Szabad Földműves, 1986. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)

1986-07-19 / 29. szám

2 SZABAD FÖLDMŰVES 1986. július 19, DINAMIKUS GAZDASÁGFEJLESZTÉS, ALKOTÓ SZELLEM h SZSZK kormányának programnyilatkozata Július 4-én tartotta meg második ülését a Szlovák Nemzeti Tanács. A közelmúltban megalakult, új össze­tételű törvényhozó testület első mun­katanácskozásán részt vett Jozef Le­nárt, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára, a szlovák kormány tagjai, élükön Peter Colot­­kával, a CSKP KB Elnökségének tag­jával, a kormány elnökével, valamint az SZLKP KB Elnökségének és titkár­ságának tagjai és a bratislavai kon­zuli hivatalok képviselői. A Szlovák Szocialista Köztársaság kormányának programját Peter Co- Iotka, az SZSZK kormányának elnöke terjesztette elő, amelynek bevezető­jében leszögezte, hogy a kormány a feladatok teljesítéséhez annak tuda­tában lát hozzá, hogy csak az új gon­dolkodásmódnak, a cselekvés új meg­közelítésének érvényesítésével, a ma­gas fokú igényesség, alkotó szellem, s a minden elavult, szocialista fejlő­désünket gátló jelenséggel szembeni meg nem alkuvás érvényesítésével valósíthatjuk meg őket. Az SZSZK kormánya és szervei fi­gyelmüket elsősorban a -szlovákiai gazdaság teljesítőképességének és hatékonyságának növelésére összpon­tosítják. Az adott gazdasági feltéte­leknek megtelelöen Szlovákiában a 8. ötéves tervidőszakban is dinamikus gazdaságfejlesztéssel számolnak, mi­közben a nemzeti jövedelemnek or­szágosan 18—19 százalékkal, az SZSZK-ban 23—25 százalékkal- kell növekednie. Az SZSZK kormánya által irányí­tott ágazatokban főleg arra fognak törekedni, hogy a kutatás eredményei érvényesüljenek a könnyűvegyipar­ban, a műanyag- és a műszál gyár­tásában, a fa vegyi és gépi feldolgo­zásában, a mezőgazdasági termelés­ben, a környezetvédelemben és az egészségügyi ellátás tökéletesítésé ben. Ezzel párhuzamosan a tudomá­nyos-kutatási bázis részt vállal az elektronika, a robotizátás és az auto­matizálás folyamatai feladatainak megoldásából. Ennek során erélyesen szorgalmazni kívánják az elért ered­mények gyakorlati alkalmazását. A CSKP XVII. kongresszusa Irány­vonalával és az SZLKP kongresszusa határozataival összhangban fokozot­tan törekedni fog a nemzetközi gaz­dasági és tudományos-műszaki együtt­működés elmélyítésére. A gazdaság­fejlesztés lntenzifikálásának folyama­tában döntő szerepet tulajdonit a tervszerű Irányítási rendszer további tökéletesítésének és a gazdaságpoli­tikai eszközök hatásfoka növelésé­nek. A kormány a következő időszakban is elsőrendű fontosságú gazdasági és politikai feladatnak tekinti a mező­­gazdaság továbbfejlesztését. Terme­lése 8—9 százalékos növelésének cél­ja, fokozni alapvető élelmiszerekből az önellátottságot és ezzel párhuza­mosan csökkenteni a termelési költ­ségeket, szüntelenül javítani a piac minőségi élelmiszer-ellátottságát, — összhangban az egészséges táplálko­zás követelményeivel. Erre irányul minden intézkedés a tervezésben, az irányítási rendszerben, a vállalatok önálló gazdasági elszámolása és fe­lelőssége, valamint az emberek érde­keltsége fokozásában, a műszaki po­litikában, a káderek felkészítésében, valamint a mezőgazdasági és az élel­miszer-ipari termékek minőségét el­lenőrző egységes rendszer megterem­tésében is. A mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumtól a kormány elvárja néhány huzamosabb ideje tapasztal­ható fogyatékosság rugalmasabb és következetesebb megszüntetését. A növénytermesztésben a cél főleg a tömegtakarmány minőségének jelen­tős javítása, a burgonya és a cukor­répa terméshozamának és minőségé­nek javítása, a teljes önellátottság elérése olajnövényekből, valamint a gyümölcs és a zöldség termelésének intenzívebbé tétele. Rendszeresen el­lenőrzik a tej továbbra is ki nem elégítő minősége javítására tett in­tézkedések megvalósítását, nemtelje­sítésükből pedig levonják a megfele­lő következtetéseket. A folyamatos és kiegyensúlyozott fejlesztés érdekében az irányító szer­veknek a mezőgazdasági vállalatok­tól meg kell követelniük a takar­mányfogyasztási normák megtartása, a tartalékaik tervszerű megteremté­se, a tároló létesítmények bővítése felelősségteljes megközelítését, hogy enyhítsék, illetve kizárják a termés­hozam ingadozásának kedvezőtlen következményeit. Az SZSZK kormányprogramja le­szögezi: ..Mezőgazdaságunk dolgozói­nak határozottabban kell csökkente­niük a betakarítási és a tárolási vesz­teségeket és leküzdeniük a gépek, a műtrágya, a növényvédő szerek al­kalmazásának hiányosságait. Tovább­ra is sokoldalú figyelmet fordítunk a föld védelmére és termővé tételé­re. főleg a Kelet-szlovákiai síkságon és az Ipoly vízgyűjtő medencéjében. A mezőgazdaságban és az élelmi­szeriparban is növelni kell a tudo­mányos-kutatási bázis teljesítőképes­ségét, a nemesítő és a tenyésztő munkahelyek tevékenységét szoro­sabban egybe kell kapcsolni a terme­lési gyakorlattal, hogy a biológiai anyag tökéletesítésének eredménvei gyorsabban érvénvesiiljenek a terme­lésben. Ez egyaránt vonatkozik a ku­tatásra, valamint a biotechnológia élelmiszer-ipari alkalmazására.“ A kormány az illetékes szervektől elvárja a hosszabb ideje lemaradó mezőgazdasági vállalatok színvonalá­nak emelését szolgáló Intézkedések teljesítését. A melléküzemági tevé­kenységet illetően ragaszkodik ah­hoz, hogy szigorúan alkalmazkodjék a hatályban lévő elvekhez, s ne von­ják el az efsz-ek és az 'állami gazda­ságok figyelmét a tulajdonképpeni mezőgazdasági termeléstől, amely a legfontosabb gazdasági szerepkörük­ben ma és a jövőben is. Az élelmiszer termelői részéről na­gyobb felelősségvállalást szorgalmaz a termékek minőségéért, az ellátás folyamatosságáért és nagyobb kezde­ményezést a választék bővítésében és gazdagításában, a csecsemő- és gyermektápszerek, a cukorbetegek­nek készülő élelmiszer, a félkészáru, az előfőzött és készételek termelési programjának teljesítésében. A kormány elvárja, hogy a mező­­gazdasági és élelmezésügyi minisz­térium, együttműködésben a keres­kedelmi és az ipari minisztériumok­kal tegyen javaslatot annak a prob­lémának célszerű és hatékony meg­oldására, hogy megfelelő csomago­lású legyen a tej és az egyéb élelmi­szerek, mivel a jelenlegi helyzetet nem tekinti kielégítőnek. Az erdőgazdálkodásban az erdő fatermelő képessége mellett jóval nagyobb súlyt helyez vízgazdálkodá­si, talajvédelmi, üdülési-higiéniai és ■általában rendkívüli környezetvédel­mi funkciójára. Tekintettel erre szá­mol a fakitermelés bővítésével, töké­letesítésével, valamint a gazdasági szabályozórendszer módosításával is. Ügyelni fog arra, hogy a fakiterme­lés feladatai megfeleljenek az egyes fafajták természetes növekményének, összhangban az erdők inventarizálá­­sával, amelyet a tárcának belátható időn belül végleg le kell zárnia. A vízgazdálkodás területén a kor­mány, az illetékes tárca és a nem­zeti bizottságok figyelme főleg a sta­­rinái, a Nová Bystrica-i és a máline­­ci nagy víztároló folyamatos építésé­nek biztosítására összpontosul, de a kisebb helyi építkezésekre éppúgy, mint az olyan nagy befogadóképes­ségű víztárolók építésének előkészí­tésére, melyek kivitelezésének kez­detével a 9. ötéves tervidőszakban számol. Ezzel párhuzamosan tovább­ra is igazodni fog az ivóvízzel való szigorúbb gazdálkodáshoz, elmélyítve a gondoskodást főleg a vízmüvi és a vízelosztó berendezések karbantar­tásáról, ésszerűen szabályozva az anyagi ösztönzést és hatásosabb ne­velőmunkát kifejtve a lakosság kö­rében. Szorgalmazni fogja a beruházóktól és a kivitelezőktől a környezetvédel­mi építkezések folyamatos megvaló­sítását. idejében történő befejezésü­ket, valamint az új akciók tüzetes előkészítését. Az illetékes felügyeleti szerveknek, de főleg a nemzeti bizottságoknak szigorúbban kell fellépniük a kör­nyezetvédelmi előírások megszegői­vel szemben, s ehhez hasonlóan szi­gorítani kell az eljárást az érvényes normák és előírások alóli kivételek engedélyezésénél. A kormány sokoldalú figyelmet for­dít a mezőgazdasági és az erdei föld­terület csökkentésének további mér­séklésére, a föld rekultivációjának biztosítására, a víz és a szél általi erózió nyomán veszélyeztetett föld­terület csökkentésére, az erdők leve­gőszennyezettség általi megkárosítá­sának enyhítésére, az ország környe­zeti viszonyai egyensúlyának megte­remtésére. , A programnyilatkozat a nép élet­­színvonalának emelését, a fiatalok oktatásának és nevelésének kérdés­­csoportját éppúgy magába foglalja, mint az egészségügy fejlesztésének feltételeit, a nemzeti bizottságok munkája javításának legfőbb krité­riumait, a szocialista törvényesség védelmének következetes érvényesí­tését, az ellenőrzés rendszerének erő­sítését. Az új, ötéves munkaprogram elfo­gadása után a képviselők bizalmat szavaztak az új kormánynak, amely megkezdi felelősségteljes feladatai teljesítését. Igények és követelmények (Befejezés az 1. oldalról) gazdasági, hanem fontos politikai fel­adat is. Az élelmiszeriparban — ahol a ter­melés a 8. ötéves tervidőszakban tíz százalékkal növekszik —, az alapvető feladatok közé tartozik majd a piac folyamatos ellátása, valamint a vál­tozó fogyasztói igényekre való rugal­mas reagálás. E cél megvalósítása — az innovációs folyamatok hatékony­ságának fokozásával, a termelési és technológiai folyamatok tökéletesíté­sével, a nyersanyagok feldolgozott­sági fokának növelésével, a mellék­­termékek hasznosításával és a vesz­teségek csökkentésével — megköve­teli az élelmiszer-ipari termelés in­tenzívebbé tételét. Az agráripari komplexumban is úgy mint más ágazatokban kiemelt figyel­met kell szentelni a beruházásos épít­kezések fejlesztésének. Azonban ezen a termeten is nagyobb figyelmet keli szentelni az építkezések időbeni be­fejezésének. ä Beruházási összegek Ä politikai, az állami és a gazda­sági szervek sokoldalúan támo­gatják a munka termelékenysé­gének és a gyártmányok minőségé­nek javításéra, a jobb gazdasági ered­mények elérésére tett kezdeményezé­seket, szervezett akciókat, mozgalma­kat. Különös figyelemmel fordulnak az ifjúság javaslatai, munkája felé. Tőlük függ majd társadalmunk to­vábbi előrehaladása, társadalmunk jövője. A Rimaszombati (Rimavská Sobo­ta) járás közel százezer lakosának egynegyede fiatal, 15—30 éves. A SZISZ-nek csaknem hétezer tagja van. A több mint 250 alapszervezet közül mintegy harminc mezőgazdasági és élelmiszer-ipari üzemekben tevékeny­kedik. E mezőgazdasági Jellegű járás­ban a fiatalok segítő, építő szorgalma A SZISZ járási bizottsága — az Ifjúsági klubokkal, a talusl művelő­dési otthonokkal és a körzeti agitá­­clós központokkal együttműködve — a szorgoskodó fiataloknak az idén Is gazdag kulturális programajánlattal kedveskedik. A könnyűzenei rendez­vények mellett egyre nagyobb nép­szerűségnek örvendenek a néphagyo­mányokat fölelevenítő folklórműso­rok és táncházak. Az Ifjúság világnézeti és honvédel­mi nevelését haszonnal társítják a sport fejlesztésével, amelynek szer­ves részét képezik az érdekes turisz­tikai programok. A minden évben — már hagyományosan — megrendezett találkozókon honvédelmi felkészült­ségből, fizikai erőnlétükről, politikai tájékozottságukról és irodalmi mű­veltségükről adhatnak számot. Ezek i Ifnl kezdeményezések tehát elsősorban a mezőgazdasági termelésben való részvételben nyil­vánul meg. A nyári szünidő alatt kéthetenként váltják egymást az efsz-ekben és ál­lami gazdaságokban a diákok cso­portjai. Tizenkét középiskolából ösz­­szesen 710-en kapcsolódnak be a „nyári aktivitásaként ismert mozga­lomba. Gyümölcsöt szednek, segíte­nek a zöldség és gyümölcs feldolgo­zásában. Tavaly 550 tonna szénát gyűjtöttek össze. Ugyanis néhány év­vel ezelőtt az ifjúsági szervezetek elhatározták, hogy gondjukba veszik a gépi eszközök számára hozzáférhe­tetlen réteket és legelőket. A leg­utóbbi adatok szerint már 630 hek­tár rét és legelő a „birtokuk“. Köte­lezettségvállalásuk értelmében ta­vasszal tisztítják, műtrágyázzák ezt a területet, majd kézi erővel kaszál­ják, forgatják és begyűjtik róla a szénát. Azonban más formában is segítik a zöldaratás gyors befejezését. Hét­végi műszakokát szerveznek a köz­téri zöldterületek, folyómenti gátak és az üzemi kertek tűtermésének be­gyűjtésére. Eddig 84 ifjúsági szerve­zetből több mint ezer fiatal kapcso­lódott be ebbe a munkába. Az idén még kaszálóversenyt is rendeztek, amelyre ötven fiatal ne­vezett be. Az ifjú kaszálók közül a rimaszombati, tizenöt éves Miroslav .Ďuriška bizonyult a legügyessebbnek, pedig ő volt a legfiatalabb verseny­ző. Büszke is volt rá a mezőgazdasá­gi szakközépiskola, amelynek diákja. Az elmúlt évben negyven alapszer­vezetből nyolcszáz fiatal 13 ezer óra társadalmi munkával járult hozzá az aratás gyors elvégzéséhez. Most 70 ifjú kombájnos, számos javító és gép­­járművezető, illetve traktoros fára­dozik a nagy nyári munkák sikeres befejezéséért. Az Ifjúsági Fényszóró tagjai is felkészültek a veszteségek csökkentését szolgáló felügyelő és ellenőrző tevékenység elvégzésére. A munkák dandárja idején a járás me­zőgazdasági és élelmiszer-ipari üze­mei még közel ezer főiskolás és egye­temista „idénymunkást“ is „vendé­gül“ látnak. a rendezvények közösséget összeko­vácsoló erővel is hatnak. Hasonló szerepet töltenek be azok az ifjúsági találkozók, amelyek párbeszédre, vi­tára, tapasztalatcserére adnak lehe­tőséget. A SZISZ tagjai a mezőgazdasági üzemeknek nyújtott hasznos segítség mellett a Nemzeti Front választási programjának valóra váltását is tár­sadalmi munkában sok tízezernyi órával lendítik előre. A fém- és egyéb ipari hasznosításra alkalmas hulla­dék gyűjtésében is jeleskednek. Újí­tási javaslataik társadalmi értéke is számottevő. Kezdeményezően alakí­tanak ifjúsági munkaközösségeket, eddig már 42 ifjúsági kollektíva mű­ködik eredményesen. Húsz pedig el­nyerte a szocialista brigád címet. A CSKP XVII. kongresszusa és pár­tunk megalakulásának 65. évfordulója tiszteletére másfél millió korona ér­tékű kötelezettséget vállaltak, s ezt becsülettel teljesítették. A telsoroltak is arra utalnak, hogy a járásban magas színvonalú az esz­mei-politikai nevelőmunka. A most zárult tanévben csaknem hétezer fia­tal vett részt politikai alapképzésben. A cigányszármazású fiatalok prob­lémáinak megoldása ebben a Járás­ban különös Jelentőséggel bír, mivel a huszonötezer 15—30 éves fiatal kö­zül tízezer a cigányszármazású. Az ifjúsági szervezeteknek eddig három­száz cigényszármazású tagja van. Szeretnék, ha még nagyobb számban lépnének soraikba, hogy segítségük­kel megelőzzék a többiek deviáns vi­selkedését, és megnyerjék a felnö­vekvő cigányszármazású fiatalokat a társadalmi szempontból hasznos, ér­telmes tevékenység számára. Az ifjúság alkotó kezdeményezésé­nek lehetünk tanúi, ha szemügyre vesszük sokrétű és eredményes tevé­kenységüket. Bízunk benne, hogy ké­pességeik, tehetségük kibontakozásá­val .egész társadalmunkat gazdagító értékeket hoznak létre. Ebben segí­tik őket az állami és gazdasági szin­ten életbe lépő intézkedések, vala­mint pártunk irányelvei egyaránt. KORCSMAROS LÄSZLÖ A nagykereskedelmi árak alakulásáról Az elmúlt héten érdekes sajtótájé­koztatót tartottak Prágában. Michal Sabolčík miniszter, a Szövetségi Ar­­hivatal elnöke részletezte az árpoli­tika néhány kérdését — fnindenek­­előtt azonban a nagykereskedelmi árak alakulását — a 8. ötéves terv­időszak vonatkozásában. Bevezetőben hangsúlyozta, hogy az árrendszernek hatást kell gyakorolnia a társadalmi célok megvalósítására, a gazdasági­­-szociális fejlesztésre, valamint a ter­melés intenzifikálására. A CSKP XVII. kongresszusa célul tűzte ki, hogy a jelenlegi ötéves tervidőszak minden egyes évében legalább 3,5 százalékkal kell növelni a nemzett jövedelmet. Ezen igényes feladat tel­jesítése természetesen szoros össze­függésbe hozható az árpolitika ala­kulásával. Valamennyien jól tudjuk, a külföl­di piacon is úgyszólván napról napra emelkedik a nyersanyagok ára. Tehát ezzel a hazai termelés folyamán min­dig tisztában kell lennünk. A Szövet­ségi Arhivatal elnöke a továbbiakban kiemelte, hogy 1988. január elsejével sor kerül a nagykereskedelmi árak csökkentésére. Vonatkozik ez első­sorban az építőiparra, a mezőgazda­­sági melléküzemági termelésre stb. A kiskereskedelmi árakat illetően szóba jött, hogy nem várhatók vál­toztatások az alapvető élelmiszerek, a szolgáltatások, valamint a fűtő­anyagok árainál. Egy Jó hír: 1987. január elsejétől átlagosan 26 száza­lékkal csökken az elektronlkai ter­mékek ára. S hadd Idézzünk még né­hány érdekes adatot az elhangzottak­ból: a termelésre szánt állami dotá­ció értéke évente meghaladja a 62 milliárd koronát, amelyből az élel­miszeripar mintegy 39 milliárd koro­nát kap. Egészen más dolog: a textil­ipari termékek tartaléka csaknem 16 milliárd koronára becsülhető. (SB) Beiktatták az Űj Szó új főszerkesztőjét Kiss József személyében július 9-én beiktatták az SZLKP KB magyar nyelvű napilapjának új főszerkesztőjét. Az ünnepségen jelen volt Ľudovít Pezlár, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a Központi Bizottság titkára, Bohuš Trávniček, az SZLKP KB Titkárságának tagja, a Pravda főszerkesz­tője, Ján Škoda, az SZLKP KB osztályvezetője és más vendégek. Ľudovít Pezlár méltatta a nyugdíjba vonuló Rabay Zoltán eddigi tevé­kenységét, megköszönve a lap színvonalának és példányszámának emelé­séhez való hozzájárulását, a pártsajtő sokrétű feladatainak teljesítéséért Végzett áldozatos munkáját. Meggyőződését fejezte ki, hogy a szerkesztőség kollektívája Kiss József elvtárs vezetésével eleget tesz az elvásároknak, és sikerrel teljesíti fel­adatait, megnyeri a magyar nemzetiségű állampolgárokat pártunk politi­kájának, céljaink tettekben megnyilvánuló támogatására. túllépésével — a jövőben már nem számolhatunk. A mezőgazdasági beruházások — a lakosság élelmezését biztosító ága­zatok hosszú távú fejlesztési prog­ramjával összhangban — mindenek­előtt a talaj termőképességének a nö­velésére, a növénytermesztés fejlesz­tésére összpontosulnak. Az állatte­nyésztés szakaszán a beruházások el­sősorban az elavult létesítmények korszerűsítésére és átalakítására irá­nyulnak. Az (ilyen jellegű orientáltság egyik alapvető feltétele a mezőgazda­­sági termelés hatékony fejlesztésé­nek. Az eddigi tapasztalatok szerint a beruházások ilyen irányú ésszerű hasznosítása csak ritkán tapasztal­ható a gyakorlatban. A mezőgazdasá­gi üzemek ahelyett, hogy a beruhá­zásra szánt összeget a növényter­mesztés elsődleges fejlesztésére, illet­ve az állattenyésztés korszerűsítésé­re és átalakítására fordítanák, terje­delmes építkezésekbe kezdenek. Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezés­ügyi Minisztériumának, továbbá a kö­zépfokú irányítási szerveknek na­gyobb figyelmet kell majd szentel­niük ezeknek a kérdéseknek. A mezőgazdasági és az élelmiszer­­ipari dolgozókra a pénzügyi tervek megvalósítása során is igényes fel­adatok várnak. E célok összhangban vannak társadalmunk gazdasági, szo­ciális fejlesztésének felgyorsításával, vagyis a dolgozók életszínvonalának megszilárdításával, illetve a minőség javításával. Tudatosítanunk kell, hogy csak azt oszthatjuk szét, amit meg­termeltünk. Szükéges, hogy a mezőgazdasági é$ az élelmiszer-ipari üzemek az igé­nyes termelési feladatok teljesítése mellett kellő figyelmet fordítsanak a jövő évi tervjavaslat kidolgozására. A 8. ötéves tervidőszak tervjavaslatá­val kapcsolatos párthatározatok ér­telmében a fő hangsúlyt elsősorban az irányítás és a munkaszervezés tö­kéletesítésére. valamint a feladatok alapos megismertetésére kell helyez­ni.

Next

/
Thumbnails
Contents