Szabad Földműves, 1986. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)
1986-11-22 / 47. szám
1986. november 22. SZABAD FÖLDMŰVES 3 A KERESKEDELEM ALAKULÁSA A KGST-tagországok kereskedelmi forgalma a múlt évben az 1980-as év valóságához viszonyítva S3 százalékkal. ugyanakkor a kölcsönös árucserének az összes kGlkereskedelml forgalomból való aránya 7.5 százalékkal 61 százalékra növekedett. A kölcsönös kereskedelem továbbiéilesztése érdekében szükség van a tudományos-termelő intézetek és a vállalatok közötti közvetlen kapcsolatok lavftására és a közös tndományostermelö társulások kialakítására. A FOGYASZTÁSI CIKKEK SZÁLLÍTÁSA Az utóbbi tizenöt évben több mint az ötszörösére növekedett a szovlet fogyasztási cikkeknek a többi KGST- tagországba történő kivitele. A leggyorsabban a íiáztartásban használatos termékek szállítása növekedett, amelynek értéke csak az előző ötéves tervidőszakban (1981—19851 elérte a hárommilliárd rubelt. A szovlet külkereskedelmi szervezetek az előző ötéves tervidőszakban a baráti országokba többek között több mint kétmillió hűtőszekrényt, megközelítőleg hárommillió fényképezőgépet és hozzávetőlegesen ötmillió rádiókészüléket exportáltak. Nagy volt az érdeklődés a szovjet órák' iránt is, amit az 50 millió darab eladása Is bizonyig AZ ELEKTROMOS ENERGIA TERMELÉSE A KGST-tagországok a múlt évben 2 billió 41 milliárd kWó elektromos energiát termeltek, ami a világtermelésnek több mint a 20 százaléka. A KGST-országok közül a legtöbb elektromos energiát a Szovjetunióban (1 billió 545 milliárd kWó) és a Lengve! Népköztársaságban (138 milliárd kWó) termelték. A KGST-tagországokban az elektromos energia termelése az utóbbi öt évben 18 százalékkal. 1960 óta pedig az ötszörösére növekedett. SZÉNKITERMELÉS A szocialista közösség országaiban a múlt évben 2 milliárd 450 millió tonna szenet termeltek ki. ami a világkitermelés 57 százaléka. A KGST- tagországokra az említett mennyiségből egvmilltárd 450 millió tonna )ut. A KGST-országok közül a legtöbb szenet a Szovjetunióban (647 millió tonnái termelték ki, amivel a világon a Kínai Népköztársaság (850 millió tonna] és az Egyesült Államok (800 millió tonna) mögött a harmadik helyre került. Az első tíz között foglal még helyet a Német Demokratikus Köztársaság, Lengyelország és Csehszlovákia. A SZINTKÜLÖNBSÉG KIEGYENLÍTÉSE A KGST-tagországok gazdasági fejlődése szintjének közelítése és kiegyenlítése már több mint 35 éve van folyamatban. A belső erőforrások mozgósításával és a nemzetközi együttműködés elmélyítésével már egynéhány KGST-országban áthidalták a korábbi agrártelleget. Ebben rendkívül nagv érdemeket szerzett a Szovjetunió. A második világháborút kővető időszakban példán! a Bolgár Népköztársaságban, a Magyar Népköztársaságban. Lengyelországban és a Román Szocialista Köztársaságban segítségével ötszáz ipari üzemet építettek. (HÍZ) A világnak egyre több műtrágyára van szükségé A demográfiai előrejelzések szerint az elkövetkezendő 15 évben Földünk lakossága mintegy 25 százalékkal növekszik. azaz mintegy 1 milliárd 200 millióval és a század végén a világ lakossága 6 milliárd lesz. A mezőgazdaság és élelmiszeripar fontos feladata tehát, hogy növelle az élelmezési cikkek termelését. A FAO és a többi nemzetközi szakosított szervezet egybehangzó véleménye, hogy az élelmiszer-termelésnek gyorsabb ütemben kell növekedni, mint a népességnek. E vélemény alapié, hogy az élelmiszer-kínálat már ma sem elég. minthogy a világ lakosságának egvharmada — félag a fejlődő országokban — nem táplálkozik megfelelően. Az élelmezési kérdés megoldása számos társadalmi, gazdasági és technikai tényezőtől függ. E tényezők sorában különösen fontos szerepet látszik az ésszerű műtrágyázás. Kiszámították. hogy például a nitrogéntrágyázás 1 millió tonnával történő növelése megfelelő feltételek mellett 10 millió tonnával növelheti a gabonatermelést. Ez a gabonamennyiség megfelel 100 millió ember éves szükségletének. A műtrágya tehát egyike a legnagyobb társadalmi és gazdasági prioritással rendelkező ipari termékeknek. Ezzel magyarázható, hogy állandóan növekszik a műtrágya-felhasználás. Míg az 1970/71-es szezonban a világ mfltrágyafogvasztása 69 millió tonna volt. a múlt évben ez a fogyasztás már meghaladta a 130 millió tonnát (tiszta hatóanyagban számolva 1. Ezzel magyarázható az is, hogy a műtrágya nagv ellenállást tanúsít a kedvezőtlen koniunktúrával szemben. Az ágazat eljövendő fellődését a demográfiai feltételek és az élelmiszer-gazdaság igényei határozzák meg. A legújabb prognózis szerint a század végén a világ műtrágya-felhasználása eléri a 210 millió tonnát. Ez ugyan annyit jelent, hogy valamelyest csökkenni fog a fogyasztás növekedési üteme, a mennyiségi növekedés azonban az eddiginél nagyobb lesz. Az elkövetkező 15 évben ugyanis a világ műtrágya-felhasználása 80 millió tonnával növekedne, mfg az előző 15 évben csak 60 mllliő tonnával növekedett. A műtrágya-felhasználás mennyiségi növekedésével egyidelűleg a közeltövöben minőségi változásokra is sor kerül. E változások célja a műtrágyázás optimalizálása. A korszerű agrokémia követelményeivel összhangban lobban, azaz hatékonyabban kell hasznosítani a műtrágyát. Ennek érdekében a termelők körében továbbra is érvényesül az a tendencia, hogy granulált, kompié)?, folyékony stb. műtrágyát szállítsanak a mezőgazdaságnak. Ez azonban nem jelent lényeges változást az alapvető összetevők (nitrogén, foszfor, kálium) felhasználása szerkezeténél. E téren a helyzet ugyanis évek öta stabil, legfellebb a nttrogéntrágyák Iránti kereslet gyorsabb növelésének enyhe tendenciája tapasztalható. Jóval nagyobb változások várhatók viszont a műtrágya-felhasználás földralzi szerkezetében, ami onnan adódik. hogy a műtrágya-felhasználás az egyes körzetekben és az iparilag fejlett országokban ma már magas szinten áll. ezért a század végéig csak viszonylag kis mértékben növekszik. Vonatkozik ez különösen Nyugat-Euröpára, így ennek az országcsoportnak a világtogyasztásban való részesedése az 1985-ös 44 százalékról 2000-ben 31 százalékra csökken. Jelentős fejlődés várható viszont a harmadik világ országaiban, főleg Afrikában és Latln-Amerikőban. A mezőgazdaság kémlzálásának különösen erőteljes fejlődésére kerül sor a szocialista államokban, amelyeknek — annak ellenére, hogy a második világháborút követő időszakban ielentös mértékben növelték a műtrágya-felhasználást — e téren még sok a tennivalójuk. Nem véletlen tehát, hogy a műtrágya-felhasználás kérdéseire nagy figyelmet fordítanak a Szovjetunióban. Kínában és más szocialista országokban. A műtrágya iránti kereslet méreteit és a vonatkozó vszándékokat lói mutatták a 2000-ig szóló prognózisok, melyek szerint e szocialista országok az ezredfordulón mintegy 50 százalékkal részesednek maid a világ műtrágya-felhasználása egész várható növekményéből. Jgy a szocialista országok vtlágfogyasztásban való részesedése 45 százalékra növekszik. A világ növekvő műtrágvaszükség- Ieteinek kielégítését szolgálta maid, hogy az elkövetkező 15 évben összesen közel évi 100 millió tonna összkapacitésú új műtrágyagvártó üzemek épülnek, amelyek részben felválnék в már elavult és amortizálódott üzemeket. Óriást beruházási fel. adat ez. amelyet csak a második világháborút követő egész időszak építési potenciállá nagyságával mérhetünk. Ugyanakkor megváltozik a műtrágyagyártás területi megosztása. A műtrágvafogyasztás fenti tendenciáival összhangban ugyanis az út műtrágyagvártó üzemek ffóleg nitrogén- és foszforműtrágvát gyártó Üzemek 1 többsége nem a fejlett tókés országokban épül. Ez bizonyára változásokhoz vezet majd a nemzetköz! műtrágya-kereskedelem irányainál Is. (M, M.) Hz epttmüfffldés fefieeztőse és lükeleteslfese Ä KGST-országok testvérpártjainak vezető képviselői 1986. november 10-én és 11-én munkatalálkozót tartottak Moszkvában. A találkozón részt vettek és felszólaltak: Todor Zsivkov. a Bolgár Kommunista Párt KB főtlkára. a BNK Államtanácsának elnöke. Gustáv Husák. Csehszlovákia Kommunista Pártja KB főtitkára, a CSSZSZK elnöke. Fidel Castro, a Kubai Kommunista Párt KB első titkára, a Kubai Köztársaság Államtanácsának és Minisztertanácsának elnöke. Kádár János, a ^iagyar Szocialista Munkáspárt főtitkára. Dzsambin Batmönh, a Mongol Népi Forradalmi Párt KB főttkára. a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Huralia Elnökségének elnöke. Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt KB főtitkára, az NDK Államtanácsának elnöke, Wojciech Jaruzelski, a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB első titkára, a Lengyel Népköztársaság Államtanácsának elnöke, Nicolae Ceausescu, a Román Kom-A mezőgazdasági munfsta Párt főtlkára, az RSZK elnöke. Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió Kommunista Pártla KB főtikára és Truong Chinh, a Vietnami Kommunista Párt KB tőtikára, a VSZK Államtanácsának elnöke. A testvérpártok vezető képviselői megtárgyalták a szocialista országok közötti együttműködés fejlesztésének és tökéletesítésének alapvető kérdéseit és a szocializmus alkotó potenciálja teljesebb kihasználásának lehetőségeit. Rendkívüli figyelmet fordítottak a kapcsolatok további elmélyítésének gazdasági területen, a gazdasági és a tudományos-műszaki együttműködés új, leghaladóbb formái kihasználásának a testvéri országok társadalmi-gazdasági feflödése meggyorsításának és népei életszínvonala emelésének érdekében. A találkozón véleménycsere volt fi jelenlegi nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. A találkozó résztvevői támogatták a Szovjetunió elvi állásfoglalását Reykjavíkban és hangsúlyozták. hogy feltétlenül fokozni kell a közös erőfeszítéseket az atomfegyverek kiküszöböléséért, a hagyományos fegyverek korlátozásáért. 8 béke és a nemzeeközi biztonság megszilárdításáért vívott harc érdekében. A találkozó sxlvélyes és nyílt !égJ körben folyt le, s a kölcsönüs megértés. valamint egység tellemezte valamennyi megtárgyalt kérdésben. gépem szimraiiaiö emelésével Mihail Gorbacsov, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára november eleién ellátogatott azoo úf mezőgazdasági gépek kiállítására, amelyeket az Össz-szövetségi Mezőgazdasági Gépipari Kutatóintézetben fejlesztettek ki. A kiállítást csarnokban nyílt és tárgyilagos vita bontakozott kt a gépkonstruktőrök és a tudósok, valamint a vállalatok, a minisztériumok és a központi hatóságok 'vezető dolgozói között a mezőgazdaság úl gépekkel és berendezésekkel való ellátásának Szükségszerűségéről. A találkozók és a beszélgetések után — amelyeken többek között az SZKP KB Politikai Bizottságának néhány tagia és póttagja is részt vett — értekezletre került sor, amelyen megvitatták az SZKP XXVII. kongresszusa. valamint az SZKP KB 1985. évi áprilisi és 1986. évi júniusi ülése határozatainak végrehattását. különös tekintettel a mezőgazdaságl-lparl komplexum műszaki ellátottságának javítására. Mihail Gorbacsov az értekezleten mondott beszédében többek között rámutatott, hogy a mezőgazdasági gépgyártás fejlesztése jelenleg az egyik legfontosabb népgazdasági feladat. Nem elégedhetünk meg azzal, hogy sok számos gépet gyártunk, néhányból többet, mint az egész világon. A problémát az okozza, hogy többségük gyorsan elhasználódik — mondotta. Az értekezleten meghallgattuk számos miniszter és egyéb vezető dolgozó jelentését, akik elemezték a mezőgazdasági gépgyártással kacsolatos határozatok végrehajtását. Megállapították. hogy számos területen sikereket értek el. hogy új nagy teljesítményű traktorokat és gépeket fejlesztettek kt4 hogy új eredeti konstrnkciós megoldásokat dolgoztak ki. hogv javult a gépek és berendezések minősége és megbízhatósága. Rámutattak arra is, hogy a gyártási part*- 'ft nerek nem mindig teljesítik feladataikat. Számos kohó- és vegyipari vállalatnál nem kielégítően dolgoznak. Mihail Gorbacsov egyebek között így foglalta össze a vita eredményeit: megállapítottuk, hogy szükségszerű saját gépgyártásunk gyors ütemű fejlesztése. hogv változtatni kell a gyártás szerkezetén, hogv emelni kell az új technika színvonalát. A mezőgazdasági gépgyártással kapcsolatban megjegyezte: az egész ország figyeli, hogy a traktor- és a mezőgazdasági gépgyártási, valamint az állattenyésztési gépgyártási és a takarmánytermelési minisztériumok mikor fognék már végre a korábban elfogadott programok értelmében dolgozni. És azok. akik velük együttműködnek. Csakis Így lehe( hozzálátni az állami feladatok teljesítéséhez. Az élelmiszerprogram össznépi érdek, megoldásába az egész népnek be kell kapcsolódnia. Ma már nem engedhető meg. hogy lemaradjunk a mezőgazdaság! gépgyártás valamelyik ágazatában. Az SZKP főtitkára a továbbiakban rámutatott, hogy a gépek és berendezések megbízhatóságát és minőségét illetően még lemaradás tapasztalható. Az egész társadalom tisztában van azzal, hogv a konstruktőrök mivel tartoznak még a mezőgazdaságnak. * * Kéréssel fordult a legfontosabb minisztériumok képviselőihez, hogy az értekezlet után azonnal lássanak hozzá az égető problémák mielőbbi megoldásához. Ugyanakkor aláhúzta, hogy ne várjanak a felsőbb utasítá. sokra, hanem inkább a kölcsönös együttműködés elmélyítését szorgalmazzák. Hangsúlyozta, hogy nagyon igényes állami feladatról van szú. Sikeres teljesítése érdekében a tudósoknak. a konstruktőröknek és a dolgozóknak céltudatosan kel! tevékenykedniük úgy, hogy megértsék, miről is van szó. KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁR Aprócska bír a napilapokban: a guatemalai fővárosban tartja külügyminiszteri szintű közgyűlését az Amerikai Államok Szervezete (AASZ). A tanácskozáson elsősorban a közép-amerikai válságról és a kiújult dél-atlanti konfliktusról tárgyalnak. E szerénynek tűnő hír mögött egy egész földrészre kiterjedő politikaihatalmi stratégia található, ugyanezen hatalmi rendszer taktikájára a maguk érdekei és sajátosságai szerint reagáló országokkal. Az AÄSZ az egykori Pánamerikai Unióból alakult, alapokmánya 1951-ben lépett életbe. Tagjai voltak az amerikai földrész országai: Argentína. Bolívia. Brazília, Chile. Costa Rica. Dominika, Ecuador, El Salvador. Guatemala. Haiti, Honduras. Kolumbia. Kuba, Mexiko. Nicaragua. Panama. Paraguay, Peru, Uruguay. az USA és Venezuela. Később csatlakozott hozzá Barbados. Trinidad és Tobago, majd Jamaica. Az alapokmány szerint az AASZ célja a béke fenntartása a térségben, támadás esetén közös védelem, valamint a gazdasági, a knlturális és a szociális együttműködés fejlesztése. Valójában azonban a pánamerikanizmus alapján az USA monopóliumainak politikai, katonai és gazdasági eszközéül szolgál. 1951-ben a koreai háborúra való hivatkozással elvben kimondta a kollektív Amerika-közi fegyveres erők létrehozásának szükségességét, a szervezet 1954-es értekezlete pedig a Guatemala elleni támadást készítette elő. Az 1960. évi San José-i konferencia — másfél évvel a forradalom győzelme után — nyilatkozatot adott kt Kuba ellen, 1961-ben kizárta a védelmi tanács üléseiről, majd 1962-ben a szervezetből is. s 1964-ben úgy határozott az AÄSZ. hogy Kubával minden diplomáciai, konzuli, kereskedelmi kapcsolatot meg kell szakítani. 1965-ben, hogy az USA Dominika elleni agressziójának nemzetközi lát-Olaj a tűzre szatot adfanak. létrehozták az Amerika-közi fegyveres erőket. Az 1970-es években azonban a szervezeten belül erősödni kezdtek az ellentétek az USA és a latin-amerikai államok között, főként a gazdasági együttműködés kérdésében, s több kormányzat fellépett az Egyesült Államok hegemóniája és naokolonialista gazdaságpolitikája ellen. 1971-ben elhatározták. hogy felülvizsgálják ezen országok egyenlőtlen kapcsolatait és csökkentik a fegyverkezésre fordított Kuba elleni gazdaságt és kereskedelmi embargót. ígv az USA diktálta politikai vonal „törést szenvedett“. Ekkor porolta la Washington a Délatlanti Szerződés Szervezetének tervét. miután az ötvenes években nem sikerült létrehoznia. A NATO mintájára agy dél-atlanti imperialista katonai-politikai tömböt akartak létesíteni. A Pentagon tervei szerint Brazília. Paraguay. Uruguay. Chile. Argentína és a Dél-afrikai Köztársaság lett volna a tagja ennek a paktum-Mlhall Gorbacsov az SZKP KB nevében kifejezte azt a meggyőződését, hogv az értekezleten elhangzottokról csak egyféle határozat fogadható el: munkánkat úgy kell megváltoztatni, hogv programjainkat hatékonyabban oldjuk meg a gyakorlatban. A továbbiakban rámutatott, hogy ha az öszszes vállalatnál és üzemben szigorúan betartják a munka- és technológiái fegyelmet, akkor jobb minőségű termékeket szállíthatnak. Tehát döntő szavuk a mezőgazdasági gépgyártó vállalatok dolgozóinak van. Meggyőződésem — folytatta —. hogy nagy tartalékaink vannak, majd kiemelte: adottak a feltételek ahhoz, hogv hatékonyan megvalósítsuk a mezőgazdasági gépgyártás korszerűsítési programját. Elérjük azokat a pnramétereket, amelyeket az említett igényes párthatározatok tartalmaznak. e a mezőgazdaság már a Jelen-' légi ötéves tervidőszak végén, de főleg a 13. ötéves tervidőszak élőjén megkapja azt. amit tervezünk. Minden erőt az igényes feladatok sikeres teljesítésére kel! összpontosítani, hiszen még négy év éli rendelkezésűkre — hangsúlyozta, mert a Jövőben a gyenge minőségű termékeket nem veszik át tőlük. Nemcsak a technológia tökéletesítése fontos feladat, hanem e munkaközösségek felvilágosító munkája Is. Az SZKP KB főtitkára beszédében kitért a konstrukciós programok megoldásával kapcsolatos kérdésekre is. A káderek felkészítésében alkotó módon kell hozzájárulni, s feltételeket kell teremteni az úi típusú gépek, főleg a Don típusú kombájnok ldőlárásl viszontagságok elleni védelméhez és javításához. Ugyanakkor hangsúlyozta. hogv a helyi szerveknek sokoldalúan támogatniuk kell a gépgyártó vállalatokat tevékenvségflkben. főleg a két- és bárnmmfiszakos termelésre való átállásban. A legfontosabb. hogy ne várinak egy további értekezletre — fejezte bo beszédét. nak. bázisa — mintegy hidat teremtve az Atlanti-óceán déli részének két partja között — Brazília, Argentína és a Dél-afrikai Köztársaság. Az USA ezzel erősíteni akarta a dél-amerikai katonai rezsimeket és az ellenőrzése alatt szerette volna tartani Dél-Amcrika gazdag nyersanyagkészleteit. A legfőbb ok, amiért ezt a tervet éppen a hetvenes években húzta elő. hogy a trópusi Afrikában több fiatal független állam lépett az antiimperialista harc. a társadalmi haladás és a forradalmi fejlődés útiára. s ellenük szánta megfélemlítő és lsbengerlő erőnek. A haladást azonban nem lehetett ilyen taktikával — sem stratégiával — megállítani. Enyhén szólva „kínos helyzetbe" hozta az USA-t több AÄSZ- hoz tartozó ország: egyrészt azáltal, hogy a világ haladó közvéleményének felháborodásét váltották ki a Washington által támogatott katonai rezsiroek pl. Chilében vagy a Dél-afrikai Köztársaságban, másrészt hogy tovább szaporodnak a független országok. amelvek nőm kívánták eltűrni és elviselni a beleszólást balügyeikbe. E fogukban megerősíti őket mind az ENSZ. mind a hágai Nemzetközt Bíróság, amikor tiltakozik az amerikai agresszió ellen, mint pl. Nicaragua esetében. Most pedig — e nem túl idilli AÄRZ-helyzetben — ólat a tűzre, hogy amikor Nagy-Britannia önkényesen kiterfesztette a Malvin-szigetek körüli halászati övezetét, amellyel Argentína területi jogait sért! meg. az USA nem az AÄSZ-hoz tartozó Argentína, hanem Nagy-Britannia oldalára állt H. Mészáros Erzsébet
