a méhmennyiség, amely a kopogás hatására a telelőfürttől eltávolodik, megdermed és elpusztul. Ráadásul a harkály rongálja a kaptárt, a kereteket és a lé. pékét is. A cinke taktikája ellen a méhésznek kell fellépnie, csakis ő előzheti meg, illetve hozhatja helyre a keletkezett károkat. A szükséges teendők egv részét már a telelés előkészítésének időszakában el kell végezni. Gondoskodni kell arról, hogy a családok fiatal anyával induljanak a télbe. Az élelem elkészítése mellett nem szabad megfeledkezni a kijáró szűkítéséről sem. A cinke kártételét a kijáró elé vékony deszkából, kátránypapírből készített függönnyel akadályozhatjuk meg, míg a harkály ellen több védekezési módszer is ismert, a fémsza. lagoktől egészen a kaptárak takarásáig. Mindig a körülményeknek leg. inkább megfelelő módszert Igyekezzünk a'kalmazni. (M) HIRDETÉS Értesítjük a tiszteli mébésztársakst, hogy a beküldött viaszból megrendelésre 10,— koronáért — sonkolyból pedig kilónként t2,— koronáért ló minőségű mfllépet készítünk, s ezt kívánatra fertőtlenítjük A műlépet megrendelés szerinti méretre vágjuk, s he partnereink kívánják foszforra! feljavftiuk hogy a méhek egészségesen szaporodjanak. A viaszt, a sonkolyt. s a megrendelést az alábbi címre küldjék: Výrobňa medzistienok sei n« i « i a v c e Telefon: 931-14
